Fórum témák
» Több friss téma |
Viszont lene még 1 kérdés, a D20-as dupla diódában mere felé áljnak adiódák? (mellékelt kép) Én szerintem a "B" megoldás a megfelelő mivel a két szélső láb a trafó 2 egymás melet lévő lábáról jön, a közepe pedig a szűrőtekercsre megy. Vagy nem?
Igen, a B megoldás a jó, nagyon nem is lehet kapni más fajtát.
Üdv!
Nekiálltam mostanság ennek a kapcsolóüzem, pwm témának és szeretnék jobban kikupálódni. Csak próbaképpen 60kHz-es négyszöget csináltam 555-tel, ezt egy pc-táp npn kapcsolótranzisztorával kapcsolgattam rá egy (nem tudom honnan származó) ferrites szolenoid trafóra. Szóval kábé hasra raktam össze az egészet (aminek nagyon örültem) és szépen lejött a szekunder oldalon az 500V (5V tápfeszről) :yes: Mostanság veszek majd tl494-et, mert igazándiból az való pwmre, az 555-tel nem érdemes vacakolni, nem arra való. de tetszik a dolog Abban kérem a segítségeteket, hogy merre induljak el, hol találok pwm-mel kapcsolatos szakirodalmat hogy művelődhessek. A távlati terv: 80V-os 3,5kW-os DC motor pwm vezérlése (24V tápfeszről - ne kelljen sok akksi /nagy cellafesz/ de ne kelljen 500A-t kapcsolgatni Erre a célra talátam egy bontott, 8 tranzisztoros blokkot, bordára szerelt kd502 20A/60V PNP köszi a segítséget
Sziasztok ! Először is gratula a szerzőnek az alkotáshoz !
A trafóval volna kérdésem . Nekem van egy ETD 39 -es Al 2600 as magom . Megtekertem 50 menettel , de a leglazább csatolással is csak 30mikro H tudtam elérni . ehez mekkora rzezonás kondi kellene ,ha 60KHz -ről szeretném működtetni? nem tudom bitosra ,de én 80nF -ot számoltam . Az ES1J -hetyett jó -e a BYV26C /1A 30nS / és még anyit ,hogy a primer tekercselési íránya megegyezik -e a segédtápéval vagy ellentétes ? Az áramváltóval kapcsolatban nekkora a mag Al -je , vagy mekkora kell legyen a kimeneti oldal induktív értéke ? Előre is köszönöm segítségeteket.
Helló ! És ha kisebb frekvenciáról akarom üzemeltetni akkor az miben változtatja meg a müködését a tápnak ? A tekercselési írányokról tudsz mondani valamit ?És mégegy kérdés - az egyenirányitóra szokás rakni egy diódával párhuzamos ,soros ellenállást és kondit ez hogyan lehet kiszámolni ,mert kapcsolóüzemü tápokban majd mindbe láttam ilyet . Frekvencia függő ez a tag ?
Köszi !
Heló,
117nF os kondik kellenek. Ilyet valószínűleg nem kapsz, csak 100nF-osat. Ahhoz pedig a frekit kell növelned. De az nem is baj. A tekercselési irány teljesen mindegy a segédtápnál. A dióda jólesz, a kis tekercs Al-je nagyon nemszámít. Én 1000 körüli értéket mértem a PC-tápból bontottra.
Hello!
Ehez milyen átalakítások szülségesek, hogy 15v-os legyen?
Hali,
ez a táp így +/-50V-ot állít elő. Annyi dolgod van, hogy kiszeded a gratz híd egyik felét valamint a puffereket az egyik oldalról. Tehát elhagyod teljesen a negatív ágat. A visszacsaolás szabályzórészét (optocsatolós rész) lekötöd a negatív ágról és azt a GND re kötöd. 150k-s ellenállást pedig kisebbre cserélheted 50k-ra.
Szia!
Elszántam magam hogy kisérletezek a kapcsolóüzeműtápokkal! Eddig még nem foglalkoztam vele de szeretnék At tápbókból, monitorok és tv-k alkatrészeiből csinálni egy pl. +-30 voltos, 200-300 W közötti teljesítményűt! Segitségeket előre is köszönöm! Tettem képeket miből élek!
hopáá
+még.
Hali,
Az alkatrészeket többségében sajnos nemtudod használni. Úgy mint: Kimenő fufferek, kimenő egyenirányítás, tranzisztorok, kistrafók. Lehetne kísérletezgetni, tranzisztoros tápokkal, de azok túlságosan melegednek, és nehezebb beállítani őket. Amit feltudsz használni: primer oldali egyenirányítás, fojtók, primer oldali puffer, esetleg vezérlő IC, hűtőborda, trafó újratekerve. PC AT táp +-40V??? topikban foglalkozna javarészt újrahasznosított cuccokból épített tápokkal, de úgy látom eléggé nehézkes a beállításuk. Talán nem olyan nagy költség FET-fetmeghajtós tápot építeni, a hatásfok is jóval nagyobb. A legfontosabb, hogy szkópod mindenképpen legyen. A panelt legyártani és összerakni nem nehéz csak utána életre is kell kelteni a tápot, amihez elengedhetetlen a szkóp.
Lenne egy kérdésem, egy nekem elsőre fura jelenségről:
A rezonáns kapcsolóüzemű tápomban (a pákaállomásban) melegszik a primeroldali pufferkondi (47µF/350V), ezt mi okozhatja? (kb 1 órás használat után kb 40-50 fokos lehet, szóval melegszik) Talán az a baj hogy túl kicsi a kapacitás, és minden periódusban nagyot tölt a hálózat rajta? Másra nem tudok gondolni...
Vagy lehet hogy rossz/hibás. Cseréld ki másikra és ha az is melegszik akkor máshol van a hiba.
Tuti hogy az elkó nem rossz, mert vatta új, és ilyen hibát tudtommal nem szoktak okozni, vagy kapacitásvesztés, vagy zárlat ami bekövetkezhet, és ráadásul üresjárásban megvan a számított 320-on valahány volt, ha hibás lenne akkor biztos hogy terhelné...
Hello!
Esetleg egy 2µF-os styroflex kondi párhuzamosan vele?
Kicsi a kapacitása és nagy a soros ellenállása. Tegyél be nagyobbat vagy ezt cseréld LowESR-re. Esetleg többet köss párhuzamosan, az is lejjebb viszi az ESR-t és még a kapacitást is növeli.
-szerintem-
LowESR-t ekkora feszültségre már nem fog kapni.
Viszont betehet kicsivel nagyobb feszültségűt pl 400V-ost. Vagy valóban többet párhuzamosan.
Nah, megrendeltem a HEStore-ból a 2db tanyót, nem tudom mikorra jön meg de ha sikerült kipróbálnom akkor írok.
üdv
Köszi a választ!
Majd megpróbálok szerezni egy 100µF-osat, csak nem lesz szerintem egyszerű, mivel max 25-30mm-magas lehet csak...
Bővebben: Link
Megfelel?
Ha a hálózat töltőárama okozza a melegedést, akkor a nagyobb kapacitással csak rontasz a helyzeten. Ha kevésbé merül le a kondenzátor, akkor rövidebb idő áll rendelkezésre a töltésre, mivel a feszültsége magasabb, így később ér el a színusz oda, hogy töltse a kodenzátort. A töltésmennyiség kb. ugyanaz marad, amit be kell vinni, viszont azt kevesebb idő alatt kell bevinni, ezért nagyobb áram fog folyni. Ha fele ideig folyik áram, akkor annak kétszer nagyobbnak kell lennie, hogy a szükséges töltésmennyiség átmenjen. A kétszeres áram négyszeres hőteljesítményt jelent feleannyi ideig, vagyis egy periódusra nézve kétszeres melegedést kapunk. Tehát inkább több kondenzátort tegyél párhuzamosan, és azok kisebb kapacitásúak legyenek.
Mivel az ESR korlátozza a töltőáramot ( nem ideális a kapacitás ) a kondenzátor feszültségét kivonva a hálózat pillanatnyi feszültségéből és azt osztva az ESR-rel megkapod az áramot. Az áram pedig kisebb feszültségkülönbségnél kisebb lesz szemben a jobban kisült kapacitással. Tehát melegedni is kevésbé fog. Inkább az a kérdés, hogy az adott periódus alatt a kialakuló áram képes -e feltölteni a kapacitást.
A párhuzamos kapacitások szerintem is a jó megoldás. -szerintem-
Sziasztok!
Van két kapcsolóüzemű tápom, teljesen egyformák és egyenként 30-30V-ot tudnak. Szeretnék belőlük szimmetriatápot csinálni erősítőhöz, és az lenne a kérdésem, hogy mindenféle gond nélkül meg tudom úgy oldani, hogy a kimenetén hozom létre az átkötést, azaz az egyik mínuszt össze a másik pluszával, ez lenne a "0", és ehhez képest lenne -30V-om és +30V-om, vagy ez így nem működhet? Úgy gondoltam, hogy inkább rákérdezek előbb, még mielőtt tönkretenném őket. Előre is köszi a segítséget.
Üdv, én szerintem ha a 2 tápot összekötöd sorba az olyan mintha 2 sorba kötött cerkaelemről menne, tehát szerintem független.
De mivel a kapcsolófrekvencia nem egyenlő, ezért a két freki összegei és különbségeiből, ilyen kevert frekvenciák adódnak. Tehát ha az egyik 50k-n megy a másik 51k-n akkor megjelenik egy 1k-s zavar a tápban amit meghallhatsz a hangszóróban, és ugyanúgy ezeknek a frekvenciáknak a felharmónikusai is. Szerintem baja nem lesz sem a tápoknak sem az erősítőnek, egy próbát megér, de azért várd meg más véleményét is.
Köszi szépen!
Nekem ez elég meggyőző volt ahhoz, hogy kipróbáljam! Megírom a ma este folyamán, hogy mi lett az eredménye! Köszi még 1x |
Bejelentkezés
Hirdetés |