Üdv.!

A labortáp mindkét segédtápja kétutas egyenirányítású, mert +5V és -5V is szükséges. Ha te ehelyett szimpla 12V-os kötsz rá, akkor az nem fog működni.

Szia!
Tehát akkor az 5letem hibás. Köszi szépen
Üdv Kicsa

Szia!
Bocsi az ismételt kérdésért de ugye írtad hogy +-5V-ot csinál a 2 db segédtáp. Esetleg elég lenne 2db 7.3V secunder tekercsű trafó is?
Köszi szépen
Üdv Kicsa

Nem. 7,3V kevés.

2x7,3VAC egyenirányítva, pufferelve (2x~9V) kevés egy + és egy - os 5v stabkockának?

Sziasztok
szeretném megkérdezni hogy a labortápegységnél a kimenőáramot úgy kell állitani hogy közben a kivezetést rövidrekell zárni?
bocsika ha hülyeséget akarok kérdezni.

Ebből azért lejön a graetz diódáin eső feszültség,az sem biztos hogy a várható terheléssel mért, nincs biztositék a hálózati fesz pontos értékére... Szóval necces a dolog. Low drop-os kockával viszont biztos a siker.

Üdv.!
Igen, így is lehet. De műterhelést is köthetsz a táp kimenetére.

(7,3*sqrt2)-2*0,6=9,123V azaz ~4V tartalék, szerintem ez pl. a kijelzőrészhez elegendő lenne. Mondjuk azt Kicsa nem írta, hogy mekkora a trafó (VA). Attila a weblapján 12V-os szekundert írt a panelmérőhöz és a segédtáphoz is és 7,3*2 azért 14,6 és ez több, mint 12.

Neharagudj hogy megkérdem de mit értesz műterhelés alatt?
nekem most hirtelen nem ugrik be

Nana! Nem így megy ám ez...
A 7,3V 1db diódával félutasan egyenirányítva 5,11V. Ebből még lejön a dióda feszültsége, így már csak 4,51V marad. Ez borzasztóan kevés, főleg ha még terhelés hatására a trafó feszültsége is esik, illetve a diódán maradó.

Ajjajj... Félutas egyenirányitás,igy már végképp nem elég az a 7.3V váltó.....

Most hogy kérded... őszintén szólva nem tudom pontosan definiálni ennek a szónak a jelentését.

Szerintem a tápegységeknek célzottan a tesztelésére, beállítására használt terhelések nevezhetőek műterhelésnek.
Nekem például van 4db graetz-szerűen összekapcsolt 24V 60W-os izzóm, amivel összesen maximum 240Wattnyi műterhelésem van. Ez azért jó, mert nem igazán találnék itthon olyan eszközt (talán vasaló, porszívó?!), amivel el tudok disszipáltatni 240W-ot úgy, hogy az az eszköz utána még működjön is.

Persze. Hiszen éppen azért kell a kétszer félutas egyenirányítás, hogy meglegyen a kettős tápfeszültség (+5V és -5V). Nem véletlen írtam a cikkben hogy 12V-os trafó kell.

Igazad van, tényleg csak félutas az egyenirányítás. De Kicsa azt írta, hogy , szóval ha a két szekundert sorbaköti kap egy 14,6V-osat. Te 12V-os szekundert javasoltál az oldaladon, tehát én még mindig úgy gondolom, hogy ez jó az egyik 12V szekunder helyére. Vagy félreértek valamit?

Megépitettem én is az Urbán tápot,(ha egyáltalán arról van szó) de bizony már nincs a kapcsirajz a lelki szemeim előtt. Viszont igy már érthető. Valami "elvarázsolt készülék trafóját használtam,a panelmérők más úton kaptak tápot.

Sziasztok!
Azért szerettem volna ezt a másik trafót mert így akkor 2 független tekercs egy transzformátorról származna. (Kiseb helyigény) De azthiszem akkor világos hogy nagyobb feszültség kell,megmondom őszintén én 2utas egyenirányításhoz vagyok szokva,eddig csak azt használtam és ezért rögzült a gyök2 szörös érték.Ezért nem értettem hogy miért nem lehet az 5Vos stabkockának ezt a feszültséget 'beadni'. Tehát akkor mostmár azthiszem értek mindent,mostmár csak valami trafót kell keresnem hozzá. Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólást és elnézést ha ilyen nehezen fogtam fel a dolgokat!

Egy megfelelő értékű, és terhelhetőségű ellenállásra gondol Attila86.

Szia
már utána nekem is leesett hogy valami nagy teljesítmányű fogyasztó van a dologban

Hali. Megépítettem én is a Kapcsolóüzemű előszabályozós, négydigites labortápegységet, amit Attila86 tervezett. Igazából Nem is volt vele olyan nagy építési gondom hát istennek. Még régebben mikor tervbe volt, hogy megépítem, mondtam az egyik haveromnak, hogy tekercseljen már hozzá nekem egy trafót. Ez ez is készült, és így a tápom 52V-os és 6A bir. A 6A úgy semmi bajom nem is lenne, de hogy 52V-ot tud a táp az normális? Gondolom a trafó miatt ad le ennyi voltot, de ez nem tesz valami kárt, a tápban?

De!
Az a tápegység 40V-ra van méretezve! Ha 52V-ot tusz levenni a kimenetéről (és valószínűleg még így is van elegendő tartaléka a tápnak), akkor a bemeneti 10000µF-os puffer elkón még nagyobb feszültség lehet! Márpedig az az elkó csak 50V-os. Ennél többet nem bír sokáig szegény.
Ezen kívül más gondok is lehetnek, de a legfontosabb a 10000µF-os elkó feszültségének problémája.

Mérd meg, hogy mekkora a feszültség az elkón és a trafó kimenetén (a labortáp terheletlen kimenete esetén)! Maximum 34-36V lehet a trafó feszültsége.

Helló. A kondin a feszkó 52V-53V. És a trafó feszültsége KB 38V, vagy talán picit több. Nembiztos, hogy jól mutat a mérőm. Szóval a trafó lesz a bűnös?....Nemigen értek a tekercseléshez, de az nem vezet megoldáshoz, ha egy menetet, vagy többet lejjebb veszek a trafóról?... De amúgy, a cikkedben nem 38V-os trafóról van szó?

Sziasztok.
A Link-en látható atx táp átalakítása "labortáppá" szerintetek járható út? Így lenne egy kapcsolóüzemű, előszabályzós labortápom olcsón pc tápból, amellett a súlya is jóval kisebb lenne, igaz én az áteresztő részt nem lm 317 ttel csinálnám, de ez lényegtelen. A fő kérdés hogy szimmetrikus tápot lehetne-e csinálni belőle, kettő pc táp felhasználásával?

Valóban, a cikkben 38V-ot írtam. Úgyhogy jó lesz a trafó.
Engem az kavart meg, hogy a labortáp kimeneti feszültsége nálad 52V. Mert a cikkben ezt írtam:

Emiatt 40V-nak kellene lennie a kimeneti feszültségnek. Nem véletlen, mivel a tápnak kell némi tartalék feszültség. Különben az 52V a maximális terhelés hatására le fog esni és így mégsem lesz 52V-os a tápod csak legfeljebb nagyon alacsony terhelésen.

HA beállítom a P3 trimerrel, hogy a kimenő feszültség max 40V legyen, akkor jó lesz minden úgy ahogy van? Nem lesz baja semmi a tápnak?

Helló!
Attila!
Most egész nap a táppal foglalkoztam és egészen jól működik a feszültségszbályozás rész,de a maximális áramot sajna nem tudom beállítani!
Hiába tekerem le teljesen a trimmert,ha teszek rá egy terhelést a tápra,hogy beállítsam a max kimenő áramot,akkor a kimenő áram simán kifolyik a tápból,márpedig ha jol tudom , akkor ha a trimmer le van tekerve semmi áram nem jöhetne ki a tápból!?
És még az lenne a kérdésem,hogy ha én alapállapotban bekapcsolom a tápot ,(le vannak tekerve az áram állító potik),és ugy tekerem fel a feszültség állító potikat,akkor az áramgenerátor baj ha bekapcsol?
Az első probléma lenne a fontosabb,mert igy sajnos nem tudom beállítani a maximális kimenő áramot!
Köszi a segítséget!
Üdv Erik!

Hello!
Kérdésem az lenne,hogy lehet-e labortápot építeni 230voltról(olyan 35V kimenőnek már nagyon jó lenne kb. 3A-el)?

Miért ne lehetne!? Fogalmazd meg a követelményeket, és akkor meg lehet határozni a legjobb megoldást.

Szóval mivel nem sok a pénz sajnos,de nagyon kellene nekem labortáp ezért 230voltról szeretném üzemeltetni a labortápot majd és legalább olyan 30Voltos kimenő feszültség kéne nekem, maximum 50 és bírjon el kb 3,5-4Ampert és szeretnék rajta kimenő feszt meg áramkorlátot állítani azt,hogy mennyitől azt így nem tudnám megfogalmazni...Inkább abból amit "ajánlotok" szeretnék választani,ha lehetne.
Köszönöm

Jó helyen jársz. Attila86 is tervezett egy - a Te követelményeidnek eleget tevő - kapcsolást, a legtöbbet ebben a témában Ő tud segíteni.