Persze ehhez hozzátartozik a megfelelő vastagságú pénztárca! Köszönöm válaszaitokat! Lehet, hogy nagyon beleéltem magam, vagy nem tudom minek köszönhetően, de valahogy nem tudom belátni, miért lenne drágább ez a megoldás?! Amit eddig ki tudtam hozni a cuccból, azt már régebben leírtam, és az olyan 40V körüli feszültségről ment. Szerintem ha meg tudnám oldani, hogy ~230- ról is menjen félvzetőhalál nélkül, akkor kapnánk akkora teljesítményt, amivel a csövet pillanatok alatt 80-90 fokra lehet hevíteni. Ehhez nem kellene 1kW. Szerintem egy óra, másfél óra alatt megfelelő hőmérsékletűre melegedne a szoba. Nem tudom mennyi most a villyany kWh-ja, én valahogy 43Ft- ra emlékszem. Legyen egy nap 10 fűtési idő 1 óra hosszú, 1kW-on. Az egy napra jutó fogyasztás 50Ft-tal számolva 500Ft. Ez egy hónapra durván 15000Ft. Ez nekem kevesebb, mint a havi 30/40E számlánk... Amit a leginkább szeretnék, az az, hogy igazam legyen, de valószínűleg ezt senki sem fogja igazolni. :no: Majd a következő fűtésszezonra megépítem és akkor ki tudom élesben próbálni.
szerk.: az elfelejtettem megkérdezni, hogy a gázárak hogyan alakulnak mostanság?

Szia!
Egy átlagos lakás hőleadása 10-12 KW tehát egy lakásfűtéshez ennyi áram kell. Azért a lehető legdrágább a villanyfűtés, mert az erőművekben is a hatásfok 30-35% tól nem lehet jobb.
Hozzájön a távvezetékek és a többszöri trafóházak vesztesége is.
Ugyanannyi hőenergiát otthon elfűteni 80-90% -os hatásfokkal a legjobb.
Más...
Elolvastad, az utolsó hozzászólásomat, hogy valószínűleg összezár az alsó és felső fet a hídban az ellentétes fetmeghajtók miatt....
A puffer elkók és a főtrafó közé itthon beüzemeléskor egy villanyboyler fűtőcekászát tesszük, és nem lehet "puki" . Remélem haladsz a hevítővel és nem szegte kedved a pár fet halála. A 6000-es Al érték kevés nekem, legalább kellene a vaskeresztmetszet is.
üdv Foxi

A kedvemnek nem vetett véget a 2000 forint értékű csattanás , de most le vagyok égve. Használható alkatrészem sajnos nincs otthon. Csak kérdezem: a fűtőszál jó ilyen védelmi funkcióra? Szóval ugyanolyan karakterisztikával bír, mint egy normál izzó? Az inverteres topicban találtam egy céget, TALI BT... Írtam nekik, hogy ilyen, meg ilyen paraméterű trafó kellene, mennyiért adják, de már vagy három hete ennek és még nem válaszoltak. Pedig az üzenetet elolvasták... Ha jól tudom, annak a vasnak olyan 9000 körül van az Al értéke, amit kinéztem. Az már jó lenne?

Szia!
A fűtőszál kb 8 Ohm ellenállású, és a feltöltött pufferkondi nem tud akkora áramot átküldeni a feten, hogy kimenjen, mégha összezárnak is, Ugyanakkor elég jól lehet tesztelni az adott kapcsolást. A 100-as izzónak 50 Ohm a hidegellenállása, de felmegy max 500 Ohm -ig itt már nagyon kicsi az átfolyó áram rajta.
Trafó...
A vas keresztmetszet határozza meg az átvihető teljesítményt, valamint a frekvencia, és a maximális gerjesztés, ami még a telítődés előtt van. A porvasmagok 0.2-0.35Tesla gerjeszthetőek.A frekvencia nállad állítható, és a legkisebb frekvenciára kell méretezni. Azonban behatárolja a trafó ablakkeresztmetszete a beleférő drót mennyiségét. A magas Al érték jó, mert relatíve ugyanakkora induktivitáshoz kevesebb menet kell.(egy sima PC trafóból ki lehet húzni 400VA-t persze nem 3kHz-en.
Jó lenne megtudni valamilyen működő hevítőről, hogy milyen frekin megy, mert amit láttam csöveset az 27 MHz-en ment...
Az sok, a kapcsolótranzisztorok, és a fetek meg lassabbak.
Az általad elkészített kapcsolásban szerintem meg nagyon kevés a freki.
A "normális" véleményem szerint 20-100KHZ lehetne, gondolom a munkatekercset is errek a frekire kellene méretezni.Mivel régen nem lehetett pwm kapcsolást csinálni, ezért vitték el a teljesítmény szabályzásához a frekvenciát...
A melegítést a mágneses gerjesztés határozza neg, és az pedig az Ampermenet. Tehát elképzelhető, hogy egy fix, vagy relatíve kisebb frekvenciasávon a pwm megoldás lesz a nyerő, mert a munkatekercset is ki kell hangolni...
A munkatekerccsel párhuzamosan kötött kondival érik el szerintem terheletlenül a párhuzamos rezonanciát, és akkor minimális az üresjárási terhelés a szekunderen.A 494-es IC hez a meghajtó trafót sikerült kikisérletezni. Ha van ismert Al értékű ferritgyűrűd, vagy fazékmagod, akkor 24V meghajtásnál 2,3mH primer és 4x 660uH szekunder tekercsek esetén meghajtja a 4db fetet erősítő tranzisztorok nélkül is.(50MHz oszcilloszkóppal néztük) .
Hát ezek jutottak az eszembe.

Nem javasolnám a kanthal fűtéses vizipipát, mert króm ötvözetből van, ami nagyon egészségtelen. Legfeljebb ha a kerámián belül lenne a fűtőszál, de a kerámia sajnos jó hőszigetelő, és a hőtágulás is gondot okozhat.
Én is gondolkodtam már indukciós vizipipán, a vas részecskék mégis csak közelebb állnak az ember szervezetéhez. Ha egyszer belefogok majd leírom a tapasztalatokat.

Köszi akkor majd, ha van valami ötleted akkor várjuk a vizipipafan.hu/forum oldalon is!

Sikerült egy elég egyszerű hevítőt készíteni, tulajdonképpen sorkimenő meghajtására szánt ZVS meghajtó tökéletesen alkalmas indukciós hevítésre is. 6-os vasrudat 10 másodperc alatt vörösizzásig hevíti. Sajna még nincs videó, mert az IRFP250-ek felmondták a szolgálatot, valószínű egyszerű hőmegfutásról van szó.
Ez a kapcsolás az:Bővebben: Link
15V-os tápfeszültséggel mindezt. Kb 140W körül lehetett a teljesítményfelvétele.

Bővebben: Link
Elkészültem. Ez még nem a max teljesítmény, 25V a tápfesz, elvileg 40-45ig el lehet menni.
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Gratulálok!Ez az eredmény már biztató kiindulási alap. Végül is már ezzel a teljesitménnyel is lehet apróbb mondjuk bit-méretű acélhegyeket edzeni

Lehet ezzel már keményforrasztani 8-as vascsöveket is De a feszültséget 2x ekkorára fel lehet tolni, elvileg azt még elviselik a fetek is. Illetve párhuzamosan próbálok majd kötni néhányat, és máris 1-1,5kW-nál tartunk, amivel már lehet hasznos dolgokat csinálni.

Gratulálok! Írtad, hogy ezzel a kapcsolással kilowattokat is el lehet érni... Én még nem láttam ezt a kapcsolást hálózati feszültségre, gondolom emiatt nem fog valaki kilowattos trafót tekerni!? Most ébredtem, ha hülyeséget írtam bocsi!

Hálózatról is meg lehet oldani. Mindössze annyi kell, hogy egy nagy darab ellenállást kell sorbakötni a hálózattal, mondjuk 15-30 ohm között. Egyenirányítás után rá kell kötni a meghajtóra, de így egy kissé veszélyes, illetve pufferkondit nem szabad használni ebben a kialakításban.
Tehát ha neked valaha nagyobb trafóra lesz szükséged, akkor gyorsan el is felejted az egészet, nehogy be kelljen szerezni? Igen, ez szerintem hülyeség.

Néhány további tapasztalat. A rezgőköri kondi eszméletlenül melegszik, így mindenképpen legalább 8-10 darabbal kell megoldani. Nálam most így van jelenleg:Bővebben: Link
Másik, hogy a mukatekercs hozzávezetéseknek is nagyon nagy áramot kell kibírni, nyugodtan lehet használni vékonyabb hegesztőkábelt is. A tekercs kialakítása sem mindegy, lehet arhimédesz spirált készíteni pl. lemezek hevítésére, vagy helikális (rugó) tekercset rudakhoz, csavarokhoz. Ha esetleg hűtés nélküli verzió lenne, akkor a tekercset keményforrasztással kell kontaktusba hozni a kivezetésekkel, és lehetőleg messze a munkatekercstől legyen csak lágyforrasztás. Pl. ma készítettem egy ilyet:Bővebben: Link
6-os rézcsővel (vízhűtéses változat): Bővebben: Link
Bővebben: Link
Rászereltem egy falapra az egészet, aktív hűtéssel, így baráti a mérete már. Bővebben: Link
30V-os tápfeszültséggel már nagyon gyorsan hevíti a vasrudakat, csavarokat. Ennél nagyobb feszültséghez viszont mindenképp vízhűtéses munkatekercs kell, és nagyon jó kondibank. A legjobb lenne vízhűtéses kondi (otthon gyártott).
6-os anya:
Bővebben: Link
Sniccer (1 másoperc alatt vörösizzásig hevít mindent, ami vékonyabb lemezből van)

Bővebben: Link

Ja, és lemértem 16A-t eszik 25V-ról. Terhelés alatt, terhelés nélkül 5A.

sziasztok, nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy ha építeni akarnék egy olyan kis indukciós olvasztót, ami mondjuk 10-es anyacsavarokat meg bír olvasztani egyszerre 1-2-t akkor ahhoz mekkora teljesítmény kellene?

Egy darab 10-es anya 0,01 kg (vasból készült anyát tekintve).
A vas fajhője 460 J/kg*°C, olvadáshője pedig 270000 J/kg.
Ezekből egy 10-es anya megolvasztásához
Q=0,01*460*1536+270000*0,01=9765J energia kell.
Ez 9765 Ws energia. Ha 10 másodperc alatt szeretnéd megolvasztani, akkor 976 W teljesítménykell hozzá, ha 30 másodperc alatt, akkor elvileg elég 325 W.
Ezek az értékek elvi számítás eredményei, nincsenek beleszámítva a veszteségek!
A teljesítmények az anyag megolvasztásához szükséges teljesítmények, a hevítő kimenőteljesítményének ennél nagyobbnak kell lennie a sugárzási, ohmos veszteségek miatt. A felvett teljesítménynek meg még annál is többnek kell lennie, a generátor hatásfoka miatt.
A valóságban ugyanennyi idő alatti olvasztáshoz másfélszer, kétszer akkora teljesítmény is kellhet, a felvett teljesítmény meg szerintem a melegítéshez szükségesnek a háromszorosa is lehet.
Azt még bele kell kalkulálnod,hogy minél kisebb teljesítménnyel melegíted, nemcsak hosszabb idő kell, hanem a veszteségek is nagyobbak. Egy bizonyos teljesítmény alatt soha nem fog megolvadni, mert a betáplált energiát a levegő mozgása, sugárzási veszteségek elviszik. Hogy mennyi a veszteség, azt csak kísérlettel lehet megállapítani

Az a probléma, hogy olvasztáshoz túl kell melegíteni a curie pont felett. Márpedig onnantól felfelé legalább 2-3x lassabban melegít, mivel a vasnak elveszik a mágneses tulajdonsága. Illetve ahogy kendre mondja, egyre nagyobb a hőveszteség. Ezen úgy lehet segíteni, hogy készítesz egy mini samott kemencét nekik, esetleg öntőtégelyt. Szerintem ahhoz, hogy 10 másodperc alatt megolvadjon, 3-4kW kell legalább.

Szerintem a mágnesezhetőségneknincs olyan nagy hatása a melegíthetőségre, az örvényáramú veszteségek a számottevőbbek. Indukciósan melegíthető minden, amiben tud örvényáram folyni. Szerintem nagyobb különbség adódik az anyag vezetőképességéből, mint mágnesezhetőségéből.

Mekkora frekvencián (vagy frekvenciákon, mert gondolom rendesen változik a frekvenciája terheléstől függően) működik a szerkezet?

Nincs normális szkópom, de rezgőköri adatokból esetleg lehet számolni. Most 800nF és kb 1,3uH az induktivitás.
A curie pont azért számít, mert nálam 30V-os tápfesszel is, és 25ről is nagyjából ugyanannál a sárga izzásnál megáll a melegítés. Illetve, ha már ilyen meleg a vas, ott már számottevően nagy az ellenállása, mégsem tud jobban felmelegedni. De erről olvastam is, hogy a curie pont egy igen erős töréspont a melegítés szempontjából.

köszönöm a segítséget kendre256-nak, és Collectornak

Szereztem IGBT-t, így már van mit beépíteni! A vezérlésben ki fogom próbálni azt a részt, amit foxi63 ajánlott! Igyekszem beszámolni, úgy is a videó pályázattal párhuzamosan csinálom majd!

Újabb négy IGBT-t sikerült az örök elektronmezőkre küldenem! Bebizonyosodott, hogy hasraütött trafót nem lehet biztonságosan használni. Sőt, sehogy! Tesztelés során izzókat kötöttem sorba a készülékkel, egészen 300W-ig növeltem a soros tag teljesítményét. Beállítottam azt a z áramot, ahol a legkevésbbé világítottak (mindig egyre magasabb frekvencián volt, amit az oszcillátor egy ellenállásával lehetett nagyságrendileg változtatni). Beletettem a munkatekercsbe egy csavart, szépen elszíneződött, de még nem izzott. Próbaképp egy hőelemet tettem a munkatekercsbe, 180°C-t mutatott. Ahogy csökkentettem a soros tag ellenállását, nem mutatott semmi rendelleneset a készülék, így bátrokodtam direktbe kötni a hálózatra. Kár volt... Mostmár belátom, van aki okosabb nálam, és néha nem árt elfogadni más tanácsát... :kalap:
Ezúton kérném meg foxi63 kollégát, amennyiben még segítene, kérem tegye meg! A mellékelt táblázatban lévő E100-as magot fogom felhasználni, kérem, hogy a lehető legnagyobb frekvenciára méretezze, amin a legjobb paramétereket kapjuk!
ui.: Az eddig összeállított kapcsolásról majd teszek fel képet, bátorkodom azt állítani, hogy mostmár "csak" a trafó a ludas...

Miután elszálltak az IGBT-k, megmértem a meghajtótranszformátor kimenetén lévő frekvenciát. 280kHz-et mértem. Lehet, hogy nem szerették az U57-es magok?!

Szervusz!
Milyen IGBT-t akartál 280kHz-en hajtani?
Üdv: P István

HGTG12N60-t. Ami azt illeti, a maximális frekvenciáról megfeledkeztem, csak az izzó fényerejét figyeltem üzem közben. Frekvenciamérést csak a haláleset után végeztem...

Sziasztok
Magamrol pár mondatot irnék : a hobbycnc forum oszlopos tagja vagyok , épitettem egy 3D lézer digitalizálot , meg hozzá egy CNC marogépet.
A tervem , hogy nemesacél ékszereket készitsek CADCAM technologiával . Azért vagyok most itt , hogy elkészüljön a kemencém . Nagyon számitok a segitségetekre .
Tibor

Szia!
Időközben nekem is megmozgatta a fantáziám a hevítő.
egy pc trafóval (áttekercselt)és hálózati fesszel egy 6cm átmérőjű vascsövet melegítettem, de csak forró lett. A kondik viszont melegedtek.Sajnos elbakiztam, mert a kondival soros rezgőkört építettem, de holnap párhuzamosan fogom kötni.
A transzformátor méretezéséhez:
n=U*10000/4/B/A/F
ahol:
n = primer menetszám U a működtető feszültség, B 0.2-0.3Tesla gerjesztés A =vaskeresztmetszet cm2 és F az üzemi frekvencia. Ha változik a frekvencia, akkor a menetszámot a legkisebb frekvenciához kell számolni.A magasabb frekvenciára nem igbt, hanem fet kell, azok párhuzamosításával a d-s ellenállás 0.1 Ohm lehet.100 fok belső hőmérsékletnél minden fet már csak fele áramot tud kapcsolni.Fontos hogy a total gate töltésmennyiség minél kisebb legyen.(katalógus)
Ha az eredeti kapcsolásodat csináltad meg, akkor nem lehet jó, hibás a rajz. holnap lerajzolom, hogy az enyémnek mi a rajza, változtatható freki és változtatható kitöltés.
A ferrit mag várható teljesítménye:
p= 4xFxAxA
p= mVA F frekvencia Hz A keresztmetszet (ez toroid vasra vonatkozik ) szerinten az E vasakra 0.8 as szorzóval használható a rosszabb mágneskör és a légrés miatt.

Köszönöm a segítséget, majd lerajzolom és felteszem, milyen kapcsolást építettem meg! Az elv az eredeti, de a megvalósítás már teljesen más a valóságban!

Nos eljutottam oda, hogy csinálok egy másik magot, aminek nagyjából ismerem a paramétereit. A választás egy régebbi javaslat alapján a PC tápok magjára esett, ebből is nyolcat egymás mellett alkalmazva. Így kapok 9 négyzet- centiméternyi keresztemetszetet. Számítás alapján a tápok üzemi frekvenciája 73kHz, így a hevítő is ezen a frekvencián dolgozna. Viszont a menetszámot nem tudom egyértelműen kiszámolni:
Az első lehetőség, hogy a fent megadott képlettel számolom, így 6 menet jön ki. Ha használom a "0.8-as szorzót", amit sajnos nem tudom, hol kellene alkalmazni , akkor két lehetőség van. Vagy a 4 helyére írom be a 0.8-at, akkor 30 menet a primer tekercs, vagy pedig az eredeti képletet szorzom 0.8-cal és akkor 5 ment jön ki... Ebben kérném segítségeteket, hogy melyik a helyes menetszám! A várható teljesítmény a megadott képlet alapján majd 24kW-ra jött ki. Lehetséges ez?
Amíg válaszoltok, elkészítem a magok ragsztását, majd ezután tekercselek!

Mi biztosítja, hogy egyenletesen oszlódjon meg a terhelés a magok között? Nem lenne célszerűbb (persze drágább) egy nagyobb magot venni?