Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy egy 4 cellás lipo akkumlátort lehetne úgy tölteni, hogy külön külön egy 2 cellás töltővel feltöltöm 2 cellánként?

Üdv mindenkinek!
Adott egy 4 cellás lipo aksi aminél figyelnem kellene a cellákat kisütés közbe, nehogy mély kisüssem.
Hogy szokták ezt megoldani ezt a 'nagyok'? Lehetőleg minél egyszerűbb megoldás kellene, lényeg az üzembiztosság (PIC es megoldás is lehet.).
A segítséget előre is köszönöm.

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem,hogy TOSHIBA notebook ( vagy úgy általában a notebookok ) Li-Ion akkumlátora mikor ,,elpusztul'' - azaz magyarán cserére szorul - teljesen elpusztul-e vagy csak néhány cella adja meg magát általában?

Valamint érdemes-e ezeket a Li-Ion cellákat szétszedni és esetleg más berendezésekben ( én itt fejlámpára gondolok amit a ,,hobbimhoz'' ( barlangászás ) használok ), hasznosítani?

A munkahelyemen - idézőjelben - kifogyhatatlan mennyiség áll rendelkezésre ,,tönkrement'' Li-Ion akkumlátorból...ami tönkrement megy a veszélyes hulladékok közé,utána meg az ,,ártalmatlanító'' telepre.

Elég nagy kapacításuak /( 4400 mAh ( 15,6V )-tól kezdve már találtam 8800 mAh ( 10,5V )-t is/.

Így vetemedtem erre a dologra ( valamint azért mert ingyen ( ,,szemét'' ) van és egy kicsit csökkentem is a környezet terhelését is.

Ha érdemes vele foglakozni akkor ezek ált. milyen üzemi fesz.-en működnek és ha töltőt akar hozzá építeni az ember akkor milyennel érdemes elkezdeni kisérletezni?

Segítségeteket előre is köszönöm!

Őszinte leszek hozzád, Li-Ion akkuval nem szabad kísérletezni, ugyanis egy nagyon veszélyes dolog, sokkal veszélyesebb mint gondolnád, ha nem tudod kezelni fel is robbanhat és ez nem játék. Pláne a rossz akkuk veszélyesek. Szerintem a saját és mások egészségének megőrzése érdekében ne kísérletezz rossz Li-Ion akkuval.
Gondolj bele, elkezdesz tölteni egy rossz Li-Ion akkut, kicsivel több feszt adsz neki mint amennyivel kell tölteni, pillanatok alatt is akár fel tud robbanni főleg egy nagyobb cella szól hatalmasat. Egyébként nagyjából jellemző a Li-Ion akkukra, hogyha teljesen kisül, azaz már egyáltalán nem mérhető fesz a kapcsain, akkor az totálisan halott. Tölteni a Li-Ion-t cellánként mindig 4,1V-al töltjük, egy fél V-al sem többel. Az áramok alakulása is karakterisztika szerint történik, amit elektronika kell hogy vezéreljen. Sajnos nem úgy van a töltése, mint az autó akkunál, hogy ráakasztod a (trafót egy graetzel) - töltőt aztá jónapot. Én építettem egy töltőt, az alkalmas Li-Ion töltésre, de én mégis azt javaslom neked, hogy rossz akkuval ne kísérletezz, nem játék.

Helló ! A Li-ion töltőd doksiját felajánlanád a köz javára.Nekem van egy 8,2 voltos 3600 mA-s akkum de a töltőjének valami baja lett és nem jövök rá a hiba okára. Ezért gondoltam ha lesz egy megbízható kapcsolás akkor után építem. Köszönöm

Szia, Itt a kapcsolás és Itt találsz lay-t is, nálam tökéletesen működik, csak az akku halt már el amihez készítettem, jobban mondva amire elkészült mert teló töltővet töltöttem és az megölte mire ez elkészült, egyébként töltöttem már vele telóakkut, illetve rengeteg féle Li-Ion cellát, tökéletesen működik, a 317 elbír egy bordát nagyobb akkunál. A kimenetet be kell lőni hajszál pontosan 4,1V ra a potival, és mehet a töltés, ha kész a led kialszik.

Köszönöm a választ és a figyelmeztetést!

Helló ! Köszönöm, rövidesen meg kell építenem mert merűl az akksim amihez kellene. Gondolom a táp 9- 10 volt körül van.

Várj csak, ez egy cellát visz el, a tiéd ha 8,2V akkor az 2 cella, nem tudom elviszi e, bár a potméterrel lehetőség van a kimenő fesz állitására, de nem vagyok biztos benne, hogy meddig megy fel, a bemenő mindegy, mert a 317-es stabilizálja ugyis, de gondolom tudod, hogy 20-25V bemenőnél már igen nagy a disszipáció, nálam 15V a bemenet és néha igen csak forró tud lenni a 4*4 es borda, a 317-esen. A max töltőáramot az 1ohm cseréjével még lehet lövögetni azért ha gondolod.
Itt egy grafikon, erről le tudod olvasni az akkudhoz tartozó töltőáramot. Bővebben: Link

Meg építem és meglátom mit csinál két cellával ha feltudom srófolni a feszt. 8,2 voltra. A leírás amit küldtél nagyon hasznos. Köszönöm a segítségedet !

Nagyon szívesen és sok sikert.
Üdv.

Sziasztok !

Kérdésem lenne, hogy véleményetek szerint egy "ismeretlen" LI-ON akkumulátornak hogyan határozható meg a kapacitása? Jó pár akkum van amiről semmit sem tudok, mert max csak annyi van rajta hogy "LI-ON", esetleg még kínai szöveg. Másrészről pedig nem egy akkuval jártam úgy hogy rá volt írva pl, "2050 mAh", aztán amikor "levetkőztettem" az akkut ( eltávolítottam a külső matricát) az akkumulátor testen gyárilag 900 mAh volt ráírva...Olyan is van amin gyanúsan magas kapacitást tüntetnek fel az akku méretéhez képest de az akkutesten sincs semmi infó. Bizonytalan ez így mint a kutya vacsorája...Szóval érdekelne a dolog mert így ismeretlenül még töltőt sem lehet hozzájuk összerakni, mert ahhoz is kéne tudnom a kapacitását hogy mennyi lehet a töltőáram.

Köszi előre is.

Ha kisebb a töltőáram, az gond?

Szia!

Az végül is nem lenne gond legfeljebb lassabban töltődik fel, de akkor még mindig nem tudom hogy mihez tudom használni az akkut. Pl mennyi lesz az üzemidő egy adott terhelés mellett.. stb. Tehát jó lenne tudni mit bír az akku.

Ha kisebb töltőáram is elég akkor én ezt használom. Csak ajánlani tudom, nagyon jól használható, és ennél kisebb LI-ON töltőt nem igen lehet összerakni.

Arra gondoltam, hogy kis áram mellett mérsz kapacitást. Azután abból már lesz egy közelítő értéked a kapacitásáról, akkor már az annak megfelelő árammal is leméred, és akkor már tudni fogod, hogy mi a helyzet.

Ez jó ötlet, köszönöm. Ki fogom próbálni. Én eredetileg arra gondoltam hogy egy ismert kapacitású akkumulátort töltök "X" töltőárammal és mérem a töltési időt. Ezek után ugyan ezzel az árammal töltöm az ismeretlen akkut és szintén mérem az időt. Így lesz egy közelítő referenciám amivel összevethetők az ismeretlen akkuk. Elnagyolt módszer az tény...

A töltéshez nem feltétlen kell tudnod a kapacitását az akkunak. Mert ugye egy átlagos cellát maximum 1 C-vel illik tölteni. Ha van egy akkud, akkor ránézésre úgyis látod rajta, hogy most 300 vagy 2000 mAh-s, csak úgy nagyságrendileg.
A töltőáramot limitálod modjuk 300 mA körül, és teljesen feltöltöd az akkut (azzal nincsen semmi baj, ha nem 1 C-vel, hanem annak csak a töredékével töltöd, legfeljebb kicsit tovább tart a töltés). Ha feltöltötted, akkor pedig egyszerűen konstans árammal kisütöd. Megnézed mennyi idő alatt merül le, és máris ki tudod számolni a pontos kapacitását az akkudnak.
LM317-es IC-ből és 3 ellenállásból megvan az áramgenerátorod, amit ráköthetsz az akkura. Olcsóbban szerintem nem lehet pontosan megmérni a kapacitást (persze lehetne áramkört csinálni rá, amivel egyszerűen integrálod a töltő vagy kisütőáramot, de az csak felesleges villogás lenne).
Egyetlen dologra kell figyelned, hogy a cella ne merüljön 3 V-os kapocsfeszültség alá. Nem tudom milyen celláid vannak, de ha például mobiltelefon akkuk, akkor még erre a 3 V-ra sem kell figyelned, mert a cellába épített elektronika ilyen feszültség érték környékén úgyis leválasztja az akkut a terhelésről...

Köszi, jó az ötlet. Nem mobilaksik de bennük van az elektronika, 4,3 nál és 2,7 él kapcsol le.

Értem. Ha esetleg van kedved még pluszban építgetni, akkor javaslom, hogy kisütésnél 3 V-os feszültség alá ne nagyon menj le, mert nem tesz jót a cellának, rövidíti az élettartamát. Tehát valami egyszerű áramkörrel figyeld azt a 3 V-ot, és ha elérted, akkor válaszd le a terhelést.

Persze, ez az elektronika csak egy "vészfék" mind az alsó mind a felső határértékét nézve. Akkor van csak szerepe ha valami miatt az elsődleges töltés/kisütés vezérlés, figyelés meghibásodna.

PIC10F206 ra írok egy ilyen tápfesz figyelő programot, abban benne van egy komparátor is. Így a legegyszerűbb ezt megoldani szerintem.

Sziasztok!

Szereztem egy HE-ás ismerősömtől pár Li-ion laptop akkut és az a kérdésem, hogy meg lehet-e oldani, hogy az eredeti elektronika töltse, ami be van építve az akkuba és én csak kivülről rákapcsolom a megfelelő feszültséget?

Előre is köszi

Szia!

Az akkuba semmiféle töltőelektronika nincsen beépítve. A töltés a laptopokban is egy külön áramkör feladata volt. A beépített elektronikának csak védelmi szerepe van, tölteni nem tud.

plusz az újabbakban van egy mikrovezérlő + eeprom. Az egész arra szolgál hogy az akkumulátor elmentegeti a saját üzemidejét, aztán ha lejár a gyár által beállított limit, akkor az akkut a pillanatnyi állapotától függetlenül cserélni köll...20 - 30 ezeré...(éljen a piacgazdaság... )

Ennek azért technikailag is fontos szerepe van, ugyanis a Li-Ion akkumulátor kémiai szerkezetéből eredendően ha az akkumulátor cellafeszültsége egy bizonyos szint alá csökken, akkor a cella képes átpolarizálódni és olyan kémiai folyamatok indulnak meg benne, ami minden játék és kamu nélkül spontán felrobban.
(Emlékszünk a robbanós Sony notebookokra?)
Szóval azt félre téve, hogy persze pályáznak a pénzünkre, jogos is a cselekvés. Kiszámolják az üzemidőt, mi az aminél még a védő elektronika időben meg tudja állítani a mélysülést. Ha egy akksi jobban elhasználódott, jobban, könnyebben merül is magától. És hiába kapcsol le a védő elektronika, csak meríti tovább az akksit... maga a védő elektronika. És véleményem szerint inkább cserél az ember egy 10-15 ezer forintos akksit 5 év után, mint hogy elveszítsen pótolhatatlan adatokat és a notebookját például egy akksi robbanás miatt. Tehát ez a fajta direkt üzemidő korlátozás jogos. Igenis jogos. Más kérdés, hogy pofátlanul drága a pótakksi.

És ha az akkupack belső védelme nem monitorozná állandóan az akkumulátort, akkor előfordulhat, hogy olyan gyorsan esik le a cella feszültsége, hogy a terhelést levéve is megközelíti a cella a kritikus értéket. És mivel ugyan minimális a Li-Ion önkisülése, de nem elhanyagolható, önmagában is leeshet a cella feszültsége.
3,7V-os névleges feszültségű cella esetén ez a kritikus határ 2,7-2,5V (egyes típusoknál 3V). Egy teljesen feltöltött 3,7V-os névleges feszültségű akksi 4,2V. És az egészséges használható tartomány a 4,2-3,4V. Ezen tartományban teljesen biztonságos.

Többször merült fel itt a Li-Ion töltése. Sok badarságot olvastam már itt. Egy pár dolgot hadd tisztázzak.
A töltés, cella feszültségtől függetlenül (3,6 / 3,7 / 9,4 / 9,6) az alábbi módon történik, általában több fázisban.
1. Prekondíciós státusz: Ebben az állapotban egy nagyon kis töltő áramot folyatnak át rajta, figyelve a cella feszültségét, még itt kiszűrve a hibákat, és a mélykisült cellák gyilkos azonnali gyorstöltését.
2. Ha a cella feszültsége megfelelő, át kell váltani normál vagy gyors töltésbe. Ezt a módot egészen addig kell tartani, amíg a cella feszültsége el nem éri 3,7V-os névleges cella esetén a 4,2V-ot. Innentől általában erős hiszterézissel át kell váltani konstans feszültség módba.
3. Konstans feszültségű töltés. Ez esetben már áram figyelés van. Tehát egészen addig konstans feszültségű töltés módban kell tartani a cellát (4,2V-ot elérve ugye) amíg a töltő áram nem csökken egy adott szintre. Ez egy 1700-as cella esetén olyan 20-25mA. Ha már konstans feszültséggel töltéskor a töltőáram ez alatt van, a töltés elkészült, léphetünk a következő fázisba.
4. Tiszta monitorozás. Ebben az állapotban a cella fel van töltve, figyeljük nem esik-e le a cella feszültsége a 4,2V alá. Ez is egyfajta prekondíciós lépés. Ebben a lépésben egyszerűen feltöltve tartjuk a cellát. Ha 4,2V-a hiszterézis = a határ, akkor visszaváltunk azonnal az első pontra, az ellenőrző prekondíciós lépéshez.
5... Minden az első pontban leírtak alapján történik.
Először konstans áram, majd konstans feszültség, majd fesz figyelés.

Másik "furcsaság" a Li-Ion és Li-Po cellákkal kapcsolatban pedig az, hogy általában igen magas töltőárammal tölthetők. Míg a normál töltés egy NiMH cella esetén olyan C/10 (azaz a névleges kapacitás 10-ével töltünk) addig a Li-Ion cellákat teljesen normál üzemben tölthetünk akár 1C-vel is (tehát pl. egy 1700-as cellát 1700mA-el) és a gyorstöltés esetenként akárt 5C-vel is történhet.
További különbség, ezt is sűrűn olvasni, hogy az a jó ha melegszik, akkor van feltöltve. Ez tévedés!
A Li-Ion cellának a töltés teljes időtartama alatt hidegnek kell lennie. NiMH akkumulátor cellák melegednek töltés közben, ennek a belső kémiai szerkezetükben történt - a töltésük utolsó fázisaként - változás a felelős, mely egy rendes dT rendszerű töltőnél maga a töltés leállításának a vezérlése.

Ipari cellákban (sima fóliázott, forrfülezett) soha nincs védő és töltő elektronika. Telefon, notebook és készülék akksikban viszont mindig van de csakis védő elektronika. Védő elektronika, hogy a cella feszültségét semmi féle képpen se engedjék a kritikus határ alá. És nem vicc bizony, fontos odafigyelni a töltésre. Túltöltés és a mélysütés egyformán arra vezethet, hogy szinte spontán gyulladva (mint a SouthPark-ban Kenny ) elhalálozzon. És a teljes reakciót a megnövekedő cella hőmérséklet okoz. Erre nagyon oda kell figyelni, mert azonnali beavatkozást igényel, ha melegszik a cella, mert többszáz fok is lehet a másodperc tört része alatt... A kémia már csak ilyen vicces és veszélyes tudomány.

Anno egy termék fejlesztésénél nagyon mélyen beleástam magam a Li-Ion akkumulátorok töltésébe, működésébe, így ha gondoljátok akkor összeütök egy kis technológiai jellemzést ezekről a mostanában igen nagy figyelemnek örvendő akkumulátor típusról.

Sziasztok!

Köszönöm mindenkinek a választ! Tehát akkor az csak védőáramkör! Azt azért jól gondolom, hogy a laptop cellánként figyeli a töltést? Ezt abból gondolom, hogy minden cella külön rácsatlakozik az akkuban található elektronikára és a laptophoz is 8-10 érintkezőn keresztül csatlakozik!
Meg ugye írtátok, hogy a Li-ion akku nagyon érzékeny a túltölésre és sorbakapcsolt cellák töltésénél ez könnyen előfordulhatna! Hogyan lenne a legjobb tölteni egy 3 sorbakötött cellából álló akkupakkot?
Valaki esetleg tud olyan egyszerű áramkört, amivel meg lehetne akadályozni a mélykisütést?

Köszi
Hali

Szia Topi!
Ha a 3-as pontban leirtak szerit járok el egy Li-Pol akksinál azzal a különbséggel, hogy 20-25mA-nél nem kapcsolom le a töltő feszültséget, akkor túltöltöm az aksit? Ez vezethet gázfejlődéshez, robbanáshoz?

Én egy saját kis védőáramkört használok, aminek alapja a Microchip által kifejlesztett nagyon pontos referenciájú reset áramkör. Reset áramkörök kategóriában kell keresni.
Én MCP100 és MCP101-et használok. MCP100 kimenete Active low, tehát egy egyszerű processzor resetjét vagy FET meghajtó gate-jét földre húzza.
Ennek az MCP100-nak a fogyasztása összesen 45uA. És kapható sokféle feszültségre. Én MCP100-315-ös típus használok. Ez tipikusan 3,075V alatt aktiválódik.

Magát az IC-t elsősorban Brownout detektálásra használják, de mint Li-Ion védő elektronika tökélesenek bizonyult.

Li-Ion akkumulátorok gyűlölik a formázást és nem is szabad őket formázni, vagy csepptölteni. Ha nem kapcsolod le a töltő feszültséget, akkor egyfajta csepptöltést végzel.
Tulajdonképpen gond nem keletkezik belőle, de mindenféle képpen figyelned kellene, ugyanis cellahiba esetén, ami mondjuk konstans feszültségű töltéskor keletkezik, a töltő áram ismételten nagyon megugorhat. Tehát ha nem magán használatra tervezed, nem otthon játszol vele, akkor mindenféle képpen kell.

De össz egészében ha nem kapcsolod le a konstans feszültségű módot, akkor nagy gondot nem csinálsz, de a cellát célszerű hagyni merülni egy picit.
Ha nem is kapcsolod le a feszültséget, áramot akkor is jó lenne figyelni, mert mondjuk ez a <20mA jelentheti azt, hogy kész a töltés, kapcsolhat mondjuk LED-et.>