Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Először is bocsi, hogy csak így beleszólok az eszmefuttatásaitokba, de a hálózati feszültségszabályzóval (stabilizálóval) szerintem meg lehetne ezt az agregátor-inverter gondot oldani. A cégünknél régebben transzformátoros hálózati feszültségstabilizátorokat használtunk kényes, drága készülékekhez, azok 150-300V-os bemenő fesz mellett is elég jól tartotzták a kimenőfeszt, és ÖT kilowattosak voltak. igaz nagy volt a méretük, de stabilan működtek. Ezek transzformátormag telítetség elvén működtek, ha jól emlékszem. Nem olcsó megoldás, de melyik lenne olcsó, és hatásos?
Idézet: Üresben, terhelve akár 240V-ig is leeshet.„320V környékén van” Idézet: „a kapcsolási és legerjesztési idők módosulása miatt” Akkor lenne csak gond, ha a mágnesezési idő hoszabb lenne mint a lemágnesezési idő, de ez nem léphet fel ezeknél az áram módú vezérlőknél (UC3845 és társai) Idézet: „és már vége is a kapcsoló eszközöknek” Megfelelően méretezett áram vcs. mellet nem, mivel megfelelő időn belül (ami még a tűréshatáron belül van) lekapcsolja a kapcsolóeszközöket, ezután pedig a primér kör táplálásába iktatott biztosíték (ha van, kéne...) leold. (Nekem túléltek az igbt-k egy szekunder menetzárlatot.) Idézet: Dehogynem, növelni kell a menetszámot, és nem megy telítésbe a mag.„Ezt kivédeni, nem egyszerű feladat” Idézet: Nem az ívfogás pillanata okozza a meghibásodást.„az ívfogás pillanata okoz” Hiszen ívfogáskor az agregátor terhelése nő, a feszültség leesik (a generátor fordulata is) erre a hajtómotornak több gázt ad, és az ívfogás után fellépő terhelés csökkenés (letapadás->védelem, vagy ívszakadás, vagy ívhossz változás is akár) okozza a pufferek túltöltődését. Idézet: A szabájzóáramkörrel kapcsolatban nem vázoltál semilyen konkrét okot ami miatt nem tudná teljesíteni a feladatot.„a fent vázolt okok miatt” Az egyik megoldás az lenne, ha úgy méreteznétek az áramköreiteket, hogy a kapcsoló eszközök és a pufferek elviseljék a fellépő legnagyobb feszültséget, a trafónak pedig módosítanátok a menetszámát hogy ne menjen telítésbe. Majd az áttételt úgy meghatározni, és a szabájzókört némiképp úgy módosítani, hogy széles skálán változó bemenő feszültség (200-500V pl.) mellett is át tudja vinni a kívánt teljesítményt. Idézet: „Miután az egyiket kinyírták, a másikkal próbálkoztak” Hajh, okos emberek...
Tudomásul veszem az elvi érveidet, de a jó néhány darab aggregátoros üzem miatt tönkrement és javításra szorult invertert "nem különösebben érdekelte "az elmélet.
Te csak az árammódú szabályzással számolsz, de nem veszed figyelembe hogy a menetszámokat feszültségre számolják. A kapcsolóeszközöknek van töltési és kisütési ideje,ami a feszültség megnövekedése miatt (amit te vitatsz)akár össze is csúszhat. Ez pedig katasztrófa a kapcsolóeszközökre nézve. "A szabájzóáramkörrel kapcsolatban nem vázoltál semilyen konkrét okot ami miatt nem tudná teljesíteni a feladatot. Az egyik megoldás az lenne, ha úgy méreteznétek az áramköreiteket, hogy a kapcsoló eszközök és a pufferek elviseljék a fellépő legnagyobb feszültséget, a trafónak pedig módosítanátok a menetszámát"Már megbocsáss, de én nem foglalkozom tervezéssel, csak javítással. Azokat az információkat teszem közzé, amelyeket a javítások során szereztem meg, sokszor hosszú ideig tartó oknyomozások árán. A méretezéssel és áramkörökkel kapcsolatban az a véleményem,hogy minden csak pénz kérdése. A gyártók építenek egyszerű olcsó invertereket és nagyon komoly mindenféle védelemmel felszerelt ultra tudással rendelkező csilli-villi szupergépeket is jócskán millió Ft feletti árért. Ez a fórum nem az utóbbiról szól hanem arról hogy néhány ügyeskezű jófej amatőr épít magának a saját örömére működőképes inverteres hegesztőt, és az építés során egymás munkáját segítve haladnak a végcél felé. Minden tiszteletem az övék, s természetesen ez neked is kijár,hiszen a fórumot átolvasva olvashatók az építő jellegű hozzászólásaid. Nos, én is csak a tapasztalataimat írtam le.
Csak egy kérdés: a Fronius invertereknél is előfordult ilyen aggregátoros üzemeltetés miatti meghibásodás?
Kaptunk új gépeket, semmi extra 220V-160A, és kényszerhelyzet is jócskán előfordul, csak aggregát jöhet szóba áramforrásként. olyan 5kW kategória. Idézet: „Te csak az árammódú szabályzással számolsz” Hegesztő inverterek terén mással nem is lehet. A hegesztő ív táplálásához áramgenerátoros karakterisztikájú áramforrást kell használni. Idézet: „de nem veszed figyelembe hogy a menetszámokat feszültségre számolják.” Dehogynem veszem figyelembe, nemtudom honnét vetted ezt. Idézet: „A kapcsolóeszközöknek van töltési és kisütési ideje,ami a feszültség megnövekedése miatt (amit te vitatsz)...” Nem vitatom a feszültség növekedést, ezt sem értem honnan vetted. Én csupán amiatt száltam ~vitába~, hogy tisztázzuk pontosan mi az ami miatt pontosan fellép a feszültség növekedés ami a meghibásodást okozza, azért hogy ki lehessen találni a megoldást. Idézet: „...akár össze is csúszhat.” Ez függ attól is, hogy milyen kapcsolási elrendezésről van szó. Két kapcsolóelemes nyitóüzemű konverterek esetén a kapcsolóelemek vezérlése azonos fázisú, ezzel az "összecsúszás" maximális. Teljes-hidas, Félhidas felépítésű invertereknél pedig pont ez ellen állítanak be annyi holtidőt (késleltetést az egyik kapcsolóelem ki, ill. a másik bekapcsolása között), hogy extrém esetekben se forduljon elő egymásranyitás. Idézet: Az ész sem elhanyagolható.„hogy minden csak pénz kérdése” Javaslom, hogy ne tereljük el a témát az eredeti kérdéstől. Sikerült letisztázni azt hogy nem túfeszültség tüskéktől, hanem az agregátor szabájozásának késleltetéséből adódóan akár huzamosabb túlfeszültség fellépése ellen kell valamit kitalálni. - Úgy méretezni az áramkört hogy széles skálán változó bemenő feszültség mellett is tökéletesen működjön. (Ez kihúzva, mivel az inverter már el van készítve, de megfontolandó lehet egy következőnél) - Beiktatni egy áramkört az agregátor és az inverter közé, ami megvalósítja a védelmet... Erre kéne találni egy megfelelő megoldást. Amit te említettél, hogy a puffereket egy vezérelt egyenirányító tölti az jó ötlet, ezzel kapcsolatban az lenne a legcélszerűbb, ha ezt egy külső dobozba megépítve, külön lehetne csatlakoztatni az inverterre, amikor agregátorról kellene üzemeltetni. Utána nézek, hogyan lehet egyszerűen és jól megvalósítani.
Lehet hülye ötlet de mi lenne ha valami szabályzó áramkörrel* ívgyújtáskor "le ejtené" az áramot majd fokozatosan pár másodperc alatt elérné a beállított értéket így nem rángatná az aggregátort tulfeszvédelemre meg marad a varisztor.
Volt egy bizonyos "sárga" avi inverter beállítható áram fel és lefutással. Többször használták aggregátorról és kutya baja sem volt addig amíg egy lelkes kezdő ki nem próbálta.
"A hegesztő ív táplálásához áramgenerátoros karakterisztikájú áramforrást kell használni." Ez igaz,de csak AWI és MMA üzemmódra ,ráadásul a két üzemmód feszültségesési karakterisztikája sem azonos.
"Nem vitatom a feszültség növekedést, ezt sem értem honnan vetted." Olvassál vissza előző hozzászólásaim valamelyikében leírtam hogy hogy is keletkezik ez a feszültségnövekedés(fordulatszám megfutás) A két kapcsolóelemes konverterek esetében az összecsúszás azt jelenti hogy a az egy két tized másodpercig tartó túlfeszültség telítésbe viszi a ferritet, emiatt a meghibásodás. Tapasztalatom szerint az invertereket nem méretezik extrém helyzetre,de ez természetesen egyedi kivitelnél megoldható. Erre vonatkozik a"pénz kérdése" kifejezés, tehát nem tértem el a témától. A szabályozott egyenirányítás megvalósított gyári megoldás , de általában processzor vezérléssel találkoztam eddig olyan invertereknél amely alkalmas áramfejlesztős üzemre. "Beiktatni egy áramkört.... igen, de az inverter lényege hogy kompakt és könnyű tehát az előnye mindjárt csorbulna - egyébként volt már szó külön készülékről JZoli "tollából".A külön áramkör csak az inverter saját dobozában elhelyezve lehet megoldás.
Nálam még emiatt nem volt Fronius javításon , de meg kell kérdezni a Molnár Zolit ez ügyben, Ő a Fronius szakszervizese Budapesten. Szerintem nem volt ilyen hiba.
A szabályozott fel -lefutást AWI üzemnél szokták alkalmazni. Elektródás üzemnél az ívgyújtáskor csökkentett áram a varrat minőségét rontaná-szerintem.
Ha profi varratra van szükség akkor rá illetve kifutó lemezen kezdjük illetve fejezzük be a hegesztést amin pedig nem lényeges a varrat minősége. szerintem egy ilyen áramkör nem lenne túl nagy smd-ben akár kisebb is lehet mint egy gyufásdoboz. Bár ez is csak akkor megoltás ha csak ez az egy inverter dolgozik az aggregátorról. Viszont ha már beröffentenek egy 2300W os flexet vagy egy 2800W os bontó kalapácsot akkor vége a dalnak.
Ja az avi inverter védelme pusztult meg mert valószínűleg elmaradt az áramlefuttatás  gratuláltam az illetőnek 
Igen, a leggyakrabban az áramfejlesztő tulajdonságainak az ismerete megmenthetné az invertert, de az első sikeres próbálkozás után jön a sarokcsiszoló meg miegymás, aztán a döbbenet egy-egy gép elhalálozásakor.
Tisztelt Uraim !! ez a hozzászólás áradat döbbenet !! a szó jó értelmében,örömmel olvasom minden sorotokat!
Az általam felvetett témában én tudásilag nulla vagyok,de látom haladunk.Higgyétek el,mindkét megoldás formára nagy szükség lenne,mint az adapteres,mint a beépített formára.Most nem a kilók a lényegesek elsősorban,hanem valami megoldás aztán majd lehet zsugorítani.Kutakodjatok,én is azt teszem,mindnyájunk érdeke.Az ismeretségi körömben azt mondták a kutyát nem érdekli,ha az az adapter 5 kiló is,ha kint a szántóföldön ennek segítségével lehetne invertert használni agregátról.
Gábor! Vannak ilyen készülékek, csak valahogy hozzá kéne férni és lekoppintani! Vagy csak az erre vonatkozó kapcsi rajzot kéne beszerezni, de azt védik a gyártók!
Az is lehet, hogy egy tök egyszerű megoldás, mi meg valami bonyolult áramkörön gondolkodunk, keresünk! Fronius-ék processzort használnak ami tartalmazza ezt a védelmet is! A legolcsóbb fronius még mindíg 100 ezer felett van és bizony lekapcsol folyamatos hegesztésnél! Ami meg bírja az milliokba is kerülhet, de legalább fél milla! Nekünk valamilyen olcsó IC-s megoldás kéne amit a vezérlő modulon el lehetne helyezni! Biztos, hogy van megoldás! A túl feszre nem gond, de az alacsony feszültség figyelése már nagyobb feladat, főleg a leesett fordulatszám miatti freki csökkenés! A turbinák 3000 fodulat/perc alatt álítják elő az 50Hz-et, ha ez nincs biztosítva akkor minden készülék bánhatja! próbáljunk meg 49Hz-el hajtani egy TV készüléket érdekes jelenségeket lehetne észrevenni rajta! merlegszik a meghajtás fokozottan, az eltérítés szabálytalan a kép pedig elvezhetetlenül vibrál! A mi heg.berendezésünk még érzékenyebb az ilyesmire! Mivel semmi nemü védelme nincs kivéve hő védelem! A mi kis ketyerénk egy alap meghajtást és végfokot tartalmaz minden nemű védelem, figyelő áramkörök nélkül! Jó lenne ilyen kiegészítő áramköröket találni és hozzá építeni a készülékünkhöz! Vannak PC tápok is amik tartalmaznak ilyen védelmeket, de azok is drágák! Pedig az megoldást jelenthene, ha van valakinek ilyen gondoljon ránk! 
Nem vagyok nagy szakértő és ezért csak kérdezném :a PFC ide nem jó ? A fázis hullám nullátmenete után már alacsony feszültségnél is tölti a kondenzátort a beállított nagyobb-kissebb feszültségre egy önindukciós tekercs kb. 50 kHz-en ha jól tudom és nem érzékeny a bejövő frekvenciára sem . Egy IC ellenőriz és vezérli a fet-eket a fojtó meg kb akkora lenne mint a főtrafó .Persze könnyen lehet ,hogy hüleségeket írkálok :peace: akkor elnézést.
Sziasztok !
Lehet hogy ismeritek ,de találtam egy jó oldalt. Sok olvasni valóval és kapcsolási rajzzal . Pl: http://translate.google.com/translate?client=tmpg&hl=en&u=http%3A%2...=ru|de http://valvolodin.narod.ru/articles/Kolt.pdf http://valvolodin.narod.ru/schems/invertorColt1300.djvu Jó csemegézést, de ha valaki tud belőle meríteni az tegye fel a többiek hasznára . üdv zombre
Találtam is egy érdekességet,amit már többször beszéltünk itt a fórumon,nevezetesen egy képletet a főtrafó menetszámának számítására.
Ebben a PDF-ben. http://valvolodin.narod.ru/articles/Kolt.pdf Витки считал по этой формуле. N = 10000 * U * 0,5 / 2 * f * dB * Ae где 10000 - коэффициент, чтоб сечение можно было подставить в см2; U - напряжение питания инвертора; 0,5 - максимальное заполнение; dB - для прямохода это разница между выбранной максимальной индукцией и остаточной индукциейAe - сечение сердечника в см2; f - частота в Гц. Ungarise nyelven: n=Ux10000x0,5/2xfxBxA n=menetszám U=310V 0,5= a fél kitöltés miatt f=40000Hz A=5,3cm2 2= az egyirányú négyszögjel igénybevétel miatt n=310x10000x0,5/2x40000x0,2x5,3 n=1550000/84800 n=18,278301 kb= 19 menet Most már csak az a kérdés,hogy jó e a képlet (?) mert egyébként stimmelnek az adatok! Ha lenne valaki aki a nevezett PDF tartalmát áttenné magyarra (a vebfordítótól dobtam egy hidat   ) az sokat segítene mindannyiunknak!
Szervusz!
Miért ne lenne jó? Nem kell ezért az oroszokhoz menni! Egy Faraday nevű úriember 1831-ben meghatározta az elektromágneses indukció törvényeit, amit azóta nem cáfoltak meg. És akik még mindig nem hisznek benne, azoknak időnként szép tűzijátékban van részük. Egyébként mihez képest stimmelhetnének még az adatok, ha nem az elektromágneses törvényekhez? A transzformátor indukciója szempontjából teljesen mindegy hogy hegesztésre vagy egyébre használják. Annyit lehet még hozzátenni, hogy ennél az alkalmazásnál a kitöltési tényező kb 25-50% között változik a terhelés függvényében (a képlet 50%-ra igaz) és ezért üresjáratban jóval kisebb az indukciós igénybevétel és ezért az alul-méretezett trafó üresjáratban még úgy tűnik, hogy jó, aztán üzemi terheléskor már elkezd izzani. Még a "dB"-t kihagytad, ami delta B akar lenni: ami az indukcióváltozás nagysága lenne, ez nem egyezik meg a maximális indukcióval, mert az egyoldalas üzem miatt nem nulláról indul, ezért a dB-nek határozottan kisebbnek kell lennie a Bmax-nál. Üdv. P István
U=n*(dio/dt) | Faraday tv.
dio=dB*A | A mágneses fluxus vált. megh. U=n*(dB*A/dt) | Összevonva n=(U*dt)/(dB*A) | Átrendezve dt=T/2 | T=1/f | Idővált. megállapítása dt=1/2*f | Átrendezve n=U/(2*f*dB*A) | Összevonva dB-re kitérnék: Push-pull konverterek esetén ez ferritnél -200mT-tól +200mT-ig terjed, ezért dB=400mT Nyitóüzemű konverter esetén 0-tól +200mT-ig változik, vagyis dB=200mT Vagyis ha át írjuk az egyenletet úgy, hogy Bmax-ra vonatkozzon, akkor: - n=U/(4*f*Bmax*A) - Push pull stb... - n=U/(2*f*Bmax*A) - Nyitóüzemű Ebbe behelyettesítve: U=300 V f=40*10^3 Hz dB=0.2T A=5.3*10^-4m^2 n=35! P. Istvan: Idézet: „üresjáratban jóval kisebb az indukciós igénybevétel és ezért az alul-méretezett trafó üresjáratban még úgy tűnik, hogy jó, aztán üzemi terheléskor már elkezd izzani.” Vedd hozzá azt is hogy terhelésre a puffereken akár 240V-ig is leesik a feszültség, amiatt csökken a trafóban fellépő mág. indukció. Idézet: Nem, ez mindig igaz.„Ez igaz,de csak AWI és MMA üzemmódra” Hegesztő ívet nem lehet feszültség generátorral hajtani, mert nem lehetne beállítani a stabil munkapontot. (Nem lehet ésszerűen kivitelezni hozzá a szabájzást) Amire te gondolsz az pl. Co2 lehet, de ott az összeérésnél kialakuló vékony átmeneten végzi az áram a munkát, és az olvasztja meg mind a hegesztőhuzalt, mind a munkadarabot. Idézet: „Olvassál vissza előző hozzászólásaim valamelyikében leírtam hogy hogy is keletkezik ez a feszültségnövekedés(fordulatszám megfutás)” Ezt értem, és ezt nem is vittattam, csupán azt hogy időben mikor keletkezik. Idézet: „A két kapcsolóelemes konverterek esetében az összecsúszás azt jelenti hogy a az egy két tized másodpercig tartó túlfeszültség telítésbe viszi a ferritet” Nem azt jelenti, sőt, ott nem is lehet összecsúszásról beszélni. Idézet: „Tapasztalatom szerint az invertereket nem méretezik extrém helyzetre” Én nem is az egész inverter méretezéséről írtam, hanem a holtidőről, amit pl. teljes hidas invertereknél ált. egy alkatrész értéke határoz meg. Ezt elég nehéz észrevenni. Idézet: „A szabályozott egyenirányítás megvalósított gyári megoldás , de általában processzor vezérléssel találkoztam eddig olyan invertereknél amely alkalmas áramfejlesztős üzemre.” És ebből az következik hogy csak processzorral lehet megvalósítani? Idézet: „A külön áramkör csak az inverter saját dobozában elhelyezve lehet megoldás.” Miért is? Miért ne lehetne készíteni egy vezérelt egyenirányítót az inverteren kívülre, ami kiszabájozza az agregátor feszültség változásait?
Az orosz nyelvű mellé egy kis német nyelvű alapozó az inverterek méretezéséről . Ez egyszer a fele, mindjárt megy a másik fele is.
Itt a 2. része.
Igen, a lapos karakterisztikájú - azaz feszültséggenerátoros üzemmódra gondoltam. Ezek valóban Co2 gépek áramforrásai. Ebből következik hogy nem minden áramforrás áramgenerátoros jellegű, létezik átkapcsolható illetve kizárólag feszültséggenerátoros üzemű is. Stabil jól kivitelezett szabályzóelektronikával. Amely amellett hogy az ív feszültségét közel stabil értéken tartja még lehetővé teszi azt is hogy az ív tulajdonságait változtatni lehessen.
Igen,igazad van az összecsúszás kifejezés nem helyes. E fórumon keresztül hosszasan fejtegethetném hogy mire gondoltam, de nem biztos hogy jól ki tudnám fejezni magam. Amit az áramfejlesztőkkel kapcsolatban leírtam, az személyes tapasztalat. Gyakran kell foglalkoznom velük a munkámból adódóan, ezért viszonylag jól ismerem a "lelkivilágukat". Nem állítottam hogy csak processzorral lenne kivitelezhető a védelem, sőt egy korábbi hsz.-ben említettem egy régi Siemens IC típust, a TCA785-öt. Ez egy ablakkomparátor. A vezérlőkörhöz illesztve ellátná a védelem feladatát. De mivel már nem kapható, más analóg áramkörökből biztosan felépíthető. Azért írtam hogy a külön áramkört az inverter saját dobozában kellene elhelyezni, mert nem lenne szerencsés a meghajtó IC tiltó bemenetét a dobozon kívülre vinni. Sőt, egyik bemenetét sem. A vezérelt egyenirányítót is célszerűen a dobozban helyezném el, mert szerintem a hálózati üzem esetén sem rontaná a készülék tulajdonságait.
Valóban esik a feszültség max. terhelésnél, de legrosszabb estet feltételezve én inkább 280V körül kalkulálnék.
Az oroszoknak úgy jöhet ki a 19 menet (ami elég határeset) hogy normál üzemben: 35-40% körüli kitöltési tényezővel jobb minőségű ferrittel (dB = 0,3T körüli értékkel), szakaszos üzemmel és az általad említett hálózati feszültség csökkenéssel kalkulálnak, de én inkább kb 22-24 menetet tekernék rá... (40 kHz és 5,4 cm^2)
TCA 785 mintegy 1700ft bruttóért kapható a HQVIDEO-nál, de hogy lesz ebből védelem?
Esetleg kapcsi rajz? 
Bocsánat,bocsánat és még egyszer bocsánat!
Baromságot írtam, a TCA 785 gyútásszög vezérlő IC, ami jó lenne,az a TCA 965 ablakkomparátor. Mellékelek egy alkalmazási példát, hirtelen csak ezt találtam, de ha időm engedi, keresek egy olyant ami jobban illeszkedik az inveteres alkalmazáshoz. Még egyszer elnézést a figyelmetlenségért.
Sziasztok!
Tudtok nekem egy kapcslási rajzot adni egy olyan 130A-es Inverteres heggesztőről? Mert szeretnék majd egyet csinálni, és ha most elkezdeném, talán 3 hónap alatt készlenne.  Köszi előre is!
Két komparátorból, meg egy és kapuból is lehet csinálni ablakkomparátort. Nem kell a TCA785.
De az sem biztos hogy ablakkomparátor kell hozzá. Igazából le kéne tisztázni, hogyan működjön. Én úgy gondoltam, hogy ha túl alacsony a bemenő fesz. akkor tiltja a hegesztő vezérlését (Simán megoldható zavarmentesen, ha elhejezünk egy relét a vezérlőnél, amit a külső védelem kapcsolgat.) A kérdés mennyire alacsony fesz. tiltson? Ha túl nagy a feszültség, akkor pedig csökkenti/megszünteti a kondenzátorok töltőáramát. (A Vezérlést nem kell tiltania, hisz nem emelkedik a fesz. a puffereken.) Én ezt úgy gondoltam, hogy egy graetz-nek azt a két diódáját, ami a pozitív félperiódust kapcsolja, tirisztorral kellene helyettesíteni, és ezeknek a vezérlését opto-n keresztül megvalósítani. Így ha a puffereken a feszültség emelkedni kezdene, akkor a tirisztorokat kikapcsolná az elektronika. De ezt még szimulálom, majd ha nagyjából kész lesz, akkor felrakom, hogy véleményezhessétek. p_istvan: Hosszabítóról használva, vagy gyengébb kialakítású bekötéssel leeshet 240V-ig is, általában 260-280V-ot mérek 3kW terhelés mellett. Az oroszoknak nemtudom hogy jött ki a 19 menet, de ha az a 0.5-ös konstanst a számlálóban komolyan gondolta, akkor max. 25%-os kitöltési tényezőt engedhetett meg. Mindenesetre, nagyobb üzemi fesz.-hez növelni kell a menetszámokat.
Szervusz!
Javaslom ennek a témának a végigolvasását... Különös tekintettel "erdgab" hozzászóláslaira. Ha a végére érsz, a választ is megkaptad. Üdv.
Szerintem (majdnem) ugyanarról beszélünk:
Nem az kétlem, hogy leeshet a feszültség 240V-ra -bizonyos körülmények között- csak azt hogy ha a max indukciót akarjuk számítani akkor inkább 280V körüli feszültséggel kel kalkulálni a biztonság kedvéért. És mint mondtam forward kapcsolásban és szakaszos üzemben db=0,3T-t is elbírnak a jobb ferritek (N87, N97, 3C90) főleg forszírozott hűtéssel (ventilátor) amúgy sem a ferrit melegedése lesz a fő gond, hanem a tekercselésé. Ha tirisztort raksz a graetzbe, akkor akár szabályozhatod is az egyenirányítást : túlfeszültségnél a csúcsfeszültség után kell kapcsolni a tirisztort, amikor a feszültség lecsökken az elfogadott értékre. Lesz jócskán zaj a hálózaton, de az iverter úgy is elég zavart termel már, így szinte mindegy (egy jó PFC jobb lenne) P István |
Bejelentkezés
Hirdetés |
