Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
Az elkókat cseréld ki újakra. Kezd a C24-el.
Cserélgettem, méregettem...
Minden alkatrész jónak tűnik, mégse megy rendesen  Azért köszi... még szenvedek vele eg kicsit.
ÜDV mindenkinek!
Nekem lenne egy olyan kérdésem , hogy a kapcsolóüzemü tápokra ha egyenáramot kötök akkor tökéletesen üzemelnek. Viszont ez nem teheti tönkre a tápot? Azért érdekel mert most építek napelemes rendszert és a feszültség átalakítás viszonylag nagy hatásfok veszteséggel jár. Ha a rendszert úgy csinálnám , hogy 12db 12V-os akkumulátort használnék akkor nincs szükség feszültségátalakításra mert a kapcsolóüzemü táppal rendelkező műszaki cikkek 100V-300V közötti feszültséggel üzemelnek. És így nem kellene feszültséget átalakítgatni , ezzel nem lenne veszteség a rendszerbe! És a készenlét miatt nem kellene egy invertert üzemeltetni állandóan. Szerintetek?
Hello!
Ha kapcsolóüzemű tápról megy valami, akkor annak a bemenetén egyenirányító van. Így onnan már egyenfeszültség a táp. A gond akkor lenne, mikor a 110/220 átváltása úgy van megoldva, hogy az egyenirányító kétszerez. De ma már ez nem szokott divat lenni. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a DC a váltófeszültség csúcsértéke, tehát 110Vdc nem azonos 110Vac feszültséggel. A korszerű kapcsolóüzemű tápok, (nem PC) 85..25V között üzemelnek akár AC akár DC a forrás. De azon, fel is van tüntetve. Figyelembe kell venni azt is, hogy azonos kimenő teljesítményhez, kisebb feszültségen az áramkörnek nagyobb az áramfelvétele. Az új PCF áramkörrel ellátott tápoknál, nem tudom mi a helyzet, de gondolom, azok sem sértődnek meg a sima egyenért. (A lényeg, hogy készenlétinek sem legyen hálózati trafó a bemenetén. De akkor az már nem is nevezhető "kapcsolóüzeműnek". Gyáriban még nem láttam ilyent, de készítettem már HP gép részére.) üdv! proli007
Hát pl a tv-ben a készenléti táp trafóval van megvalósítve (samsung 72cm képcsöves tv) Így nem is működik a készenlétije de bekapcsolható a tv-ről viszont a távval nem! Minden más üzemel róla! A gépem most is napelemről megy!
A tv készenlétiére azt gondoltam , hogy kicserélem a trafót egy kapcsolóüzemü adapter belsejére. De jobb lenne lecserélni egy lcd tv-re csak az anyagiak nem engedik...  Esetleg valami jó megoldásod nincs amivel fénycsövet tudnék meghajtani 48V-ról vagy 140V-ról? Eretleg ha tudsz segíteni olyan DC-DC átalakító is érdekelne amivel 48V-ból 12V vagy 24V-ot tudok kapni.
Hello!
Ne mérgelődj, alkalmazd a szovjet módszert! "Amiről nem tudunk, arra nem is vágyunk.." Én nem foglalkozom kimondottan DC/DC konverterekkel, csak szőrmentén, viszont belebeszélek. Itt az avatott kollégák már számtalan kapcsolást raktak fel, azok közül kell válogatni. De mindössze tranyó és trafó kérdés ez szerintem és nem több. Fénycsövekre meg a minap tettem fel ezt a linket. Itt is csak a tranyókat és a trafó primert kell módosítani. (Meg a tápot, hogy ne legyen nagy) üdv! proli007
Cimopata!
Hol tart a rezonáns 1.11? Július 11. óta nem hallottunk róla. Mi a véleményed az ebben a fórumban kritizált, a trafóban használt fekete szig.szalaggal kapcsolatban? Amikor először láttam a fényképen, egy kicsit én is meglepődtem, de azóta azon gondolkodom, hogy miért ne lehetne használni? Vagy inkább az(oka)t kérdezzem, aki(k) kifogásoltá(k)? Átütési szilárdság, esetleg hőállóság?
Hali!
Én is fekete szigszalagot használok (Tesa). Nem kell attól félni hogy elolvad, vagy elenged a ragasztás. Sorok közti szigetelésre 2-3 rétegben kell használni.
Heló!
Javítottam az 1.1 es verziót, de azthiszem nem adtam neki újabb verziószámot. A régit töröltettem, tehát a fórumban csak a javított verzió van fent, pár oldallal visszább. A fekete szikszalag ahhoz eléggé hőálló, hogy ne olvadjon szét. Ha már akkora hőhatásnak lenne kitéve ami károsíthatná akkor már a tápban nem stimmel valami. Szigeteléséről pedig, mint bassmester mondja: több rétegben a célnak megfelel. Én is ezt használom. Eddig nem volt baj vele.
Valóban nem attól kell félni hogy szétolvad.
Attól viszont inkább hogy meglágyul, és a szoros tekercsek közül kinyomódik, így nem sokat ér az sem ha több rétegben tekeritek. A ragasztó anyag is tartogadhat meglepetést, pl. vezetheti az áramot. (tesla tekercsnél tapasztaltam, nem kúszóáram volt, hanem a ragasztó vezetett)
1-2x szigeteltem már papír ragasztószalaggal is. Amit festés előtt ragasztunk a konnektorokra, kapcsolókra, szegélyekre takarás gyanánt.
Az sem lehet olyan rossz. Visszatérve a szigetelőszalagokra, kapható különböző hőállósági osztályokban. Valóban vannak ócska minőségűek amik nagyon vékonyak és könnyen lágyul.
Nekem a Tesa szigszalag nagyon bevált. A felhasználás előtt öngyújtóval is teszteltem, nem olvadt, nem deformálódott és nem engedett el a ragasztás... egy darabig. Aztán elkezdett föüstölni és szenesedni. Szerintem biztonságosan alkamazható ilyen célra. :yes:
Sziasztok!
Megépítettem Cimopata új tápját, de egy kis gond van a beüzemeléssel. Ha 22V AC-t adok a tápnak és a táplábát egy 20K ellenállással a +tápra kötöm, hogy meglegyen az ic tápfesz, akkor a táp szépen megy FET-ek vezérlőjelei jók. A primeren elfogadható nényszögjel, bár hasa van. A kimeneten is megjelenik +-3V. Eddig szerintem ok, mert 310V DC helyett ilyenkor csak 30V DC van a bemenetén, igy a kimenet is a tizede(+-30V lenne a cél). De ha a bemenetre 230V-ot adok akkor nem történik semmi. 40W-os izzót sorbakötöttem a próba idejére a táppal. Bekapcsoláskor felvillan a puffer feltöltődése miatt. Aztán kész. az IR nem kap tápot, ezért nem is megy a táp. Nem teljesen értem ezt az indítási módot. Valaki elmagyarázná nekem! Úgy képzelem, hogy a bekapcsolás pillanatában a soros 3,3µF-os kondin és a 33K ellenálláson keresztül feltöltődik az IC 2,2µF-os tápfesz puffer 15V-ra, és ez a feszültség kéne addig kitartson amig a táp beindul. Mértem multiméterrel a feszt a táplábon. Amikor bekapcsolom a tápot, akkor meg is jelenik 3-4V, de csak kb. 2s-ig, aztán semmi tovább. Lehet-e attól,hogy a táppal sorbakötött izzó miatt a feszültség nem változik elég gyorsan a 3,3µF-os kondin a 390µF-os puffernak köszönhetően, és ezért az nem visz át elég áramot az IC-felé?
Igen, az állhat mögötte.
Csökkensd a 3u3-al sorosan kapcsolt ellenálást és egyszer elfog majd indulni.
Hát igen, a fetes segédtáp, mint indítási mód megbízhatóbb megoldás, szélesebb fesz tartományban működőképes - és szerintem alig bonyolultabb.
Hát igen. Nekem is ez a véleményem, ezér át is fogom alakítani. Bár egyszer sikerült beindítani a tápot 230V-ról izzón keresztül, de csak valami véletlen folytán, mert már megint nem indul el. Pedig már a 3,3µF-os kondit 4,7-re növeltem, és a soros ellenállást is 1K-ra csökkentettem. Valószínű, hogy a táp amúgy menne, mert amikor beindult, akkor működött rendesen, bár csak pár másodpercig járattam de nem állt le magátol. Ebből arra következtetek, hogy csak az indítás nem jó utána már ellátná táppal az ic-t saját maga.
Ha a kondenzátoros indítás megfelelően van méretezve, akkor sokkal előnyösebb, mint a fetes.
Palika: a 220k 1W-ot beforassztottad a puffer kondenzátorra?
Sziasztok!
Egy PC táp-nak a szekunder oldalon levő egyenirányító diódáját kilehet szedni a nyákból, és kb. 10-15cm hosszú kábelre tenni??? THX
Nagy esélyel el fog szálni ha jobban beterheled.
Ha összefonod a kábeleket, és raksz snubbert a diódára közvetlenül, akkor talán kibírja. De minek kell kiszedni a nyákból?
Igen, beraktam, de 100K/3W-ot, hogy gyorsabban süsse ki a kondit. És mindig úgy próbáltam indítani amikor a puffer lemerült. Aztán a berakott 1K-t visszacseréltem 33k-ra. Izzó nélkül indítottam. Gond nélkül indult. Tehát az volt amire gondoltam, hogy az izzó miatt annyira lassan töltődik a puffer, ami már túl lassú a kondenzátoros indításnak.
Járattam egy darabig, aztám szépen elkezdett füstölni a 15V-os zéner. Ném mértem, de az lehetett, hogy a segédt. tekercse túl sok fesz adott. Az ott lévő 470ohm-ot 1K-ra cseréltem, és így már nem melegszik csak épp langyos. A kimeneteket, még nem terheltem, de így üresen csak pár tized Volt a különbség a két kimenet között. Terheléses teszt majd holnap lesz. Bár még nem tudom mivel fogom terhelni. Azt szeretném még kérdezni, hogy szerinted mennyire szabad asszimetrikusan terhelni ezt a tápot? Úgy gondolom, valamelyest lehetne, mert igaz, hogy akkor a szekunderek csak az egyik félperiódusban adják le a teljesítményt, de pont ellenkező félperiódusban felváltva. Akkor lenne baj, ha a szekunderek asszimertikusak lennének, mert a trafó telítésbe menne. Javíts ki kérlek, ha tévedek.
Ha a szekunderek közötti csatolás jó, akkor lehet asszimetrikusan is terhelni.
Terhelésnek fogj halogén izzókat, olcsó és jó. Nekem a 48V-os 400W-os írásvetitőlámpa a favorit.
Szerintem a csatolás jó, mert úgy tekertem a trafót, hogy alulra a primer került, de csak a cséve feléig a szórás miatt. Mellé a segédt. Erre sok szigetelés, majd a két szekunder közvetlen egymás fölé az egész cséve hosszába. Pont úgy sikerült, hogy az alsó szekunder sor nyomvonala átlátszott a szigszallagon, és a mélyedésekbe tekertem a felsőt. Ezért mintha menet menet mellé kerültek volna a szekunderek. Majd meglátjuk mit csinál terhelésre.
Sajnos használható izzóm nincs, ellenállások ugyan vannak, de nem akarom a műterhelést ezzel megoldani, mert nehézkes variálni a terhelés mértékét. Arra gondoltam, hogy összedobok egy FET-ekből álló változtatható terhelést. Olyasmit mint a hobbyelektronika ujság 2003/11 számában volt ,csak több fettel. Van itthon egy rakat irf530. Nem a legideálisabb erre, de ez van. Ebből készítenék egy áramgenerátor szerűséget, ahol a terhelést a fet biztosítaná. 8-10 db párhuzamosan már biztonságosan felvenne 250-300W-ot, ha szép nagy bozdára rakom öket. Csak hát ugye ezt is meg kell építeni előbb. Úgyhogy a tápot ma már nem tesztelem le.
Sziasztok!
Itt az oldalon lévő rezonáns tápot szeretném megépíteni. ETD49-es vasam van. Szereztem bivaly feteket (600V 32A 0.08 rdson). Igazából a tekercselésnél akadtam el. Mekkora primer menetszám lenne szerintetek a legideálisabb ehhez a maghoz? (ha jól emlékszem ez a mag pontos tipua: ETD49 FERRITMAG N87 Al=3800nH, G=0,0mm B66367-G-X187) Szerintetek mekkora teljesítményt lehet kivenni ebből a trafóból? Én 14 menet primerre gondoltam, de tényleg nem tudom mennyi kellene. Légyszíves adjatok tanácsot! Előre is köszönök minden segítséget!
Igen, ez az, csak át kell tervezni rendesen. Úgy gondoltam, hogy 8db fet lenne benne. Erre a fetre azt írja az adatlap, hogy max disszipáció 55W. Ha csak 30W-al terhelem fetenként talán nem halnak meg hosszú távon sem. Persze hűteni kell valami ventillátorral a bordát, mert 200-250W az azért fűt rendesen. De annyi baj legyen, az ellenállásból álló terhelés is melegedne.
Minimum 20 menetet tekerj rá a biztonság kedvéért. Az enyémekre 24 menetet tekertem, az egyik N-67, a másik N-87, de ez nem számít szerintem. Ha pontosan az oszlop feléig tekered a primert. pl: 3 sor, soronként 8 menet, akkor kb 35-45 uH szorásira számíthatsz. A Cimó-féle táppal 600W-ot simán tudni fog, ha jól tekered. Itt látható az első ilyen tápom, első terhelős tesztje. Kb 550W-on ízzik a kantálhuzal. A hátsó műszer mérte a dróton átfolyó ampert, a sárga a frekit, a kis fekete pedig a feszültséget, ami 79V-ról esett 69,4V-ra ezen a terhelésen.
Szép kis táp.
Felteszem a nyákrajzom, hátha találtok valami nagy hibát benne. A trafónál a felső két szál a segédtáp tekercse, alsó értelemszerűen a primer oldal. Az áramváltót én kihagytam belőle, mert erősítőnél feleslegesnek tartom, szerintem sima olvadóbizti megvédi a tápot. Egyenlőre a táppal 2db 200W-os quadot szeretnék hajtani. Ha beválik a kapcsitáp akkor egy 1500W-os 4x55V-os tápot kellene készítenem a gyári erősítőmben levő toroid helyett (22 kg az erősítő  ) Persze alapos teszt után merném csak beletenni. De egyenlőre a quad menjen erről.2x50V-ra fogom majd méretezni. 1 szónak is száz a vége, kérdés szerintetek milyen a nyák? Üdv: Gábor
Én is egy 2x200-as végfokhoz csináltam az enyémet. (íme)
Ha sikerül a 600W-ot kihozni belőle akkor simán jó lesz hozzá. Az áramváltós védelem szerintem nagyon jó, nem érdemes kihagyni. Nagyon gyors és atombiztos védelmet nyújt a rövidzár ellen, zárlat után pedig rögtön dolgozik tovább a táp és jól be lehet állítani a megfelelő szintre. A tesztek során jól jött többször is A nyákodon szerintem hosszúak, vékonyak és kacifántosak a vezetősávok. Az alsó fet gate vezetője fölött vannak a rezonáns alkatrészek, ez szintén nem szerencsés. Ha kell, holnap felteszem a legújabb tápom nyákját, ami már egy alaposan megtervezett, jól működő kipróbált cucc és mentes a korábbi tápjaim gyermekbetegségeitől is.
Megköszönném a nyákodat. Ez lenne az első 230V-ról működő kapcsoló üzemű tápom, szóval nincs túl nagy tapasztalatom a témakörbe sajnos.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
