Létezik egy TDA IC, ami 14,4 V-ról 60W-ot tud leadni. Ezt eléggé szemérmesen tette közzé a gyártó, ugyanis egy fia belső rajzot nem adtak hozzá, így reménytelen volt kideríteni, hogy mit is csinál az a 4700u kondi, ami a tápot emeli.

Utána olvastam a H-class működésnek is, természetesen semmi érdemlegest nem találtam.

Egy egész hétvégi gondolkozás után értettem meg, mit is csinál, és bzony azt kell mondjam lehetséges bármiféle inverter és emelt feszültségű táplálás nélkül mondjuk 250w-ot elérni 4ohm-on.

Nem ertem miert sirankoznak egyesek , minden ilyesmi le lett mar targyalva .
De ha nem olvasnak a forumtagok az mas.
Eloszor vegig kene olvasni a forumot utanna kerdezni ott ahol errol targyalnak.

Tehat van hidlapcsolas amivel teoretikussan 4 x es erot lehet kihozni ugyanavval a tapfeszultseggel ugyanazon a hangszoro impedancian .

Tehat egybol egy "TDA" hidkapcsolasba ket vegaerositovel kb.20W-ot is leadhat egy csatornan .

Ha a hangszorot 2 ohmosra vesszuk mar ott a 40W.

Ha meg van 4 db.ilyen erositi az autoba az mar 160W ami szerintem mar rengeteg ,( plane ha van nagyon jo nagyhatasfoku hangszoro hozza . Nagy SPL-es mondjuk 100dB /1W /1m).

160 W megengedve egy 1 kobmeteres belterbe?
Abban az autoban nem lehet bent ulni se forgalomban vezetni ekkora zajba. ez kb. 117 dB vagyis egyes frekvenciakon majdnem megsuketulsz .Mikor hahngero csucsok vannak .

Szerintem azert nem suketulnek meg egyesek mert tavolrol sincs meg a "vart " ero /hangnyomas ( szerencsere ) a nagy cuccok zome csak mindenfele roszhatasfoku arramzabalo bovleraj.


Ha meg kifele kell a duborges 160W edeskeves , es kifele kene szerelni a hangszorokat hadd haljak a kocsogok milyen eros fiu vagy .

a 117 dB -t 95 db SPL-re szamitottam .Nem nagyon lattam 100 dB SPL -es autoba valo hangszorot .

Hangszorokhoz meg tanulmanyozni a "hangositas" valamint" hangddoboz epites" topic-okat.

Autoerositio , kapcsolo-uzemu tapegyseg , aramellatas, kondenzator problemak stb ..errol is van par topic es talaharok link-ek is .
Csak keresni kell a "Tobb Tema"-ra kattiintva .

Ezt nekem írtad?

Így utólag is elolvasva a az eszmefuttatásodat, akár logikus is lehetne. De sajnos nem az. Mert kimaradt belőle az áramkorlát hatása. Azaz nem lehet bűntetlenül hidalgatni, mivel az felezi a terhelő impedanciát, azaz duplázza az áramigényt.

A kérdésem továbbra is az lenne, hogy tud-e valaki valami érdemleges infót a H - osztályról, ami hídkapcsolás nélkül is alakalmas arra, hogy az adott tápfesztől magasabb kimenő feszültséget állítsunk elő?

Inverter nélküli megoldásra gondolok, a korábbi hozzászólásomban megnevezett TDA működik így, de hogy pontosan hogyan, azt sehol sem találom.

Esetleg van egy külön topicja a H-osztályú erésítőknek, mert én nem találok ilyet!

A TDA1562 működése a topicjában ki van vesézve nagyjából. Érdemes elolvasni!

OK olvasom újból.

Számomra akkor jelent "kivesézést" ha a magyarázat után én is tudok ugyanazon elven működő erősítőt tervezni, vagy átalakítani erre egy másikat.

No nézem.

Ezt te írtad:

"Ez egy örök rejtély lesz. Viszont a fizikát senki sem tudja átverni. Elvileg a dolog lényege, hogy a két nagyobb kondiban tárolt feszültséget valahogy úgy használja az IC, mintha nagyobb tápról járna... Bár nézegettem az adatlapot, és inkább H osztályban bírja a 70W-ot, ami szerintem kemény négyszögjel lehet... Bár még nem teszteltem... Az adatlap szerintem kitárgyalja ezt, csak az angol tudásom nem elegendő ehhez... Inkább építek egy hidalt TDA7294-et"

Na ennyire tárgyalja ki az topic, jól emlékeztem. Szóval te sem érted és én sem vagyok okosabb nálad.

Én most feldühödtem annyira, hogy terveztem egy erősítőt ami 14,4V ról 4-ohm-ra lead 70W-ot a TINA szerint legalábbis.

Megépítem az tuti.

Szia!

Szerintem valahogy így működhet. Mondjuk ha a két 4700µF-es kondi két kivezetésén szkóppal jelalakot mérnénk, többet tudna az ember.

Így valóban működőképes, de ehhez a megvalósításhoz elég lenne 10µF is, mert folyamatos a töltése. Szerintem a dióda helyett ellenállás lehet ott, és akkor viszont kell a nagy kondi, de akkor nincsen benne tárolás, ergó a kimenő jel nem csak hozzáadódni tud a táphoz, hanem simán kivonódni is.

Ez lényeges különbség a tápfeszben, mert sokkal kisebb hűtőborda is elég lehet.

Szerintem.

Szia!

Szerintem nem elég a 10µF-es kondi. Mindenféleképpen kell a nagy kondi, mert sorba kapcsolódik a hangszóróval, és nem nagyfrekiről megy, hanem szerintem figyeli a kimeneti jelet, és ha annak nagyobbnak kellene lennie a tápfeszültségnél, akkor emeli fel a kondenzátor "alját". Ha a dióda helyett ellenállás lenne, a kondenzátor töltőárama nagyon lecsökkentené a végfokra jutó feszültséget, ráadásul felemelt üzemben, fölöslegesen fogyasztaná a kondenzátor töltését.

Simán lehet, hogy neked van igazad, de csak egyféleképpen lehet kideríteni. A dolog annyira lázba hozott, hogy előástam a pincéből, egy min 10 éve épített kísérleti példányt ( nem írom, hogy deszkamodell, mert még azt a szintet sem éri el) és átdrótózom, ahogy van egy kis időm. A képen az van még, ahogy a pincéből feljött.

Tök jó, hogy 8 db erősítő van benne, mert 4-el fog menni a sztero híd, a másik négy meg majd tolja a tápot.

Azután ha az elv működik, akkor megépítjük TDA 7560-ból, mert az tud vagy 6A-t a kimenetén és szintén 8 db erősítő van benne...

Tessék, egy lehetséges megoldás.
P-s fetnek mindenképpen olyan kell amiben nincsen antiparallel diófa.

Üdv!

Nagyon elegáns, igazán.

Mindenesetre azért megpróbálom inverter nélkül, simán csak tili-toli áramkörrel.

Üdv!
"Én most feldühödtem annyira, hogy terveztem egy erősítőt ami 14,4V ról 4-ohm-ra lead 70W-ot a TINA szerint legalábbis." - > ezt esetleg meg lehetne nézni (mármint a kapcsolási rajzot ) ? Köszi!

Mint láthatod, a kapcsolás 2x7,2V-ról jár és mégis lead 62V pp-t 8 ohm-ra....

Sajnos azt hiszem a Tina rosszul modellezi a tápáramokat, szóval nem ilyen lesz a működő modell, mivel már veszkölődöm az igazival is.

A lehetetlen kívánságokat azonnal teljesítem, de a csodákra egy kicsit várnotok kell.

Érdekesen néz ki! Ha sikerült valami eredményt elérni, kérlek számolj be róla a fórumon! Köszi!

Hali mindenkinek.
Nekem is van egy meg oldásom 2*100w TDA
Bővebben: Link

Csak 2x50W D osztályban. (alldatasheet.com szerint)

Sziasztok! nem vagyok egy nagy szaki,de azért nemileg konyítok az elektronikához. Emellett szeretek is pepecselni vele. Lenne pár megjegyzésem. Ahelyett hogy ellenkeztek,ténylegesen is segíthetnétek mondjuk kepékkel,rajzokkal. Ha valaki építeni akar,akkor építsen. Ha segítséget kér hozza,vagy segítsetek,vagy ne is szóljatok hozza.Nem attól jön meg egy kezdő kedve ha letoljatok milyen béna,hanem ha sikeresen megépít valamit. Szóval a kiscsako ha 500w erősítőt akar, akkor vagy küldjetek neki bekötést,hagyjatok beken szegényt. Mikor en tanultam elektronikát,invertereket meg nem nagyon lehetett találni. Azóta viszont egyed uralmat vett át,ha megfigyelitek. Szétkaptam egy autó erősítőt,és addig néztem,míg rá nem jöttem hogyan működik. Es mi is az a speckosnak tűnő cucc,ami 2x40et csinál nekem ott a 12bol. Most magam építek egyet. Es nem azért mert olcsóbban jövök ki,vagy jobb lesz mint a gyári,csak mert szeretem csinálni. Rengeteg témátok van itt,de bele sem kezdek végigolvasni,mert bosszantó hogy mindenütt a ''nesze semmi fogd meg jó'' zajlik! Átláthatatlan zagyva kuszaságba éltek, de szeretlek titeket,mert egy rugóra jár az agyunk

A kapcsolóüzemű táp autóba HI-FI-hez topicot keresd ott sok rajzot és megépített dolgot találsz, akár gyárit is.

Sziasztok!

Szeretnék építeni egy F Astrába egy mély ládát, és hozzá egy erősítőt is. Szeretnék tőletek tanácsot kérni ahhoz, hogy mi az a teljesítmény, ami csak mély hangok erősítése esetén tökéletes lenne ebbe az autóba. Ugyanis nem akarok valami hatalmas erősítőt, ami szétszaggatja a kocsit, csak olyan normális teljesítményben, hogy azért érezhető legyen, hogy nem csak a fejegység szól. Van az autóban 6db hangszóró gyárilag, két magas, és két közép az ajtókban, és két mély-közép szerűség a kalaptartón. Ezek mellé lenne még az erősítő a mélynyomóval. A fejegység egy cd-s 4*45W-os Sony xplod. RCA kimenete nincsen, ezért a két hátsó hangfalról szeretném levenni a jelet. Nem tudom ez mennyire életképes. Én kb. egy olyan 300W-os erősítőre gondoltam, és egy 400W-os mélynyomóra, ami szerintem már elég ól szólna. Erre a teljesítményre szeretnék készíteni egy erősítőt. Hogyan tudom megoldani a táplálást, milyen végfok kapcsolások léteznek....Ha tudna valaki segíteni az építésben, rajzokkal, tanácsokkal, bármi egyébbel, azt szívesen fogadnám, és előre köszönöm!

Több KV-os erősítők - biztonságosan

Közismert dolog, hogy egy adott elkészített erősítő modul hídkapcsolásban képes a kimeneti feszültség megduplázására, illetve ha a szükséges kimeneti áramot is tudja, akkor ezzel a kimeneti teljesítmény megnégyszerezésére. Azonban ennél feljebb lépni nem volt lehetséges, csak úgy ha az alap erősítőt építettük meg 100V tápfeszültség tűrésnél nagyobbra. Ez nem kis feladat, hiszen a szükséges vezérlő jelet is biztosítani kellett akár 200Vpp kimeneti szinten. Ezzel együtt járt a szükséges hatalmas transzformátor és a nagy kapacitású és nagy feszültségű tápkondenzátorok problematikája. Az erősítő bekapcsolása, a 20-40A áramtűrésű védelmek kialakítása.

Aki mindezzel nem akart foglalkozni, az biztonságosan tudott építeni 800W-ig integrált erősítőkből ( TDA7294, LM3886, vagy TDA2030-ból akár 100W) párhuzamosan kapcsolt hidakat, amelyek a beépített védelmük révén megoldották a problémák nagy részét, de ez volt a gyakorlati határ.

Eddig ez volt, de most ez a határ átléphetővé vált, az általános relativitás elméletét az elektronikára alkalmazva.

A mellékelt kapcsolás elsőre bonyolultnak tűnik ugyan, de nagyon hasznos. Vegyük észre, hogy az egyes IC-ken csak 60V a tápfeszültség, ám a kapcsolás mégis képes 8 ohmra 100Vpp kimeneti jel leadására. Ez egyben azt is jelenti, hogy akár 200Vpp-t is elérhetünk a kapcsolás hídban való alkalmazásával. Természetesen ekkor az egyes IC-ket párhuzamosan meg kell duplázni, hogy a szükséges kimeneti áramot biztosítani tudjuk. A kapcsolás specialitása, hogy a keletkező hőt is igazságosan elosztja a tokok között, így túl disszipációtól nemigen kell tartani.

A kapcsolás működése röviden a következő. A kimeneti áram mindkét tokon átfolyik, sőt a második tok tápegységén is. Ebből következően oszlik el a hőterhelés, hiszen ugyanakkora áram folyik a tokok kimenetén és ugyanakkora az egyes tokok tápfeszültsége is. A második tok erősítését minden esetben 2x-re kell beállítani, ez torzítás mentes átvitel feltétele. Az már csak hab a tortán, hogy a két tok egymással kapcsolatban egység erősítésre visszacsatolt áram visszacsatolást tartalmaz, így teljesen egyforma tokok használata esetén a torzítás keletkezése elméletileg kizárt, legyen az bármiféle torzítás.

Vegyük észre, hogy 8 darab ( a kapcsolás párhuzamosítva és hidalva) elvileg 50V tápfeszültségre állított tokból a fenti módszerrel könnyedén kinyerhető 160Vpp kimeneti feszültség 20A kimeneti áram mellett, ami elégséges ahhoz, hogy 4 Ohmra 800W-ot érjünk el. Ez csak zenei teljesítmény, mivel a tokok egyenkénti disszipációja itt biztosan meghaladja a megengedett értéket, tehát 5sec-nél tovább mérőjellel ezt ne mérjük.

A kapcsolásból kivehető feszültséget újabb tápegység és újabb tok bevetésével tovább növelhetjük, akár a végtelenségig ( természetesen a szükséges kimeneti áramot biztosítani kell újabb tokok párhuzamos kapcsolásával). Tönkremenésre nincsen nagyobb esély, mint egy tok hagyományos használatánál, ugyanis egy-egy tok a saját környezetét látja csak. Egy kis pilótát a tokba ültetve, az nem fogja tudni megmondani, hogy egy sima alapkapcsolásban ül-e, vagy feszültségsokszorozó lánckapcsolásban. ( tehát itt alkalmazódik a relativitás szabálya)

Feszültség sokszorozó kapcsolásban azonban ügyelnünk kell arra, hogy előbb-utóbb a kimeneti feszültség megközelíti az alkalmazott hálózati transzformátor átütési feszültségét, tehát 1KV kimeneti feszültségnél azért álljunk meg!

Tehát a relatív környezeti felépítés miatt erősítőnknek nem nagyobb a bekapcsolási tranziense, mint egy alapkapcsolásnak és a kimeneti áramot sok-sok párhuzamosan és sorosan kötött szabályozó korlátozza, így nem kell a nagy egyenáramok kapcsolásának problémáival küzdenünk.

A kapcsolást ötletadónak szánom, természetesen érthető a kezdeti idegenkedés, de ezé a technikáé a jövő, sőt a múlt is, ezért érthetetlen miért nem alkalmazták soha, amikor az elrendezést már 1969-ben szabadalmaztatták ( más célra ugyan, de kiválóan alkalmazható ide is).

Köszönöm a figyelmet, elnézést a hosszért.

A rajzon látok 2db trafót, 200m-tel, csak az lenne a kérdésem, hogy mekkorák a menetszám arányok primer-szekunderekhez képest? Sok kis trafó alkalmazása ugyan úgy nehéz böszmeteggé tud válni mintha egyetlen nagyobb trafóról lenne szó nem?
Több kV? De hát akkor már elve előbb gondot okoz az IC-k pár miliméteres lábtávolságai is és minden más pl dobozolás min 7mm-es gumilábak stb. Az elmélet jó ezt azthiszem marxx generátornak-kapcsolásnek nevezik.

Nincsen a lábtávolsággal probléma, ha az egyes tok modulokat külön, külön szigetként tervezed a nyákra és a szigeteket egymástól kellő távolságra teszed.

A trafókat egymás után, külön-külön billenő kapcsolóval be lehet kapcsolni, ebből nem ered meghibásodás.

Mindjárt felteszek egy rajzot, hogyan lehet az elvet, már bedobozolt kész erősítőkre alkalmazni.

Ne a menetszámot nézd, az nem valós, csak a szimulációhoz kellett. Két bármilyen trafó megfelel, amivel kijön a 30V tápfeszültség az egyenirányítás után és tud adni 10A-t.

A kapcsolás alkatrészei közül csak egy olyan van, ami a teljes kimenő feszültséget látja.

A terhelés. Például a sokszorozó kapcsolásban az itt R8 pozícióban lévő ellenállás az egyetlen, ami nem csak a saját tápfeszültség környezetét látja, hanem a sokszorozott feszültséget, minusz a saját tápfeszültség környezetét.

Tehát az ide alkalmazott ellenállásnak, illetve DC leválasztás esetén az ide kötelezően betervezett elkónak kell nagyfeszültségűnek lennie. No, de mennyivel kisebb feladat egy 100µF-os elkót nagyfeszültségűben beszerezni és tölteni, mint egy 4700µF-ost?

Szia! A megoldás elvi jellegét kell értékelni! A kW nagyságrendű teljesítmény előállítása AB osztályban óriási veszteséggel járna. Erősítő áramkörök párhuzamos kapcsolása szintén ellenjavallt.
A Marx generátor R-C-szikraköz létra.

Én nem látom ellenjavaltnak az egyes tokok párhuzamos kötését. Sőt a gyártók sem látják annak, szinte minden gyártónak megvan erre a javasolt megoldása. ( az általam felsorolt IC-k mindegyikénél ott van az adatlapon)

Ez a kapcsolás nem marx generátor, de szerintem te ezt pontosan látod. Aki szerint egy hálózati transzformátor induktivitásával és egy 4700µF os kondenzátorral marx generátort lehet építeni 50Hz-s gerjesztéssel, azon nem tudok segíteni....

A szikraköz pedig szóba sem jöhet 60V-os feszültség lépcső esetén, ha az egyes modulok egymástól 5cm-re vannak ( már csak a természetes fizikai méretek miatt sem). Ebből a szempontból a közös hűtőborda lehet problémás, de hát nincsen kőbe vésve, hogy közös hűtőbordát kell alkalmazni.

A 200V-os kivitel esetén pedig semmi probléma, hacsak az nem, hogy nagyon idegesek lesznek mások, ha kiderül, hogy az így épített 1kW-os erősítő 30e Ft-ból kijött...

Én a marx generátor elvi kapcsolására mondtam, hogy ez is olyan több lépcsős. Nem pedig a működésére.