Fórum témák
» Több friss téma |
Na látod , ezt már nem ajánlanám jó szivvel, ennek kevés az átütési feszültsége, mert csak 400V DC.
Tényleg nem ajánlanád?
 Mert én is építenék egy ilyet, de nem tudok beszerezni 630 voltosat. De a tiedé nem csak 275 voltos?
Tényleg nem!
Ha megnézted a linkelt képet, akkor láthatod, hogy ez egy X2 tipusú kondenzátor, ami 100x alkalmasabb ilyen helyre. Valamelyik topicban alaposan ki lettek vesézve az x, és y tipusú kondenzátorok, olvass utána és megérted miről van szó.Ezt olvasd el: Idézet: „Valamit neked is kéne már csinálnod. Gondolkozz egy kicsit rajta.” Talán kicsit visszavehetnél az arcból, mert én voltam itt az, aki gondolkozott is, és nem rosszul elvégzett mérés alapján (amire figyelmeztettelek is) okoskodok, hogy a két irányba nem azonos áram folyik. Igenis a két irányba azonos áram folyik, mert MUSZÁJ azonosnak lennie. Lényegtelen, hogy a diódának és a lednek milyen kapacitása, szivárgóárama, egyéb anyámkínja van, a soros kondenzátor miatt egyszerűen muszáj mindkét irányban azonos töltésmennyiségnek átáramlania egy-egy félperiódus alatt, ellenkező esetben töltéshalmozódás lenne a kondenzátoron és rövid időn belül átütne. Az azonos töltésmennyiség azonos idő alatt pedig azonos áramot jelent mindkét irányban. Magán a diódán és a ledeken külön-külön mért áramban lehet (van) némi eltérés, de ezt univerzális műszerrel nem méred ki, mert uA nagyságrendű, itt pedig 10mA nagyságrendű áramokról van szó, vagyis 0,01% pontosságú műszer kellene hozzá, hogy ezt ki tudd mérni. Amikor AC állásban méred az áramot a diódán vagy a ledeken, akkor a félperiódusnyi áramalak Fourier sorának 50Hz-es (és műszertől függően magasabb) harmónikusának (harmónikusainak) valamilyen középértékét méred. Ez csak akkor azonos az effektív értékkel, ha TrueRMS műszered van, ekkor is csak a váltakozóáramú összetevők effektív értékével, az egyenáramú összetevő a műszer számára ezen állásban ismeretlen. Tehát marhára nem azt mutatja, mint amit hiszel, hogy mutat! Tehát mérd már le légyszives DC állásban is a ledek és a dióda áramát, mert pontosan ugyanazt fogja a műszer mutatni! Mielőtt nekiállsz vitatkozni valamiről, legalább olvass egy kicsit utána a dolognak, mert most épp egy alapvető elektrotechnikai törvénynek próbáltál ellentmondani...
Srácok köszönöm a türelmetek és a segítségetek!!! 5 perce kaptam ugyan olyan kondit ami a képeden van. 0.22/275V ac X2
Én mindvégig tisztelettel beszéltem veled. Fel is írtam egy papírra, hogy a következő érved a rossz mérés lesz. Azt már nem, hogy bunkó is leszel, idézek tőled: "Talán kicsit visszavehetnél az arcból, mert én voltam itt az ...". Felőlem akárhány képletet hozhatsz, rajtad az sem segít. Kértelek, hogy gondolkozz el valamin, de a közelébe sem vagy hajlandó menni a témának. Ugyanis tudnod kéne, ha már ekkora nagy gondolkodónak tartod magad, hogy a ledek és diódák rétegkapacitásai miatt egyik ágban sem folyik egyenáram. Azt semmiképpen sem tehetjük, hogy nagyvonalúan elhanyagoljuk ezeket a dolgokat "Lényegtelen, hogy a diódának és a lednek milyen kapacitása, szivárgóárama, egyéb anyámkínja van". De nagyon is lényeges! A soros ellenálláson mért jelalakon is látszik, hogy egyrészt e miatt tele van tranziensekkel, másrészt a negatív és a pozitív rész területei nem azonosak. Én vettem a fáradságot és összeállítottam a kapcsolást, megmértem és az eredményt felraktam ide. Ezek után a rossz mérés és a muszáj az érved. Még mindíg meg van a lehetőséged, hogy rájöjj az elmélet és a gyakorlat közötti különbségre (nem véletlenül raktam fel a kondenzátoron kialakuló jelalakot), de mostmár nélkülem. Ráadásul teljesen el is tértél a kiindulástól, ami a ledek ilyen kapcsolásánál nem ajánlott az egyutas egyenirányítás, hanem helyette greatz használata a jobb megoldás. Már így is túl sok időt töltöttem el ezzel a dologgal, ráadásul a nagyképű stílusod számomra nem elfogadható.
Fiúk!
Ez a fórum itt nem az egymás gyalázásáról, hanem a kölcsönös segítségnyújtásról szól! Kissé unalmas már, hogy szinte bármelyik témába benézek, mindenütt a finom "anyázás" folyik. Ennek mi nem adunk teret! Tessék ezt sürgősen befelyezni, és tiszteletben tartani egymás tudását, segítő szándékát! 
Szia!
Idézet: „hogy a ledek és diódák rétegkapacitásai miatt egyik ágban sem folyik egyenáram.” Ajaj! Ezen sürgősen elgondolkodnék! Meg utánajárnék a kondenzátornak is egy kicsit!
Az a helyzet, hogy egyikteknek sincs igaza 100%-ig
 A ledeken átfolyó áram sokféleképpen értelmezhető: - effektív érték (ami a görbe alatti területtel arányos) - középérték (a pillanatértékek átlaga az adott félperiódusban - az átáramlott töltésmennyiséggel arányos) -csúcsérték (a különböző tranziensek csúcsai) - A soros kondenzátor miatt a két középérték egyforma! - A műszerek hülyeséget mutatnak mert csak DC és szinuszos hullámformájú AC mérésére alkalmasak. - Igaz hogy a középérték egyforma, de az effektív érték ettől még eltér a két félperiódusban - a különböző hullámformák miatt. - a ledeknek ez nem igazán számít mert a fényereje sem a középértékkel, sem az effektív értékkel nem egyenesen arányos, ugyanis nemlineáris összefüggés van az áram és a led fényereje között!- Ami miatt nem szerencsés a ledek számára ez a meoldás, az a bekapcsolási tranziens - mert a bekapcs. pillanatában a kondi rövidzárként viselkedik, és nagy (az üzemi áramnál nagyobb) áramimpulzust kapnak a ledek. - emiatt érdemes egyenirányítani és szűrőkondit is használni, mert az a bekapcsolási tranziens áramát is elnyeli + a led(ek) áramát is simítja.
Ezzel teljesen egyet értek, azért is írtam ide, hogy felhívjam a figyelmet a gyakorlati szempontokra. És ha visszaolvasol, látod, hogy mindvégig konstruktívan álltam a dologhoz, próbáltam mérésekkel, képekkel demonstrálni a lejátszódó folyamatokat. A topiktól teljesen eltérő témát sem én hoztam fel. De remélem senki sem várja el tőlem, hogy a lekezelő, "visszavehetnél az arcodból" kifejezést el kell tűrnöm.
Kedves lapose!
Megkérhetlek, hogy leírd, hogy mire gondolsz? Segíts légyszives, szerinted mit tudok rosszul a kondenzátorról? Már csak azért is hasznos lenne ez az információ, nehogy más is hasonló hibába essen, amit szerinted én elkövettem. Valamint megmagyaráznád, hogy a DSC00336.JPG képen lévő jelalak minek tudható be?
Szia!
Idézet: „hogy a ledek és diódák rétegkapacitásai miatt egyik ágban sem folyik egyenáram.” Szerintem ezt csak dühödben írtad, mert ha jobban belegondolsz az összes diódának van rétegkapacitása, és mégis egyenáram előállítására használják. Egy kérdés: Van egy nyitott állású kapcsoló, van egy 230V-os kéteres betápkábelem, aminek mindkét vége üres, és van egy kondenzátorom. A kérdés pedig a következő: Mi a különbség a három közt? A válasz egyszerű: Semmi!! Az eltérés csak az egymással szemben lévő fegyverzetek nagysága, és egymástól való távolságában van. Azt mégis mindenki elfogadja, hogy egy nyitott kapcsolón nem folyik áram, hiába dugom be a 230V-ba a tápkábelt nem folyik áram, nem is folyhat mert nincs zárt áramkör. És ugyanez a helyzet a kondenzátor esetében is: nincs zárt áramkör nem folyik áram! És mégegy: Nincsenek egyen és váltóáramú elektronok, a kondenzátor nem tudja leválasztani az egyenfeszültségről a váltófeszültséget! Ez csak egyfajta értelmezés. (Szép is volna: A kondenzátorok fegyverzetén állnak a verőlegények és ordítanak: elektronok utiokmányt elő: Egyenáramúak vissza, váltóáramúak ugrás! )Elnézést a viccért! Na szóval a kondenzátor egy energiatároló egység a benne feltárolt energia és a kapacitása meghatározza a rajta lévő feszültséget. Ha váltó áramra kötöm, akkor a változó feszültség függvényében a feszültséggel szinkronban változik a kondenzátorban tárolt energia, és ezt az energia változást érzékeljük mi a váltakozó áramnak, ami belátható, mert pl. ha a szinuszfeszültség pont a csúcson van, a kondenzátort feltölti a csúcsfeszültségre, ahogy csökken a feszültség, csökken a kondenzátorban tárolható energia, ezért csökkennie kell a benne felhalmozott elektronoknak is. Mivel nincs csak ez az egy áramkörünk, szerintem belátható, hogy a be és kifolyó áram nem lehet különböző. Mi van akkor, ha különválasztom a töltő és kisütőágat(lásd melléklet). Ha R1=R2 szerintem belátható, hogy a két áram egyenlő lesz, és mivel a kisütő és töltőáram egyenlő a C kondenzátoron nincs egyenfeszültség. Mi történik ha R1 nem egyenlő R2-vel? A kisütőáram nem egyezik meg a töltőárammal, ami azt eredményezi, hogy a kondenzátorban töltés kezd felhalmozódni. Ennek egyenesági következménye, hogy a kondenzátoron egyenfeszültség jelenik meg. Ez pedig azt jelenti, hogy idáig csak a váltófeszültséggel kellet számolni az ellenállásokon kialakuló áramoknál, de most már, fél periódusonként változik a helyzet: A periódus egyik felében a kondenzátor feszültsége hozzáadódik a generátor feszültségéhez, a másikban pedig levonódik. A kondenzátor egyenfeszültsége pedig olyan értékre áll be, hogy a két különböző értékű ellenálláson azonos nagyságú, de ellentétes irányú áram fog folyni. Ha ez az egyensúly megbomlik, mert pl. az egyik ellenállás értéke megváltozik, a kondenzátor azonnal reagál, töltést ad le, vagy vesz fel, egészen addig míg az új egyensúlyi helyzet be nem áll. Hu! Remélem értető amit leírtam, nem akartam képletekkel is megpakolni, de szerintem itt egy-két alap elektronikai képleten kívül nincs is szükség másra.
Köszi a részletes magyarázatot, de ezt nem is vitattam. Mindvégig az elmélet és a gyakorlat közötti különbségre hívtam fel a figyelmet. Írod: "Mivel nincs csak ez az egy áramkörünk, szerintem belátható, hogy a be és kifolyó áram nem lehet különböző." Ez a gyakorlatban soha sem igaz, mert nincsenek ideális alkatrészek. Éppen ezért az asszimertikus feszültség miatt, amikor is egyik ill a másik irányban nem egyformán töltödik fel a kondenzátor, nem lesz azonos sem az áram, holott ennek a képletek alapján így kellene történnie. Csakhogy mint a legtöbb képletnek, vannak hatókörei, ezeket egy bizonyos szinten jelzik csak. Ugyanis van még egy áramkör, ez pedig a kondenzátor ohmos tagja. Az ezen átfolyó áram (szivárgási áram) a kondenzátor feszültségétől függ (és még a hőmérsékletétől is, de azt vehetjük konstansnak, mert az mindkét irányban azonos) és mivel ez a feszültség nem azonos a 2 félperiódus alatt, így az áramok sem lesznek azonosak. Ez a áramkülönbség jelentkezik a "fő" áramkörben. De nem is erre hívtam fel a figyelmet, ebbe csak a t. fórumtárs ment bele, aztán meg még te is
És még valami. Nem én találtam ki a két ágban való külön-külön árammérést, mégis rajtam lett számon kérve, hogy nem értelmezhető A másik, lényegtelenebb dolog, idézem: "Szia! „hogy a ledek és diódák rétegkapacitásai miatt egyik ágban sem folyik egyenáram.” Szerintem ezt csak dühödben írtad, mert ha jobban belegondolsz az összes diódának van rétegkapacitása, és mégis egyenáram előállítására használják." A te példádnál maradva, a diódát nem egyenáram előállítására használják, hanem lüktető áram előállítására. Ez lényeges különbség. Egyenáram a pufferkondenzátortól lesz belőle. Ebben az áramkörben nem folyik sehol egyenáram, a rétegkapacitások nélkül sem, mert minden félperiódusban közel nulla lesz az értéke. Gyakorlatilag mégsem lesz az, pont a rétegkapacitások miatt. Ha valaki pontosan szeretne valamit leírni, akkor lehetőleg minden szempontot, ami lényeges lehet, figyelembe kell venni. És mint a képen is látszik, ezen kapacitások hatása, mint tranziensek, egyáltalán nem elhanyagolhatóak, a tervezés szempontjainál figyelembe kell venni őket. Ennél az áramkörnél csak élettartam csökkennéssel kell számolni, de sok más esetben ez akár az áramkör meghibásodását is okozhatja.
Szia!
Idézet: „ez pedig a kondenzátor Ωos tagja.” Ha tisztában vagy ezzel akkor azzal is tisztában kell lenned, hogy ez az érték mekkora az ilyen típusú kondenzátoroknál, hát döbbennél. Egy feltöltött kondi akár napokig is képes tárolni a töltést, mert az ohmos tagja akkora. Annál is inkább furcsa erre hivatkozni, mert a soros kondival illik párhuzamosan kötni egy párszáz kiloohmos ellenállást, ami szükség esetén kisüti a kondit, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés senkit. Ez az ellenállás nagyságrendekkel több eltérést vihet az áramkörbe. Idézet: „A te példádnál maradva, a diódát nem egyenáram előállítására használják, hanem lüktető áram előállítására. Ez lényeges különbség.” Idézet: „Egyenáram a pufferkondenzátortól lesz belőle.” A lüktető áram is egyenáram! Mi van, ha az akkumat a lüktető áramommal töltöm, az ugyan az, mintha váltóárammal tölteném?! Ne találjunk ki új elektronikai fogalmakat! Ilyen alapon nincs is egyenáram, mert minden feszültség forrásnak van belső ellenállása, és a változó terhelés miatt mindig változik valamennyit a feszültség(lüktet). Annyi a különbség a pufferkondenzátoros és a síma egyenirányításközt, hogy puffernél csúcsegyenirányítás van, puffer nélkül pedig folyamatos az egyenirányítás. És a puffer nem csak kondi lehet, hanem akár egy akku is. Abba már bele sem merek gondolni mivan egy olyan tranzisztorral, ami egy erősítőben szinuszhullámot erősít és mindhárom lábán változik a feszültség. A rétegkapacitást meg nem értem. Ha egy diódát egyenárammal(a te elveid szerint: elemmel) táplálok, nem lesz rétegkapacitása, vagy nem számít bele az áramkörbe? lényegtelen, hogy egyen, vagy váltóáramról üzemel, vannak paraméterei, amiket illik figyelembe venni, de linkelj már légyszíves egy doksit, ami leírja, hogy a parazita kapacitás miatt nem folyhat egy egyenirányítóban egyenáram. Minden alkatrésznek lehet parazita kapacitása, de attól még folyhat rajta egyenáram.
[OFF]Sziasztok. Talán át kellene gondolni a dolgokat! Kezd személyeskedésbe fordulni a vita. :boxer: :gumicsirke:
A téma rovására. 
Szia!
Részemről nincs személyeskedés, ha valakinek vannak alátámasztható érvei azt elfogadom. De tényleg kezdi túllépi a topik kereteit..
A soros kondenzator(elotetellenallas ) ugy mukodik mint egy aramgenerator .
Figyeld az aram erteket a szimulaciobol kimasolt kepekbol. A soros kondenzator reaktanciajatol fugg az aram nagysaga. 500nF esetebe kb 0-tol 300 Ohm-ig soros ellenallasal ,kb 21mA marad az aram egy egy agban es valtoaramban ezek osszege (egyeniranyitas elott) 42mA.
Nezegesd a kepeket amit az elobb toltottem fel aztan meg gondolkozgatsz rajta .
A diodak kapacitasa rem kicsi , magasfrekvenciaba van hatasuk , ugyanugy mint a tranzisztorknal is hataroljak a kapcsolasi sebesseget stb. Varicap diodac amik par tiz pF -os ertekuek speci diodak.De meg ez a par tiz pico se szol bele az 50Hz-be. Itt van meg egy szimulacio eredmeny , egyik ag 1 Ohm a masik ag meg 300 Ohm -os ellenalassal sorba. Aztan itt a masik kapcsolas ami 4A-t sziv a halozatbol de semmi teljesitmenyleadas nincs , ilyet lattal mar?
Es ha elosztom a LED-eket ket agra olusz es minusz , igy meg van a kondi kisutese es fel van hasznalva mind a ket fazis.100µF-os kondival megszurom minden oldalon.Nem egy nagyuzemu alkatresztakarekos dolog de igy is szerintem mukodik.
Persze csak ugy ezsmekocogtatas miatt , mert inkabb graetz-el meg fogom csinalni es IC stabival valahogy.
Sziasztok!
Megépítettem ezt a kapcsolást 16 ledddel. Működik. Zenernek 51 Voltosat tettem bele a 48 Voltos helyett (ami nem is létezik, csak 47 Voltos van). Két darab kör alakú, 3,5 cm átmérőjű panelen van az egész. Lásd képek.
A 16 ledes kivitel sikeresenelkészült. Kösz mindent,de ismét kérdésem lenne... A 46 ledes izzóhoz a leírásszerint kell egy 0,47miliF 630Vos és egy 33microF 150V, többi elemmel nincs bajsikerültbeszerezni.
A 33as kondival sincs baj viszont a 0,47es márkicsit bajosabb. Sikerült egy 470 microF 200Vos elektrolitkondit beszerezni viszont ennek amérete óóóóriási és az ára semvalami barátságos (kb. 600ft) Erre tudnál valami megoldást?
Én egy 47Vos Zenert tettem be. Szépen megy nekem is. A 46 ledeset nem próbáltad meg?
0,47 mF szerintem 0,47 µF akart lenni, ami 470 nF. (Lehet, hogy a cikk írója a mikro szó miatt írt véletlenül m betűt az u helyett.) Váltakozó áramra elektrolitkondit különben sem szabad betenni.
Használd a space gombot MINDIG, mert ez nekünk így nem nagyon tetszik.
470nF 270 X2 akkor mehet helyette? Az van kéznél...
Szerintem simán. Én nem X2-set tettem bele, mert azt nem tudtam beszerezni, de eddig nem robbant fel.
Szia! Olvass bele ebbe a hozzászólásba és mérlegelj.
[off]( Az X-es kondenzátorok elé mindenképp kell olvadóbetét! )
Hali,
csináltál hozzá rajzot is? Az érdekelne, mert nincs időm kitanulni a progikat, öcsi nyákra meg nem szeretném.
Igen, csatoltam.
Ahol van a + és a - jel, ott kell a kép nyákot egymás fölé tenni, és egy átkötéssel összekötni. A villámnál megy be a 230. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
