Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű táp autóba Hi-Fi-hez
A Tali BT-n kívül hol lehet még nagyobb toroidokat, vagy más jófajta magot venni?
Keresgéltem a neten, és találtam 2 használhatót. Az egyik: http://www.ret.hu/Page.aspx?pageid=3 A másik: http://www.tme.eu/hu/katalog/index.phtml#id_category%3D100440%26cle...rs%3D1 Amikor beszéltem a talis emberrel, azt mondta, hogy 550Ft lenne az ETD49 N87 párban! Ehhez képest ez a két bolt, amit találtam, jóval drágább. Tehát ha tudtok valami jó helyet, szóljatok légyszi. Vennék egy -két darabot jónéhány fajtából, hogy egy jó darabig le legyen róla a gondom. 
Én is a Ret-től szoktam etd-t rendelni, egy 49-es kb 2200 Ft kompletten. Ha a talinál 550 Ft két mag, akkor a cséve és a kengyelek sem lehetnek drágábbak. Ennyiért nekem is jó lenne 4-5 db.
Idézet: „12VDC a bemeneten, és az üresjárati áramfelvételem 0,34A. Ez az ETD 49 N67 -tel van így. Van egy másik magom is, és azt is bele próbáltam. Az egy ETD 49 3c85 mag. Azzal a nyugalmi áram már 0,41A” Én nem mértem az enyémnél, de ekkora magoknál ilyen áram teljesen normális. Idézet: „Telítődik??” Nem, csak kicsit megérződik a mag vesztesége. Az árambeli változás egyrészt anyagminőség másrészt az AL változása. Az üresjárási áramfelvétel aszerint változik, hogy mekkora a vasmag eredő induktivítása. (mert ilyenkor a kimeneten nincsen semilyem terhelés) Ezek a veszteségek 2 részből állnak: Vasveszteség és hiszterézises veszteség. A vasveszteséget az nagyon jó minőségű anyaggal lehet alacsonyan tartani a hiszterézises veszteséget pedig azt hiszem a magasabb AL számmal. (Magasabb AL számnál ugyannannyi menet esetén nagyobb az induktivítás és ez által kevesebb áram fojik be az átmágnesezésre) Idézet: „Annak idején mondtad, hogy a vezérlést külön tápról kell üzemeltetni, az nálam egy 12V-os táp volt.” Nem emlékszem hogy mondtam e ilyet, mikor és hogy mire gondoltam, de ne foglalkozz vele, nyugodtan mehet egyszerre. Idézet: „Szkóppal néztem a szekunderen a jelet, és csak annyi volt a különbség, hogy nagyobb feszültségnél nehezebben akart lezárni a fet. Legalábbis én úgy érzékeltem a jel alakot, mert konyulni kezdett a lezáráskor.” Nem értem miből gondolod, hogy a fet nehezebben zár le. És igen, így van, ha emeled a feszt akkor nő a max indukció és már nem egyenes arányosságban veszi fel az áramot, hanem egyre többet. Ez a többlet a magot fogja melegíteni.
Egy régebbi hozzászólásodban olvastam, hogy 800W a célod. Sikerült már elérni?
Szia!
Folyamatban... Részben kész van a nyákterv, megvannak a cuccok. Csak még 2 verziójú nyák megoldás közt vacilálok. Az alkatrések megvannak kb. 1kW-lesz 1db 42mm-es 2,26cm^2es maggal. Meglátjuk....
A vas és a hiszterézisveszteség egy és ugyanaz.
A melegedés valóban ettől meg a frekvenciától van. A Vasveszteség a hiszterézishurok Területével arányos, ez adott energiát jelent, amit a mag elfűt (folyamatosan egy periódusra vonatkoztatva). freki növelése miatt kevesebb idő alatt ugyanannyi energiát kell elfűteni.. Tehát a mag mindig melegszik, ha a freki nagy, akkor már észrevehetően meleg. (javítani lehet: jobb anyaggal (hiszterézis hurok vékonyabb), kisebb frekivel (több idő egyanarra az energiára), kisebb B-vel -> kisebb hiszterézishurok). A telítéstől nem a mag melegszik hanem inkább a kapcsólóeszköz (meg a réz a magon). (hiszterézishurok területe nem nagyon nől attól, ha a mag telítés felé megy. Ha rendesen ki van hajtva a mag, akkor a telítés + max ~10%) A mégnesezőáram (terheletlenül a primerbe befolyó áram) a névleges áram ~5%-a körül még elfogadható. Lehet így is trafót mérezetni. Feltekerni próbaprimert 2 madzaggal (csak a mágnesező áram miatt) bekötni a helyére (max kitöltést megoldani). Menetszámot változtatva (számolni egyet, feléfelé kerekíteni és csökkenteni-mérni) feljegyezni az áramértékeket, ábrázolni (I-n függvény). (négyzetes/exp szerű görbe lesz). És egy olyan értékpárt kellene választani, ahol a görbe meredeksége még 45°alatt van. (de minnél kevesebb menet a cél! Inévleges 5% át is figyelembe lehet venni). (kapásból nem kell semmivel foglalkozni (f, Ut), és komolyabb műszer se kell, mindössze egy árammérő.) másik megoldás, ha a feszültséget változtatjuk és a menetszám állandó (I-U grafikon), ebből számolható a voltonkáénti menetszám
E mag? Nekem 2db ETD49 tudja a 800W-ot, egyet nem sikerült még úgy megtekernem, hogy ne essen a feszültség(2*47,5V) akkor sem, ha teljes a terhelés.
Sok sikert, majd gondolom jelzed, ha sikerült valami!
Watt légyszi küldj már képet a tekercselésről, kezdő vagyok a témába szeretnék minnél több tapasztalatot szerezni!
Köszi! 
Sajnos nincs olyan képem, ami hasznos lehet. A kész trafón nem látszik semmi. Az elvi lényeg a jó csatolás. Sok vékony szálból egymásba kell tekerni a primert és a szekundert. Ez sokkal nehezebb megoldani, mint leírni. Ezért én sem így tekertem, hanem simán. A litze huzal nem sem hozott sok nyereséget. Lehet, hogy ha megtekernék egy ETD49-et a leírt módon, akkor egy mag is leadná a kellő teljesítményt, de ami igaz, az igaz, nekem nem volt hozzá türelmem, így inkább kettőt tettem be. Évek óta tökéletesen működik két ilyen táp egymás mellett.
Heló watt!
A szórást mennyire sikerült kicsire tekerni, mert lényegesen bekorlátozza a max teljesítményt. Mert ha nem jó a csatolás a prim. szek. közt akkor tényleg eshet a feszültség. Ekkora magon a frekitől függően át kell mennie 800W-nak. Én a toroidot 2 oldalt fogom megtekerni primerrel, épp ezért 2 oldalt lesznek a nyákon fetek és 2x kell kialakítani fetmeghajtást. Így kisebb lesz a szórás és könyebb feltekerni a vastag huzalt 2 részre elosztva. Idézet: „A vas és a hiszterézisveszteség egy és ugyanaz.” A vasveszteségnél konkrétan az örvényáramú veszteségre gondoltam ami a mag anyagának minőségén múlik. Idézet: „A telítéstől nem a mag melegszik hanem inkább a kapcsólóeszköz” Már hogy a fenébe ne melegedne! 
Nekem nem sikerült a kellő konstrukció, mindig több fesz esett, mint ami nekem szükséges lett volna. Pedig nem két verziót tekertem. Egyedül a vegyes tekerést nem próbáltam, az szerintem is tökéletes lenne, de nincs hozzá türelmem, hogy több száz vezetéket egyenként feltekerjek és kötözgessek.
Próbáld ki, vidd el telítésbe DC vel...
Ha nincs ismételve a telítés odavissza, akkor melegszik? És ha lassan csinálod, akkor nem észrevehetően melegszik (az áram viszont telítés után szinte korlátlanul folyik). Egyébként az öngerjesztésű konverterek a mag telítéséig mennek (legalábbis addig amíg eléggé lecsökken a mű (amivel egyenes arányos az AL)). Örvényáramú veszteség itt a ferriteknél nem igen jelentkezhet. Alapból a ferrit elég magas fajlagos ellenállású anyag (1-3ohmm). Ezenkívül a frekvencia miatt a mag örvényárama a felülettől csak 0,2-0,5mm-re ér be (itt is skinhatás van, csakúgy mint a vezetékben). Ez pedig minimális keresztmetszetet ad (a hossz kicsi, a ró nagy.... a képlet ismert). Egy menetnek vehető az örvényáram folyási vonala, és 12V os táppal 3-4V adódik egy menetre -> Az áram elhanyagolható szerintem) De a lényeg a nagy értékű fajlagos ellenállásban van. Így a veszteség szerintem marad az átmágnesezési veszteség (hiszterézis veszteség).
Nincs szabályozás a tápban?
Elég lenne úgy 4 réteg felváltva, csak a kis primer menetszám miatt ez nem lehetséges. De azt lehet hogy S-P-S. A primer biffiláris legyen. A tekercselés szélessége egyforma legyen. És méretezd felül a szekunder keresztmetszetet modjuk úgy 3A/mm^2 áramsűrűséggel. DE még ekkor is el fog esni feszültség az egyenirányító miatt. (áram növekedésével több fesz esik rajta). Sőtt a szekundert is biffilárisan tekerd középmegcsapolásosra, és graetz helyett 2 diódás 2 utas egyenirányítást használj. Direkt vannak ilyen Schottkik TO220 stb tokban. De a legjobb a szabályozás.
Szia gulyi88!
Idézet: „Nincs szabályozás a tápban?” Van természetesen, PWM. Idézet: „úgy 4 réteg felváltva, csak a kis primer menetszám miatt ez nem lehetséges.” Lehetséges, csak erről írtam, hogy baromi macerás. Idézet: „De azt lehet hogy S-P-S.” S-P-S-P-S-P........ sok sok vékony szálból... Idézet: „A primer biffiláris legyen.” Az. Idézet: „A tekercselés szélessége egyforma legyen.” Az. Idézet: „És méretezd felül a szekunder keresztmetszetet modjuk úgy 3A/mm^2 áramsűrűséggel.” Talán még ettől is jobban... Idézet: „Sőtt a szekundert is biffilárisan tekerd középmegcsapolásosra, és graetz helyett 2 diódás 2 utas egyenirányítást használj.” Biffiláris a szekunder is, és abból kifolyólag, hogy kettőstáp, a diódák is így működnek, ahogy írtad. Ezzel nagyon sok órát foglalkoztam(megfelelő műszerparkkal), és nem sikerült kevesebb maggal a nekem tetsző viselkedés mellett a kellő teljesítményt előhoznom. Jelenleg egy (szinusz és zenei) 560W-os(hidalt) erősítőt hajt úgy, hogy a táp soha nem zuhan meg. Nagyon kemény és feszes, szemben a bezuhanó tápos gyári szutykokkal, a tortyogásukról nem is beszélve...
Még egy van: a keresztmetszetet nem oszthatod el, mert ha más rétegben tekered fel és párhuzamra kötöd, akkor más az ellenállása a két féltekercsnek, ami nem biztos hogy jó.
(csak akkor oldható meg biztonságosan, ha azonosra tudod csinálni az osztott primereket, mint cimó az új tápon). Tehát az egész keresztmetszet kell felvinni egy rétegen, és a rétegeket sorbakötni. PWM az csak egy modilációs eljárás. Szabályozás alatt azt értettem, hogy van visszacsatolás a kimeneti feszről. ha nincs, akkor csak vezérlés (ekkor természetes, hogy esik a fesz...). szabályozás a primer feszültség esését is ki tudja korrgálni egy darabig (ha ezt is figyelembevéve van tervezve). Idézet: „PWM az csak egy modilációs eljárás.” Már megbocsáss, de a PWM jelentése impulzus szélesség moduláció. Ha nem változtatom, akkor mi értelme lenne? (minden szavamba nem kell belekötni, mert én is meg tudom ezt tenni visszafelé, aminek nincs sok ételme  )De hogy ne legyen félreérthető rész a gondolatmenetedben, igen szabályozott visszacsatolt, stb. Csak a trafó dupla, ez az össz eltérés egy egytrafós ideálisabban megtekert táp között. A primer eloszlásában egyetértek, és ez igen komoly feladat megoldani. Ezért nem is kínlódtam inkább beletettem két magot és sima tekercseléssel kijön, aminek ki kell jönnie. A mag olcsó, ezért nincs értelme a drága időt rászánni a tekercselésre. Ha egyszer lesz időm és kedvem még, eljátszok vele, de nem hiszem, hogy e miatt ki fogom cserélni a tápomat az erősítőben.
Ha egyszer vissza van csatolva, akkor nem tudja kiszabályozni a nagy terhelést. (Bemeneti fesz leesik, de a kitöltést már nem lehet emelni, így a kimenet is esik.)
Ha mégis nekiálssz, akkor méretezd a legroszabb esetre a trafót (U be min, 50% os kitöltés, és a szekunderfeszültséget 10% ráhagyással számold). (kimeneti folytó ajánlott.) Nem kötekedni akarok, csak képbekerülni. Probléma megoldása a probléma megismerésénél kezdődik. Erősítőhöz elképzelhető visszacsatolatlan táp alkalmazása (pl: a rezonáns táp) PWM et meg lehet fixen is hajtani... Idézet: „Ha egyszer vissza van csatolva, akkor nem tudja kiszabályozni a nagy terhelést.” Szkópon teljes a kitöltés, ezzel nincs gond. Megaztán két trafóval tudja, egyel nem? Nem a vezérléssel van a gond, ez biztos. Kimeneti fojtó van. A méretezés ugyanaz, mint ha egy trafó lenne(2x3 menet primer, 2x22menet szekunder, a 2x22 külön trafón van.) Freki 30KHz, magasabb frekin csak rosszabb volt. A jelalakok kellően meredekek, ilyen gond sincs. Itt a trafó tekercselése a ludas, vagy a mag nem a legjobb minőségű(Igazából nem tudom melyik típus, mert nincs ráírva, csak a frekiből gondolom, hogy nem bír magasabbat.) Bevallom nem nagyon fogok mostanában ezzel érdemben foglalkozni, miután jól működik a jelenlegi megoldás. Nem látom miért ne lehetne két trafós, ha így jó. Csak akkor fogok foglalkozni vele, ha nagyon nincs más témám. Köszi a tippeket, egyszer kipróbálom, bár még a saját ötletemet sem próbáltam ki... Idézet: „Szkópon teljes a kitöltés” Pont ezt mondom. Ha már full kitöltésen jár, akkor nincs miből korrigálni a csatolsából, réz és egyenirányítási veszteségeből, betáp eséséből stb.. adódó kimeneti feszültségesést. Ha viszont még modjuk csak 40% kitöltésen járna névleges terhelésen, akkor ott még van egy kis szabályozási tartalék. (nem érdemes nagy tartalékot hagyni, mert az nincs mind kihasználva, így csak a mag méretei nőlnek fölöslegesen.)
Szerintem hagyjuk, mert nem értek egyet. A két maggal teljesen jól működik, nincs hiba amit keresni kéne. Teljes terhelésen 1KW-is kijön, ami ki sincs használva az erősítővel. Ilyenkor természetes, hogy teljes kitöltéssel működik. Ha nagyon túlméretezed, kis terhelésen meg fog állni az oszci, mert nem tud kellően kis kitöltést beállítani. Ez nagyon sok zavart vinne bele a kimeneti feszbe, amit én nem engedhetek meg. Kíváncsi lennék, hogy egy trafóval ki tudná ezt megoldani! Neked van ilyen működő példányod?
Bocsi hogy belekotyogok, de hogyan tudom megnézni szkóppal, hogy a fetek az adott terhelénél mekkora kitöltési tényezővel mennek éppen ?
Rámérsz a FET G-S lábaira miközben terheled a tápot.
Minden tápnál (főleg az ilyen nagyoknál) benne van a pakliban, hogy kis terhelésen / üresjáratban átmegy szakaszos üzemre. De ez már olyan kérdés hol az egész rendszer számít, a tápforrástól a terhelésig.
Nincs, még ilyen tápom, majd ha szükség lesz rá, akkor építek.
ha eléri a tápfeszt, akkor 50 %-os a kitöltés ?
bocsi a hülye kérséekért de még csak kezdő vagyok
szkóppal kellene mérni. Multiméter nem mond sok használható infót.
van szkópom, csak nem igazán értem a mérés menetét
pl.
adott egy autóserősítő 16 db irfp 064N a tápban hogy tudom pontosan megmérni, mikor járnak a fetek a maximális kitöltésük körül ? 064N-nek szemből hogy van a lábkiosztása ? Amúgy észrevettem hogy a maximális terhelhetősége vége felé, egyre jobban "beszabályyoz " a táp. Ez azért van, mert elérte a maximális kitöltését, és a tl494 4-es lábára folyamatosan növeli a feszültséget ? A 2,8 V-os érték ahol kikapcsol, itt mi alapján védi magát ? Bocsi a hülye kérdésekért, de sok van bennem .
lábkiosztást az alkatrész adatlapján megtalálod, amit letölthetsz pl innen
Akkor jár maximális kitöltésen a táp, ha az egyik fet GS lába között is 50% os a kitöltés(négyszögjel..). (gyakorlatban az 50% nem érhető el. ki/be kapcsolási idővel és késleltetéssel is kell számolni.) A TL 4-es lába gyárilag pont arra van, hogy be tudd állítani, hogy mennyi legyen a maximális kitöltés (az elöbbi okok miatt...) (ha a 4 es lábon emeled a feszültséget akkor az IC csökkenti a maximális kitöltést. 0V nál van a maximum, adatlap szerint 45-50% között szór). Ha a 4 es lábat felemeled 2,8-3,3V fölé, akkor a kitöltési tényező 0% lesz, azaz egyik kimenet sem kapcsol. Szabályozásra a 2 műveletijét szokás használni 1,2, (3) ,15,16 -os lábak
Hello
Idézet: „adott egy autóserősítő 16 db irfp 064N a tápban” Melyik az az autós erősítő? Az ilyen nagy autós erősítőkben nem szoktak szabályozott tápot alkalmazni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
