Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Tranzisztoros, Csöves, IC-s erősítők összehasonlítása
Lapozás: OK   4 / 18
(#) walter válasza quite hozzászólására (») Aug 23, 2009 /
 
Helló!
Az utolsó mondatod a legjobb, a hangerő NEM hangminőség! Inkább az ellenkezője!
(#) walter hozzászólása Aug 23, 2009 /
 
Kedves fórumozó társak!
A témáról konkrétan senki sem Ír?
Melyik a jobb hangú a csöves v a tranzisztoros?
Szerény véleményem a csöves!!
(#) Bassmester válasza walter hozzászólására (») Aug 24, 2009 /
 
Ebben a témában, nem dönteni kell hogy melyik a jobb hangú, hanem inkább összehasonlítani, jellemezni lenne érdemes a különféle konkrét kapcsolásokat. Nagyon sokmindentől függ, hogy mikor melyiket halljuk jobbnak.
(#) ngyzoli válasza walter hozzászólására (») Aug 24, 2009 /
 
Az e-csöves készülékek,az esetek nagy többségében szebb/zeneibb hangzást produkálnak,de-sajnos-ez nem ökölszabály,h mindig mindenhol,mindenfajta hifi-láncban a csöves lesz a nyerő.Egy minden szempontból kiváló csöves gép a legtöbb berendezésben általában bizonyítani tudja kvalitásait.
(#) 187BodyGuard válasza ngyzoli hozzászólására (») Aug 24, 2009 /
 
Az én személyes véleményem, hogy melyik a jobb? Az IC-k azok labdába se rúghatnak a cső és a tranyó mellett. A Tranyó és a CSő holtversenyben áll az én véleményem szerint. A cső tényleg szépen szól, viszont a torzítása is 2-3%, A tranyóval ugyan nem érhető el a csöves hangzás, de sokkal kissebb torzítást lehet elérni. Jó tranyós erősítővel lehet nagy teljesítményt produkálni és szép hangzást. Csővel is lehet, de akkor oda kell egy kissebb atomreaktor a fűtésnek Tömören fogalmazva szerintem azok a legjobb erősítők amik Hibridek, van benne Előfoknak Cső (ez kis zajt biztosít), végfoknak meg tranyó (ez biztosítja a megfelelő teljesítményt) Így pl lehet egy nagyszerű erősítőt építeni akár HI-FI akár hangosítási célokra.
(#) otlm hozzászólása Aug 24, 2009 /
 
Nincs sok értelme a kérdés felvetésének.
Mindkét technológiával lehet kiemelkedőt alkotni ahogy erre számos példa van. Nagyon rosszat, inkorrektet csővel könnyebb szerintem, ahogy erre még több példa akad.
Aztán egy magasabb szinten a cső könnyen beelőzhet, majd a legmagasabb szinten a két dolog teljesen egyenrangúvá válik, mindkét technológia szinte kompromisszummentes lehet ahol már csak az egyéni ízlés dönt egyik vagy másik mellett.
(#) bgsf válasza otlm hozzászólására (») Aug 24, 2009 /
 
Már régóta készülök összekötni a Marantz SR220-at a Lenco L200 lemezjátszóval. Kíváncsi vagyok milyen lesz a hangja! Két S-30 doboz zörögne a kimenetén (NAGYON megkímélt állapotban!). A bakelit pedig Sitar Extasy, The Gramophone Compani of India Ltd 1983. Semmi elektronikus hangszer! No MP3!
A korrektor kéttranyós (márnemtudomhonnétvanakapcsolásirajz...) először, aztán kipróbálom az SR220-asét is. Kíváncsi vagyok melyik a jobb?
Elég sokat hallgattam csöves erősítőket, főképpen (anno) rádiókban és magnókban. Még egyet (5W) építettem is, nagyon király volt, csak a trafó macerás. A Calypso M10 erősítőjét érdemes lenne utánépíteni. Nagyon szépen szólt, csak nekem a magasakkal volt gondom. valahogy nem volt az igazi. Bár a szalagos magnóknál vitte a pálmát! Totál csöves volt minden benne. Aztán megépítettem az első tranzisztoros erősítőmet és az olyan volt a fülemnek mint szélvédőnek az ablaktörlő! Kitárult a hangzás, testet öltöttek a hangszerek, meg ezzel egy kis alapzaj...
De a következő már nagyon csendes volt. Semmi alapzaj és baromi nagy dinamikatartomány. A szimfónikus zenénél (Bach orgonazene) a halk és hangos között baromira nyomta! Eszméletlen volt! A mai napig is ezt a végfokot használom.
Most éppen egy TDA-s végfokot építek (elég lassan készül) azzal is meg akarom hallgatni a lemezeim. Kíváncsi leszek hogy mi lesz a végeredmény......
(#) ngyzoli válasza bgsf hozzászólására (») Aug 27, 2009 /
 
"Elég sokat hallgattam csöves erősítőket,főképpen(anno)rádiókban,és magnókban."
No,azért nem ártana tisztázni valamit...
A 30,40 vagy még több éves kommersz rádiók,magnetofonok néhány wattos végfokozatai ált.szerényebb igényekre tervezettek voltak,s csak átlagos zenehallgatási körülményeket hivatottak szolgálni.Ennélfogva össze sem hasonlíthatóak egy különálló többtíz wattos,audiofil-orientált,s ezen vezérelvek mentén tervezett s épített készülékkel,a hangminőségük azért nem ugyanaz a kategória.Ettől függetlenül még reprezentálhatják a "csöves" hangzást,(akár),de pusztán erről megítélni az elektroncsöves technológiát-szerintem-nagy hiba lenne.
Általában rossz a képzettársítás.A legtöbb embernek a csöves erősítő hallatán a korabeli néprádiók bizonytalan kontaktusokkal terhelt,sercegő,pattogó,recsegő,brummos,és sávhatárolt hangzása ugrik be...
(#) ngyzoli válasza otlm hozzászólására (») Aug 27, 2009 /
 
Sok igazság van abban,amit mondasz...
(#) karpi válasza walter hozzászólására (») Aug 27, 2009 /
 
Ezt gondolod , elkepzeled , vagy ez a vegso remenyed konkretan.

Hol, mikor, miert ,melyik,hogyan, mikor, mivel, stb...

16535 erosito meghalgatasa tesztelese es merese utan ?
(#) highand válasza bgsf hozzászólására (») Aug 27, 2009 /
 
Az S-30-k miatt ővatosságra intenélek, ha nem bántalak ezzel...Szóval az S-30 az olcsó dobozok között számít csak jónak, tesztelésre csak óvatosan használd, mert esetleg félrevezet.
Amúgy otthoni zenehellgatásra a kellemes hangzása miatt, sokkal alkalmasabb, mint sok nagyhírű gyártó termékei.
(#) bgsf válasza highand hozzászólására (») Aug 28, 2009 /
 
Idézet:
„Az S-30-k miatt ővatosságra intenélek, ha nem bántalak ezzel...”

Már miért bántanál? Ez egy beszélgetős fórum, nem megoldást keresek, hanem csak összehasonlításokat. Mindenki leírja az általa hallgatott rendszerről a véleményét.
Az én erősítőmön (TEXAS) volt már elég sok, rég feledésbe merűlt hangdoboz. Tesla, Unitra, RFT, Orion és Videoton.....a teljesség igénye nélkül. Volt még rajta S-90 is, de akárhogy raktuk, tekergettük korántsem szólt egyik sem olyan szépen mint az S-30.
Nem csak a saját véleményem volt hanem még vagy három emberé. Aztán egyszer kipróbáltuk JAMO hangdobozokkal is. Jó volt, de az sem volt az igazi. Ezt a tulaj is elismerte, aztán megnéztük és nála a SONY erősítőn csuti bass/treble+loudnes. Ha már mindent kikapcsoltam akkor már a saját cuccán sem tetszett a dobozok hangja,bár nekem már akkor kezdett tetszeni!
(#) Téboy hozzászólása Szept 15, 2009 /
 
Majd az ábra elmeséli mi is a szitu

kontra.JPG
    
(#) Téboy hozzászólása Szept 15, 2009 /
 
Egyébként bipoláris erősítőm van teljesítmányben jobban teljesít és hangzásban is lepipálja a technics erősítőt aszem az mosfet-es mosfetet inlább előerősítőben tudnák elképzelni mivel magas hangtartományt is képvisel hangfalból kevés van ami ezeket ki használhatná avagy "húde drága" jamó és tásai felfelé inkéb veszek egy fülest és úgy halgatom de ha jamó és társai akkormár inkább high-end csöves erősítőt szerzekbe nem pedig mosfetet de szerintem előerősítőnek simán megéri!
(#) ngyzoli válasza Téboy hozzászólására (») Szept 20, 2009 /
 
"...mosfetet inkább előerősítőben tudnék elképzelni,mivel magas hangtartományt is képvisel,hangfalból kevés van,ami ezeket kihasználhatná..."stb.
Nem egészen világos,mire akarsz ezzel a körmondattal célozni,de valószínű,ezzel a problémával nem lehetek egyedül...
(#) skylooker válasza Téboy hozzászólására (») Szept 20, 2009 /
 
Ez az összehasonlítás kapcsolóüzemre vonatkozik, pl. a tranyók határfrekvenciája lineáris üzemben nem 1-2 kHz. Hogy hifi erősítőben melyik mire képes, arra ebből nem lehet következtetni.
(#) skylooker válasza ngyzoli hozzászólására (») Szept 20, 2009 /
 
A hangfal még csak produkál magas hangokat, csak az emberi fül 15kHz fölött ( és 40-50Hz alatt) már nem sokat ér.
(#) highand hozzászólása Szept 21, 2009 /
 
Megfigyeléseim szerint a csöves erősítőket legtöbbször nagyon jó minőségű hangfalakkal interpretálják, így eleve handicappal indulnak.
(#) ngyzoli válasza highand hozzászólására (») Szept 25, 2009 /
 
Ez azért nem egészen egyértelmű. A csöves készülékek jóval kényesebbek a terhelőimpedancia reaktív változásaira,vagyis a megfelelő sugárzó kiválasztása ált.problematikusabb.Viszont egy hi-tech félvezetőst sem épp HS 280-asokkal szoktak meghallgatni... A vakteszteken pedig a legszigorúbb szabály,h ugyanabba a láncba kell beiktatni mindkét végfokot,amely berendezés legalább olyan,vagy inkább magasabb színvonalú,mint a tesztelendő készülékek.
(#) highand válasza ngyzoli hozzászólására (») Szept 28, 2009 /
 
Igen igazad van, de én mégis arra emlékszem, hogy a legdrágább készülékeket egyszerűen nem hajlandóak a kereskedőik AB vakteszten demonstrálni.
Ami a meglepő mindig akad így is vásárlójuk. Az embernek óhatatlanul az a benyomása támad, hogy egy bizonyos árszint felett a vevőket már nem a minőség és az értékállóság édekli, henm a grága cucc birtoklása egyfajat szimbóluma a társadalmi hovatartozásnak.

A dolog arra hasonlít, amikor agyonszolárizott szorgalmas szexipari munkásokat látok X9-esben, amiért teljesen nyilvánvalóan igen szorgalmasan megdolgoztak a hölgyek, aaaaaaa két kezükkel.

Nem az irigység beszél belőlem, mert autó ügyben nincsen miért irigyelnem senkit.
(#) highand válasza highand hozzászólására (») Szept 28, 2009 /
 
"hanem a drága cucc" "egyfajta"- jaj,
(#) Doncso válasza highand hozzászólására (») Szept 28, 2009 /
 
Az az igazság , hogy tökéletesen igazad van. :yes:
(#) walter válasza karpi hozzászólására (») Okt 8, 2009 /
 
szamóca már írta: "Jól van fiúk, most már kérném ne offoljuk tovább a topikot.
Maradjunk a csöves, és a tranzisztoros erősítők összehasonlításánál.
Köszönöm."
Az áltlam írtak erre utalnak. Véleményem, ha azonos minőségű rendszerbe csöves hifi, majd azonos paraméterekkel rendelkező tranzisztoros erősítőt illesztünk, a csöves fog kellemesebben szólni.
A mérésekről: fontosak beállításnál,tervezéskor,de alapjában nem lehet belőle megítélni a hangzást, szélsőséges eseteket kivéve.
A hangsugárzó a leggyengébb láncszem ezt nagyon igaznak vélem. :yes:
(#) skylooker válasza walter hozzászólására (») Okt 8, 2009 /
 
Kb. egyetértünk. Arra kitérnék egy félmondat erejéig, hogy ha egy erősítő mért adatai jók, a hangja mégsem tetszik úgy, mint egy gyengébb adatokat produkálóé, annak az lehet az oka, hogy a hangzást nem a mért adatok, illetve az alkalmazott mérési módszerek jellemzik legjobban.

Viszont a tesztről: tény, az a reális, ha ugyanabba a láncba illesztjük be a tesztalanyokat, ezesetben az erősítőket.
Másrészt, mindenki tapasztalhatott olyat, hogy egyik erősítő jól szól X hangfallal, de nem jól szól Y-nal. Ha én jó minőségű hangot akarok hallani, akkor az erősítőt és a hangfalat össze kell párosítanom. Így is érdemes összevetni, ha mindegyik a neki legmegfelelőbb hangsugárzót hajtja. Egyebekről nem is beszélve.
(Pláne, hogy nem vagyok krőzus - az szól, amire futja, és itt alkatrészárra gondoloki...)
(#) karpi válasza walter hozzászólására (») Okt 9, 2009 /
 
Meghalgatas szerint , egy gyakorolt fulu audiofil vagy hangmernok biztos ramutathat egyes hangzasi jelensegekre.
De ha a csovesrol alitod hogy az a jo akkor ala kell tamasszad argumentumokkal peldakkal .Mert amugy modhatjuk hogy a divat szerint a csovest kialtjuk ki jobbnak.
Mind a ket tipusu alkatresszel lehet jo es lehet rossz egy erosito attol fuggetlenul hogy maguktol az alkatreszektol mit lehetne elvarni.

A sok "jo a hangja " tipusu velemenynyilvanitas egy elegge tag dolog .A megfigyeleseket sokminden befolyasolja .

(#) karpi válasza skylooker hozzászólására (») Okt 9, 2009 /
 
Ha a meresi modszerek nem elegge osszetettek akkor nincs mervado eredmeny. Inkabb a reszleges meresek miatt van a sok felreertes.

Pld. az IMD-t nehezen tudod meghalgatas szerint "kulonnvalasztani". Ha megmered /vizualizalod a jelet attol meg nem biztos hogy helyessen tudod kiertekelni .Torzitasmerovel nagynehezen megmersz es kiertekelsz agy par adatot.
A zenehalgatas kozben meg ezrevel tortennek a valtozasok masodpercenkent egy erositoben.Legjobb esetbe egy atlagot merhetsz ami nem nagyon ad sok informaciot arrol hogy mi is tortenik.Ez a sok elektromos es termikus gyors valtozas mind "ratevodik" a feldolgozott nagyon komplex audio jelre , haljukl hogy valami nem jo de nem tudja az agy felfolgozni hogy mi is tortenik .Csak eszleljuk "globalisan" hogy nem OK valami.
Igy azt gondolom a meresek nem helyesek vagy nem teljessek igy ezek nem alkalmassak a kiertekeleshez.
(#) macera2 hozzászólása Okt 23, 2009 /
 
Akár mennyire szubjektív is a "jó hangzás" azért csak van valami oksági összefüggés az erősítő paramétere és a hangzás között. Elhangzott, hogy közel azonos paraméterű csöves és tranzisztoros erősítők esetén a csövesnek "szeb a hangja". A korrektség azért azt igényli, hogy "azonos ismert paraméterű" erősítőkről beszéljünk. Ki tudja, hogy milyen más paraméterek léteznek még, és azok milyen súllyal esnek latba?
(#) Imi65 hozzászólása Okt 23, 2009 /
 
A szakirodalom idevonatkozó részlete.
(#) Doncso válasza Imi65 hozzászólására (») Okt 23, 2009 /
 
Heh, én ezt most nem értem, a szakirodalom azt mondja , nincs különbség egy csöves és félvezetős között, ha lenne is azt az NVCS eltünteti, hát nem tudom, szerintem meg van. De ez csak az én véleményem. Lehet beleviszem a túlzott szubjektivitást, amikor hallgatom, és az elfogultságom is közre játszhat, de én akkor is azt mondom a csövesnek kellemesebb hangja van és igenis van különbség. Persze ezt nem is igazán neked írom, hanem a cikkben leírtakhoz szól.
Üdv.
(#) Imi65 válasza Doncso hozzászólására (») Okt 23, 2009 /
 
Amit leírtál, azt én is hallom, nem véletlen, hogy a 100.000 HUF-os erősítőmet (Onkyo A-9511) elajándékozom a lányoméknak, magamnak meg építem a 6P45Sz PP-t. De a szakirodalom szerint - elviekben - rosszul hallok.
Következő: »»   4 / 18
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem