na így még jól is hangzik már csak szerezni kell 1 nagyteljesítményü generátort ami elegendő áramot ad a motornak meg inverternek

Üdv.!

Egy ICL7xxx-el épített feszültségmérővel szeretnék AC-t is mérni (szinuszt). Ehhez kellene egy mérőegyenirányító ami az AC jel egyenáramú középértékét adja ki a kimenetén DC-ben. Ha ezt a mérőegyenirányítót jól hangolom be, akkor ugyebár effektív értéket fog kijelezni, ami viszont kizárólag szinuszhullám esetén lesz igaz. (Ha netán van valakinek jó kis valódi effektívérték-mérő kapcsolása, megoszthatná velem! )
Van ez a kapcsolás: Bővebben: Link
Úgy rémlik, hogy itt minden ellenállás egységnyi, de az egyik (talán az első OPA visszacsatolásában lévő!?) viszont: (2*sgrt(2))/pi. Jól sejtem? (Ha azt akarom hogy nem valós effektív értéket mérjen.) Tinában leszimulálgattam, de a különböző értékek közti összefüggések (effektív, egyenáramú közép, csúcs) teljesen összezavartak. Szóval felhomályosítana valaki, hogy jól gondolom-e a dolgot?

Üdv.: Attila

Üdv!
Előrebocsájtom, hogy nem ismerem a Tina programmot, de szeretném megismerni.
A mérőegyenirányító általában csúcs feszültséget mér, és ezt kell korrigálni az effektív érték mutatásához. Ez azonban csak színuszhullámnál igaz. A tiszta színusz egyenáramú középértéke egyébként 0 .
Valódi effektiv érték mérése általában hőmennyiségmérésen alapul, mérőerősítővel addíg erősítjül a jelet, amíg egy közvetett fűtésű termisztort meg lehet hajtani vele, és a termisztor ellenállását mérjük. Elég bonyolult, a hőkompenzálás miatt, nagypontosságú méréseknél hídkapcsolást is szokás használni két pár termisztorral.

Nos ismét utánaolvastam és most már sokkal tisztábban látom a dolgokat. De pár még nem világos:

1.- Az "elektrolitikus átlag", az "elektrolitikus közép" és az "egyenáramú középérték" fogalmak egymás szinonimái, vagy mást jelentenek?
2.- Az elektrolitikus átlag az a csúcsérték 0,64-szerese szinuszhullám esetén. De honnan a bánatból van ez a 0,64? Milyen képlet eredménye ez?

Ez megvan! 2/pi

Üdv!
Kicsit utánanéztem, én csak a váltakozó feszültség, (áram) pillanatértékéről, csúcsértékéről, átlagértékéről, és effektív értékéről tudok. (lehet, hogy rossz iskolába jártam, Kandó műszer automatika szak, bár régen). A Dr. Tarnay Kálmán Elektronikus mérések 1962 zsebkönyvében sem találtam mást.
Ettöl még lehet "elektrolitikus" középérték is. A gond az, hogy az egzotikus hullámformájú váltakozó feszültségek, (áramok) akár periodikus, akár nem, mérése nem egyszerű feladat, és az átlag, effektív érték méréses meghatározása általában valamilyen közvetett fizikai mennyiség egzakt mérésével lehetséges, pl. hőhatás, elekrolitikus hatás.

Üdv!
Adott 30v-os váltóáram, ebből szeretnék egyenáramot csinálni, hogyan tudok?

szia!

Pl. így:

Üdv!
Ha a hálózatba 230V-t van, akkor milyen tekercset kell csinálnom, hogy 40V-om legyen (váltóáramról van szó)...

Szia!

Semmilyent. Veszel egy 230/40V-os transzformátort.

És azt hol kapok?

Pl.:Bővebben: Link

Üdv!
Lenne egy régi villanymotorom valami öreg autóból lett kiszedve csak az a bajom vele hogy váltóáramú. Na nekem egy 12V-os akkumlátorról kéne megoldanom a táplálását de nem tudom hogy hogyan?

Szia!

Autóban hol használtak váltóáramú motort? Ott alapból csak egyenáram van.

Pedig ez a motor váltóáramú szétszedtem kipucoltam beolajoztam és két tekercses nem mágneses. Régi autóban volt a ventilátort hajtotta a hűtés/fűtéshez...
meg ha fúrógéppel megtekerem akkor váltó áramot mértem a két pólusa között. igaz csak 1-2 voltot de nem is volt magas a fúró fordulata.

Szerinted nem próbáltam azzal kezdtem és nem forog! azért szedtem szét hogy megnézzem neme szorul valahol na most be van olajozva és semmi.
az akkura ráteszem kis szikra és semmi de ha a motor tengelyét közben forgatni karom se jobbra se balra nem tudom mert érezni a mágneses erőt. Én már nem értem.

Amikor szétszedtem megpucoltam a szénkeféket és smirglivel lecsiszoltam az érintkezőket.

Esetleg a kikopott csapágyazás miatt befeszül a forgórész.

De forog! Tudom forgatni.

Úgy gondoltam, ha áramot kap, akkor.

Hány kivezetése van?
Találkoztam már soros és párhuzamos gerjesztésű motorokkal is autóban. Ezekben valóban nincs állandó mágnes. Ha a gerjesztőtekercs kimarad a körből, vesz fel áramot de nem indul el. A gerjesztés típusát a tekercs ellenállásából ill. áramfelvételéből lehet megállapítani. Műszer nélkül sorbakötött égővel lehet megállapítani. Erősen világít, sorba kell kötni a forgórésszel. Gyengén vagy nem világít, akkor párhuzamosan.

Sziasztok!
Mennyire könnyű szerintetek egy olyan kütyü elkészítése mely a napelemeimből kijövő 230V - 1A körüli egyenáramból csinál váltóáramot. Szóval a feszt nem kéne változtatni! Kerestem ilyen kapcsolást mindenhol, de sehol sem találtam, még csak ötlet szintjén sem! SEGÍTSETEK!! Várom válaszotok!

Egyszerűbb lenne 12Volt-ból csinálni 230-at. Erre ebben a topicban is van példa: Áramátalakító
De persze nincs elvi akadálya a nagyobb feszültségből való átalakításnak.

Szia!
persze,hogy nem találsz ilyet -- mert a napfényerő változás miatt igencsak ingadozik az ÁRAM ÉS a Feszültség is. A fesz ebben a méretben kb 40V és 300V? között.tehát itt kell igazán a feszültséget szabályozni!!
ezért IS használnak akkumulátort .!
TEHÁT EZ A LEGNEHEZEBB változat! A többi sem könnyebb pár év/készülék épitést -műszerezettséget is feltételez.
szerintem--más vélemény?

Ha valóban nem változna a feszültség, 4 darab FET -el és egy aluláteresztő LC szűrővel meg lehetne oldani a dolgot.
A FET-ek századmásodpercenként fordított polaritással kapcsolgatnák a kimenetre az egyenfeszültséget.
A kapott négyszögjelet az aluláteresztő közel szinuszosra símítja.
Apró gond, hogy így csak kb. 155 Voltos váltófeszültséged lesz.

Köszönöm a válaszokat!
Egy 230V-os víz-szivattyút szeretnék a napelemekről direktben működtetni azért h ne legyen szükség akkumulátorokra.
Az áram természetesen változik, habár amorf-kristályos napelemeim vannak, melyeket jelentősen n befolyásol a felhősödés.
Gondolom egy szivattyút cs annyiban befolyásol az áram ingadozása, h gyorsabban v lassabban pörög/ kevesebb, több vizet szállít. Tönkre n mehet tőle, ugye?
Mi az oka annak h cs 155V-os áramot tudok előállítani? Hogyan tudnék 230-at?
üdv.: Dávid

230V-hoz minimum 320V-os egyent kéne termelni a napelemeknek, és a (szivattyú) motorhoz nem jó a négyszögfeszültség, de a fethíd maradhat, csak szinusszal kell modulálni a pwm kitöltést. Ha megoldható lenne, hogy 400-500V-os egyen jöjjön a napelemekről, akkor kevésbé számítana a feszültségingadozása.

Végülis megoldható lenne az 500V is, cs éppen vennem kéne még a 3db-hoz 8 ilyen 50W-os napelemmodult, ami kb. 250ezer forint. A mostani felállás az, h ezekkel a napelemekkel meghajtok egy kapcsolóüzemű akkutöltőt ami tölt egy 100Ah-ás akkut, innen inverter csinálna 230V-ot. Úgy 100ezer forint egy olyan inverter (2000W sinus) ami számomra jó lenne. Azt szerettem volna feltérképezni, h inverter és akku nélkül mit lehetne elérni.
A szóban forgó kapcsolás mennyibe kerülne nagyából?

Szerintem olcsóbb, (és stabilabb) ha kevesebb napelemet használsz de akkumulátorral, egy 2KW-os (teljesen) szinuszos invertert építek én is Bővebben: Link.

Nem kizárt, hogy csökkent napsütésnél gondot okoz, ha megáll a motor. Ezért adott szint alatt érdemes azt lekapcsolni.

A kapcsolóüzemű megoldás jóval stabilabb, előnyösebb, mint a közvetlen felhasználás.