Üdv Mindenkinek!
Szeretnék egy olyan tápegységet építeni (230v-ról) ami csak akkor fogyaszt áramot ha kapcsol valamit, üresjáratban nem.
Pl. Csináltam egy tapskapcsolót és egy csillárba építettem egy kondenzátor-előtétes tápot építettem hozzá. A tapskapcs. elektronikát még rá se kötöttem, mégis 6w-ot fogyasztott a táp. Ez egy hónapban kb.200ft. Ha több ilyen táp is van a lakásban (pl. mozgásérzékelők) ez már ezres nagyságrend is lehet.
Előre is kösz a segítséget

Ez nem rossz ötlet, de mi van a mozgásérzékelővel?
Ha jön valaki akkor előtte bekapcsolom a kapcsolót.
Akkor olyan tápot szeretnék ami kevesebbet fogyaszt.

Köbzolinak igaza van. De a 6 W-ot soknak érzem. Van szerintem a két dolog közti megoldás. Tedd föl a rajzot a kapcsolórol meg a tápról. Úgy könnyebb lesz segíteni.

Osztom köbzoli véleményét, de én az ilyen dolgot úgy fogom otthon megoldani, hogy építek egy nagyobb terhelhetőségű tápot, aminek kicsi az üresjárati teljesítményfelvétele. Ezután a létrehozott gyengeáramot külön érpáron eljuttatom oda, ahova kell. Igaz több kábel, nagyobb táp, de akkor sem pl 12 darab kisebb. Többet fogyaszt üresjáratban, de nem 12-szeresét

Ez a táp üresben fogyasz 6w-ot.
Majd felteszem a tapskapcsolóét is.

Ezzel a kapcsolással, kisebb előtét kondival nem működött.

Ennek a tápnak a látszólagos teljesítményfelvétele üresjárásban kb. 8 VA, de a valós teljesítményfelvétele sokkal kisebb kell legyen. Szerintem ez valós teljesítményben kb. 0,5W-ot fogyaszt. Ha egyszerűen csak áramot mérsz, és azt szorzod a 230V-al, hamis eredményt kapsz, mert az áram nincs fázisban a tápláló feszültséggel (a kondenzátor fázistolása miatt). Ezt egy villanyórával kellene megmérni, vagy teljesítménymérővel, akkor kapnál valós értéket.

A LIDL-ben kapható kb.3000ft-os fogyasztásmérővel mértem. Áramfelv. 0.03A volt fogyasztás 6W.
Nem tudom ez a fajta teljesítménymérő mennyire hiteles?

Az elkó csökkentésével nem fog csökkenni az üresjárási teljesítményfelvétel. Az elkó, miután feltöltődött, csak a szivárgási árama miatt fogyaszt, az pedig minimális. Ami ebben a kapcsolásban üresjárásban fogyaszt, az a zener, meg az egyenirányító diódák, valamint a soros ellenállás. Az egészen kb. 30 mA folyik, ezzel kell a soros ellenálláson eső feszültséget, teljesítményt kiszámolni. Ehhez adódik még a 12 V + 2 nyitófeszültségen átfolyó áramból adódó teljesítmény.
(Lehetne teljesen precízen, a vektorábrából is számolni, de amit írtam, az jó közelítéssel igaz. Azt vettem figyelembe, hogy az áramot a sokkal nagyobb kapacitív reaktancia határozza meg, a zeneren, és a soros ellenálláson eső feszültségeket elhanyagoltam.)

Nekem is van ugyanolyan, vagy hasonló. Az kiír cos(fí)-t is, azt be kellene számolni a dologba. Ezen kívül egy bizonyos teljesítmény alatt nem is mér, szerintem a kis teljesítményeknél pontatlan az árammmérés "durvasága" miatt.
(Ha nem felejtem el (meg találok otthon 470 nF 400V-os kondit(, este kíváncsiságból ráteszem.)

Ez igaz, 3-4W alatt nem mér, de ha ráteszel mondjuk egy 20W-os izzót meg mellé a kis fogyasztású mérendő, mondjuk 2W fogyasztót akkor 22W-ot fog mutatni.
Egyébként köszönöm a tudományos magyarázatokat.

Ezt a gondot úgy oldottam meg, hogy építettem egy bika tápot a lakásriasztómba + akku , erről megy a riasztó, kapucsengő, kaputelefon, és bármi rá köthető ami 12V-os. Minden helyiségben van 12 voltom most az áramszünet esetére építek vészvilágítást ( fehér led) . Vezetéket csak egyszer kell megvenni az áramot meg mindig fizetheted. 0.03 A szorozva 230V az 6.9Watt. Sajnos az áramköröd a 230-at eszi és kell neki a 0.03 amper. Ha leválasztod akkor helyreáll minden 12 voltról már töredéke a fogyasztása. Vezetékezz !!!

A Te válaszod szinte megegyezik az enyémmel.

"0.03 A szorozva 230V az 6.9Watt. "
Ez csak akkor lenne igaz, ha a 230 V-ra egy ellenállás lenne kötve. Ennél a kapcsolásnál ez nem igaz, az eredmény 6,9 VA!
Ha csak egy kondenzátort kötsz a váltakozófeszültségre, nem lesz fogyasztás, nem megy a villanyóra! Itt nem csak egy kondenzátor van váltakozó áramra kötve, hanem egy soros RC tag (az egyenirányító utáni terhelés is tekinthető ohmosnak), emiatt lesz fogyasztása. A fogyasztást pedig úgy lehet kiszámolni, ahogy az előzőekben írtam.
Az a módszer, amit leírtál, sok kis fogyasztású berendezés esetén jó, de csak akkor, ha a tápegység kapcsolóüzemű. Ha hagyományos, áteresztő stabilizátoros tápegységgel csinálod meg, szinte ugyanott vagy, mintha sok gyenge hatásfokú dugasztápot használtál volna.

Megcsináltam majdnem ugyanazt a kapcsolást (390 nF, meg 130 Ohm volt itthon, valamint 11V-os zenert tudtam összerakni).
A fogyasztásmérőm (EKM 30 a típusa) elég vacakul mér kis reaktáns teljesítményt. 6,7W-ot mutat, 30 mA-t és cos(fi)-nek pedig 1-et!
Mellékelem a multiméterrel mért feszültség és áramértékekeket, azokból látszik, hogy a hatásos teljesítményfelvétel 0,52W.
Egy ilyen "táp" terhelve sem vesz fel többet, csak terhelésre a zener árama egyre csökken, majd egy idő után leesik a kimenőfeszültség. Ez a "táp" 10-15 mA-rel terhelhető, akkor még marad a zeneren is áram a stabilizáláshoz.

Ez nudli teljesítmény, nem? Mármint ami kivehető belőle.

CMOS kütyükhöz, távvezérlőhöz stb. elég lehet, de valóban pici, kb. 0,2W. Dehát valamit valamiért...

Nudlinak nudli, de a célra tökéletesen megfelel.

Hello!

Érdekes, hogy a jól bevált kis trafó kérdése fel sem merült?
Pedig méretében majdnem akkora mint a spéci kondi és ellenállás. Ráadásul tranziens áramoknál a kondis cucc, úgy el füstöl az egész, hogy jó nézni. Nem beszélve a biztonságos galvanikus elválasztásról.

üdv! proli007

Biztonságban összehasonlíthatatlanul jobb a trafó. Méretben pl. egy 0,35VA-es trafó kb. ugyanakkora, viszont az ára sokkal több. Eneriatakarékosnak egyik megoldás sem mondható, mert a kis trafók jó, ha 50%-os hatásfokúak, a kondis zeneres megoldás még rosszabb is, kb. 50%-os hatásfokú lehet a legjobb esetben (maximális terhelésnél).
A kis kapcsolóüzemű dugasztápok energiatakarékosabbak, mint akár a kis trafó, akár a kondis megoldás, és azok is biztonságosak. Viszont az elektroszmogot növelik, és azok sem olcsók a kondihoz képest.
A legjobban áramtakarékos, ha lemondunk pl. egy tapskapcsolóról, és odasétálunk a mechanikushoz.

Az elfüstöléshez azért elég hosszú idejű, elég nagy feszültségű tranziens impulzus kell szerintem. Bár az áramszolgáltatók tudnak néha dolgokat okozni elkötésekkel (egyszer pl. itt egy közeli faluban félnapos 400 V-os "impulzus" volt, több utcányi hűtő, bojler, tv stb. ment tönkre).

Sziasztok!

Én 12V-akkumulátorból szeretnék egy 3-12V-ig változtatható tápegységet csinálni, ami minimális áramot fogyaszt, hogy minél tovább tudjam használni akkumulátor. Gondoltam egy 12V-os Zener diódával érdemes csinálni, és a kimenetett egy potméterrel szabályozva, egy tranzisztort fog vezérelni, ami már nagyobb áramot is képes kiadni. Kérdéseim:
Tényleg ez a legenergiatakarékosabb megoldás? Vagy a stab IC-vel is lehet ilyen alacsony fogyasztású kapcsolást megvalósítani? Másik kérdésem. Milyen tranzisztort javasoltok, amin minimális a felesleges áram fogyasztás?

3-12V-ig szeretném kimenő feszültéséget max 1-2A kimenő áramot, de ha nincs rajta terhelés, akkor minnél kevesebbet fogyaszon. Gondoltam mobiltelefont töltenék róla, esetleg wireless routerem áram ellátását nem 220V-ról, hanem az adapter kihagyásával, 9V-os adapterrel oldanám meg, amit akkumulátorról venné a felszültséget.

Mi a véleményetek érdemes ezzel foglalkozni?
Gazdaságosabb 220V helyett 12V akkumulátorrol táplálni az ilyen eszközöket?

A legpazarlóbb megoldáson töröd a fejed. Kapcsolóüzemben gondolkodj.

Hello!
Talán visszafele...
- Ha 12V-ról táplálsz valamit, akkor az aksit is fel kell tölteni valahonnan. Ha más alternatív módszered nincs, akkor a hálózatról, ahonnan már egyből hatásfok problémák vannak. (úgy a töltő, mint maga az aksi is)
- Ha nem kapcsolóüzemű áramkörrel stabilizálsz, akkor csak a "soros áteresztő" megoldás jöhet szóba. Ha a tápod 12V-ot kap, a kimenete 3V és 1A terhelés van rajta, akkor a terhelésen hasznosul 3W. Viszont a tápegységedben marad 9W ami hővé fog alakulni. Hiszen azon is átfolyik az 1A terhelőáram, és a maradék feszültsége 9V lesz. (12V-3V=9V) Így a legrosszabb hatásfok, mindig a legkisebb kimenőfeszültséghez tartozik (a páldában kb. 25%).
- Az elég jól megoldható, hogy ha nincs rajta terhelés, akkor az önfogyasztása kicsi legyen, de minimális értéke mindenképpen van. Az önfogyasztáson kívül, a felvett árama, mindig akkora lesz, mint a terhelőáram.
- Az analóg áramkör szempontjából teljesen mindegy, hogy egy gyári stabilizátort használsz, vagy magad készíted.
- A kapcsolóüzemű stabilizátoroknál más a helyzet, mert ott a feszültség csökkentését egy induktivitásban tárolt energiaátalakítással (v. transzformátorral) alakítják át. Itt a hatásfok, már megközelítheti a 90%-ot. (De önfogyasztása ennek is lesz, plusz nagyfrekvenciás zajt is termel.)
üdv! proli007

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy mindig van egy minimális fogyasztása egy kapcsolásnak. De gondolom, ha egy 230V-os tápegységből 3V-ot állítok elő természetesen trafóval ott, még rosszabb a hatásfok, mint az aksinál? Nem? Mondjuk egy NiCD-töltőt hagyok bedugva éjszakára. Ha ez 12V-ról működik, mert van hozzá szívargyújtós változat is, akkor az 12V-ról is mehet.
Gondolom ilyenkor kevesebb hő és felesleges teljesítmény megy kárba, mint 230V-os betáplálással?

Az aksit tölti mondjuk a kocsi. (Nap, szél, nem érdekes, nem 220V-ról szeretném tölteni ha lemerül.) De szeretném közben tölteni a mobilomat, PDA-t, bármit.
Erre kéne nekem egy egyszerű kapcsolás, ami üresjáratban feleslegesen nem túl sokat fogyaszt, illetve 3-12 állítható a feszültsége, ha bemenő fesz pedig 10,5V-nál kevesebb kikapcsol.

Egyszerű kapcsolás érdekelne, esetleg lehet kapcsoló üzemű is, bár azért nem szeretnék ágyúval verébre lőni. Főleg ha a kapcsoló üzem többet fogyaszt, mint egy sima zéneres kapcsolás?

Tudtok ilyet esetleg? Ha nem akkor a véleményetek érdekelne a zéner vagy az IC-s megoldás a jobb energia szempontjából és a tranzisztor választás szempontjából.

LM338-ról a véleményetek? (Közben ezt találtam a neten.)

ilyen tápokat szerintem nem érdemes semmihez használni még megcsinálni is veszélyes!!

Sziasztok!
Hasonló problémával küzdök én is. Van egy fürdőszobám ablak nélkül elszívó ventivel (220V). Ennek a dobozába szeretnék egy páratartalom szenzoros triakos kapcsolót betenni. Az áramkor/nyákrajz nagy része meg van: avr, lcd, tsop infra szenzor, triak+opto. Az egész a venti dobozába lenne beépítve, egy kis plexi ablakon keresztül látszódna az lcd, és tv távirányítóval tervezem menet közben állítgatni (érintésvédelem).
Egyedül a táp hiányzik, és ezen rágódok már egy ideje.

Először az itt említett kondenzátoros megoldáson agyaltam, a cucc 5V-on 15-20mA-t eszik max. (alvó módban meg 2mA körül). Erről többen is lebeszéltek, mert agyonvágom magam, nehéz debuggolni (ráz az egész), és ha átüt a kondi, akkor tüzijáték lesz az áramkörből. Hathatós érvek.

Másodszor klasszikus 230/9V 0.35VA trafót néztem, de ez egyrészt nagy (az egész áramkör harmadát tenné ki), másrészt 30% hatásfokot írnak az adatlapok, meg olyan üresjárati veszteséget, ami siman túltesz az egész fogyasztáson. Ez nekem nem tetszik.

Volt szó ebben a témában a kapcsolóüzemű tápokról, de ilyet még soha nem csináltam. Tudnátok adni támpontot, hogy milyen elemekből, milyen kapcsolással lehet ilyen kis terhelhetőségű tápot készíteni? Ilyesmi szempotnjaim vannak:
- jó hatásfok (ne a táp egye a legtöbbet)
- ha meghibásodik ne süsse meg többi alkatrészt
- ha ráz, azzal még együtt tudok élni (jól be van dobozolva)
- 12/5V-os hálózatot nem akarok kihúzni

Barmilyen ötletet, megjegyzést szívesen látok.

Lazán ide kapcsolódik: a kondis táphoz vettem a lomexben wima 400V-os kondenzátorokat. Mint utólag az adatlapból kiderült, ez 400VDC és max. 180-220VAC-t lehet rájuk kötni. Hálózati feszre 630V-os kell? Miért e nagy különbség ac és dc között?

Válaszokat előre is köszi!
Hod.

Hello!
Én lebeszélnélek a kapcsolós tápról..
- Kisteljesítményű kapcsolós tápoknak általában szintén nem jó a hatásfokuk
- A pufferkondi, szabályzó, kapcsitrafó együttes mérete már nem kisebb mint a sima trafó
- A kondiban 320V feszültség lesz, amitől az áramkör sokkal jobban koszolódik. Az impulzus üzemű cuccok sokkal rosszabbul viselik a páratartalmat a nagy feszültség és gyors felfutású jelek miatt.
- Üzembiztonság szempontjából sem jobb, sokkal igényesebb alkatrészeket kell alkalmazni mint sima 50Hz váltón.
- Trafósnak sem jó a hatásfoka, de a fázistolás miatt nagy a meddő és az óra sokkal kevesebb valós fogyasztást mér (ha egyáltalán elmozdul rá)

A kondi választásnál, a DC kondi nem megfelelő döntés. X2 vagy Y2 típusú minimum 250V~ kondi alkalmazása a javasolt. A 230V váltófeszültségnek 640Vpp a csúcsértéke, ezért nem alkalmas a 400V-os kondi. Plusz a váltós kondinak nincs csökkentve az induktivitása, szigetelése jobb, és átütés esetén "öngyógyító". Még egy soros ellenállás is szükséges, ami csökkenti a tranziens áramokat. (zavarszűrő kondiban ez be is van építve, mert impulzustűrő, tehát nem köszörült kellene) Tekintve, hogy az Xc=2Pi*f*C képlettel számított ellenállás csak addig igaz, míg a hálózati jel szinuszos, de egy ki-be kapcsolási tranziens közel sem az.
üdv! proli007

Vannak remek offline konverterek olyan megoldással, hogy alacsony vagy zárusközeli terhelésnél a PWM leáll megadott ciklusokra, ilyenkor gyakorlatilag tized wattokat sem fogyasztva. Sok mai laptoptöltő is már képes erre, az egész áramkör hatásfoka is kiváló, és ezek miatt a melegedéssel gyak. nem kell törődni, mehet bele páramentes dobozba, vagy gyantába.
Egyébként miért kellett párakapcsolóhoz AVR, meg LCD monitor?

Szia!
Köszi a kimerítő választ. A kapcsi tápról is le vagyok beszélve... Összességében akkor mivel járok a legjobban? Mégis a kis trafó? Hol kapok 0.35VA-s trafót? (Lomex, Kontha, Mikrovill nem nyert)

Lassan ott tartok, hogy rakok bele ket ceruzaelemet aztán csókolom! Ha jól megenergiagazdálkodom a szoftvert elmegy egy hónapig.

Sajnos nem vagyok villamosmérnök és az elektronikát sem művelem hivatás szinten, ugyhogy kondenzátorból kis továbbképzésre szorulok. Van AC meg DC kondi? Eddig azt hittem, hogy ami nem polarizált, az elmegy mindennel. Lehet ezekről valami jó összefoglalót találni a neten?
A 640Vpp gondolom 2*230*1.41-ből jön ki (peak-peak), de a kondenzátor fegyverzetei között soha nincs ekkora feszültség. A max ennek a fele az 1. és a 3. negyedben. Valamit rosszul tudok?
Udv,
hod

Ez az offline konverter érdekes, majd utána nézek. Esetleg tudsz konkrét leírást/cikket a témában?

Az avr meg az lcd kijelző arra kell, hogy lássam mennyi páratartalom meg a hőmérséklet. Vagy ha a sima hiszterézises kapcsolásnál összetettebb logikát akarok kialakítani. Vagy ha statisztikát akarok, hogy mennyit ment a venti. Vagy... igazából azért, mert szeretem túlbonyolítani a dolgokat.