Hát ez az amit nem értek én sem.Most az
R1=1K
R2=10K
P2=10K
10x-nél kissebb erősitést már fölösleges betenni.
Eleve azt vettem észre hogy az árampoti csavargatására sehol nem válltosik semmi.És most annyi történik hogy a motor forog kb 20/perc-el,bárhol is álljon a gázpoti vagy az árampoti.
Az LM 7-es lábán megmértem multival a feszt.negyed gázon 5V,félgázon 2V hátomnegyed gázon meg alig van rajta valami.
Nekem ez a komparátor nemteszik.Nem lehet valahogy biztosabbá tenni a billenését?

kérek egy videót:
TL1 es láb testen, LM7es levegőben.
szóp test = vezérlőtest!
szkóp meleg = LM1es láb.
Gáz potit tekergesd meg (teljes sávon), hogy el tudjam dönteni mikor vannak a fetek nyitva és zárva (hang és képhatásból eldönthető).
(fontos a mérőirány, ne fordítva csináld)

Érdekes,nagyobb R2 ellenállással sokkal szebb a jel.Most olyan mintha dupla lenne.Ha több ciklust akarok megjelniteni akkor meg már el is mosódik az egész.
Az nem lehet hogy az LM ic el van szálva?Meg lehet ezt állapitani valahogy?Mindenesetre holnap veszek egy másikat.
És a C1 R4 értéke az megfelelő lehet?
http://www.youtube.com/watch?v=s9SBRH0J3E4

R2 nővelésével nől az erősítés, még szép hogy szebb a jel a szkópon, nagyob jel mellett a zavarok kisebbnek látszanak.

Ez olyan, mint ha a fet bekapcsolása alatt az áram csökkenne, ami talán üresbe még el is képzelhető.
De ez az áramkorlát egyátalán nem ilyen jelalakra készült.

Úgy látom, hogy ezt egészen máshonnan kell megközelíteni, mint eddig.

Majd csinálok felbakolt kerekekkel is videót,bár lehet fölösleges.Ha terheletlenül sem megy akkor valami nem ok.
Akkor most mi a következő lépés?Mere fele kell gondolkodni?

Lehet hogy a shöntöt kellene kihagyni a sorbol.Katt már egyszer felvázolt egy elképzelést.A fetekkel sorban egy kis fojtó és betenni neki egy hall szenzort.Érdemes volna vele kisérletezgetni.Csak az a baj hogy nem olyan egyszerű hogy bemegyek a boltba és veszek egyet.Vagy nagypeströl rendelek és fizetem a postaköltséget,vagy várok rá egy hetet.PC cuccokbol kibontani nem tudok mert szerintem azok kapcsolók,és ha jól gondolom akkor nekem ide lineáris kellene.Valahonnan csak beszerzek egyet.
Vagy van egy másik megoldás.
http://contrel.ru/files/124/CSLA1EL.pdf
Csak ez 7e ft körül van a lomexben.Egyenlőre inkább kisérletezgetnék a hall szenzorral.
Egy tiszta áramjellel arányos feszültséggel meg lehetne oldani a működő áramkorlátot?
Persze itt megint bejöhet egy-két gond.Milyen mag,hány menet,telitődik vagy nem,melegszik vagy elmászik és pontatlan.
Vélemény katt ötletére?

A gyári Hall elemes árammérő nagyon drága és nem túl gyors. Mi a legnagyobbat használjuk tirisztorokhoz ( 3000 A ), de ide nem igazán jó.

Amit korábban leírtam azon alapszik, hogy egy fojtótekercsen ha áramváltozás van, akkor abban feszültség fog indukálódni. Ha ezt a feszültséget integráljuk idő szerint ( jaj, ez nagyon tudományos lett... ) akkor megkapjuk a fojtó áramát. Annyi csak vele a probléma, hogy a fojtó nem ideális, emiatt van neki soros ellenállása is. Miután a fojtó rézből van tekerve, az ellenállásának van hőfokfüggése. ( ugyanúgy, mint most a kábeldarabnak, ami a söntöt alkotja ) Ez a hőfokfüggés 0,4 %/fok, ami azt jelenti, hogy 100 fok hatására 40 %-ot fog változni az integrálás után az áram amplitudója ( meg egyebek... ) Tehát, azt lehet csinálni, hogy az integrátorban a kondival párhuzamosan kell kötni egy akkora ellenállást, hogy az integrátor töréspontja megegyezzen a fojtó töréspontjával. Tehát: L/Rf = Ri xCi és az ellenállást hőfokfüggőre kell megcsinálni, hogy kompenzálja a valódi fojtó hőfokfüggését. Ez még inverterben is nagyon jól működik, bár ott nem szoktam megcsinálni a hőkompenzálást, mert úgyis van egy külső szabályozóhurok, ami a kimeneti feszültséget állítja be. Tehát, ha csökken az áram, mert nő a fojtó ellenállása, akkor egy kicsit nagyobb áramalapjelet állít be. Motornál ez azt jelentené, hogy a fojtó hőmérsékletének növekedésekor kicsit lassabban menne az autó. Legfeljebb több gázt kell adni, nem hiszem egyébként, hogy ez olyan nagy gond lenne. Persze ki lehet ezt kompenzálni valamilyen PTC, vagy NTC-vel.
Ennek az elrendezésnek az lenne az óriási előnye, hogy nagyon kevés veszteséggel meg lehet csinálni, alig melegszik, ráadásul a jel feldolgozása egy integrátorral kezdődik, ami 20 dB/dekádos zavarelnyomást biztosítana.

Most egy kábeldarab van a sönt helyett. Ezt a kábelt felébe össze kellene hajtani, így a kezdete és a vége egymás mellé kerülne. Így lenne a legkisebb az a terület, amit az áramtól átjárt vezető körbefog. Esetleg, ha lehet, össze is kellene sodorni. Így lesz a legkisebb az induktivitása, vagyis így lesznek rajta a legkisebbek a zavarok. Így van megvalósítva?

Nem.Egy 50cm-es kábel.Az egyik vége majdnem 50cm-re van a másiktol.
Ezzel a megoldással az áramjellel azonos feszültséget kapjuk.De végül is most is ez történik a shöntön.Azt mondta Gulyi hogy ez az áramkorlát nem ilyen jelalakra van kitalálva.Pontosan nemértem hogy mit akar ez jelenteni.Vagyis akkor mi volna a hejes megoldás erre a jelalakra.Tehát egyenlőre lehet fölösleges elbonyolitani az árammérést,mert ez az áramkorlát nem alkalmas a jel feldolgozására..?
Viszont szivesen elszórakoznék egy hall elemmel.Sajna a közelemben nem lehet kapni,de még rendelni sem.Időbe tellik még beszerzek egyet.Miböl tudnék kibontani hall szenzort?Gondolom pedálokban és gázkarokban előfordul de ilyenek nincsennek nekem.

Mint már írta katt a hall szenzor használhatatlan.
Túlságosan lassú.

Próbáld ki inkább ezt:

Fogsz egy kis ferrit toroidot, közepén átviszed a fetekre menő vezetéket ez számít majd 1 menet primernek ebben x áram fog folyni.

Szekundernek feltekersz 100 menetet.

Ha a primeren x áram folyik akkor a szekunderen x*1/100 amper fog folyni ami az ottlevő ellenálláson feszültséget fog ejteni az ohm törvény szerint.
Diódának pl 4148-ast próbálj.

A másik szekunder a lemágnesezőtekercs.
Ezt direkt rajzoltam kevesebb menetre hogy hamar lemágnesezze a kis áramváltót. A lemágnesező áramot visszapumpálja a tápba.
Lehetne a diófával is rövidre zárni, csak nem tudom a dióda menyire melegedne.
(Bár a lemágnesezést az ellenállás is valamennyire megcsinálja, de biztos ami biztos, legyen ott a másik szekunder)

Szervusztok!
Bocsi,hogy ismét csak a LEM hall-szenzoros mérőváltó mellett teszem le a voksot. Ha az általam feltett adatlapot megnézitek, azon szerepel az az érték,hogy DC-50kHz mint felhasználhatósági tartomány, a válaszidő 3mikroszekundum. Katt által alkalmazott 3000A-es típusok valóban lassúbbak lehetnek. Visszaolvasva nem látok semmilyen paramétert,ami ennél gyorsabb eszközt igényelne. Számtalan helyen találkoztam már az alkalmazásával, a Miller;a Fronius hegesztőinverterekben;Siemens kapcsolóüzemű tápokban;frekvenciaváltókban, fékelektronikákban, egyenáramú hajtásokban. A HALL szenzorok ezen családja is ferritgyürűt tartalmaz, nem tudom,hogy az általad vázolt megoldás mitől lesz gyorsabb ennél? Ha viszont nagyon gyors védelmi funkció lenne a cél, akkor inkább áramtükrös megoldást kellene alkalmazni, nálam sokkal okosabb emberek véleménye szerint ez a megoldás rendelkezik a legkisebb reakcióidővel.

Már voltak próbálkozásaim ezzel a fajta áramválltóval annakidején kisérlet képpen.Nemtudom hogy a PC tápbol való toroid mennyire alkalmas erre a célra,de én azzal próbálkoztam.Emlékeim szerint olyan 30 menettel,és a tekercsen nem volt se dióda se kondi csak egy kis értékű ellenállás,mert azt olvastam hogy ezek az áramválltók majdnem rövidzárban működnek.Úgy gondolom azért hogy a visszamágnesezés gyorsabb legyen.Még csak nem is szkóppal hanem egy sima multiméterrel figyeltem hogy történik e valami,ráadásul a motor még asztalon volt és nem tudtam megterhelni 30A-nál jobban.
Mindenesetre kipróbálom a te recepted alapján.
Csak hogy pontosan értsem a lemágnesezést.Ha a lemágnesezőtekercsre egy diódát teszek,akkor az rövidzár miatt gyorsan felemészti a magban tárolt energiát?.Eddig jól gondolom?
De ha rákötöm a tápra akkor a primer tekercsen átfojó áram a lemágnesező tekercsben táp+egy pici feszültséget generál?És ha megszűnik a gerjesztés akkor ahogy irtad,visszapunpálja a tápba.És ez is olyan hatékony mint a rövidzár?

mpisti.:
Én ezt a tipust néztem ki tesztelgetés céljábol.
http://content.honeywell.com/sensing/prodinfo/solidstate/catalog/c20020.pdf
Szerény véleményem szerint tökélletesen megfelelne a célnak.
De bármelyik módszerrel állitjuk is elő az áramjetlet,a kérdés még mindig az hogy mit kezdjünk vele.Hogyan valósiccsuk meg az áramhatárolást.

Így van.
Ha a tápra kötöd akkor a lemágnesező áram addig nem tud folyni amíg a tekercsben a feszültség meg nem haladja a 48V+dióda feszültséget, akkor aztán megondul a lemágnesező áram a tápba vissza.
De ez az áram olyan kevés, hogy észre sem veszed a feszültségemelkedést.

Jó, az áramváltó megfelelő megoldás lenne, csak az a baj, hogy itt lesz 100 % körüli kitöltési tényező is. Az áramváltó mikor fog visszamágneseződni? Egyébként, úgy lehetne megcsinálni, mint az Inverteres hegesztő topicban a Maci gép áramváltója. De azért ne felejtsük el, hogy ott kisebb a kitöltési tényező, mint 50%! Tehát, egy félperiódus idő áll az áramváltó rendelkezésére a visszamágnesezésre.
Ezt az áramváltós áramérzékelést a gerjesztőkör tápjánál ( áramgenerátoránál ) lehetne használni. Vagy erről már volt szó?

Pisti!

Lehet, hogy igazad van, meg kellene próbálni, de az az igazság, hogy én elég sokat próbálkoztam egy ilyen előregyártott eszközzel. Szóval, nem tudja azt, ami rá van írva. Ha lassabb, akkor azt fogja jelenteni, hogy az áram túllendül, hiszen ott van a 3 us mintegy késleltetési idő, ami idő alatt a főkörben nem történik semmi, kivéve, hogy tovább nő az áram. Ha nincs zárlat a kimeneten, vagyis van a kimeneten valami, ami korlátozza az áram emelkedési sebességét, akkor jó, legfeljebb nem lesz elég pontos. A másik, hogy kell neki egy +/-15 V-os segédtáp. Ez nem olyan nagy baj, mert én már korábban javasoltam, hogy azzal kellene kezdeni, hogy kell csinálni egy ilyet... Ezzel helyből meg lehetne oldani egy csomó gondot, ami a későbbiekben felmerül... ezt úgysem lehet elkerülni...

Igen, lehet áramtükröt is használni, de az arra való, hogy az adott feszültségjelet, - ami egy sönttel lett átalakítva az áramból, - szinteltolja a vezérlés felé. Ilyesmiket gyárt pl. a ZETEX, nagyon jók, de ehhez is kell sönt. Ne kelljen sönt, mert melegszik, ,mert van induktivitása, mert ...mert... mert... 400 A folyik. Egyébként mezei tranyókból lehet ilyet csinálni.

Valóban 100%-nál bajos.
Mentségemre azt tudom mondani, hogy a TL494-ben a max kitöltés 90%
Jobb PWM vezérlőkben is 95-97%
Tehát olyan kevés menet kell ami ez a 3-6us alatt lemágnesezi.
Szerintem még így is megoldható.

Az áramváltó, meg egy trafó, meg egy tekercs a " visszamágnesezés" szempontjából ugyanaz. A lényege annyi, hogy ha a tekercsre rákötöttél egy pozitív feszültséget egy adott ideig, akkor ahhoz, hogy a vasmag mágnesessége visszaálljon az eredeti értékére, egy ugyanolyan értékű negatív feszültséget kell kötni ugyanannyi ideig. Vagy hagyni kell, hogy ez magától kialakuljon. Természetesen nem kell ugyanannyi feszültség, meg ugyanannyi idő, elég ha a kettő szorzata, vagyis a feszültség-idő terület egyforma! Ezt célszerű egy áramváltónál a szekunder tekercsen vizsgálni, ha mondjuk 10 V lesz 10 us-ig, az 10 x 10 = 100 uVs és ez van mondjuk a felmágnesezés alatt ( vagyis, amikor áram folyik az áramváltó egymenetes primer tekercsén ). A lemágnesezés történhet mondjuk 50 V-on is, ehhez 100/50 = 2 us is elegendő, hiszen ez is kiadja a 100 uVs-ot. A baj ott van, hogy a FET-ek folyamatosan is be lesznek kapcsolva. Akkor mikor fog visszamágneseződni az áramváltó? De meg lehet csinálni a gerjesztőkör tápjában, hiszen ott nem lehet nagyobb a kitöltési tényező, mint 25 %, tehát van idő a visszamágnesezéstre.
A HALL elemes dolgot felejtsd el, hidd el nem annyira egyszerű. Amit belinkeltél, nem láttam sebességi adatokat. Van nagyon gyors HALL elemes áramváltó is. Én egy TEK áramváltó "lakatfogót" használok szkóphoz, az 35 MHz-ig megy... és 100 A-ig mér. De nem ez a járható út. A fejlesztésben pont az a szép, hogy meg kell tudni csinálni a kommersz alkatrészekből is...

Látom, senki nem akar elgondolkodni az integrátoros megoldáson. Pedig annak az integrátornak a kimenetén az áramjel jelenik meg. A továbbiakban ugyanúgy lehet használni, mint a söntjelet, amit megerősítettél... csak ebben nagyon kevés zavar lesz.

Nem, a jobb PWM vezérlőkben pont 100 %. Gondolj arra, hogy egy táp kimeneti teljesítménye a feszültség négyzetével arányos. Ha ez csak 95 %, akkor a kivehető teljesítmény csak 0.9! Te mit szólnál, ha lenne egy autód, amiről tudod, hogy csak 90 % teljesítmény jön ki egy tervezési hiba miatt?

A TL 494 azért többet tud, mint 90 %...

Értem én hogy ezekkel a megoldásokkal szép tiszta és galvanikusan leválasztott áramjelet kapunk.De még mindig nincs megoldva hogy mit kezdjünk vele.
Erröl az áramtükrös dologrol még nem hallottam.Gugli a barátom és nézd mit találtam.
http://www.4qdtec.com/pwm-01.html
Ha jól értelmezem akkor ez az áramtükör.
Vezérlő téren valamit lépnem kell.Arra gondoltam hogy összedobok az SG3524 ic-böl egy nagyon hasonló kapcsolást.Ugyan igy plussz egy fet az árammérésre.Eddig csak a TL-el próbálkoztam.Éppen ideje válltani.
Megpróbálok megrajzolni és méretezni egy kapcsolást.Majd felteszem vélemlnyezni.De előbb meg kell értenem hogy ezen mit és hogyan csinállnak a dolgok.Ez nekem nem 10 perc.
Egy próbát megér?
Egyébként kezdem ugy gondolni hogy nincs tiszta kompromisszum mentes megoldás árammérésre.(meg sokminden másra sem) Végül is nekem nem a pontos mérés volna a lényeg hanem hogy jó megközelitéssel mindig egy éréken kerlátozzon.

Nem, az áramtükör más, itt láthatod, pl. a 10. ábrán.

Nem egy értéken kell mindíg az áramkorlátnak megszólalnia, hanem azon az értéken, amire a gázpedál beállítja. Tehát, ha nagyon akarsz gyorsítani, akkor tövig nyomod a gázt, ez azt fogja jelenteni, hogy nagy lesz az áramkorlát értéke, ha meg csak kicsit, akkor kisebb lesz. Tehát, ebben az esetben áramgenerátor táplálja a motort.
De lehet úgy is csinálni, hogy feszültséggenerátor táplálja a motort és van neki egy darab áramkorlátja, ami mondjuk 400 A. Amíg a motor árama nem éri el a 400 A-t, addig az áramkorlát nem csinál semmit, 400 A-ig olyan áram folyik, amilyent a motor megkíván. Tehát, a gázpedállal ennek a tápegységnek a kimeneti feszültségét állítod. Ebben az esetben egyszerű lehetne az áramkorlát megvalósítása, mert csak egy áramot kell érzékelni. Ide jó lenne egy olyan HALL elem, ami egy adott mágneses térnél bekapcsol, egy kisebbnél meg kikapcsol. Ha elég nagy az áram, akkor nagy a mágneses tér is, a HALL bekapcsol és kikapcsolja a FET-eket. Ha az áram, - vagyis a mágneses tér visszacsökken a HALL cella alsó küszöbszintjéig, akkor kikapcsol és újra engedélyezi a FET-ek bekapcsolását, vagyis mehet tovább a tápegység feszültséggenerátoros üzemben. A mágneses teret úgy lehet előállítani a HALL cella számára, hogy egy pici tekercset kell sorbakötni a motorral, aztán vagy ez elé, vagy, bele tenni a HALL cellát. HALL cellának jó a számgép keyboardból kitermelt 4 lábú Hall elemes kapcsoló is. ( itt egy pici mágnest nyomkodunk a HALL elem előtt, így kapcsol ) Vagy létezik a TLE 4095 vagy valami ilyesmi típusú HALL elem, ha jól tudom a RET forgalmazza. Ezt kipróbáltam, nagyon jó, nagyon gyors és nem is vészesen drága. Viszont kisebb áramokra már nem olyan egyszerű megcsinálni, mert egyedileg kell őket bemérni.

Ha áramgenerátorosan hajtjuk a motort, akkor az állandó áram, állandó nyomatékot fog létrehozni, ez lineárisan növekvő sebességet jelent. Ha meg feszültséggenerátoros, akkor meg nagyobb gázadásnál megugrik az autó, de az áramkorlát úgyis megfogja. Ha jól gondolom...

Szerintem, miután a motor viszonylag kis teljesítményű, nem hiszem, hogy nagyon látványos lenne a két vezérlés között a különbség, szerintem, bármelyiket lehet csinálni, de a feszültséggenerátorosnál egyszerűbb lenne ezt a HALL cellás áramkorlátot megcsinálni.

én eddig is az általad vázolt megoldások közül csak a másodikkal foglalkoztam (feszgen+áramkorlát)(Áramgenerátoros megoldás szerintem nem a megszokott menettulajdonságokat adná az autónak)

Ez az, amit nem tudok eldönteni. Vezetni kellene mindkettőt.

Szerintem a feszültséggenerátoros+áramkorlát való erre a célra.Áramgenerátorosnál üresben hozzáérsz a gázhoz és egyböl padlón forog a motor.
Én is azt mondom hogy mostmár tényleg vezetni kellene.Eddig a feszgenerátorossal próbálkoztunk,hát azt mondom csináljuk is meg rendesen.
Felbakoltam a kerekeket.Nem értem miért,de a shöntvezetéken nem tudok jelet mérni.Akár mit kapcsolgatok szinte mindig csak egy vizszintes csik látszódik.
Tettem fel az LM 1-es lábárol megint egy videót.Fékezéssel alig lehet 100A-ig megterhelni.A fékek sem tökélletesek még,meg sokkal több erő van benne igy,hogy a gerjesztés meg lett csinálva.
Lehet hogy a szkopkábel sem az igazi,de ez egyáltalán nem hasonlit a tavaji videóra.(amit kielemeztél nekem és a kitöltés végefelé már háromszög volt)
A frekvencia most tizszer annyi de én nemigazán birom kivenni hogy hol csökken a motor árama mert közel négyszögjel van.
Szkóp test=LM 1-es láb.
Szkóp melegpot=vezérlő test.
Nekem még mindig gyanus az LM ic,de elfelejtettem venni egyet.Majd hétfőn.
Elmondanád mit látsz a videón?És mi tévő legyek?
http://www.youtube.com/watch?v=7X-kst86tPE

Nem. A feszültséggenerátorosnál az történik, hogy ha adsz egy kis gázt, akkor ennek a tápnak a kimenetén nagyobb feszültség akar lenni. Hiszen, ő egy feszültséggenerátor, aminek a kimeneti feszültségét te állítod vezetés közben a gázpedállal. Miután, a motor elektromotoros ereje, - vagyis az indukált feszültsége csak akkora, mint az előbbiekben, hiszen nem tudja ugrásszerűen követni a fordulatszámot, - az áramot csak a motor forgórészének az ohmos ellenállása, meg némi szórás fogja korlátozni. Tehát, szinte a legkisebb gázadásra meg fog szólalni az áramkorlát, mert hirtelen akkora áramot fog felvenni a motor. Tehát, gázadáskor te ennek a tápnak ( vezérlőnek ) a kimeneti feszültségét változtatod! Ő a megnövekedett kimeneti feszültség igényt mindenképpen létre akarja hozni, függetlenül attól, hogy a kimeneten mekkora áram folyik. Legfeljebb elmegy áramkorlátba a vezérlő, de erről a feszültségszabályozó nem fog tudni, tehát ő csak azt látja, hogy nincs meg az alapjel által beállított kimeneti feszültség. Mit fog csinálni? Továbbra is a maximális kitöltési tényezőt állítja be a FET-eken, hogy a kimeneti fesz. minnél hamarabb létrejöjjön. Ebből lehetne csinálni ilyen repülőstartot, csak ahhoz nagyon kicsi a motor teljesítménye. Persze, megszólal az áramkorlát és felülbírálja a feszültségszabályozót, vagyis visszaveszi az áramkorlátot az által, hogy jóval kisebb kitöltési tényezőt állít be.
Egyébként meg azért is gondolom, hogy nagyjából mindegy, hogy fesz. vagy áramgenerátoros a meghajtás, mert a motor kicsi, a kaszni meg jó nagy tömegű. Tehát, ilyen kicsi motorkával nem fog tudni egy fél tonna tömegű izé bakkecskét játszani...
Talán, akkor lenne célszerű az áramgennerátoros meghajtás, ha csak egész lassan kell menni, mondjuk parkolásnál. Ne akarjon még egy kicsit sem rángatni a motor.
Különben, meg nem olyan problémás ez, ha már működik, nagyon egyszerűen át lehet alakítani egyik rendszerről a másikra. ( feltéve, ha az áramérzékelés problémáját sikerül jól megoldani )

Kipróbáltad, hogy a söntkábelt összesodrod, ahogy korábban írtam? Hátha kevesebb lesz a zavar?

Ebből a videóból a következő problémára jöttem rá:
A motort ugye helyettesíthetjük belső Rb, Lb és Ub elemekkel, tehát egy soros RL+feszgen.
A feszgen feszültsége kizárólag a fordulatszámtól függ (mostár hogy állandó a főfluxus).
A motorra mi 48V-os négyszöget kapcsolgatunk, ez hurokTV értelmében = Urb+ULb+Ub (amiből Ub állandó, és RPM függő (forgó tömeg tehetetlensége miatt RPM = statikus üzemben nem változik)).
Alacsony fordulaton Ub kicsi, ezért az Rb-Lb -re nagy feszültség kerül, először az áram az L miatt lineárisan nől, majd az Rb miatt áthajlik vízszintesre, DE ennek értéke már csak az Rb től függ, azaz többszáz amper a csúcsértéke. (áthajlás után UL=0, minden az Rb re marad.)
Következmény az, hogy az áram minimális idő alatt a plafonra kerül, és ezért szólalt meg a komparátor.
(nem a kapcsolásban van a hiba, hanem az elvben.)

Ha besatuzzuk a kerekeket és adunk neki egy kicsi kitöltést, akkor máris rövidzárási nagyságrendű áramcsúcsok folyhatnak a körben.

Van egy ötetem arra, hogy a motor árama ne szakadjon meg, azaz nem fognak rövidzárási értékek folyni a körben (még egy kicsit játszok vele...).

Naggyábol értem amit irtál.Ha jól értelmezem akkor te azt mondod hogy mikor be van kapcsolva a fet akkor az áram az egekben.Ez nem jelent valami túl jót.Ampermérő szerint 30A terheletlenül.Persze ez valami középérték szerűséget mutat,de az elméleted szerint minnél nagyobb a kitöltési tényezö annál magasabb áramot kéne mutatni a lengötekercsesnek.Vagy nem igy van?Meg ha másnak nem is de legalább a diódáknak melegedni kellene.De nem igy van.Bár még huzamosabb ideig nem forgott üresben sem.
A franc essen ebbe a motorba.Azthittem hogy milyen jól jártam vele,közbe meg...Ha azt a motort veszem meg amivel a fórum indult (régi balkanszar,soros gerjesztésű) akkor negyed ennyi gondom nem volna,szerintem.
Nem adtam ám fel a méricskélést.A szkópkábelt lecseréltem koaxra és katt ötlete alapján megdupláztam a shönt hosszát,majd emannyire birtam összesodortam.Itt a videó.
http://www.youtube.com/watch?v=oVWDAu9Q_sQ
Szkóp melegpont=motor saru
Szkóp test=source sin saruja
A fetek ki be kapcsolását szépen lehet látni.De jól gondolom hogy azért nem egyenes a teteje meg az alja mert bekapcsolás után nől a motor árama,majd kikapcsol és utánna szépen csökken.Bár felvételnél nem tudtam rálépni a fékre,de ha megtaposom a jel nemsokat válltozik.Talán az alja és a teteje egy picit meredekebb lessz.Nem ez az a hullámforma ami nekünk kell?
Node most jön a hidegvizes zuhany.Semmit nem állitottam csak a szkópkábelt rátettem az LM 1-es lábára.
http://www.youtube.com/watch?v=ftqsnE1aLBA
Szkóp melegpont=LM 1-es láb.
Szkóp test= vezérlő test.
Elméletileg a két mérésnek egyformának kellene lennie.Legalább is a formájának nagyon hasonlitani kellene.Gondolom én.Holnap kicserélem az LM ic-t.
Aztán összedoptam cimopata áramváltó megoldását is.Egy TV sorkimenő U magjára feltekertem 100 majd 30 menetet.10ohm-os ellenállást használtam és 1nF kondit.Multiméterrel a kimenetén mérek vagy 0.3V-ot ha forog a motor.De szkóppal semmi érdemleges.Vagyis szerintem kicsi a jel és sok a zavar.Van még mit fejlődnöm a szkópos mérésben is.Azzal kéne kezdeni hogy beszerzek egy normálisat,mert ez szerintem egyre alkalmatlanabb bármire is.
Remélem nem kavarlak össze ezzel a sok videóval,főleg hogy azt sem tudom melyiknek higgyek.
Vélemény?

A lengőtekercses műszer szerintem sima középértéket mér, lényeg hogy nem csúcsértéket.
Ha a PWM kitöltést növeled, akkor a motor fordulatszáma is nől, vele arányosan az Ub is, így kevesebb feszültség kerül az RL re, az áram csúcsértéke is kisebb lesz (középérték nem annyira változik mert, egyik oldalról növelő hatás van, másikról meg csökkentő).
Ha az RPM nem változna és a kitöltést növelnéd, akkor több ideig folyna a változatlan csúcsértékű rövidzárási áram, azaz a középérték is nőlne.

Én úgy látom hogy az LM1 es láb jelalakja nagyrészt megfelel a tegnapi jelalaknak (csak most fordított mérőiránynal mértél)

A sönt jelalakja kicsit furcsa nekem, nem is hasonlít a műveleti kimenetén lévőre, pedig csak egy konstans szorzó az elétérés, elvileg.
A tetőesést a szkóp csatolókondija is okozhtja (ac csatolt..).

" ... és katt ötlete alapján megdupláztam a shönt hosszát,majd emannyire birtam összesodortam... "

Te, hát én nem mondtam, hogy duplázd meg a hosszát! Csak azt, hogy hajtsd félbe! Így most kétszer akkora lett ennek a kábeldarabnak az ellenállása, vagyis minden áram fele akkora lesz, amire működik a vezérlő...

Nem akarok rádkenni semmit.De meg kellett tupláznom hogy össze tudjam sodorni.Egyenlőre az áramkorlát nem szól bele a TL müködésébe és igy nem gond a dupla ellenállása sem.Sőtt talán még jobb is mérni ezzel a szuper felszereléssel ami nekem van.

Gulyi:
Értem én csak kicsit nehéz elhinni hogy minden bekapcsolásnál padlóra szalad az áram.
Én sem értem hogy miért van ilyen külömbség a két jelalak között.Most vagy én mérek valamit nagyon rosszul,vagy az LM ic vel van valami gond.De holnap kicserélem.
Milyen megoldáson törpölsz?Csak egy pár szóban,hogy utánna tudjak nézni hogy ne legyek teljesen felkészületlen.

Sziaszto

Segítséget szeretnék kérni nagyteljesítményű dc motorból szélgenerátort szeretnék, építeni töltésvezérlését sehogy nem tudom megoldani ill szabályozni. Minden megoldás érdekel.

Köszönöm a segítséget.


KARIZIM