Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Villog az energiatakarékos izzó kikapcsolás után
Témaindító: bozsokiandras, idő: Jan 12, 2007
Témakörök:
Miért villog az energiatakarékos izzó kikapcsolás után is? Ha hozzáérek akkor erősebb lesz a villogás.
Nem a fázisvezetőt szakítja meg a kapcsoló.
csak akkor villog ha irányfény van a kapcsolóba.Mert az irányfénybe menő áram kuszó áramként megy tovább az izzóig.javítsatok ki ha nem így van
és akinek ilyen párosításban van megközelítőleg mindenkki ezt fogja tapasztalni...(legtöbb esetben)de van erre egy megoldás is...(legalábbis nálunk sikerült)
Adva volt kettő darab lámpa(ami egyí helyről van kapcsolva) amibe 4 izzó volt összesen.kicseréltük mind a négyet és ezek közül csak egy kezdett pislogni...erre kivettünk eggyet és beraktuk a normális izzót annak a helyére.Azóta is hibátlanul működik,csak annyi hogy nem valami esztétikusan néz ki...(de nekünk hákla istennek nem látható helyen van)mert ugyebár nem ugyan olyan a fénye egy energiatakarékos "izzó"-nak és egy normál izzónak...De szerintem aki teheti az nem cseréli ki enegiatakarékosre a normál izzót...(azt nem tudom hogy csillároknál is müködik-e) Üdv. GeRx
Igen, logikus, mert a glimmen és a soros 470k-s ellenálláson keresztül lassan feltöltődik a pufferkondi, aztán beindul egy pillanatra az elektronika, felvillan, de ezzel ki is sül a kondi. Akkor ez egy viszonylag ritkább villogás lehet, nem olyan mint az általam feltételezett eset, mert akkor folyamatosan "dereng", kézkapacitásra pedig egész jó fényt ad (a normál fojtós f-cső).
Hát nálam a fázis van megszakítva és nincs a kapcsolóban glimmlámpa,mégis villog néha,nagyon halványan,és csak sötétben lehet látni.Érdekességként megemlítem,hogy van egy hagyományos 40w-os fénycsövem,amit egy konpackt fénycső elektronikus gyujtójával üzemeltetek,és néha az is villog.Na ezt magyarázza meg valaki!!
ha csak néha villog az lehet valahol kötés lazulás is...de ezer oka lehet de ez csak egy izzót kapcsol vagy többet?
Nincs esetleg nagyfreki a közelben? Rádióamatőr v. egyéb adó....
A fénycső testnek elég nagy szórt kapacitása van. Amennyiben azt tapasztaljátok hogy bármilyen (energiatakarékos vagy sem) fénycső dereng vagy villódzik a sötétben annak több oka lehet:
1. Mint már mások is rájöttek a kapcsolóba épített glimmlámpa. 2. A kapcsoló helytelen módon nem a fázisvezetőt szakítja. 3. Ez az ok a legkevésbé ismert: a vezetékkeresztmetszetek és a terhelés függvényében a vezeték ellenállásán minden esetben létrejön valamilyen feszültségesés (mert ugye senkinek nem sikerült szupravezetővel bedrótoznia a lakást? illetve itt nem csak a lakásról van szó), ami a talaj nullpotenciáljához képest feszültségemelkedésként jelentkezik. Namármost adott a fénycsövünk, melyet egy szórt kapacitással (talán nem árulok el ujdonságot a kondenzátorról váltakozó körben) kötünk a nem elhanyagolhazó (gyakran 20-50 V) váltakozó feszültségemelkedésre ami nem mentes a hálózati zavarok (pl.:ki-be kapcsolt induktív fogyasztók) okozta nagyobb tüskéktől. Tovább azt hiszem nem is kell magyaráznom... Ja, igen: ha csak néha villog az lehet valahol kötés lazulás is...de ezer oka lehet de ez csak egy izzót kapcsol vagy többet? Nincs olyan áramkörileg helyesen kialakított kapcsolás, amiben kötéslazulás vagy egyéb érintkezési probléma okozna hasonló jelenséget. Ez azonban nem zárja ki a szakszerűtlenséget. A leghatásosabb megoldás olyan kapcsoló alkalmazása, mellyel a nulláról is leválasztod a lámpádat.
Idézet: „A leghatásosabb megoldás olyan kapcsoló alkalmazása, mellyel a nulláról is leválasztod a lámpádat.” ezt szabvány irja elő de csak fürdőszobába és oda ahol nedves(párás a környezet).és ez bizony nem egy olcsó mulatság...bár ha valakinek ilyenvágyai vannak akkor mélyen bele kell nyulni a pénztárcájába...
Teljesség kedvéért, ezeket kétáramkörös kapcsolóknak hívják.
(Ha valakinek hasonló problémája van, legalább tudja mit kell vennie)
ez így igaz...
de ha bemegy eggyvillamossági boltba és azt mondja hogy olyan kapcsolót szeretnék ami fázist és nullát is szakít biztos nem fognak értetlenül állni hogy mi baja van az ürgének?
de azt sem fogják neki mondani hogy 1000.Ft ba kerül
mitől lenne drága? ugyanannyiba kerül mint egy sima kapcsoló. és szerintem is a nullát szakítja meg a kapcsid nem a fázist... haverom betekerte az energiatakarékos izzót és állítólag leküldte a Fí rellét.... csak azt nem értem hogy csinálta.... amit kapott az izzó a tényleg L,N ezért nem értem és a lakásban bárhova teszi... nekem itthon 3L-es 30mA es van fent és tök jól megy 4-5 energia takarékossal . bár én rendesen kicsöveztem a házat... őmeg... fogta azt be vágta a falba a 2,5-ös MBCU-t de szivrgó áram lenne akkorka akkor a alapból lefeküdne a rellé nem csak az energiatakarékostol....... vagy nem?
A hibaáramérzékelésen alapuló eszközök pl. FI - relé, nem megy le zárlatra, akármekkora legyen is, tehát zárlatvédelemre alkalmatlanok. ( ma már vannak kismegszakítóval egybeépített típusok is.) Tehát ha a földelővezeték felé nem folyt áram, akkor nem mehetett volna le a relé.....én átnézném az armatúrát, ha mindenhol lemegy de CSAK energiatakarékos izzóra, az X-Files!!
a fí relé akkor old le ha a föld fele áram folyik (fázis)vagy ha össze ér a nullával a föld.ez elég fura hogy csak be vágta a falba az MCU vezetéket...erre való a falkábel.Bár mostanában ezt már nem használják mert utálatos vele dolgozni....ezt meg főleg nem értem minek egy lámpának(!)2,5-es???minek?
konektornak se szoktak ekkorát...betápnak szoktak 2,5-eset használni nem egy lámpának... dudus Idézet: „ FI - relé, nem megy le zárlatra, akármekkora legyen is, tehát zárlatvédelemre alkalmatlanok.” szerinted akkor mégis mire valók???akkor minek kérik ezt a fürdőszobákba?pontosan ez a feladat hogy minél hamarabb leoldjon(0,01s)egyébként meg már uj házakba már előírás az áram védő kacpsoló.
Hali!
Pedig Dudusnak igaza van az áramvédő relé nem működik fázis-fázis és fázis-nulla zárlatra. A működési elve roppant egyszerű a fázison(okon) és a nullán átfolyó áramokat figyeli melyek normál esetben kiegyenlítik egymást vagyis a befolyó áram nagysága megegyezik a kifolyó áram nagyságával. Ha viszont valamilyen másik utat talál magának, ez az egyensúly felborul és ha a hibaáram eléri a relé névleges áramát a kapcsoló old. Könnyen beláthatod hogy egy fázis-nulla zárlatnál a fázison folyó teljes áram átfolyik a nullavezetőn is ezért a FI relé az ilyen zárlatok ellen teljesen hatástalan. Az ilyen zárlatok megszüntetésére a kismegszakító vagy az olvadóbiztosíték szolgál. Egyébként meg az új házaknál sem kötelező az FI relé használata. Az áramszolgáltató speciális esetekben követelheti csak az FI relé beszerelését! Az más dolog hogy jó ha van a háznál. Légyszives olyan előírásokra ne hivatkozz amiket nem ismersz. Idézet: A konnektornak igenis illik tenni 2,5-ös kábelt, a betápnak pedig legalább 6-ost. Az meg hogy 2,5-ös vezeték megy a lámpához, miért lenne gond? Minél vastagabb, annál jobb, csak nehezebb bánni vele. De egy falban csak egyszer kell vele bánni, akkor meg ki lehet birni. „ezt meg főleg nem értem minek egy lámpának(!)2,5-es???minek? konektornak se szoktak ekkorát...betápnak szoktak 2,5-eset használni nem egy lámpának”
Az áramvédő-kapcsolók különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle
hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek használhatók. Az érintésvédelemben a legújabb irányzat az, hogy a lakásokban mindenütt kiépítik a védővezetőt, de a testzárlat kikapcsolását nem bízzák a zárlatvédelemre, hanem úgynevezett áram-védőkapcsolókat alkalmaznak. Ezek működési elve az, hogy az üzemi vezetőkben folyó áramkülönbségekre érzékenyek: ha az egyik üzemi vezetőben nagyobb áramerősség folyik, mint a visszavezetőben (ami csak akkor állhat elő, ha az áram egy része testzárlaton vagy az üzemszerűen feszültség alatti részt közvetlenül érintő ember testén át folyik a földbe), a készülék kikapcsol. Nemzetközileg a már névlegesen 30 mA-re érzékeny ilyen kapcsolót ajánlják (a valóságban ezek gyakran már a névleges értékük felénél, tehát 15 mA-nél kikapcsolnak). Hazai viszonylatban azonban a szabadtéri készülékek nedves időszak után fellépő szivárgó áramai ezt az áramerősséget megközelíthetik, ezért felesleges kikapcsolást okozhatnak, ezért a szabadtéri készülékek védelmére a 100 mA érzékenységű áramvédő kapcsolók használata javasolt. Ha ezek a kapcsolók nem „villámbiztosak”, akkor közeli villámcsapás esetén önműködően lekapcsolhatnak. A zárlatok hatástalanítására ahogy te mondtad ott vannak a kismegszaítók.De ilyen esetben a fírelé kapcsol le elsőnek és utánna a kismegszakító. A szabványoknak most néztem utánna és részbe igazam volt: 2002. január 1-től a szabványok kötelező jellege megszűnt
igen az órátol szoktak bejönni 6-os 10-es,16-os kábellel a bizti tábláig.de aztán a bizti tábla után szerinted szobánként megy 6-ossal a betáp minden szobába?elég költséges lenne.Ebbe igazad van hogy minél vastagabb annál jobb.De mi lessz belőle jobb?az megazért tényleg nem lenne mindegy hogy egy házba mondjuk kell 3ezer méter vezeték és a másfeles vezeték ~25Ft a kétésfeles pedig~50Ft.Csak az anyagárban van 75 000Ft eltérés?szerinted a gazda mit fog választani?egyébként mink is másfeles MCU-val szoktunk dolgozni...A 2,5 -es csak szobánkénti betápnak kell
Én betáp alatt azt értettem, ami a biztosítéktábláig megy.
De akkor a szobáig elmész a 2,5-ös vezetékkel, viszont az ott levő elosztódoboztól a konnektorig már csak 1,5-ös vezetékkel? Teszel biztosítót az elágazás után az 1,5-ös vezetékbe? Mert ha nem, akkor szabálytalan, amit csinálsz!!! A vezeték keresztmetszetét nem szabad csökkenteni, vagy ha csökkented, akkor a csökkentés helyén biztosítót kell beépíteni, amit természetesen az alacsonyabb keresztmetszethez kell megválasztani. Illetve, mi van akkor, ha én egy 20A-t fogyasztó készüléket akarok dugni egy konektorba? Az 1,5-ös vezeték azt már azért nem annyira szereti hosszabb időn át. Az meg, hogy a gazda mit fog szólni hozzá, az kit érdekel. Ha nem ért hozzá, hogy maga megcsinálja, akkor fizesse ki annak, aki ért hozzá, az meg csinálja meg tisztességesen. Az ilyen elég lesz a vékonyabb is hozzáállás miatt vannak a leégett tetőszerkezetek, kiégett lakások, stb. Az FI reléről szóló eszmefuttatásod jó, de attól még ez az állításod nem igaz: Idézet: „A zárlatok hatástalanítására ahogy te mondtad ott vannak a kismegszaítók. De ilyen esetben a fírelé kapcsol le elsőnek és utánna a kismegszakító.” Mégpedig azért, mert zárlat nem csak fázis és föld között lehet, hanem fázis és nulla között is. Ezt pedig az FI relé nem érzékeli, mert működési elvéből adódóan nem érzékelheti. A kompakt fénycsőben pedig csak fázis én nulla között zárlat fordulhat elő.
Potyo
Lehet, hogy változott a szabvány de régebben megengedték a keresztmetszetcsökkenést, ha a biztosítéktáblán a kisebb keresztmetszetre volt a biztosíték méretezve. ( sajnos majd 20 éves a könyvem úgyhogy ez inkább kérdés mint vita!! ) A keresztmetszetváltozásnál bekövetkező melegedést, ha jó a kötés, simán el kell viselnie a vezetéknek. Azonban én is azzal értek egyet, hogy ne változzon a keresztmetszet. Szerintem a példában lévő 75000HUF különbség egy komplett szerelésnél bele kell, hogy férjen és nem a megrendelő dönti el, hogy oda milyen vezeték kell, hanem a szakember!! Bár megjegyzem, ha azonos keresztmetszetű vezetékkel szerelsz és elégazik két irányba de azonos keresztmetszettel ( 2,5-es jön a szobáig, majd 2,5 es dróttal kétfelé ágazik), akkor is változik a keresztmetszet. Sokaknak lövése sincs, hogyan kell egy rézvezetőt méretezni, emlékszenek valami 1,5-ös 16A-ig fölötte meg 2,5-es kell - re és ezzel vége is a méretezésnek. 20A-s készüléket, potyo, nem tudsz dugni egy konnektorba, mert ha 16A-nál nagyobb az áram, akkor a sima falialjzat már nem megfelelő neki és nem ilyennel szerelik a gyárban. Ha mutatsz gyárilag szerelt készüléket sima villásdugóval 20A - es áramfelvétellel "CE" jelzéssel , meghajolok ..... Mostanában gyártják a kismegszakítóval egybeépített FI reléket, amik egy eszközben ellátnak minden szükséges védelmet. Sőt vannak egy konnektorba dugaszolható 10mA típusok is kényes helyekre. Van még egy fontos dolog. A FI reléből 2 típust tudsz venni ( tudom, hogy több is van de ebből a szempontból csak 2 ) Az egyik nem érzékeny az egyenáramú komponensekre, a másik igen, jelük "A" ill. "AC". Pl. ahol kapcsolóüzemű tápok vannak vagy energiatakarékos fénycsövek nem árt azt venni amin egy egyutasan egyenirányított feszültség jele van (A-típus), mert ezek egyenkomponenses impulzusszerű föld felé folyó áramokat is érzékelnek, amire az AC nem kapcsolna le!!
az odáig ok hogy a házigazda nem ért hozzá akkor kussoljon.csak nem hiszem hogy te neked fogja adni a munkát ha már látott előző ajánlatokat is...szerintem ha pl. egy szobában van 5db konektor meg kettő lámpa akkor annak tökre feleslegees 2.5-es....20A az meg nem sima faliajzatba való.[off]minket még egy helyre se hívtak vissza hogy leégett a ház[off]
Csak annyit kötekednék hogy a L/N kapcsoló az ugye nem 2 áramkörös hanem leválasztó kapcs.A kétáramkörös kapcs.az ugyebár a csillár elnevezést kapta. :yes:
Más.
Ha már a keresztmetszteknél járunk.Gondolom kötöttetek már be modern vellanytűzhelyt.Régebben még simán 4-es 6-os dróttal kötöttem be de mamár van-e értelme? A belső silicon vezetékek sem vastagabbak 1.5-nél. Szerintem hacsak nem a szomszédból viszed a szuflát simán megfelel a másfeles derót is.Max 2feles 3 fázison. De sok készüléknél,lámpáknál is elég a véknyabb vezeték is ,mert a mi oldalunk úgyis távolról szemléli amíg kihervad a cuccban belül kispórolt akármi.
Ne csak a vezeték melegedésében gondolkozz, hanem a feszültségesésen is. Nem mindegy, hogy a tűzhelyed fűti el az energiát vagy a drót is ami hozzávezet. Mindkét esetben ugyanannyit fizetsz mert az óra ugyanúgy pörög csak éppen a lapod nem fűt úgy.
Azt se feledd el, hogy annak a vékonyabb vezetéknek, amit belül használnak, nem ismered az anyagát és a szigetelésének hőtűrését valamint, hogy pontosan mekkora áram folyik rajta. A sütő pl. csak 2KW, de ha megy még egy főzőlap az lehet még 2KW és teljes terhelésen egy mai tűzhely majd. 10KW-ot zabál. A betápot tehát a szabványok betartásával erre kell méretezni. Másrészt engem idegesít a nagyteljesítményű kapcsolgató fogyasztókkal (vasaló, boyler, tűzhely) együtt változó fényerejű világítás. ----qssty Lehet, hogy nem téged hívnak és ezt a helyzetet biztosan sokan máshogy értékeljük, de én ilyenkor ha nem hatnak az érvek akkor sem csinálok olyat ami szerintem nem jó. És itt nem az általad említett egy szoba 1,5-es vezetékkel című történetről van szó. Sarkos engem igazoló példát én is tudok mondani, de vannak esetek, amikor igenis vissza kell utasítani A tűzhelyet 10KW-ig én is 2,5-essel kötöm hacsak nem extrém hosszú a vezeték, pl. távoli melléképületbe kell kikábelezni.
Erősáramú villamos hálózatok építésénél a vezetékek méretezésénél több dolgot is figyelembe kell venni.
1, vezeték anyaga ( ez a kiindulási alap) 2, A várható legnagyobb tartós áramerösség 3,vezeték hossza 4, szigetelése. 5, az egymásmellet lévő vezetékek száma. 6,környezeti hőmérséklet Remélem nemhagytam ki semmit. Ezek mind modosító tényezők illik figyelembe venni őket. A szabványok kötelező jellegének eltörléséről csak annyit. Igaz,hogy nem kötelező az alkalmazásuk,de a tervező illetve a kivitelező felelőssége, ha olyan megoldást alkalmaz amit a szabvány nem támogat. Ilyenkor neki kell bizonyítania,hogy az általa alkalmazott megoldás teljes mértékben megeggyezik az előírásokkal. EZÉRT MINDENKIT ÓVNÉK A SZABVÁNYOK MELLŐZÉSÉTŐL Ha utánna néztek még a mai napig készítenek új villamos szabványokat MSZ 2364 Minden erősáramú létesítéssel foglalkozó figyelmébe ajánlom
Csak annyit, hogy légszerelt vagy csőbe húzott és ha csőben van mennyi vezeték van egymás mellé húzva.....
több nekem sem jut eszembe. Illetve egy családiháznál / lakásnál nincs szükség a többire. Idézet: „Ha már a keresztmetszteknél járunk.Gondolom kötöttetek már be modern vellanytűzhelyt.Régebben még simán 4-es 6-os dróttal kötöttem be de mamár van-e értelme? A belső silicon vezetékek sem vastagabbak 1.5-nél.” A 2,5-ös vezetéknek miért ne lenne értelme? Vezetéket általában nem feszültségesésre méretezünk, hanem melegedésre. Ebből a szempontból pedig lényegtelen, hogy 20 méterről jön, vagy 2-ről. A csőben levő vezeték, vagy a vakolatba elhelyezett kábel (mert ilyet is lehet csinálni, nem szabálytalan, ha a kábel erre alkalmas) pedig nem tud úgy hűlni, mint egy készülék belsejében egyesével, vagy a konnektortól a tűzhelyig/porszívóig/stb. húzott vezeték/kábel. A villanytűzhelyben, illetve hasonló készülékekben pedig nem azonos a szigetelőanyag a fali kábelekével, mint írtad, szilikonos, az pedig nagyobb hőmérsékletet visel el. Illetve ha benne el is ég egy vezeték, nem kell a falat leverni, hogy kicseréld (mondjuk csőbe szerelés esetén nem kell leverni). Ebből a szempontból a csőbe szerelés előnyös, a kábelek egymásranyomódása szempontjából hátrányos. Mindenki eldöntheti, mi a szimpatikus neki. Idézet: Nekem van harminc éves könyvem is, de abban is úgy áll, hogy keresztmetszetcsökkenésnél biztosítani kell a vékonyabb vezeték szerint. Azt nem írja, hogy akkor nem kellene, ha a vastagabb oldal eleje a kisebb szerint van biztosítva, tehát az nem befolyásoló tényező.„Lehet, hogy változott a szabvány de régebben megengedték a keresztmetszetcsökkenést, ha a biztosítéktáblán a kisebb keresztmetszetre volt a biztosíték méretezve. ( sajnos majd 20 éves a könyvem úgyhogy ez inkább kérdés mint vita!! )” Idézet: Változik, de nem csökken egyik irányba sem. Növekedni növekedhet, hiszen az a vége, ami felől érkezik az energia, az a vékonyabb, és aszerint biztosítunk.„Bár megjegyzem, ha azonos keresztmetszetű vezetékkel szerelsz és elégazik két irányba de azonos keresztmetszettel (2,5-es jön a szobáig, majd 2,5 es dróttal kétfelé ágazik), akkor is változik a keresztmetszet.” Idézet: Ugyan CE jelzése nincs, de a hegesztőm a 16A-es lomha olvadóbiztosítót lazán kiégeti egy 2,5-ös elektródával hegesztve néhány másodperc alatt. Ekkor teszek be erősebb biztosítékot a hegesztés idejére, de ekkor is a biztosíték kell, hogy maradjon a vezeték leggyengébb pontja. Jó, tudom, a hegesztő nem jellemző lakásban, de házban előfordulhat, ha a gazda szeret barkácsolni.„20A-s készüléket, potyo, nem tudsz dugni egy konnektorba, mert ha 16A-nál nagyobb az áram, akkor a sima falialjzat már nem megfelelő neki és nem ilyennel szerelik a gyárban. Ha mutatsz gyárilag szerelt készüléket sima villásdugóval 20A - es áramfelvétellel "CE" jelzéssel , meghajolok .....” Látom, hogy többen egyetértenek azzal, hogy a konnektorokhoz 2,5-ös vezetéket illik használni, még ha feleslegesnek is tűnik. Szerintem maradjunk ennyiben. A 75000 forint különbséget én soknak találom, ha a konektorokhoz 2,5-ös vezetéket használsz az 1,5-ös helyett. Egy komplett ház/lakás villamos hálózatának építésekor elég elenyésző a különbség, nem hiszem, hogy emiatt a gazda másra bízná a szerelést. |
Bejelentkezés
Hirdetés |