Először beszereztem az alkatrészeket, megtekertem a trafót. Most döbbenek rá, hogy mindenek előtt át kellett volna gondolnom, hogyha minden együtt lesz, miként fogom összedrótozni. A legközelebbi labortápombba valószínű hasonló, 3 leágazásos trafót fogok rakni. Azt még nem tudom, hogy a kapcsolgatást relékre, vagy FET-ekre bízom, de addigra kitalálom.

dB_Thunder, ToXeN, Attila86 és mindenki más...
Úgy érzem elbeszélünk egymás mellett, és éppen a lényeg tűnik el. Bátorkodtam csinálni egy ábrát, amiről már lehet beszélni. 3 érdekes részből áll, meg néhány kevésbé izgalmasból.
- A labortáp egy fontos rész, mert olyan kell legyen, aminek a felépítése lehetővé teszi a bemeneti feszültség változtatgatását. Elsősorban ezért van neki külön bemenete a vezérlésnek, ami így független a bemenet tényleges feszültségértékétől.
- okosság 1: akármilyen kapcsoló mechanizmus, akárhány fokozattal. Túl soknak nincs értelme, már 1-2 fokozat is óriási hőmegtakarítást hozhat. Simán lehet relés (nekem szimpatikus, nincs semmilyen ellenérzésem velük szemben), hiszen az átkapcsolás tizedmásodpercnyi ideje nem fog beleszólni semmibe, ezt a puffer simán "legyőzi". Az hogy hirtelen kell a kondit feljebb tölteni, az egyáltalán nem probléma, az a dolga, hogy ezt tűrje, a relének meg, hogy bírja azt a pár ampert.
- okosság 2: Elértünk a lényeghez. Az eddigiek szinte teljesen triviális megoldások voltak. Ne mis értem minek beszéltünk róla. Azt feszegetni, hogy ilyen, vagy olyan tekercselrendezés a jobb-e aligha viszi előre a dolgot, mert lesz akinek ilyen, lesz akinek amolyan trafója lesz.
Viszont egyáltalán nem látom -eddig- azt a jó kis ötletet, ami képes a kimeneti feszültségből kiindulva, egyértelmű vezérlést produkálni az okosság1-hez. A tisztánlátás érdekében el kéne rugaszkodni az 5V/nagy áram kritikusságától. Persze ez se jó, de ha ilyen kell azt tudjuk előre, tehát nem ez a gond. Az igazi probléma maga a labortáp automatikus szabályozási mechanizmusa. Az a tény, mikor pl. rövidzárkor, vagy túlterheléskor önműködően csökken a feszültség. Ezt kéne észlelni az okosság2-nek, és mikor elér egy bizonyos értéket (mondjuk 50V-os tápnál 25V-ot), akkor átkapcsolná okosság1-et (pl. AC25V-os állásba, ami pufferelve még kellő tartalék a DC25V-hoz. Aztán ha van több fokozat is, akkor értelem szerűen más ponton is be lehet avatkaozni hasonló módon. Csak az a lényeg, hogy legyen megbízható tartalék. ha ez az automatikus feszültségfigyelésen alapuló "bementválasztás" működik, akkor értelem szerűen akkor is tenni fogja a dolgát, mikor mi tekerjük le a potit.

Végül belekeveredett a témába a kapcsolóüzemű előszabályozás is. Ez szerintem hiba. A maga helyén tökéletes megoldás, de számomra a labortáp ettől "simább" egyenfeszültség forrás kell legyen, olyan eszköz, ami legalábbis nagyon jó közelítéssel kiválthat egy hangtechnikai eszközhöz szükséges üzemszerű tápegységet. Úgy vélem ehhez csak az áteresztőtranyós megoldások alkalmasak, épp ezért indokolt az egész problémafelvetés.

Nekem erre van egy teljesen kész és szerintem nagyon frappánsan megvalósított konstrukcióm bő fél éve. Meg is van építve és szimulátorban a komplett labortáp áramkörrel együtt(!) ki lett próbálva és marha jól működik. Csak nem szeretném a "Labortápegység II." befejezése előtt publikálni. A vezérlés hatékonyságát mutatja a mellékelt szimulációs ábra.
A zöld vonal a labortápegység kimeneti feszültsége, a piros pedig a bemeneti (amit a vezérlőáramkör kapcsolgat a relékkel). A vízszintes tengely az idő, ugyanis azt szimuláltam le hogy hogyan viselkedik a táp a feszültség-állító poti tekerésére. Magyarul ezt a kimeneti-bemeneti feszültség összefüggést a labortáp teljesen automatikusan végezte.

Ez nem gond ! Nem értem miért lovagolsz ezen!
Az én példámhoz csak két komparátor kell, kis hiszterézist adunk nekik egy leheletnyi pozitív visszacsatolással. A komparátorok egyik bemenetére egy fix (referencia) feszt kapcsolunk, a másik szabad bemenetekhez egy méretezett fesz. osztót...

Hónapok óta óvlak már, de kikényszeríted belőlem a tényeket. Te vagy az ideális hangember, vagy más kifejezéssel a "megmondó", aki mindig tudja mit kell mondani. De könyörgöm, lássuk már végre mire alapozod ezt a nagy magabiztosságot. Állítólag már minden készen van, ki van próbálva, már paraméterezted is a tápodat, csak még nem látta senki. Told ki végre a garázsból, és akkor nem kell itt komparátorozgatni, meg elmagyarázni milyen jó lett a konstrukció, mert látható lesz a maga valójában. (persze ha van mit megnézni...)

HIBÁTLAN! Remélem nem kell már sokat várni a premierre. Csak a teszt miatt 30V a maximum? Ez a metodika méltán tudhatna ettől nagyobb értékű maximumot is.

A 30V a minimum. Max 50V-ra terveztem a tápot, jelen szimulációban csak 30V-al volt tesztelve. De 50V-ot is tud (ráadásul zéró alkatrészcsere vagy poti-tekergetés nélkül), bár arról nem exportáltam ki grafikont.

Nem tudok mást mondani, ügyes, nagyon ügyes.

Köszi, igyekszem!

Jelen pillanatba igazat kell adnom neked, mert még semmit nem prezentáltam, csak kifogásokkal éltem.
De sajnos ott tartok, hogy több mint 2 hónapja nincsen állásom, a munkanélküli alig fedezi a lakáshitel felét, maszek munkáim pedig alig akadnak. Ebből következik hogy igazából egy fillért sem tudok költeni ezekre. Ráadásul 2-3 hónapja buktam el 13 e forintot azzal, hogy amcsiból rendeltem mágneseket (nem csak magamnak) és nem érkeztek meg.
Mikor dolgoztam annyit tudtam keresni, hogy épp nullára jöjjünk ki anyagilag, közbe a most 4 hónapos fiamnak is meg kellett venni egy rakás cuccot.
Ahhoz, hogy prezentálni tudjam a labortápot:
-meg kellene tekercselnem a trafóját, de nincs hozzá rezem.
- pufferkondikat kellene vennem.
-meg kb 1000 Forint kellene apróságokra( kis kapcsolók, ellenállások..)
De legnagyobb gondom a trafó.

Ezért most lakást festettem (mert volt még tavalyról festék),havernál kamiont szereltem, tanyámon fát ültettem, meg közbe rohangáltam állásinterjúkra.
Most pedig megiszom a maradék Gin-t amit a tanyán találtam, és véletlenül túlélte a hétvégi összejövetelt, és elmegyek aludni...

Van bajod elég, bocsi, nem akartam még én is tetézni. Nekem a felsoroltak csak egy része van, kiegészítve egyéb nyalánkságokkal, de az is elég bőven, hogy ne érezzem jól magam.

Szia. Olvasom amit írsz, és én értem amit mondasz, hogy mit miért mikor minek, csak egyetlen dolgot nem értek. Valóban szükség van erre a gyakorlatban? Tehát igen, igazad van, egy 50V 5A-es táp, elfűt x wattot, elméletben, nade, kérdem én, a gyakorlatban, használunk e 2V 5A-t? Vagy hagyjuk e rövidzárba a tápot félóra órákig? Csak arra akarok kilyukadni, hogy ésszerű használat mellett szerintem mellőzhető ez az egész cécó, és az óriási bordák. Lehet , hogy annó nem így vélekedtem volna, de sok év elektronika, és javítgatások után én azt mondom, szerintem nincs szükség a gyakorlatban ezekre. Persze ez csak az én véleményem, és inkább kérdezek mint kijelentek, hogy neked mi a véleményed erről?

Beletrafáltál a közepébe. Az én 2x50V/5A-es tápom közel egy éve megvan. Azóta még meleg se volt. Azt se tudom működik-e benne a ventillátor, illetve a vészkikapcsoló hővédelem (én szinte kizárólag elektronikák élesztésére használom, viszont arra rendszeresen).
Csak nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a szempontot, hogy lehetnek ettől lényegesen eltérőbb felhasználási igények (amikhez általában nem hogy stabilizált szuper-spécire kisimított egyenfeszültség nem kell, de akár AC is jó lenne hozzá) Pl. van olyan felhaszáló -tudom, mert mondta-, aki semmi másra nem használja a 30V/2A-es labortápját, mint egy 12v-os autóizzóhoz, mert tetszik neki hogy akár a feszültség, akár az áramkorlát potijával is tudja a fényerőt változtatni -játszik vele-.
Ha elfogadjuk a sokoldalúsági igény -valójában elég szélsőséges- voltát, akkor jön a képbe ez a bizonyos "egyedi-előszabályzás"

Na, most megleptél. Azt hittem fejleharapások közepette foggal körömmel fogod bizonyítani , hogy erre márpedig szükség van. De örülök, hogy így gondolod. Szerintem is, ésszerű felhasználás mellet, szükségtelen dolgok ezek. Persze biztos léteznek szélsőséges esetek, aláírom, nekem is volt, hogy kevés volt a 4A, még párhuzamba kapcsolva is kevés volt a táp, igen akku töltésről volt szó, de akkor meg elővettem az akku töltőmet, mert arra az való. Szóval nálam még nem volt szükség évek alatt ilyenre, de még ventillátorra sem nagyon.
Üdv. D.

Akkor én is bekapcsolódnék, ha lehet... Nekem van egy ismerősöm, amikor beszélgettünk róla, hogy milyen labortápot lenne célszerű venni/építeni ő azt mondta, hogy neki egy max 24V 1A-es bőven elég. Régóta foglalkozik TV, rádió javításokkal és szó szerint ezt mondta:"Amit én leggyakrabban javítok, az rádió, magnó, TV, stb., ami max (általában 12 voltról megy.) Beállítom a feszültséget, meg max 100-300mA áramot. Ha ettől többet akar valami felvenni, az az esetek 99%-ban zárlatos. És akkor jön a hibakeresés és a javítás" Tehát valójában a 40V 4A feleslegesnek (is) tűnhet, de az ember elég "gyarló" tud lenni, köztük én is. Amit "tud" a trafó, azt az ember szereti kihozni belőle. De az ismerősömmel egyetértve az esetek döntő többségében elegendőnek bizonyul a 12V és pár száz milliamper.

Ez valóban így van ritkán kell 12voltnál több. Nekem legtöbbször 5volt (számítógépből lopom) 12V (van egy kicsi kapcsüzis tápom ami 5At tud), és +-15V kell.
Viszont ha az ember épít labortápot, akkor érdemesebb lefedni egy nagyobb feszültségtartományt. Mert később szarul jön ki, ha kifogyunk a szuflából, pedig építéskor nem sokal került volna többe az erősebb.
Amit most készítenék Az +-40V 2A terhelhetőségű lesz. De majd szükségem lenne egy erősáramú 20-30A-es tápra ami minimum egyszer 30 voltot kellene tudnia, mert eléggé gyakran javítok autó elektronikát. Egy évvel ezelőtt kellet javítanom egy kamion xenonját, akkor bajba voltam mert alig bírtam összekaparni a 24 V 10A-t, Mert az a vacak induláskor benyakalja a 10A-t is majd szép lassan lemegy 2A-re.

A végfok a kivétel. Annak általában több kell, és nagyon is jól tud jönni egy áramkorlátos kütyü, mert bizony ma már drága mulatság félvezetőket gyilkolni.

Így van, egy végfoknak valóban több kell, feszültségből, de éleszteni oda is elég 1A, (AB-nyugalmi 50-80mA, A-osztály más) bőven, utánna már jöhet a saját tápja, de a lényeg itt is az, hogy megint nincs szükség óriási hő eldisszipáltatására, ergó nem kell óriás borda mivel magasabb feszen járatod úgyis.

dB_Thunder- Jól mondod, olykor megesik, pl lámpák tesztelésére kellhet nagy áram, de oda meg bőven elég egy trafó+graetz, akárcsak az akku töltésre, felesleges precíz, agyonsimított mindenttudó labortáp. Én azt mondom, kis leleményességgel, és gyakorlatiassággal mindent meg lehet oldani, hiper szuper készülékek nélkül is. Persze megint más, ha valakinek az a hobbija , hogy ilyet épít, az teljesen más, ha nem tényleges szükségből épít ilyet, hanem kedvtelésből, nekem is voltak ilyen termékeim, bár az igazat megvallva sosem használtam ki. Épp olyan dolog, hogy van kb 4 labortápom, meg 5 multim, ebbe beletartozik analóg, asztali, digit kézi, csővoltmérő, és mindössze 1 tápot és egy kézit használok, néha a 3 szkópból egyet.

Helló.
Végül is a 4 tranyós megoldásnál döntenék ezért megkérhetlek rá, hogy a mostani verziójú labortápot átrajzold 4 tranzisztorosra?

Ismét ötleteket várok a PIC-es panelmérővel kapcsolatban:
Alapból a panelmérő a felső kijelzőn a labortáp kimeneti feszültségét mutatja, az alsóban pedig a kimeneti áramot. Van azonban egy opcionálisan használható nyomógomb, aminek a megnyomására úgy tervezem, hogy a kijelzés átvált. A kérdés az hogy mire?
Az alternatívák a következőek:
1.- A felső kijelzőben megmarad a feszültség-kijelzés, az alsóban viszont kiírja a leadott teljesítményt.
2.- A felső kijelzőben megmarad a feszültség-kijelzés, az alsóban viszont kiírja a terhelés ellenállás-értékét.
3.- Az alsó kijelzőben megmarad az áram-kijelzés, az felsőben viszont kiírja a leadott teljesítményt.
4.- Az alsó kijelzőben megmarad az áram-kijelzés, az felsőben viszont kiírja a terhelés ellenállás-értékét.
5.- A felső kijelző átvált a teljesítmény-kijelzésre, az alsó pedig az ellenállásra.
6.- A felső kijelző átvált a ellenállás-kijelzésre, az alsó pedig a teljesítményre.

Esetleg más/jobb ötleteket ide várok, a fentebb írt 6db alternatívára pedig itt lehet szavazni a weboldal bal oldalán, kicsit lejjebb görgetve:
Bővebben: Link

Itt van egyébként egy videó a panelmérő működéséről:
Bővebben: Youtube
A videón hibásan működik, de azóta már rájöttem a hiba okára és most már gyönyörűen megy. A komoly hardveres és szoftveres megoldásoknak hála nem ismer olyan fogalmat hogy "ugrálás".

Te kis megalomán!

A youtube-os videót nézve (legalábbis a kézmozdulatodból ítélve) nem voltál kifejezetten boldog a "külső tápos" működést illetően!
Lehet, hogy nagyon vad ötletnek tűnik amit mondok, de szerintem maradhatna simán a felsőn a feszültség, az alsón az áram, és ha az áramfelvétel meghaladná a beállított áram kb 80-90 százalékát átváltana az árammérő villogó üzemmódba. (Kijelezve hagyva persze a felvett áram mértékét.)

Üdv!
Nagyon várom már a publikációdat!
Előre is grat!
Szavazás ment.

Én szerintem ez nem is rossz ötlet

Jó lett a panelmérőd! Gratulálok! Megtudhatom a hiba okát? Mi segített? Egy kis tápszűrés a PIC lábainál? Köszi!

Szerintem 5. lenne jó. Akkor már tényleg mindent kijelezne

Üdv ! Az 1A az igen kevés. Az 5-7" LCD kijelzős autós rendszereknél még 2.5A is ki-ki kapcsol. Legalább 3A kell. Tisztelettel :Öreg T

1 De hosszan nyomva a gombot nullázható lenne a teljesítmény kiírás és esetleg egy LED hogy mégis most teljesítményt vagy áramot mér. Ha már mérőmű akkor áramméréshez anaóg kijelző is dukálna, sokszor a változás gyors kijelzése többet számít mint az érték.

Elsősorban Alkotótól kérdezném, de persze mindenki mástól is szívesen fogadom a választ...

Biztos bennem van a hiba, de a Pioneer 2.7.1.-es táphoz készült kijelzőegység ( Dupla) nyákját és dokumentációját sehol nem találom.( fényképet találtam róla...)

Fent említett táp kapcsolási rajzán fel vannak tüntetve az 50V-os verzióhoz a szükséges módosítások. Mi van akkor, ha mondjuk 40V-ra készülne ( QUAD-trafó 36V AC, ca 50V DC) ?

Második kérdés tárgytalan!

Vak vagyok, bocs.
A választ néhány oldallal előrébb megtaláltam.