Üdv, köszönöm a reagálást!
Hát igen, a "régi házban" valóban akad alu vezeték, festésekkor balga módon a konnektorokat, kapcsolókat és a csatlakozásokat cseréltem ki. A jó hír az, hogy ahol ezek vannak az csak 2 szoba ill. világítása, a porszívó meg mehet az előszobából, ahová 2,5-es réz vezeték van kiépítve a 3.szoba a jelenlegi konyhából lesz kialakítva ott ugyanez.
Így az új tetőtérbe és az új konyhába elegendőnek vélem az új vezetékezés kiépítését, mivel 10A-on lesz talán a 1,5-es is elég.
A konyha egy toldásba fog kerülni, ott elegendő lehet a 2,5 réz szintén
Pincébe kerül át a boyler, mert a későbbiekben egy hőcserélős melegvíztárolóra el. fűtésrásegítéssel változik.
Pince kap 20-10-10A fázist, hátha lesz valami barkácsgép ill. tudjak a 20-ról hegeszteni illetve a műhely is ugyanezt. Ide viszont valószínűleg kevés lesz a 2,5-es vezeték a 20A szálra...

(#714973) otto54
Mindenképp regisztrált kell, hiszen órázás lesz meg nem szeretném, ha villamosművek visszadobna...

Igen, természetesen a boyler a kapcsolt áramról menne. Illetve nagyon gondolkodom azon, hogy elvi hozzájárulást kellene kérni ahhoz hogy más fogyasztó (pl.: öntözőrendszer szivattyúja) is arról menjen. Ehhez már csak öntözőrendszer kellene, kút és szivattyú de remélem egyszer lesz tehát kiépítéskor érdemes lenne ezt is bele venni, több évre előre tervezve...

Üdv.

Olvasgatva sambalabambumm (bemásoltam,azért van helyesen írva ) hozzászólásait,és az arra adott válaszokat,felmerült bennem néhány(2) kérdés.
Ugye,ő kéri,hogy a villanyszerelő,akit kér,az regisztrált legyen.
Ezt értem mit jelent,hogy be legyen jegyezve valamelyik cég pl. Démász "nyilvántartásába".
Ez azt jelenti,hogy akkor ez az emberke,aki regisztrált,felmászhat az oszlopra is,és ott végezhet munkákat is(persze nem ilyen egyszerűen),vagy ehhez kell valamilyen engedély,vizsga?
Úgy értem,ha nem vagyok semmilyen cégnél,de megvan a papír(ami nem józsefvárosi piacról van ),akkor nyilván csak szerelvényezhetek egy családi házban,marhatok(horonymarásra értem),és vezetéket behúzhatok,de csakis a mért oldalon,nekem csak az áramköröket kell kialakítani,és várni a céges emberkét,hogy bekösse a méretlent,f.mérőt,és felmásszon az oszlopra,és kész?
Vagy ha van céges nyilvántartásom,akkor megcsinálhatom azt is,annélkül,hogy bárkire várnom kéne?
(mert gondolok én itt olyan villanyszerelőkre,akik nem feltétlen vannak cégnél,és nem feketén dolgoznak,pl annak a munkavállalói kiskönyvnek a segítségével)
...mostanság fogok csatlakozni a villanyszerelők táborához(ha minden igaz)
Nem az olyan jellegű problémákkal lessz gondom,mint kezdő vill. szerelő,hogy hogy kell bekötni egy lámpafoglalatot,vagy milyen áramkörök vannak,hova tenném az fka-t stb. stb. ,hanem az olyan jellegű problémákkal kell majd szembenéznem,ami(ke)t fentebb említettem,kérdés formájában.

és a másik,hogy mi is az a null átmenet kapcsoló?
Azt tudom,hogy a nullátmenet a váltakozó áram "hullámgörbéjében" van jelen.A mágneskapcsolóknál(a váltakozó áramú típusoknál) azért van pl. a vasmagban az a réz rövidrezáró gyűrű,hogy ezt a null átmenetet "kivédje",vagyis azt,hogy null átmenetnél (gyűrű nélkül) "prellezzen" a m.kapcsoló.

Elnézést,ha túl sokat írtam,kissé bizonytalan vagyok.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Nincs azzal gond, ha több fázis megy be egy fürdőszobába vagy konyhába. Nálunk is három fázis megy a fürdőbe, mosógép megy egyikről, bojler egy másikról és az elektromos fűtés a harmadikról (bár ez utóbbit csak szökőévente használjuk). Igaz, ezek mind külön-külön háromeres kábelen vannak a biztosítéktáblától húzva. Konyhába is direkt be van vezetve, mert a villanytűzhely (sütővel együtt) három fázisról működik, szóval annak háromfázisú dugalj van eleve. Az egyfázisúaknál nem emlékszem pontosan, mi a helyzet, de mintha az egyik falon az egyik, másik falon másik fázisról kapnák a konnektorok az áramot.

üdv.
Röviden.
Tanfolyam (két alkalom kb. 8-8 óra)
Második nap végén vizsga.
Tanfolyam előtt befizetni 18.000,-Ft+ÁFÁ-t.
Mindezek után három évig érvényes a regisztrációd.
Természetesen villanyszerelői végzettség is kell és némi gyakorlat vagy mestervizsga.
Amennyiben "áramot" is szeretne a fogyasztó kapni, akkor csak regisztrált villanyszerelő készítheti el a rácsatlakozást (mert ez a feltétel).
Ha bővebben érdekel a téma,akkor elküldöm neked az ezzel kapcsolatos anyagot.
Üdv. Ottó

Ahogy én tudom, regisztrált villanyszerelő ahhoz kell, hogy tervezzen és kitöltse a papirt (meg aláirja ). Tulajdonképpen mérőhelyet és méretlen fővezetéket csak ő csinálhat. De oszlopra nem mehet fel és nem köthet rá. Megcsinálja és lógva hagyja. Aztán az Elmü embere kijön és megnézi, felteszi az órát, plombál, ráköti az oszlopon és papiroz. Nálam ez két külön társaság volt (mármint a megnéz és a megcsinál). Fizikailag a minősitett villanyszerelő nem is találkozott az Elműsökkel...

Erről jut eszembe, hogy a konyhába a sütő miatt bevittem én is a három fázist. A házban a világítási hálózat is szét van osztva három felé. Így fáziskimaradáskor (ami sajnos nem ritka nálunk) nem az egész ház sötét. A garázsba is vittem mindhármat, mert az a műhelyem is és ha kell ott hegesztek. No meg a kompresszorom is háromfázisú. Egyébként ha egyszer feltették az órát (órákat) már bárki szerelhet aki ért hozzá, (meg sajnos aki nem az is) hiszen többé nem foglalkozik vele senki, hogy mi van az óra után.

Szia

Köszönöm szépen ,inkább csak az érdekel,hogy mit lehet,és mit nem.

Lesz-lesz persze villanyszerelői végzettség,csak addig az érdekel,hogy úgymond mi a "hatásköre"(ha ez megfelelő szó) egy "alap" villanyszerelőnek.
Még nézegettem úgymond a villanyszerelői szakmára ráépülő szakmákat (nem kevés pénzért ,de gondolom azért ilyen sok,mert nincs tanulói jogviszony,szóval fizetni kell érte) pl érintésvédelmi felülvizsgáló,és azt is néztem,hogy ennek a feltétele pár év villanyszerelői "viszony".
Bocsánat,ha rosszul fogalmazok

Szia

Köszönöm Neked is.
Ilyesmire gondoltam
Nem tudom számít-e valamit,de azért bejelöltem a hsz-od segítségnek

Köszöm a válaszod, sejtettem, hogy nem gond - nyilván a megfelelő szabályok figyelmbe vételével gondolom megoldható. Én csak a gondolattól idegenkedtem, rázott már meg automata mosógép háza ez csak amolyan alaptalan berzenkedés részemről.

(#715686) Pulyka
Laikus vagyok, de gondolom a dolog véletlenül sem olyan egyszerű, több feltétel lehet. Ugyanakkor nyilván aki be tud kötni egy csillárt ritkán hív szakembert hozzá, talán ki is nevetnék, de nem szabad elfelejteni, hogy azért ez erős áram, még ha van ÉV relé (amit kötelezővé tennék) ez akkor sem mentesít: van amihez szakember kell.

Amúgy igen, a regisztrált emberek felmásznak a póznára, órát szerelnek de ha jól tudom a plombákat már a vill. művek nyomja rá.

A nullátmenet kapcs.-ot nem tudom pontosan mi, de azt mondták az kell nekem a motor indításához, de majd itt jól meg fogják mondani

A mosógép háza nem a több fázis miatt rázott meg, hanem a hibás földelés miatt. Ezért kell egyrészt rendes földelést kiépíteni a konnektorja/bojler/stb. felé, másrészt az EPH hálózatba be kell kötni a mosógépet/bojlert is. Erre jön még pluszban a FI relé, és akkor már háromszintű védelmed van.

Igen, sejtettem, köszönöm (durva lett volna ha otthon 3 fázisú a mosógép) pusztán a nagyfeszültségtől idegenkedtem a vizesblokkban.

Túlfesz védelemre lenne valami javaslatod az óránál, egyáltalán ezen a ponton kell ill. praktikus-e az érintett mérő, Fi relé, bejövő automata mellé valami ami egy új szekrénynél hasznos lehet?

Egy háromfázisú és egy egyfázisú konnektort nem árt felrakni, ha nem direkt az utcai falon lesz a cucc, hanem az udvarban.

Túlfeszültségvédőket nem ismerem, arra majd más válaszol.

Praktikusan a mérő után egy B+C fokozatú túlfeszültség védőt mindenképpen betennék. Fizikailag hasonlóképpen néz ki mint egy háromfázisú kismegszakító "kallanytú" nélkül . Ami azt illeti a FI relével együtt így már majdnem el is fogyott a 12 férőhelyes főelosztó, tehát én eleve kétsorosat választanék. Ne ezen spórolj, szerintem az építkezés többi eleméhez képest elhanyagolható...Bővebben: Link

Köszönöm, utána nézek. Sztem a legnagyobb mérőszekrény lesz ami sorozatban kapható, mert lesz benne a normál óra, meg a kapcsolt áramé is (ha lehet 5pólusú ipari csatl., és egy konnektor is)
A kismegszakítókat inkább épületen belül tenném, az óra mellett csak a "gyári" 3db lesz mivel ez kívül, bejárattól messze lesz szerelve.

Lehet a földelést ebbe a mérőszekrényben közösíteni a nullával, vagy muszáj az épület lábazatánál? Nem spórolni szeretnék, esztétika...

Ezzel vitatkoznék, ugyanis a forraszanyag beszívódik az erek közé a legkisebb résekbe is. Viszont igy igen nagy keresztmetszetű kapcsolat jön létre, nagyon kis távolságon,ez a rosszabb vezetőképességet bőven kompenzálja.
Midegy akárhogyan is van, az én tapasztalatom szerint is jobb a sodort forrasztott kötés.

Viszont a szabvány szigorúan tiltja!

Hogy miért? - Na erre nem kaptam elfogadható magyarázatot már vagy 35 éve.

+1 Ha megnézel egy régi légvezetéket mindenütt bandázsolt kötések áznak fáznak évtizedek óta. Ráadásul Al sodronyokon. Akkor hogy is van ez?

Szia azért van tiltva a forrasztásos kötés, mert kimelegszik! És nem is oldható!
De mint tudod az összecsavart, szigetelőszalagozott kötés is tiltva van!

Szia!
A mérőszekrényen kívül kell lenni egy doboznak, ahol oldható kötésnek kell lenni a földelésnek, hogy szét lehessen választani a védőföldelést! Pl mérés céljából!

Ha jobbak a paraméterei, mint az oldható szorítóknak, miért melegedne jobban? Pontosan mit jelen a "kimelegszik " ?

Futottál már hegynek fel? Na! Te is kimelegedtél, nem?
Nem tudom, hogy mióta tiltott a vezetéksodrásos kötés, de 30 éve még az elmű is így kötött az oszlopon.

A kapcsolt áramról csak villamos hőfejlesztő berendezések/ boyler, hőtárolós kályha / üzemeltetése engedélyezett./Villamosenergia Törvény./

Igen, emlékszem rá, és ráadásul még a mai napig láthatsz az oszlopon is ilyet, alumínium vezetővel, régebben telepített szakaszokon.

Én is látom a sodrott/forrasztott nehézkes szerelését és bonyás javíthatóságát, de a minőségét illetően, nekem, nincsenek kétségeim. Én is így szereltem pár éve a házamat, és a gyakran kihasznált 3x25A ellenére sem akar leégni az elmúlt 18 évben egyik kötésem sem.

"azért van tiltva a forrasztásos kötés, mert kimelegszik!"
Ezt ugye viccnek szántad?

Annak idején(kb 22-23 éve)megkérdeztem egy továbbképzés során az előadót,hogy mi a probléma a forrasztott kötéssel. Erre Ő azt a választ adta,hogy nem magával a kötéssel van a probléma -a forrasztott kötés lényegesen biztosabb kontaktust biztosít mint a sodrás vagy a néhány mm2 felületen kapcsolódó hupolfix(akkor ez volt a menő).
A probléma a forrasztáshoz szükséges felületi tisztaságot biztosító anyaggal van. Ha valaki gyantás ónt használ,az még nem akkora probléma, de ha forrasztóvizet(sósav+cinklemez)abból adódik a gond a későbbiek során.A sósav gőze a forrasztáskor fellépő hősokk hatására mélyen beszívódik a szigetelés alá,és ott -láthatatlanul- elkezd dolgozni. szerencsétlen esetben néhány év alatt eleszi a rézvezetőt,vagy jelentős keresztmetszet csökkenést okoz. Hiába a jól méretezett vezetékrendszer,ha a sav a kötésektől 8-10cm-re elvékonyította a vezető eret. Emiatt fokozottan fennáll a villamos tűz lehetősége. A problémát csak tetézi,hogy a melegedésnek a kötésdobozban semmi jele,mert a keresztmetszet csökkenés nem a forrasztásnál következik be,hanem onnan olyan távolságra,amely már kívül esik a kötésdobozon. Tehát ez volt a magyarázat a tiltásra.
Ettől függetlenül 1985-ben a saját lakásomban minden kötést forrasztással készítettem,természetesen gyantás ónnal. Azóta sem kellett egyet sem újraforrasztani,vagy a szigetelőszalagot kicserélni rajta,mert leolvadt volna róla.

Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni.Probléma a következő.Úgy tudom a villamos hálózat nálunk úgy van mint a mellékelt vázlaton.Elvileg ugye az 1 2 3 helyiségekben és a lakásban ezeket kellene mérnem: L-N->230V N-Pe->0V Pe-L->230V A gyakorlatban azonban így van: L-N->230 a többi variációban pedig 10,20,95,110,120V-t mértem helyiségtől függően.Kettő mérésmóddal--próbalámpás,műszeres(Ganzuniv)--mértem az adatokat.A mérőszekrényben van 2 dugalj,azokban a megfelelő értékeket mértem.Van egy hosszabbító,ami szálfolytonosságot mértem ohmmérővel,próbalámpával és műszerrel.A mérőszekrényes dugalj és ez a hosszabbító volt a referencia a lakás és a többi helyiség mérésénél.Arra jutottam hogy a lakásban szakadt a földelés(L-PE próbalámpás vizsg. a lámpa sötét),és ez miatt az 123 helyiségben sincs földelés.
Utána a hosszabbítóhoz képest mértem az 123 helyiségek dugaljait,az összes variációval,és akkor lettek azok a fura feszültségértékek.Szóval szerintem mindenképp szakadt a lakásban valahol a földelés.
A kérdéseim:-jól gondolom én az itt leírtakat? -ez az e-on hatáskörébe tartozik? -szabad e kialakítanom a piros színnel jelzett földelést a rajzon?
Köszönöm hogy elolvastátok,és a segítségeteket is.

Sajnos nem vicc. A "kimelegedés" az onnan származik, kogy ha az összeforrasztott ereket szorítóba kötöd, akkor mivel a forrasztó ón lágy, idővel a kötés meglazul, és átmeneti ellenállás megnő. Ennek a következménye az "elmelegedés", ráadásul a hő hatására a forraszanyag tovább lágyul, ami tovább fokozza a melegedést. Ha csak egyszerű kötésről van szó, és nincs szorítóba kötve, akkor ez a jelenség nincs, de jobb a békesség alapon tiltják a (lágy) forrasztott kötést.
Ha az ereket meghatározott erővel csavarják (sodorják) össze, akkor tulajdonképpen egy sajtolásos hegesztést végzünk, aminek során a réz (alumínium) erek nem vesztik el rugalmasságukat, és az érintkező fellületek nem is tudnak korrodálódni. Pl. alumínium sodrott légvezeték "bandázsolása".
Sok helyen alkalmazzák ezt a technikát, pl. wire-wrap, krimpelés, stb.

Hát, azt még megértem, hogy egy sorkapocsba kötés előtt nem szabad leónozni a vezetéket, mert az ón a felületen a nyomástól tényleg megfolyik, aztán kilazul a kötés. De ott keményen nyomja egy csavar! Amikor összetekerünk két drótot, ott nincs akkora erő, hogy bármi ilyesmi előfordulhasson.

Az inkább kézenfekvő, hogy a netvasszer megeszi a drótot. Bár láttam egy-két házat villanyszerelni, 30 évvel ezelőtt is gyantás cint használtak. A netvasszert legfeljebb a bádogosok használják...

Ónozott kötésnél a csavar valóban belemegy az ónozott végbe, de mivel lágy az egész érvég, nincs rugóerő a csavar szorításával szemben. Gondolom Te sem huzigálnád a csavart mondjuk havonként. A kontaktus minősége mindíg a két érintkező fellületet összeszorító erőtől függ. Gondolj csak a relére, kapcsolókra, ahol jobb helyeken megadják a max átmeneti ellenálláshoz az összeszorító rugóerőt.
Meg hát ha amúgy lájtosan csavarod össze, akkor az bizony nem az igazi, előbb-utóbb gond is lesz belőle.
[OFF]most égett le nemrég a anyósom fürdőszobája (röhejes nem) a sógorom villanyszerelése miatt, ha láttad volna azt a korommennyiséget, sírva fakadtál volna

Szia Dani!
Én nem javaslom az egyedi földelés telepítését, mert tudtommal az E-ON hálózatain a nullázás az elfogadott érintésvédelem. Ha van kialakított lakáselosztó a fogyasztásmérő után,akkor először ott kellene ellenőrizni a PE-N szétválasztást, a védővezető meglétét illetve folytonosságát.Ha ott mindent rendben találsz,akkor a lakáselosztó után,valamelyik kötésdobozban lehet védővezető törés, vagy szabálytalanul, felfűzve alakították ki a védővezető kötéseit és valahol a kötés szétcsúszott. Ha nincs lakáselosztó , akkor nincs más lehetőség, mint az E-ON segítségét kérni a fogyasztásmérő alatti kötések leellenőrzéséhez.
Az E-ON segítsége a plombák lebontása miatt kell,mert elképzelhető, hogy a PE és az N vezetők szétválasztása a plombázott mérő alatt lett kialakítva. Régi mérőhelyeken ez a megoldás gyakori volt. Elvileg a fogyasztásmérőhely közelében kell(ene)lenni egy kötésdoboznak,ahol a PE vezető az egyedi földelő vezetőjével össze van kötve. Láttam már olyan megoldást is,hogy ebből a dobozból vitték el a védővezetőt a fogyasztók felé,tehát nem a PE vezetőt földelték le,hanem a PEN vezetőt. Ez szabálytalan, de -mint ahogy leírtam, láttam ilyent is. Ebben dobozban is érdemes lehet vizsgálódni,hátha a vázolt séma szerint alakították ki védővezető áramkörét.
Egyébként ilyen hiba esetén célszerű olyan szakember segítségét kérni, aki járatos az érintésvédelem vizsgálatában,és rendelkezik megfelelő célműszerrel.

Már megbocsáss,de egy összesodort,forrasztott kötést minek kellene még csavaros szorítóba tenni?
Ha viszont flexibilis vezetékre gondolsz, akkor teljesen igazad van. A flexibilis vezetéket leforrasztva,majd sorkapocsba kötve valóban előfordul az általad vázolt hiba.Oda érvéghüvely való. A wire-wrap technológia az teljesen más. Speciális szerszám segítségével egy többélű tüske élein alakítanak ki jó hatásfokú kötést, úgy hogy a tüske élein a rácsavart huzal kismértékben megfolyik.Ennek köszönhetően a rácsavart huzal nem tud lecsavarodni, így biztosítva a tartósan jó kontaktot.
A sodrott aluminium kötések viszont a rajtuk átfolyó áram hatására meglágyulnak,elvesztik azt az összeszorító erőt,ami a sodrás kialakításakor még szorosan összetartotta a szálakat, emiatt aztán valóban megnő a kötés átmeneti ellenállása.

Szia Dani!
Nézd át az összes dobozt. Főleg amiatt hogy hol vannak gyorscsatlakozók! Nemrég voltam olyan helyen ahol emiatt a bedugós gyorcsatlakozók miatt lett nulla szakadás. Arra is figyelj hogy nincs-e valahol alu és réz összekötve. A kettő megeszi egymést és jobb esetben csak szakadás, rosszab esetben tűz! Kisebb áramoknál ez hosszú ideig is eltarthat, de a munkahelyemen emiatt gyulladt ki két vezeték is. Rézkábel-rézsaru, alu sín.....
aztán az alu elolvadt! Hozzá kell tegyem hogy olyan 1000-1250 Amper szaladgált rajta. Mióta kicseréltem alura a leégett kábelt azóta semmi gond!
Amúgy jó hogy Ganzunivval mértél és próbalámpával, én sosem bízok a digitális műszerekben! Néha teljesen félrevezetnek!