Mielőtt indítod, nem árt, ha Ohm -mérővel "átsípolod", és akkor már nem érhet ilyesféle meglepi.

Megint zaklatnálak Titeket a láma akkus kérdéseimmel
Tegnap kicsit megbarkácsoltam a töltőadapterem úgy hogy 40 Ohm és 100 Ohm-os ága van, köztük egy kapcsolóval lehet váltani. 100 és 200mA-t mérek az egyes állásokban aksi nélkül ill. 11V-ot mutat a multiméter. Viszont ha rárakom az aksit (500mAh, 6 cella, NiMH) akkor 200mA-es állásban 50mA, 100mA-es állásban csak 25mA megy át a rendszeren. Rossz a pakk vagy ez normális?
Egyébként 10 óra 50mA töltés után sem működik ahogy kéne :eek2: Akkor ez most kuka?

Ezekkel a mérésekkel - részben - átvered magad. Persze, hogy egy akkuval más áramértékeket mérsz, mint rövidzárban. Ohm bácsi ezt már nagyon régen kitalálta, hogy így legyen. (Az akku feszültsége levonódik a 11V-ból, ezért a kisebb feszültség kisebb áramot hajt át az ellenálláson.) 10X50mA nem lesz 500mAh, csak elméletben, az akkutöltésnek is vannak veszteségei. Töltsd legalább 12-14 órát, mert úgyis a végén még tovább csökken az áram (az akku feszültségemelkedése miatt).

Amikor ajánlanak aksihoz töltési feszt (mondjuk NiMH-hoz min. 1.41V-ot) akkor ezt ha jól értem terheletlen állapotra értik ugye? És mi a legnagyobb fesz amivel tölteni lehet? Jelen esetben ez 1.83/cella. Nem baj? Vagy használjam a 9V-os adaptert?
Töltőáramnak pedig az aksi nélkül mértet vegyem számításba? Azaz vegyem inkább vissza a 100mA-es töltésre?

Kicsit nem látod át a dolgokat. Az ilyen - végletekig egyszerűsített - töltőkkel az a baj, hogy kicsit sem tudnak igazodni az akku igényeihez.
Az akkuk feszültsége a feltöltöttségi szinttől éppen úgy függ, mint a töltőáramtól. Az előtét ellenállás csak egy adott pillanatban ad ideális megoldást, előtte nagyobb lesz a töltőáram, utána kisebb, de a feltöltés befejeztével sem szűnik meg, vagyis túltölti az akkut, ha nem kapcsolod le időben.
Az akkuk nem szeretik, ha feszültséggenerátorról töltik őket, a kis belső ellenállásuk miatt nagy töltőáramot vesznek fel. A feszültségre feltett kérdésed tehát a végfeszültségre vonatkozik, amikor a töltést meg kell szakítani.
A töltőáram természetesen közelebb áll a valósághoz, ha üzemi körülmények között vizsgálódsz, vagyis töltésre bekötött akkuval.

Oké, azt hiszem értem :yes:
Nincsen keret profi töltőre. Akkor átteszem üzemi 50mA-re és az elvileg 1/10C amitől nem lehet baja. Aztán hagyom 1 napig rajta és meglátom. Ha egy nap után sem működik akkor kuka? Vagy formázzam párszor?

Próba-cseresznye, de ha akkor sem, akkor tényleg kuka......

Üdv!

Arra lennék kíváncsi, miért szükséges a kapcsolóüzemű tápegységeknél olyan trafó amelyben légrés van?

Kösz előre is!

Hello!
A kérdést nem lehet így feltenni, mert ez általánosságban nem igaz. Csak bizonyos típusnál szükséges a légrés. De miért nem a kapcsolóüzemű táp (számtalan) topikjában teszed fel a kérdést? Kereső?
üdv! proli007

Hello!
Hogy hol izzik fel valami és hol nem, az a bevitt energia és a hőelvonás kérdése. De 100A esetén, már biztos elolvad a vezeték. De rézvezetékek izzítása, nem túl célszerű dolog. Erre a célra találták kis az ellenállás anyagokat. (Cekasz, kanthal..)
üdv! proli007

Szerintem 1cm^2 esetén nem biztos. Gondolj az autók akku kábelére. némelyikben nincs olyan vastag még sem olvad el önindítózáskor. Pedig az több száz amper.

Hello! Jó reggelt! A kérdés alatt van, hogy 1mm2-re gondolt.. üdv! proli007

Egy 1cm^2-es rézdrótnak 100A meg sem kottyan. Sőt szinte melegedés nélkül elviszi ennek a 2-3 szorosát is.

Köszönöm, de azt hittem hogy erre van egy képlet. De akkor nem értem hogy pl. a melegitő spirált gyártó cégeg hogyan számolják ki azt, hogy egy 1kW-os sirál milyen vastag huzalból legyen, vagy kikisérletezik?

Hello!
Bizony kikísérletezik. Aztán gyakorlati táblázatot készítenek belőle. Majd vagy közreadják, vagy megtartják maguknak.. De az 1kW akkor is annyi, ha izzik a drót, meg ha csak izzad, akkor is..
üdv! proli007

Edison kiadta mérnökeinek, mondják meg, mekkora egy izzó üvegbúrájának térfogata. Azok elkezdtek mérni, számolni, hosszasan.
Edison megunta, teleöntötte vízzel a búrát, átöntötte a vizet egy mérőpohárba és leolvasta az eredményt.

A környeztet rendkívül fontos. Van olyan szélsebességmérő, ami huzal melegítésével mér.

Bocsánat, nem figyeltem eléggé.

Köszönöm a válaszokat. Azt hittem hogy ezt is ki lehet számolni, de ugy látszik hogy nem.

Ennek Bővebben: Link valaki tudja a kapcsolasi rajzat ?

Egy RGB -s Vu Méterrol van szo , ami nagyon szep .

Koszonom elore

Valaki meg tudná mondani hogy a rajzon az UM66 ot meg a 2SC9013 at mivel lehetne helyettesíteni.?
Bővebben: Link

mert pl: itt Bővebben: Link nem találok.

Szia! Innen beszerezheted a dallam IC-t:UM66 A tranzisztort ezzel kiválthatod.

Óú nagyon köszöntem.

Sziasztok!

Egy hűtő ventillátort szeretnék kapcsolgatni, hőmérséklettől függően. Igen, tudom 1000 ilyen kapcsolás van a neten, itt a fórumokban is, nem is bonyolult, simán meg tudja csinálni egy kezdő is. Meg is néztem párat, mindegyik komparátort használ, amivel viszont én még nem találkoztam. Ettől még persze megépíthetném, de elhatároztam, csak olyan dolgokat csinálok meg, amiről pontosan értem hogy működik, így előbb-utóbb ragad rám valami

Viszont a komparátorokról sehol nem találtam kezdő földi halandó számára emészthető leírást. Valami ilyen, teljesesn szájbarágós leírásra lenne szükségem:
http://www.hobbielektronika.hu/kapcsolasok/_alapkapcsolasok.html

Van valakinek ötlete, hol találok ilyet? Vagy el lehet mondani 3 összetett mondatban, hogy melyik lábra mit és miért köt az ember?

Köszi előre is.

Sziasztok!

Egy barátom megkért, hogy csináljak neki egy hőmérséklet szabályozót.
Arról lenne szó, hogy van egy elektromos főzőlap, amit a rátett edényben lévő víz hőmérsékletétől függően egy relével kapcsolgatna az áramkör.
A hőmérsékletet ennek a termisztorával mérném.

Arra gondoltam, hogy megcsinálom PIC-el.
Sajnos áramkör tervezésben nem vagyok valami jártas.
Összeraktam a mellékletként feltöltött áramkört, viszont mielőtt elkészíteném, örülnék, ha nálam jártasabbak átnéznék.

Van-e benne valami felesleges alkatrész, ill. kihagytam-e valami fontosat?
Főleg a mérő részben nem vagyok biztos.
Úgy gondoltam, hogy áramgenerátorral hajtom meg a termisztort, így a rajta mért feszültség arányos az ellenállásával, amit A/D átalakítóval mérek.
A termisztor ellenállása multiméterrel mérve kb. 10kOhm-100kOhm között változik.

Előre is köszi a segítséget.

Hello!
- Az R21 ellenállásnam nem a Vdd-re, hanem a GND-re kell menni.
- Az igaz, hogy ha áramgenerátorral hajtod az ellenállást, akkor annak értékével arányos feszültséget kapsz, csak hogy az NTC-nek kb. -3,6%/°C a változása. Tehát a feszültséged exponenciálisan fog csökkenni a feszültséggel, ugyan is negatívan és százalékosan változik az ellenállása. (Az egyszerű áramgenerátorodnak is van hőfokfüggése..)
üdv! proli007

Szia!
Köszi a választ!

Az R21-et nem értem, miért kell a GND-re kötni. Ha GND-re kötöm, akkor szerintem Q9 nem nyit ki.

A termisztor meghajtására van esetleg valami jobb és egyszerűbb megoldás?

Hali
A 100 k-s termisztor nem nagyon jo a PIC-hez, mert a PIC AD bemenetenek maximum 10 k generatorellenallast kellene latnia (sajnos). Jobb lenne pl. TC1047, MCP9700A, vagy esetleg LM35(dragabb). Ezek 10 mV/C kimenofeszultseguek, es konnyen feldolgozhatoak a jelek a PIC AD-javal. A MCP9700A kb 70Ft+IFA a chipcad-nel, a TC kb 150 Ft. 5,12 volt ref fesznel 0.5 C felbontast lehet csinalni(2.56-nal 1/4 C), es teljesen linearis. Ezek 125 C-ig uzemkepesek, tehat viz meresere 1 Bar nyomason alkalmasak. Magasabb nyomason termeszetesen nem. Esetleg alkalmazhato meg meresre egy sima dioda, vagy tranzisztor (B-E atmenet), de ezekhez csinalni kell valamilyen 10x erositot (LM358), a konnyu feldolgozas erdekeben.
Udv Vili

Üdv!
Ha egy elektret mikrofont fordítva kötök be egy áramkörbe, akkor a mikrofon azonnal tönkremegy? Vagy még utána ha rendesen bekötöm akkor még használható?

Köszönöm a segítséget .

Köszönöm elolvastam. Elvileg azt gondolom értem, gyakorlatban azonban a szimulátorban nem tudtam összerakni egy működő valamit, tehát valami mégsem állt össze jól a fejemben.
Egyébként itt találtam egy egyszerű megoldást a termosztátos problémámra:
http://www.craig.copperleife.com/tech/thermo/

Az LM311-es kapcsolást próbálom megérteni.
1-es láb "ground" nincs kérdés
2-es, 3-mas:
Ha jól értem akkor a 3-mas lábon R2, VR1, VR2 segítségével beállítható egy referencia feszültség, ehhez fogjuk hasonlítani a 2-es lábra kötött, R1 és R5 NTC ellenálásokon kialakult hőmérséklet függő feszültséget.
5-ös 6-os láb doksiban "strobe" , passzolok, nem tudom mire való, mért kell összekötni.
8-as "Vcc+" tápfeszültség az LM311 működéshez?
4-es "Vcc-" mi a különbség az 1-es "ground" és a 4-es láb között? :pirul: Látom hogy most semmi, össze van kötve, de más esteben miért kellhet?
7-es 'output" gondolom itt jelenik meg a 2-es és a 3-mas lábon levő feszültségől (és 8-astól?) függően az eredmény. De hogy mi is az erdemény, hogyan lehet kiszámolni, ott elvesztettem a fonalat, ebben is segítséget kérnék.