Olyan mintha a hűtőborda másik oldalára szerelted volna az ic-t, tehát fordítva, ez lehet a baj szerintem...

Szia.
Háááát, mondjuk nem tudom, ..........,
Figyelj, nem vetted azt észre, hogy több mint 2 éves kérdésre válaszoltál? Szerintem ha ezt eddig nem oldotta meg, akkor már azóta bizonyára kidobta. .......

Egy lézerdiódát szeretnék kipróbálni de nincsen 3volos stab ic kapcsolásom.

És nagyon messze van a bolt, hogy elmenj két elemért?

Ahogy a topik címében is van: LM317 a megoldás.

Minek neked feszültség generátor a lézerdiódához? Tán kiakarod nyírni? Csak áramgenerátorral lehet hajtani! (nézz át a DVD olvasóból lézer topikba!)
Ronin: ha elemről hajtja, azzis is kinyírja a diódát.

Ami nekem van, abba bele van építve az elektronika, de igazad van, az övé lehet nem ilyen, erre nem is gondoltam.

Ja hogy egy kis panel is van hozzá?

Ahogy mondod.

Sziasztok! Lehet hogy a kezdő kérdések fórumba kellene írni, de végülis LM317-eseket halnak meg a tápegységemben látszólag véletlenszerűen. Nagyon egyszerű táp, egy 30 VAC-t produkáló transzformátor, utána egy graetz híd, kondi, LM317. Szépen működik, úgy 10 bekapcsolásból 9x, aztán LM317 elszáll, zárlatosak lesznek a lábai. Gondolom bekapcsoláskor a transzformátor nagy áramlökéseket generál, és rossz csillagállás esetén ez viszi el az LM317-et. Vagy 42 VDC sok lenne neki? Doksiban jól olvastam, hogy 40 V a max. bemenő feszültség? És a +2 V-tól már el tud halni?
Ha áramlökésektől múlik ki, mi a legegyszerűbb megoldás? Köszi előre is.

Áramlökéstől nem szokott kimúlni, feszültséglökéstől inkább. A 42V-ot mérted vagy csak számoltad? Egy trafó névleges terhelésnél adja a névleges feszültséget, üresjáratban jóval többet is leadhat. A tiédről akár 40V is jöhet, ami a csúcsegyenirányítás miatt 55V körül jelenhet meg az LM317-en.

42 V-ot mértem, üresben. Egyenirányítás előtt 32 V feszültség van. Az nem lehet gond hogy az LM317 bemenet előtt egy 3200 µF puffer kondi van?

Azt gondoltam volna a max. bemenőhöz képest +5% -ot még elbír, de ha azt mondod még megközelíteni sem illik, akkor nekem a 35 V is tök jó. Esetleg valami egyszerű ötlet, hogy hogyan csavarjam 42-ről 35-re?

Előfordulhat, hogy az LM317 adatlapja szerinti max. 1,5 A-al szeretném. (Vagy azt sem illik nagyon megközelíteni?)

Használj elő stabilizátort. Például BD441, zener 36V, és egy ellenállás. Ezután már nem fog kimúlni. Szerintem ez a legegyszerűbb.

Nem jó nyomon jársz. Szó sincs arról, hogy 40V lenne a maximális bemeneti feszültseg.
A bemeneti és a kimeneti feszültség különbsége lehet maximum 40V. Ez alapvető különbség, főleg ha egy bizonyos fix értékre készíted a stabilizátort. De ez csak az egyik határérték, mert ott van még a maximális teljesítmény is, ami típusonként/gyártónként/tokozásonként nagyon különböző.

Pl. ha 15V-ra akarsz stabilizálni, és egy olyan típust választasz, ami maximum 20W-ot tud diszipálni, akkor:
- A maximális bemeneti feszültség Uki+40=55V.
- A max áram, ami a határértéktől lehet kisebb is, attól függ, hol éred el a maximális teljesítményt. A teljesítmény az IC-n folyó áram, és a rajta eső feszültség szorzata. Ha pl. Ube=40V, akkor Ube-Uki=25V esik az IC-n. 20W/25V=0,8A a maximális áram, mert itt már eléred a 20W-ot. Éppen ezért nem szoktak szélsőségesen magas bemeneti feszültséget választani, kivéve ha muszáj, mert mondjuk eleve adott a kapcsolás egyéb paraméterei miatt, vagy esetleg szabályozható tápként használja valaki, ahol kell a magasabb feszültség. Ez utóbbi esetben, mindig a legkisebb feszültséghez képest kell a határértékeket ellenőrizi.
Az nagyon igaz, hogy a határértékeket nem célszerű kihasználni, mindig kell tartalékokat tervezni a konkrét alkalmazásokba, melyek mértéke nagyon változó lehet.

Hm... ez a letekercselés elvileg egyszerűnek de gyakorlatban kicsit meredeknek tűnik, most nincs előttem, de este megnézem hogy szétszedés után össze is tudom-e rakni a trafót? Ha kicsit utána néznék, megtalálnám a választ... :pirul: ... de jól tudom, hogy a mentszám és a feszültség között egyenes arányosság van? Tehát durván 20%-al kellene csökkenteni a menetszámot?

Amúgy csak tanulás-hobbi-kísérletezés képpen próbálok egy 2-32 V tápegységet összereakni, hogy amit elméletben elvileg értek, az gyakorlatban is működik-e? Most épp nem annyira...

A letekercselést megcsináltam, sokkal egyszerűbb volt mint gondoltam. Nem is tudom miért nem jutott eszembe ez a megoldás, így utólag annyira triviálisnak tűnik. Köszönöm az ötletet.

Maradt 36V-om, remélem így már nem nagyon a határértékekeken működik szegény LM317, és nem fog elszállni. A gyakorlati ki-be kapcsolásos kísérleteken még nem vagyok túl, de a következő LM317 már nagyon izgul Ha tényleg ez volt a baj, akkor minden megmenekült LM317 nevében is köszi a segítséget mindenkinek.

Ha már megemlítetted... Hűtőborda van rajta, egy kb. 8x5 cm -es, PC tápból kíműtött darab. De ez csak hasra ütésre tettem alá, semmi számítás, vagy tapasztalat. Szerinted elég lehet? Nagyon bonyolult rendesen kiszámolni?

Inkább valami P3 vagy afeletti processzorról való bordát tegyél rá függőlegesre állított bordákkal a levegőáramlás miatt.

Építettem én is egy szabályozható tápot LM317-tel, működik is. Egy 12V/21W izzót rákötve 12V fölött lead akár 1,6-1,7A-t. DE! Ha rákötök egy fűtőbetétet, aminek a feszültségét 6 és 7 volt között kellene szabályozni (kb 1-1,2 ampert venne fel ilyenkor), akkor leesik a feszültség 2-3 volt köré. Sehogy nem tudom feljebb vinni a feszültséget. Miért van ez?

Valószínűleg a fűtőbetét már túlterheli az IC-t és/vagy nem megfelelő a hűtése.
Az IC-n eső feszültséget (Ube-Uki) szorozd meg az átfolyó árammal és megkapod, mekkora hőt kell elfűtenie az IC-nek.
Javasolt az adatlap olvasgatása.

Hasonlóba én is belefutottam. Még nem volt időm kipróbálni gyakorlatban, de szimulátor szerint ha 2 db LM317-est párhuzamosan kötök, akkor nagyobb teljesítményt lehet kivenni. Mit gondoltok, érdemes kipróbálni?

A szimulátornak könnyű, neki ugyanis teljesen egyforma a két stabilizátor, a valóságban megjósolhatatlan, hogy a két összekötött kimenet között mi fog történni. Léteznek megoldások a dolog megoldására, de éppen a satabkocka által kínált egyszerűségét veszi el a dolognak.

Csak az a furcsa, hogy az égő 20-25 wattal terheli (nagy feszültség mellett nagy áram), míg a fűtőbetét csak kb 7 wattal (kisebb feszültség-kisebb áram). Azt hiszem, hogy a fűtőbetét ellenállása kisebb is mint az izzóé. Elég nagy hűtőbordán van az IC, sőt hidegen sem enged 6 voltot adni neki.

Ezt nagyon szomorúan hallom. A megjósolhatatlan mit jelent? Sűrű fekete füstöt is akár, vagy istentudja milyen kimenő feszültséget/áramot? LM317 -et hagyjam, ha nagyobb teljesítményt akarok? LM350-et néztem, de lehet hogy még az is kevés. Van valami ami ezeknél is jobban terhelhető?

Egyszerűbb lenne, ha az LM317-el meghajtanál egy tranzisztort, így sokkal nagyobb árammal lehetne terhelni.

Az LM317 nem csak TO220 tokban létezik, a TO-3 tokban nagyobb a terhelhetősége, meg kell nézni az adatlapját!

Olvasd el még egyszer amit írtam!
Alap elektronikai ismeret:
A nagy áram és nagy fesz. a fogyasztón van, tehát azon képződik ennek a teljesítménynek a hőhatása. Az IC-n ilyenkor nagy áram és kis fesz. van, ergo kisebb teljesítmény keletkezik.
Másként: A fogyasztón ÉS az IC-n eső feszültség a bejövő feszültséggel egyenlő (huroktörvény), tehát ha a fogyasztón kisebb feszültség esik, akkor az IC-n esik a nagyobb, ezért az IC vesz fel nagyobb energiát (teljesítményt) ezért nagyobb hő keletkezik.

Vagy, ha mégis 1 IC-vel akarod megcsinálni, akkor az LM338 TO-3 tokozásban már 5A-es áramerősséget tud.