Biztonságtechnikailag teljesen egyetértek mindkettővel a "lezserség sokszr okoz balesetet /sajnos láttam már áramütött halottat/

Annak idején Tab ezt a diódát használta elsőnek az invertere egyenirányítására. Kérdésem az lenne, hogy tudja-e valaki, hogy lehet-e még valahonnan ilyet szerezni, és hogy miért nem ezt használta a végleges kapcsolásában? Előre is köszi.

Hopsz a link lemaradt :Dióda

Elvileg már kifutott termék. Nem igazán lehet beszerezni.
Helyette esetleg BYV255V-200, de ez nem lesz olcsó (kb.8000Ft).

Lehet e kapni azt nem tudom,de Tab az első gépében valóban ezeket használta.Amikor a végleges verziót megtervezte,váltott más diódákra,egyszerűen a tokozás a panel és a hűtőborda valamint a hely miatt tette,nem volt más oka tudtommal.

Üdv erdgab. azokat a diódákat hol lehet kapni és hogyért amik a trfó után vannak?

Annyit még a "Fi relé" kérdéshez, hogy érdemes az "A" jelzésűt választani az ABB ( nem reklám csak ott dolgozom ezeket ismerem mértem, meg vizsgáltam be stb) így jelöli azt a tipust ami AC és DC hibaáramra is kiold.Más gyártó jelöléseit nem ismerem. Namost az inverteres kütyükben hiba esetén azaz lezseren elkészített főtrafó esetén az egyenirányított hálózati feszej is könnyen kijuthat a " nem rögzített" potenciálú szekunderre. A sima "AC" hibaáram kioldók ezt nem érzékeli biztonsággal a kioldás nem garantált.

Szervusz !
Ha a kimeneti egyenirányító diódákra gondolsz pl: 60APU04PBF az a itt van Bővebben: Link nem éppen olcsó most,igaz olcsóbbat máshol sem látok.

Igen azokra - gondoltam van valami "olcsóbb"forrás.

Elnézést Tab Úrtól!
Hát én kíváncsi lennék erre a gépre működés közben, ezzel a hűtőbordával és ezzel a fojtóval! A kimeneti diódákat irigylem csak! Már csak azért jegyzem meg, mert én is megépítettem ezt a kapcsolást, de az nem így nézett ki! A hűtőbordák lényegesen nagyobbak voltak és a fojtó is! Az a pár szál drót a fojtón 2.5-ös pálcánál, hát nem tudom...de
Bocs az off-ért :hide:

Sanyi,nem off.
Ha visszamész az adott fórumra és ott átolvasod Tab hozzászólásait a 4-8 oldalon,ott a link a képekre is,láthatod amit kell.Egyébként a véleményeden osztozom,nem a semmiért nem építettem meg ezt a gépet anno s inkább választottam a másikat,de mindezt Te is nagyon jól tudod.Csak a téma (dióda) miatt linkeltem a képeket.Akkor ott,5 évvel ezelőtt,nem is lett volna rossz elképzelés,csak még fejleszteni kellett volna szigorúan.Esetleges hibáit és előnyeit Te sokkal jobban tudod.

A mellette lévő ventillátorral elég egy akkora borda. Igaz hogy az enyémben nagyobb van, de nem is nagyon volt meleg még venti nélkül sem.
Amennyire tudom Tab gépe azóta is működik. A fetmeghajtót éreztem gyenge pontnak, azért csináltam az enyémet trafósra.

Én mindent elhiszek ötös voltam hittanból!
80-90mm-es venti lehet! Azok a bordák PC tápba elég lehetnek 400W hoz, de nem hegesztőgéphez!
Öt pálca elhegesztése után kíváncsi lennék az eredményre! Ha jól emlékszem az IGBT-re HGTG12N60A4-et használt ami szintén karcsú, vékony, sovány!
De ez csak az én véleményem, Bocs!

Megvolt a "kék"-nek a mélyvíz tegnap délelőtt 180x51 -es kereteket csináltunk zártszelvényből 14-et. Első nekifutásra 19db 2.5-es pálca ment el , aztán 20 perc szünet (kikapcsoltam) utána 35 pálca egy cigi szünettel. Azt hittem 10-15 pálca után leold, de semmi, nagyon kemény a gép, nem akarták hogy hazahozzam

Kicsit melegedett a főtrafó, de amúgy semmi különös...

Jó hogy mondod! Kicsit OFF bocsi... Itthonra DC kimenetű szünetmentest terveztem, mivel a PC-nek nem kell AC, és hát ebbe DC-t is érző FI-relé kell.
ON

Egyébként már régebben, a rajzok áttekintése közben felmerült bennem, hogy kellene valamiféle biztonsági cucc a hegesztőbe, hiszen nem csak a kivitelezés okozhat áramütést. Sajnos saját példámon okulva: egy biztonsági elválasztó trafóval ellátott mérőasztal kínált meg . Ennek oka, hogy egy egér volt rádögölve a pri. és szek. csatlakozások közé.
Például mi a helyzet akkor, ha nincs FI relé a préri széli tanyán, és a jószándékú megrendelő kihoz egy doboz sört és csak úgy rábiggyeszti a hegesztő tetejére.
Nem kell kiborítani... elég ha csak az a pár csepp ami a hűtött doboz oldalán lecsorog bele a hegesztőbe, és amilyen szerencséje van ilyenkor a szegény melósnak épp a legrosszabb helyre cseppen. :csodalk:
Világítási inverterekben találkoztam egyszerű néhány tranyós megoldással, ami egy tirisztorral kiverte a primer biztit, ha a kimeneten nem odaillő fesz. lett. Kicsit brutál de hatásos, és olcsóbb mint a FI-relé.

A legbiztosabb megoldásokhoz nagyon közel áll a helyes szerelés és a biztonságosan elkészített ha lehet bemért főtrafó, aminek impregnálása pont a fent említett bajok ellen jó megoldás.
Ha jól és helyesen van valami elkészítve a legnagyobb védelmet mindíg ez biztosítja. A pára lecsapódás a porosodásra a megfelelő elhelyezés és kúszóutak kialakítása jó védelmet nyújt.
A nem odavaló feszültségek jelenlétére jó az ötleted de mint biztonságtechnikai eszköz , ne feledd, hogy sosem lesz bevizsgálva tartósan tesztelve. A DC-s firelé biztos működéséhez szükséges a pulzáló egyen hibaáram . Sima DC hibaáramokra a kioldása nem biztos mert csak egy felfutó élet "lát" ami nem ismétlődik meg a működésmódja miatt is a kioldás nem 100% De több mint a semmi ezért is emlitettem mint jobbik lehetőséget. Amugy sokan hiszik hogy a firelé mindenre megoldás pedig nem mindenre.
A figyelőáramkörödnél meg az a probléma, hogy egy biztos földpotenciál megléte szükséges amihez képest mér, figyel. namost a teszkóshosszabbítók meg egyébb tákolmányok esetében ez sem biztos, hogy a védőföld mindig jelen lesz ami önmagában óriási hiba meg rizikó. meg a védöföldet nem is szoktuk mérésre használni pl.
marad a földelőnyárs ami pár mA mérőáramot biztosítani tud ha kell. Ez meg nem egy praktikus és elegáns megoldás

összeségében mit csinálnak a nagy gyártók? Ök elég sokat feccöltek biztonságtechnikai kérdésekre és a legelterjedtebb megoldás a megfelelő szerelés, elhelyezés szigetelések és technológia alkalmazása és egy elterjedt érintésvédelmi mód együttes kombinációja. Ez a legfontosabb a mi esetünkben is. Nem szabad gányolni vagy elbagatelizálni és ha van mód rá ellenörizni.

Nos nem kötözködni akarok, de:

Pro:
Az általam felvetett házi készítésű védelem nem versenytárs egy gyárihoz, mert nincs tesztelve:

Kontra:
Aztán meg azt mondod:

Most meg a házi készítés a nyerő?
Azt persze nem vitatom, hogy egy hozzáértéssel elkészített házi-trafó lehet, hogy jobb mint egy hanyag gyári, de akkor egy hozzáértéssel elkészített védelem is adhat biztonságot.

Szerintem az ötleted jó léteznek az erősáramú energiaellátás területén is ilyen megoldások.
Úgynevezett zárlatképzők.
Ha nincs idő tökölni csinál egy zárlatot és a védelmek egyből megszólalnak.

A főtrafó esetében marad a házi készítés mert nyilván nem tudsz venni gyárit. meg hát ugye azért építünk mert nem megvenni akarjuk.
Az életvédelmi készülékek esete más.
Bocs ha félreérthető voltam csak egy prioritást akartam árnyaltan közölni, hogy a legelső és egyben legfontosabb , hogy maga az a készülék amit építünk az legyen jól elkészítve technológiailag mert ezzel az áramütés veszélyét eélyét nagyban lecsökkentjük akár ki is zárhatjuk! Jobb ez mint itt nagyobb hibaszázalékot hagyni s a fennmaradó részt egy másodlagos védelemre bízni ami nem tesztelt stb stb tehát annak meghibásodása is szóbajöhet és akkor mi marad? Sztem házi körülmények közt jó szigetelést készíteni egyszerübb mint mondjuk olyan elektronikát ami a védelemért felelős és ellenáll nem üzemszerü eseményeknek is, pl kibír mindent egy fesztüskét is nem korrodál a forrasztások mindig ok a méretezésekben vannak tartalékok stb A benne felhasznált elemek kevésbé öregszenek pl 15 év után is üzembiztos (elkók )
biztosan javítod az esélyeket ha plusz védelmeket is beépítesz de ronthatod is ha ha időben az nem stabil . éppen ezért mondtam, hogy a legfontosabb maga az alapkészülék átgondolt megvalósítása.

Amugy pl mihez képest mérnéd azt, hogy a szekunder áramkörben van e veszélyes feszültség pl kinn van e a fázis az elektródafogón és a készülékházon?

A jó szigetelés a hosszú élet (egyik) titka és amiről szintén kevés szó esik itt, a jó minőségű és hőálló anyagok használata a trafókban, lehet kicsit nehézkes a beszerzésük, de az építéskor még elegendő szigetést biztosító anyagok a viszonylag magas hőtől károsodhatnak... pl. ez megfelelő SZIGETELŐ LAKK ami kis viszkozitású, behatol a legkisebb résbe is és legalább 150 fokig hőálló, hasonlóan a szigetelőfóliának is érdemes lenne megbízható anyagokat használni. Nem biztos hogy hosszú távon megéri bizonytalan villamos tulajdonságú és hőtűrésű barkács anyagokat használni!
Persze a megfelelő földelés kialakítása sem elhanyagolandó.

Értem az érvelésed, és egyet is értek.
Én úgy gondolom, ha nincs pénzem AC-DC FI-relét venni a hegesztőbe, mindenképp építek bele egy olyan kütyüt ami a készülék dobozához képest érez AC-t és DC-t (az értékeket most nem sorolom) is a kimeneteken és ha olyan helyen hegesztek, ahol nem látom biztosítottnak a földelést akkor legyen nálam egy méteres betonvas amit leküldök a földbe, nyakon öntöm egy vödör vízzel, illetve a hegesztőn a védelemhez van egy tesztgomb (mint a FI-reléken) amivel ellenőrizni tudom az átmeneti földelésemet. A védelemhez végszóként én azt mondom, hogy ha fussa, akkor veszek egy FI-relét, ami a hosszabbítóm végén egy kis dobozban a dugalj előtt figyel, mert már egy FI-relé csak két kisautomata szélességű.

Köszi a választ neked és szücsiennek is, gondoltam rá én is, hogy helykihasználás miatt oldhatta meg így. De amit szücsien ajánlott a BYV255V-200 abból szerintem elég lenne egy db is.

"Én úgy gondolom, ha nincs pénzem AC-DC FI-relét venni a hegesztőbe, "
A FI relé nem a hegesztőbe kell,hanem oda,ahova a hegesztőgéped csatlakozódugóját(vagy a hosszabbító kábelt) dugod. Magyarán az elé a csatlakozó aljzat(konnektor) elé ahonnan az áramot viszed a hegesztőgépednek.De a legjobb,ha központilag van beépítve az áramvédő kapcsoló,azaz a fogyasztásmérő után, a lakáselosztóba.

Elriasztó példaként többször találkoztam ezzel a trafóképpel,de 40 azaz negyven évvel ezelőtt tudjátok mekkor nagy szám volt ez?mole és hasonlókoru öregebb szakik tudnának kiselőadást tartani-én is-mikor a villanyóratok is égett mert átvolt hidalva mimeg bent hegesztettünk-hatalmas fejlődés volt,van ezen a vonalon is! az inverter si a KOKOM listán volt!!!

Váó! Most én is örülök,mert leírtad a valós véleményedet,ráadásul az pozitív.

Ha kapsz egy faluszéli kerítés hegesztésre felkérést, akkor a bácsika (megbízó) neked nem fogja tudni, hogy van-e neki FI-relé, pláne azt mégúgy sem, hogy mi az a FI-relé.
Há' van konyektor amirű a kávédaráló mene! - neki ennyi elég...
Akkor visszautasítod a melót, azzal hogy:
TATA először rakasson fel FI-relét, aztán majd hegesztünk!
TE is tudod, hogy ez nem így működik.
Persze, ha van egy fölös FI-relém, azt én sem a hegesztőbe rakom, hanem van itthon 3*2,5-ös hosszabbítóm, aminek a végére (tárolódob) egy dobozba beépítem a FI-relét. Így minden erről használt készüléket védek, nem csak a hegesztőt. Én úgy gondolom ez egy ésszerű kompromisszum.
Hosszabbító meg szinte mindig kell.

Egyébként akárhol kapok épület villamos felújítására megbízást, sosem hagyom ki a FI-relét, új építésnél meg kötelező.

Ha már van időm beszélgetni:
Újra átlapoztam az oldalt, esett szó a PFM vezérlésről, de rajz nem került elő. Esetleg látott már valaki olyan embert aki látott már PFM vezérlésű hegesztő rajzot?

"Akkor visszautasítod a melót, azzal hogy:
TATA először rakasson fel FI-relét, aztán majd hegesztünk!"
Nem. Hanem ha komolyan veszed a saját biztonságodat,illetve a segítődét,akkor csinálsz magadnak egy ún. felvonulási szekrényt,(olyant,amilyen az építkezéseknél is van,csak kisebb,egyszerűbb) ebbe beleépíted a FI relét és annyi aljzatot ahány darabra szükséged lehet. Esetleg a 24V-os trafót is, az éjszakai munkához szükséges hordozható lámpának, aztán ennek a szekrénynek kérsz a Tatától egy betáp lehetőséget,lehetőleg a fogyasztásmérőhöz legközelebbi dugaljból.
A felvonulási szekrénynek leszúrod a földelőszondát, körbevizeled a jobb földelési érték elérése céljából -na jó,ez vicc volt.... és máris kész egy viszonylagosan megbízható védelemmel ellátott vételezési hely a terepi munkádhoz. A lényeg,hogy a hegesztőbe épített Fi relé nem véd meg semmilyen áramütéstől. A FI relének mindig a védendő gép csatlakozási pontja (dugvillája) előtt kell lennie. Csak akkor hatásos.

Ugye ezt TE sem gondolod komolyan??? Most kezdjem el szájbarágósan leírni a FI-relé működését és helyes bekötését? Csak a lényeg kedvéért: mi a különbség, ha a FI-relédet a hegesztővel 10cm vezeték vagy 10m vezeték köti össze?

Egyébként a "felvonulási szekrény" mint ötlet jó, nekem a felvonulási szekrény a FI-relés hosszabbító 4 férőhellyel.

A körbepisált ideiglenes földelés jó, de vinni kell hozzá 1 láda sört.

Mi az a PFM vezérlés?