Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
3-4x annyi huzal is elfér a lukba mint egy hiperszilnél. Sőt több is, ez attól függ mekkora lukat csinálsz a gyűrűbe.
Igazad van nem kell hasra esni a nagyok előtt.Nem értenek hozzá...
Kb egy hónapja cseréltem le a "kocka" kimenőmet toroidra, a gitárerősítőmben. Hát van némi különbség...
Megjött az alja de nagyon és magasai is élénkebbek, teltebb, szebben cseng, jobb hallgatni. Ezentúl mindig toroid kimenőt fogok csináltatni, talán csak SE-hez fog majd kelleni EI magos, a légrés miatt.
Laci, egyetértek.
Hangszórós, Luki! Mielőtt vitába keverednétek! Hallgass meg egy toroid kimenős erősítőt, és ugyan azt hiperszil kimenővel! Úgy, hogy nem tudod, melyik van bekötve. (Úgyse egyedül tennél ilyet, míg átköti a másik elektrós, addig valamivel elvagy, és nem látod az erősítőt a teszt alatt, hisz akkor ugye látnád, melyik van bekötve.) Aztán kiváncsivá tettél, ha lesz alkalmam rá, kipróbálom én is!
Szia!
A toroidba is lehet ám légrés!
Szia Mester!
Ezt nem tudtam
Fűrészlapot neki, hadd szóljon! Persze csak vékonyat. Még túl sok lesz a légrés..
De a lézer is megteszi ám!
Szia az eaby n -nézd meg..........nagyon durva az ára..A másik őtlet volt........3c24..nagyon jól néz ki.Csak ugyan az a prob ÉS végul ami készen lett 6h13c végcsővekkel és amiből nem lett semmi 3c24
Jó kicsik azok a kimenők. Az enyémben 150W-os toroid kimenők lesznek.
Nem csak a kimenők kicsik de sajnos a konstrukció is életveszélyes ! Nézd tüzetesebben ez az amit nem szabad kategória !
Csak ott születnek ,és halottam.
Azért nem mondok véleményt a halotakról, mert valamit összehasonlitani, csak nagyon rákészülve lehet, mivel millió máság miatt fals lehet a vélemény. Valami nevetségesen kicsi, talán 50mm átmérőjü torus kimenő, abba a fajta küttyübe ahol a katódba is van egy (tehát 4 db a stereóban ) sokkolt,(PP) mert jött ki 20Hzén is a névleges. A megépités, módja, és az alkatrészek nem audio jellege miatt volt valószinü középszerü az eredmény .
Hopp! Ez tényleg! Ha belegondolok, hogy ott a 400V-os anódfesz a kimenő primenén!
Jujj...csak lesz rajta burkolat... tegnap én is megkaptam az első "rendes" ízelítőmet 420V DC-ből.
Úgy megvágott az anódkupak (sasszin át) hogy rögtön seggre ültem :eeknoes:
Nekem attól a fogó esett ki a kezemből. Van ilyen.. Ez sajnos a csövezéssel együtt jár, valamit valamiért!
Idézet: „Egyebbeket nem is akarom emliteni. pl a szórása. Nem véletlenül, ( és nem disznek ) rakják árnyékoló köcsögbe. Olykor többrétegübe ( réz, vas réz, és a pénztárcától függő kombináciokba )” Ezt te sem hiszed el, attól hogy toroid, mért lenne nagyobb a szórása. A toroid elrendezésnek a legkisebb a szórása az általad említett trafók közül, azonos nagyságú mágneses indukció esetén. Ez logikus is, de nem akarlak meggyőzni.
Szia igazság szerint én is a toroidra szavaznék főleg a szimetria kevéért sajnos nincs viszonyitási alapom hangra bár lenne..
Így néz ki a 6p3sz-e PP-m kapcsolása. Eltávolodtam kicsit a 057-es konstrukciótól. A 6p3sz-e nem szól szépen, ha magas a segédrácsfesz (220-280 V között jó). Ezt most kivételesen egy db. multiméterrel, fülre csináltam, nagyon jól szól, 15-20 W közé teszem hallásra a teljesítményét (holnap kiviszem a műhelybe mérek rajt egy-két dolgot. Az elején még változhat (lehet, hogy dc csatoltra csinálom, bár nagy késztetést egyelőre nem érzek).
Nem teljesen értem, minek a"Bika" első cső, a meghajtásban meg két alternatívaként teljesen nem azonos funkciójú cső (6N1/6N2P)
Valamit valamiért? Na ne már Sose vágott meg, az első erősítőm anódkörében 800V ment az egyenirányító csőre, szerinted az hogy szólt volna rajtam? A nagyfesszel is csak tisztelettudóan kell bánni, és nem lesz semmi baj
Talán készíts toroid kimenőt egy már meglévő "kockához", és mérd össze őket… A papír mindent elbír…
A "bika" azért van az elején, mert a segédrácstól az maradt (fél bika), nem gond ez, akár "elefánt"-al is lehetne kezdeni. A közepét 6N2P-re csináltam. Kipróbáltam 6N1P-vel is, és semmivel nem szól rosszabbul, azért írtam oda (nem csökkentettem hozzá az ellenállásokat sem, már máskor is próbáltam, kisáramú egyszerű erősítőnél általában nincs érdemi különbség (mérve sem).
Biztosan igazad van, mert gyakorlati tapasztalat van mögötte! A segédrács ennyire fontos?
Kb. 30 mérésem volt a 6P3SZ-e-vel, mindenféle beállításban, katódkondival és anélkül, fix segédrácsfesszel, különböző Ua és Ug2 feszekkel, Ra-val. A legjobb jelalakok nem az AN gyári beállításban voltak, attól messzire jobb volt a szkópon az alábbi: 1. Katódkondi nélküli, vagy 2. Fix előfesszel 3. Ugyanakkora, 400 V segédrácsfesszel 4. Nagyobb Ra-val. 5K És nemcsak színusszal, négyszöggel és háromszöggel is mértem. De ezek szerint a fül a legjobb. Mégis, szerinted is, szerintem is az AN beállítása lehet a jobb hangú. Pedig direkt "monstre" mérés volt, mindent változtatva. Valamit tudnak az AN-nél
Igazad van, a papir mindent elbír.
A toroid ,és a hagyományos trafók tekercsstruktúrája ég és föld. Az általad épitett erősitőben milyen kimenő van? Én a régi, sziliciumos EI magra esküszöm, de a VAC hipersil magok is jók. Ki kell próbálni, a fül megmondja melyik jobb. Idézet: „Ágoston Úr szerint, /egy találkozón mondta/ A leg ideálisabb vas a toroid kimenőnek.” Ez azért érdekes, mert a könyvében nem ezt írta.
Hiperszil volt az EL34 PP-ben, a 6S19P PP-ben toroid Az utóbbinak viszont a meghajtói se egyszerűek, lehet, hogy ezért van ekkora különbség, viszont még nem volt igazán alkalmam tesztelni, mert nem volt rá időm De most, hogy holnaptól nincs munkám, rá fogok érni
A háromszög szerintem nemigen ad új információt a négyszög és a színusz után (a színusznál könnyebb a kiértékelése, de az erősítőnek nem okoz nagy gyötrődést). Lépcsőfeszültséggel már valószínűleg többre lehetne jutni, pláne keverve tűimpulzussal és (vagy) színusszal. A zajspektrumban (zajtól alig nagyobb jelekkel) méréssel, és a tulvezérlés hatására adott reakciókból (gömbölyödés, behorpadás, gyűrődés, vágás stb.) is lehetne következetni, gyanítom, némi gyakorlás után, több mindenre, mint a lineáris tartományú (akár négyszöges) mérésekkel.
Alkotóval már belebonyolodtam nem akarok. Raktam fel fényképeket is a meggyözésére.
Csak annyit: nincs kitüntetett iránya, ez a megtévesztö _ _ha normálisan van tekerve_de az össz kisugárzott energia az több Nem kihátrálni akarok, de maradjunk annyiba hogy mindegyikből lehet jót is rosszat is csinálni, és megvannak az elönyök hátrányok. Az is paradoxonnak hangzik, mégis igaz, hogy mentől kisebb vason lehet megoldani a feladatot annál jobb a kimenö
A toroid vs egyéb mag vitához visszatérve:
Nézzétek meg az igazi neves nagy gyártókat. Olyanokat amik méltán híresek és a spórolásnak még csak nyoma sincs, minden a lehető legjobb hangminőséget szolgálja. Gondolok itt pl az ARC erősítőkre, de még sorolhatnám. Még az olcsóbb típusaikba se használnak toroid kimenőt!! Nem hinném, hogy azért, mert nincs lehetőségük beruházni egy tekercselő gépre... És az ARC elég nagy múltú cég, volt idejük ezt azt kipróbálni, ellenben a sok kis most alakult magát "high-endesnek" beállító manufaktúrákról.
Háromszöges mérést szerintem is érdemes megcsinálni , jobban észrevehető a (kisebb ) jelalak torzítás mint szinusz jellel . Csúcsai láthatóvá teszik magasabb frekik átvitelének gyengeségeit ..
Na, kicipeltem a műhelybe a "tetemet". Kb. azt mutatja amire számítottam, ez a hallásomra nézve hízelgő (mivel teljesen fülre, egy szál multiméterrel csináltam, nagyon érdekelt, mit fogok látni). A 10 K-s négyszögön azonkívül, hogy megint meg vagyok borotválkozva, még az is jól látszik, hogy Mayki trafói nagyon jók, gyors a fel és lefutás, tükörszimmetrikus a tető, és nem utolsó sorban a két kimenő totál egyforma, 1 µF paralell alig változtat a jelalakon (nyilván a tetőt visszacsatolással (jelenleg csak egy 22 K ellenállással van visszacsatolva), kompenzálással még alakítani kell). Az alacsonfrekis és az 1 K-s négyszögek telejesen jók, azokat nem fényképeztem le (a 100 Hz-e Beag-os esésű, nem teljesen vízszintes). A kimenőteljesítménye 2*20 W. A vágott színusznál (23,5 W-on), már észrevehető középen a törés, ez miatt a nyugalmi áramon emelni kell (most 40 mA) kb.50 mA-ig, a vágás nem teljesen szimmetrikus, nem teljesen pontos az illesztés.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |