Én néztem szkóppal is a jelalakokat a primer tekercs kivezetésein és azt láttam, hogy a tekercs két végén az egyutas egyenirányításhoz hasonló félszinuszok voltak. Itt a frekvencia kb. 25 kHz volt.
Viszont a középső megcsapolásnál gyakorlatilag összeadódik a két tekercsfélen lévő jel és itt gyakorlatilag a kétutas egyenirányításhoz hasonló, kb. 50 kHz frekvenciájú lüktető egyenáramú jel van.

Szóval ebből nekem az jön le, hogy a két tekercsfélen felváltva és ellentétes irányban folyik áram, ami megfelel annak, mintha 25 kHz-es váltóáram lenne kapcsolva a primer tekercsre.

A nyák ezt ábrázolja?

Nem egészen.25-25kHz-ed van ellenütemben,tehát a vasmagnak így 50kHz-et kell elviselnie,és pont ezért is melegszik.

A többi kivezetés a TV képcső számára fontos tényező,fókusz,fényerő szabályzás stb...

Akkor azokat le is vághatom?
Eléggé megy csipet némelyik az előbb.
Egyébként mért nem tudok képet csinálni mikor be van kapcsolva? Ilyen fekete csíkok lesznek de nagyon sok.

Egyébként gondoltam azért ezt még belinkelem,Bővebben: Link
Leírás az УН9/27-es sokszorozóról,ha oroszul nem is tudsz,a táblázatban akkor is tisztán kivehető a legfelső adatot:

azaz,bemeneti feszültség csúcsokban,max. 9,4kV
És ez csak egy amit linkeltem...

Inkább szigetelgesd be őket alaposan.Képet nem is nagyon fogsz tudni készíteni,ugyanis a szikra jóval gyorsabb mint a fényképeződ vagy kamerád,csak elég speciális esetekben sikerülhet.

Rendben!
Az nem is lenne gond csak be csíkozódik a közelében.

Igen,hasonló esetekben visszafutási csíkok is gyakran előjöhetnek...

Max mennyit lehet a sokszorozónak adni? Most kb a sorkimenő olyan 5-6cm-es ívet húz 25V-os tápfeszről 10menet 2mm vastag primer.
Egyenlőre a hagyományos 2N3055-ös meghajtót használom mert ami volt brutálisan le éget!

Ez a csúcsokban 9,4KV nagyon is elképzelhető érték, de amikor a sokszorozó + a képcső is rajta van, akkor anódfesz.g esés jön létre, amit az anódáram hoz létre kb. 0,02mA
Tehát amit üresjáratban mértek, a gyári adatok szerint, az megfelel a valóságnak, ugyanúgy mint amit én írtam 6KV-ot, 6KV=terh.x1,4el, ez az U=üresj.érték.
Amúgy a Mo-on gyártott összes ff-tv. rajza megvan itt, 17-18KV-ot írtak a rajzra, nagy képernyős Tv-khez.
Az is igaz volt olyan VT.modulos Tv.ami 25,5V buszter feszültségről járt, mikor lehúztam az anódsapkát 2,2cm-ről áthúzott nagyot csattant.
Örvényáramok inkább 100KHz felett jönnek létre, nagyobb mértékben, ez is akkor ha a nf.trafó primerje nem jól van méretezve, úgy értem mint rezgőkör/induktív reaktancia nem az adott frekvenciára van belőve, hangolva.
Amúgy 50Hz es trafóknál rosszabb a helyzet, pl, régi fojtótekercs lemezes vasmagcsomagból akar valaki jó hatásfokú akkutöltőt kreálni, az alacsony szilícium tartalmú lemezek meg nem viszik át a mágneses mezőt rendesen.
Aztán melegszik az egész cucc, no és nem adja le az egyébként jól számolt/méretezett, huzalkeresztmetszetnek megfelelő áramokat.

Miért kellene tudnom oroszul?
A műszaki elektromos adatokat számokat, enélkül is tudom értelmezni.
Nem akarok űrhajós lenni.
Elég nekem az angol és a német elektromos/műszaki szakszavak ismerete.

Most hogy jobban megnéztem az általad linkelt sokszorozó rajzot, bekötést, vettem észre hogy ez 6diódás kaszkád kapcsolás, ami valójában 3szorozó kapcsolásként működik, a pozitív felfutásnál a Vd1+Vd3+Vd5 diódák képezik a feszültség lépcsőket a C1-C3 nf. kondikkal, míg a negatív impulzus jelalaknál, a Vd2+Vd4+Vd6, és a C3+C4+C5, alkotja a lépcsőket.
Így már világos,a 9KV=be x3=27KV, tehát ez nem az mint a régi VT.színes sorozatoknál volt.

Igen,ugyanis minden diódán túl,csak félperiódus időegységnyi értékekkel nő az összfeszültség nagysága,mivel ezt az elrendezést egy egyutas együtemű egyenirányítóként is felfoghatjuk.Bár ezt fűrészjelnél nemtudom pontosan miként alakul,mindenesetre ha a 8,5/25-ös sokszorozónál (vagy bármelyiknél) is átszámolod,akkor itt is megkapod a 25,5kV-ot végeredményként .Ezért is írtam,hogy feszültségesést sokminden előidézhetett,ezt én nem vitatom most sem.De ez nem feltétlen jelenti azt,hogy normális esetekben megfelelő vasmaggerjesztés mellett a sorkimenőtrafó nem képes leadni a 9kV-ot.Fekete-fehér tranzisztoros tévéknél pedig igen,ott csak 18kV volt az anódfesz,és úgyszint 9kV-ról indult a fesznövelés,a különbség mindössze csak az volt,hogy itt 3 kaszkáddal (УН9/18) történt a sokszorozás.(Talán még van valahol kapcsrajzom is...)
100kHz alatt is vannak örvényáram okozta vezteségek,csak jóval kissebb intenzitásuak,de ahhoz épp elegendőek,hogy a vasat melegítsék.Jóval 100kHz felett meg be is izzitaná,elvégre ez az induktív hevítés alapelve,és ezért lehet a zvs-t is induktív hevítőként használni...

Az erre vonatkozó kérdést én nem szemrehányásként tettem fel,ne érts félre.Mindössze csak azért kérdeztem,mert gondoltam ha már egy magyar fórumon belinkelek egy orosz oldalt,akkor lesz képem azért rákérdezni és lefordítani is úgy,hogy mindenki értse...
Üdv!

Ha nem vetted volna észre,gaben62-vel épp erről folyik a vita...
De egyébként is az ívhosszból hogyan tudod megállapítani a feszültség értékét?

Azt max jó kis 3cm-es fém golyókkal lehet,hogy mikor húz át abból ki lehet számolni a feszt. Én nekem kb 2cm-ről át ível huzalnál meg 3cm-ről és elég szépen koronázik is!

Én nem ezt kérdeztem.Az ívhossznak,a 6cm-nek miköze a feszültséghez?

Az átütési távolság megállapítást egész véletlenül én is ismerem.Ezzel a módszerrel egyébként DC feszültség mellett megközelítőleg kaphatsz értékeket.Szabályos gömb alakú csúcsokkal rendelkező szikraközben normál körülmények közt az átütési szilárdság meghaladja a 21kV/cm-t,de ez is rengeteg dologtól függ.AC-nél meg olykor egészen másként is történhet a térerő alakulása,különösen nagyfrekinél.

Akkor mérni tudom esetleg.
Veszek nagy fesz ellenállást meg van itthon 100uA-es depez műszerem. De végül is mekkora feszültséget adhatok a sokszorozónak?

A sokszorozók max. 8-10kV-t bírnak, ha túlléped valószínű hogy nem fogja szeretni, emiatt tönkre mehet, de akár fel is robbanhat.
Nekem 8kV-nál enyhén melegedett, mert gyárilag 5-6kV van hajtva.
Ja, ha mielőtt működtetés után tapogatnád, süsd ki a benne kivezetések összeérintésével!!

Tudom,hogy ki kel sütni,elég kellemetlen volt már nem egyszer.

Fel épp nem robban,max átüthet.Szóval 8-9kV nekik a norma...

Akkor mer tudod hogy kell bánni az olyan rendszerekkel amelyekben kondi(k) van. Ilyen pl, marx generátor, tesla tekercs, TEA lézer, ETG(elektro termal gun), Z-gép, és még csupa olyan dolgok, melyekben negyfesz kondik vannak.

És a kimeneten max mekkora szikrának kéne lennie? Mert most olyan ~6-7cm

Ezt nem értem.
Ez kérdés lenne?

Ha 8kV megy be, és 5 lépcsős a sokszorozó, akkor 8×5=40
De ha feszt akarod megmérni, akkor ezt olvas át.

Jaj bocsi, sikerült elírnom ott ahol.

"Mer" szó helyett "már" szót akartam írni.

Először én is pont ezt gondoltam. Viszont, ha pl. szinuszos 25 kHz-es feszültséggel hajtanád meg a primer tekercset, akkor is periódusonként két irányváltás van. Szóval ugyan ott lennénk mint ezzel az ellen ütemű meghajtással. Szóval akkor most hogy is kell számolni a frekvenciát?

Így már értem!
TEA lézer ismerős hetekig/hónapokig kísérletezem-kísérletezek vele mikor lesz jó,de maga a kivákuumozás és gáz be eresztél elég problémás még.
Egyébként ebben a lézerben nem egészen olyan kondik vannak mint egy sokszorozóban mivel ott lapos sík kondenzátor van amit az ember magának csinál és ott nem lehet robbanás mint a kerámiánál.
A többit is ismerem de azokkal még nem foglalkoztam kivéve a Marx és a tesla !
Most elképzelhető,hogy a sorkimenős sokszorozós cuccal fogom hajtani a lézert ezért is kérdeztem.
De ez picit OFF volt.

Teljesen mindegy, hogy síkkondenzátor, vagy gömb, vagy feltekert, mindegyiket lehet használni. Lézerhez is fel kell tekerni, az nem működik, hogy leragasztom az alufóliát a konyhaasztalra, mint azt oly sok helyen láttam.

[OFF]Legközelebb mikrókondikat fogok használni,ha ez sem lesz jó akkor 2nF/20kV-os kondikból csinálok bankokat.
Csak a gáz beeresztéssel vannak problémáim de ez már itt nagyon off.