Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Szélgenerátor építési problémák
Lapozás: OK   300 / 507
(#) gulyi88 válasza sziriusz hozzászólására (») Feb 4, 2011 /
 
Elvi kérdés: hogy lehet egy savoniusznak gyorsjárási tényezője nagyobb mint 1? A kerületét fújja a szél, így a legszélső pontja nem lehet gyorsabb, mint maga a szél!
Kis átmérőn, mikor a lapátok egymásbalógnak talán, de nagy átmérőnél?
(#) sziriusz válasza gulyi88 hozzászólására (») Feb 4, 2011 /
 
A savonius nagy nyomatékkal indul, ezért ott semmi gond. Na de ha valaki a leírtak alapján belelkesedik, és hasonló generátort akar használni hagyományos gépnél. Már a műhelyben kiderülhetne a beméréskor, hogy ez jó vagy rossz lesz-e, és nem csak akkor, mikor kész az állvány, szélkerék. Nekem az a gondolkodásmód nem tetszik, hogy építs, tapasztalj, ….aztán csinálj még hármat, hátha jó lesz.
Az én kérdésem volt a nem régen valami ilyesmi: a generátorom induló nyomatéka 0,21 Nméter. 1,4 m-es kerékkel, 3 db 6-os gyorsjárású lapáttal el fog indulni 3 m/sec szélnél?
Meg kellene csinálni ahhoz, hogy megtudjam a választ.
(#) gaspa válasza gulyi88 hozzászólására (») Feb 4, 2011 /
 
Remélem tanulságos lesz a teszted,bár nem tudom mire képes.A kért adatok:vastest külső átmérő 328mm ,belső átmérő 200mm,pakett vastagság 100mm,horonymélység 30mm,horony fogszélesség 15mm,a hornyok legalább 10mm-t ferdülnek,forgórész átmérő mágnesközépen 198mm/a mágnes sarkainál azért kb.199mm,a vállak magassága és szélessége 4-4mm,a mágnes átmérője 18,5mm/6mm vastagság 10mm,anyaga N35.Ha lehet nézd meg a vállak nélkül is,a tisztán látás kedvéért,ha tudod teszteld le erbe forgórészét is amikor a mágnesek felét vassakkal helyettesíti.
(#) gaspa válasza sziriusz hozzászólására (») Feb 4, 2011 /
 
Amikor az indítónyomatékot kérdezted azt hittem a ragadásra vagy kíváncsi,mert terhelés nélkül mi másnak lenne értelme.Ezért gondoltam,hogy ez a kétujjas dolog ezt demonstrálja,azért a megnyugtatásodra elárulom,hogy nagyol gyenge és vékony ujjaim vannak.A "vasas embert"csak egy kicsit vettem zokon,mert az utóbbi 15 évben egész jól megéltem belőle.Az álló szélkereket és a 10m/s széllökéseket nem tudom társítani,az biztos,hogy az enyém ilyekor nem fog állni.
(#) sziriusz válasza gaspa hozzászólására (») Feb 4, 2011 /
 
Elnézést, ha a „vasas ember” kifejezést egy kicsit zokon vetted. Nem sértésnek vagy macerának szántam, főleg azért, mert ilyen emberek között éltem le az életem nagy részét. Részemről örülök, hogy közéjük tartoztam.
(#) Barret válasza gaspa hozzászólására (») Feb 5, 2011 /
 
Semmi baj a Savoniussal,a teljesítményével van gond.
Monstrumot kell építeni,hogy utolérje a vízszintes tengelyűt. Ez az 1 hátránya van,a sok előnye mellett.
(#) Stewe válasza gaspa hozzászólására (») Feb 5, 2011 /
 
Teljesítményt a felületen átáramló levegőből lehet levenni, hogy ugyanakkora a térrészt tudj megcsapolni, csak nyújtani lehet a savoniust. Az azonos felülethez, a vízszintes tengelyű kerék átmérőjének többszöröse is szükséges lehet.
(#) gaspa válasza sziriusz hozzászólására (») Feb 5, 2011 /
 
Köszi
(#) gaspa válasza Barret hozzászólására (») Feb 5, 2011 /
 
Lehet,hogy furán hangzik,de én is tisztába voltam a Savonius tulajdonságaival.Először is 1évig nyomtam a széladatokat a Pc-be,sűrűn beépített területen lakom/jóságos szomszédokkal/,a kertbe 6m-es oszlopra fölösleges,a háztető kellemes mert 12m magas,de a szélviszonyok és a zaj miatt nem jó a vízszinte tengelyű.Ez a Savonius 10m/s-nál félelmetes ahogy forog és ha ilyenkor a fülemet a tetőtérbe belógó oszlopra tapasztom,akkor sem hallani semmit.A szomszédok is nézegették,de nem találtak fogást rajta,ugyanígy az építési hatóság sem.Az igazi teljesítőképességéről csak több hónapos mérési sorozattal lehet képet kapni.Ilyet pillanatnyilag sehol nem lehet találni,de majd most lesz és letisztázzuk az ezzel kapcsolatos vitát.Ez a savonius dolog engem csak érdekelt/persze remélem termelni is fog/,az igazi szélkerék /úgy emlékszem már említettem/alatta lesz,a kezdemény a képen már látható.7m átmérőjű szintén vízszintes,az előbb említett okok miatt.A fej cserélhető lesz több változatot kibróbálok,H rotor.Lenz stb.Ezektől már többet várok.
(#) Barret válasza gaspa hozzászólására (») Feb 5, 2011 /
 
Itt nálan is jobb lenne a Savonius,mert örvény hegyek vannak...Egyedül északról van "szélcsatornám" A többi irányból csak örvényt kapok...
Nem hangos a vízszintes tengelyű!
Nekem a hajtómű hangján kívül nem hallatszik semmi "ZAJ" Kicsit átveszi a rotor,és felerősíti.De nem zavaro egyáltalán.
(#) btoti válasza gaspa hozzászólására (») Feb 6, 2011 /
 
A gyakorlati megvalósításhoz gratulálok, hurrá, stb... . Magam is tisztába tettem az elméletet:link
Megkímélve magam a 300 oldalnyi hozzászólás átböngészésétől, megírhatnád, hogy a működő savonius-od milyen paraméterekkel bír (átmérő, magasság, lapát-pár szintek, csapágyazás lent, vagy kerettartóval fent is, generátor, szélsebesség-fordulatszám-teljesítmény adatpárok, bekapcsolás óta kivett/elméleti össz. teljesítmény, vettél-e fel tsr függő hatásfok görbét, stb.).
Hazai mérési adatokról én sem tudok, néhány hitelesnek tűnő a weblapom/1. word.doc/15. oldalon található.
Jó szelet!
(#) gaspa válasza Barret hozzászólására (») Feb 6, 2011 /
 
Többször megfigyeltem ezeket az örvényes,széllökéses szeleket egészen közel a rotorhoz.A rotor és szerelvényei kb 150kg lehet,de meglepően gyorsan reagál rá,feltehetően a nagy felület és a jó csapágyazás miatt.A Savonius igazi előnyei hosszabb távon lesznek láthatók,nem elegendő a 20 kontra 40%-ot vizsgálni,rövid távon biztos így van.Ha kis szél van,betáplálom az 50W-ot,ha orkán van azt is,ezt nem lehet kifordítani.Tavaly mértem itt többször is 15-20m/s-ot,nem okozott neki gondot.A tiéd gondolom épületen kívül van,nekem a generátor is a tetőtérben van,még az áttételt sem mertem fogaskerékkel csinálni,inkább fogasszíjjal/sajnos ez sokkal drágább/ami jó csendes.
(#) gaspa válasza btoti hozzászólására (») Feb 6, 2011 /
 
Üdvözletem

Átmérője 2,6m,magasság 1,7m,15m magasan van,a "lapát-pár szintet"nem igazán értem.A generátor a tetőtérben van lent 4,5m-re a tetejétől,fent egy kúpgörgős csapágy tartja a rotor és szerelvényeinek kb 150Kg súlyát,alul egy fordított kúpgörgős és egy golyóscsapágy a generátor miatt.A 4,5m-es tengelyen elosztva még 3 kisebb golyóscsapágy,a kihajlás és beremegés miatt.Ez így bonyolultnak tünik és az is,de aki lent akarja látni a generátort,ezt nemigen ússza meg.Ha csak egy keveset visszaolvasol,láthatod a terveimet.Ha korrekt adatokat akarunk látni,még pár hónapot várni kell.Ezt én is nehezen várom ki,ezért ha rajta lesz a generátor és az áttétel,néhány munkapontot kimérek és az közlölni is fogom.
(#) westhorses hozzászólása Feb 7, 2011 /
 
Tudna nekem esetleg valaki olyan adatokat mondani hogy egy 3 lapátos rotor x átmérőjű mekkora kezdeti nyomatékot tud kifejteni y szélsebességnél? Csak mert nagy valószínűséggel dc léptetőmotort szeretnék használni generátorként, és az áttétellt kellene számolgatnom hogy elinduljon viszonylag kis szélsebességnél is!
A motor amúgy 4 kw os igaz én a szélgépemet 300-400W-os ra terveztem de rotort meg készítek nagyobbat szívesen! nekem viszont igazából csak 300-400 watt kellene (persze ha több az nem baj )
Járhat út lehet szerintetek egy nagy motort használni? Hisz ekkor nem kell a generátort nagyon kihasználni....
és kisebb fordulaton leadja a nekem megfelelő teljesítményt és nem kell akkora áttétel sem.
(#) erbe válasza westhorses hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
DC motor vagy léptetőmotor?
Mert a léptető az váltakozóáramú, de a valódi léptetők nem túl jók generátornak. Nem inkább DC szervomotor lehet?
(#) westhorses hozzászólása Feb 7, 2011 /
 
Léptető motor! Akkor az nem jó generátornak? Ma tudok meg többet én is a dologról nem tudok még sok mindent!
(#) Stewe válasza westhorses hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
4kW-os léptetőmotor nem is túl életszerű.... tényleg valószínűbb a DC szervó.
(#) btoti válasza gaspa hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Kösz!
Képben vagyok. A mért értékeket várom, majd figyelek. A tengelyen elosztott csapágyazást én sem úszom meg, mivel a tervezett 18 m-es rácsos acéloszlop csúcsáról a talajszintre kell majd lehoznom a lehajtó tengelyt (oka van: generátor tömeg, hozzáférhetőség, karbantartás, villámvédelem).
Lapát-pár szint? Az eredeti Savonius metszete egy "S", vagy két egymásba csúsztatott szemben álló félkör. Az egyenletesebb nyomaték eloszlás miatt több szint is kialakítható az egyenként két lapátból (lapát-pár) álló egységekből, egyenlő szögeloszlással elforgatva egymáshoz képest. Nyilván ismert, erre gondoltam - egy szint esetleg több lapátos (3, 4), vagy ilyen emeletes?
A 2,6 m átm. szép, szerintem Savonius-nál a felső határ közelében van házi kivitelezésnél, de bátorító bizonyíték, hogy akár ekkorát is lehet.
Jó munkát!
(#) Dzsos válasza Stewe hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
4KW léptetőmototr tényleg eléggé valószinütlen,de a 4 KW AC szervó gyakori (itthon is van egy-két darab).Legegyszerűbb lenne ha a motor adattábláját beszkennerné és elolvasnánk,de ha valóban léptetőmotor azt az első kézzel tekerésnél kiderülne adatok nélkül is.
(#) btoti válasza westhorses hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Az igazán hozzáértők előtt:
Ez szerintem is inkább szervo motor lesz. A léptetők valójában nem is motoros üzemre, hanem nagyon pontosan kézben tartható db számú léptetésre használatosak. Több fázisú állandó mágneses váltóáramú motorok, amiket a fázisszám szerinti négyszög impulzusokkal léptetnek. Generátorként persze működnek, de teljesítményük alapján játékszerek. Legfeljebb szélmérőben használhatók impulzus adónak.
Tehát a motorodról nagyon alaposan derítsd ki, hogy melyik szervó, egyáltalán tényleg az-e?. Csak ezután tud bárki konkrétan segíteni.
4 kW-s gépet 3-400 W-ra ellőni nem biztos, hogy jó ötlet. Ekkora teljesítményt bármelyik, bontókban 5-10000 Ft-ért megvehető személygépkocsi töltőgenerátor tud.
Az indító nyomaték: biztos lesz aki kiszámolja, bár az álló lapátokra merőben más fizika évényes, mint a már mozgásban levőkre - óvatosan!
Érdemes-e vele foglalkozni generátor meghajtásnál?
Nagyon bátor becsléssel a megindulás körüli szélsebességnél bármelyik szélkerék típus tsr függő hatásfoka (hf) jó, ha 10 %.
A tengelyen kivehető teljesítmény: P=0,61 A v^3 hf [W]
Általánosan, mondhatni első közelítéssel:
2 m/s - 0,5 W/m2
4 m/s - 4 W/m2 megindulás(10 % hatásfok)
-----------------------------------------------------------
6 m/s - 40 W/m2 üzem(20-30 % hatásfok)
8 m/s - 100 W/m2 ez nem vagy, hanem a tsr-től függően e közti érték
12m/s - 200 W/m2
16m/s - 500 W/m2 (itt és e felett égnek el az alul méretezett generátorok, ha nincs fékezés)
Egyébként nem mindegy, hogy 2 m/s-ál indul (0,5 W/m2), vagy 4 m/s-ál (4 W/m2)? 4 m/s alatt jobb, ha nem is forog, legalább nem kopik.
Ennyire tellett. Mielőbb termeljen! Jó munkát!
(#) westhorses válasza btoti hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Nagyon köszönöm a válaszod!!
(#) gaspa válasza btoti hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Amikor már megíram a választ,akkor ugrott be mit kérdeztél a lapát-párral,azért későn mert az enyém három lapátos,egy szintes és azt hittem láttad a képet.A három lapáttal már szép egyenletesen jár,a maketton négy lapáttal is kipróbáltam,de nem volt jelentősen jobb.Ez a 18m iszonyú magas,erre egy soros Savoniust nem érdemes feltenni a sok munkához képest,több sorosat egy oszlopra,pedig nemigen lehet.Egyébként mekkora teljesítményt szeretnél és milyen szelek fújnak nálad?
(#) btoti válasza gaspa hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Teljes a kép. OK.
A 15 m sem az árnyékban hűsölni való talajszinti szellők magassága. A +3 m nem nagy differencia! De olcsó poénok helyett:
Nem Savonius lesz, bár előtanulmányaimban elég alaposan kiveséztem. Tetszik, de az általad is ismert méretkorlátok miatt teljesítmény korlátja is van.
Darrieus-H lesz. A mérő model lapátjai (1 m hossz/ 22 cm húr, NACA0018) vannak készen. Ennyi a gyakorlatban megvalósított pillanatnyilag, de zajlik.
A majdani végleges 25, vagy 30 kW-os 3x0,4 kV-s aszinkron generátorral (rövidrezárt forgórészű indukciós gép generátor üzemben) menne, hálózati betáplálással.
A szeleimről saját méréseim nincsenek (kellenek, majd lesznek). Meteorológiai modellezés (magassági korrekció, Weibull eloszlás) és a közelben a gödöllői egyetem energetikai célú 15 m-s mérései szerint a magyarországi jó alföldi szelek vidéke - a 18 m-s számított átlagos meteorológiai szélseb. ~3,6 m/s, az éves gyakorisági csúcs 5,0-5,5 m/s-nál van, 15-18 %.
(#) gaspa válasza btoti hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Én is fogok H rotor szerüségekkel kísérletezni,de csak 4-5kW-ot célzok meg.A 4-5m/s szeledhez a 25-30kW kicsit soknak tünik,szerinted hozzávetőleg mekkora rotor kellene hozzá?A modell kísérletre kiváncsi leszek,az hasznos tud lenni.
(#) Dzsos válasza btoti hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
4 m/s alatt ne is forogjon ,mert csak kopik?Neked állásában fog berorohadni a csapágy nem kopás miatt ha csak 4m/s felett akarod inditani.6méteres (nem engedély köteles magasságig) Magyarországon gyenge a szél ,a sok kicsi többre megy mint a néha nagy termelés.
(#) Barret válasza Dzsos hozzászólására (») Feb 7, 2011 / 1
 
Nem rohad be a csapágy,mert a széllökések megmozgatják
(tapasztalat)
(#) btoti válasza Barret hozzászólására (») Feb 8, 2011 /
 
Kösz! Helyettem is szóltál.
Szerintem maradjunk a Szélgenerátor építési problémák témakörnél.
(#) btoti válasza gaspa hozzászólására (») Feb 8, 2011 /
 
A 25-30 kW a beépített generátor teljesítménye lesz. Ha igazak a Sandia, NASA mérési eredmények (mivel hazaiakról nem tudok), és igaz a Weibull-féle gyakorisági eloszlás magyarországi k=2 modellezés, akkor 15 kW körüli lesz a maximális kivehető teljesítmény hálózati szinkron üzemben (a rotor a hálózati stabil 50 Hz és az áttétel szerinti állandó, fix fordulaton forog a szélsebességtől függetlenül). Nem hálózati szinkron üzemű bármilyen generátor esetén 2-3 szoros beépített telj-ű gen. kellene és már 12-13 m/s-tól gondoskodni kell a fékezéséről (Ezt a nagy és kisebb teljesítményű kereskedelmi típusoknál meg is teszik minimum mechanikus vészfékezéssel), nem is szólva az ekkora teljesítményű hálózat vezetett szinuszos inverter áráról. Mivel a szél energiája a sebesség harmadik hatványa szerint nő, amit a tsr függő hatásfok csökkenés valamennyire kompenzál ugyan, de megbízható adat, modellezés nincs arra, hogy a kivehető (a generátort terhelő) teljesítmény megáll-e egyszinten, vagy lassan tovább növekszik Az utóbbitól tarva nincs kedvem tudatlan szemekkel bámulni, amikor elfüstöl a generátorom az első 80-90 km/ó-s viharnál. ezért inkább túlméretezem. Így a mechanikus vészfékezéssel is csak a generátorból kivett teljesítmény feletti részt kell a fékkel elnyeletni (gépkocsi motorfék esete).
A 15 kW-nyi max. kivehető teljesítményhez számításaim szerint 150 m2 rotor felület kell. Ez tervem szerint 12 m átmérőjű, 12 m magas 2 lapátú (jobb haásfok), vagy 3 lapátú (egyenletesebb járás, kisebb oszlop rezonancia) már korábban említett Darrieus-H típusú lesz NACA0018 keresztmetszettel.
Ezen rezonanciák és a nagy szélsebességnél leadott generátor teljesítmények vizsgálata a modellmérések célja. Ezekről igyekszem itt is, de a weblapomon( Itt) mindenképp beszámolni.
Bocs a hosszú lére eresztett válaszért, de most kivételesen ráértem.
(#) sziriusz válasza westhorses hozzászólására (») Feb 8, 2011 /
 
A szélkerék induló nyomatékáról nincs adatom, de tudom számolni. Ha aktuális a dolog, szóljál.
(#) gaspa válasza btoti hozzászólására (») Feb 8, 2011 /
 
Nem volt hosszú,igy már érhető a kívánt teljesítmény.Nem semmi mechanikus problémákat kell megoldanod,remélem látjuk a célhoz vezető lépéseket is.A honlapodon szép összefoglalás van erről a témáról,érdemes olvasni.
Következő: »»   300 / 507
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem