Fórum témák
» Több friss téma |
Egy olyan PWM kell tehát, ami a feszültsége figyeli, és így szabályozza az áramot.
Ha viszont a kimeneti teljesítményt befolyásolod, akkor nincs értelme a gerjesztett kivitelnek, állandómágneses forgórész is jól működik. Egyszerűbb az egész.
Sziasztok! laccika mennyi kondit pakoltál a motorra, és hogy kötötted őket?
Bocs! Milyen kondiról érdeklődsz?
Szimmetrikus 3 FÁZISÚ ASZINKRON gépről van szó!
Igen maximálisan egyetértek, csak nem akarnám elqrni a motor forgórészét mert így ha mégse válna be, vagy megunom a kisérletezést, akkor még mindig jó motornak. A motor adott kondi van, abból gazdálkodok amit találok itthon. Gondolkoztam egy teljesen új forgórész készítésén, de akkor meg egy csomó mágnest kellene szerezni, megcsinálni sem egyszerű, (kicentírozás stb.) Ja kondi nélkül nem működik csak ha hálózatra termelsz!
Nagyjából 16-25 uf. természetesen 3db. akár hogy kötöttem működött , ha a gép deltában volt jobbnak tűnt, de csak szinkronfordulat közelében, csillagban sokkal kisebb fordulaton is termel áramot, aránylag stabil működés mellett A kondikat szintén lehet deltába vagy csillagba kötni, én úgy tapasztaltam ,hogy csillagba több kapacitás kell. Konkrét végeredmény: motor csillagban a kondik deltában 20mikrosak. Kb 1200-as fordulaton önmagától felgerjed, ha felgerjedt akkor 800-2000-es fordulat között működik. 800körül önmagától legerjed és ha a terhelés rajta marad nem gerjed fel újra, 2000 körül már olyan vesztesége van lefogta a motort amivel hajtottam (esztergapad 1,5KW frekvenciaváltóval). ezer- 1600 között tuti jó! A feszültség függ a fordulattól, a kapacitástól, és a terheléstől is(én csak ohmikus terheléssel próbáltam. Remélem tudtam segíteni, ha valami nem tiszta kérdezz és ne csak tőlem vannak itt okosabb szakemberek is!
Vasárnapi elmélkedés kalickás szinkr. generátor témában. Bocs, ha ez rajtam kívül mundenki másnak triviális.
Az indukciós aszinkron gép a szinkron fordulat felett, a szlipjének megfelelő névleges gen. fordulatszám +/- 20-30 %-os környezetében forgatva generátorként működik ( ld.: nyomaték, teljesítmény, feszültség, fordulatszám karakterisztikák). A mágneses tér (indukció) létrehozásához és fenntartásához külső táplálású meddő teljesítményre van szüksége. Ezt a meddő teljesítményt hálózati betápláláskor (hálózati szinkron üzem, generátorok párhuzamos üzeme) a hálózatból nyeri. A szinkron fordulat előtti 5 %-on belül szinkronozva (erre a fordulatra terhelés nélkül fel kell pörgetni) felgerjed, ford.száma, fesz-e, fázisszögei a hálózathoz igazodnak és a tengelyével közölt nyomaték szerint energiát pumpál a hálózatba. Ebben az üzemben semmilyen kondenzátorra, folytóra nincs szükség. (Hálózatra kapcsolás csak az áramszolgáltató engedélyével lehetséges!) Sziget üzemben a meddő teljesítményt leginkább kondenzátorral kell előállítani. A kondenzátor(-ok) kapacitása a teljesítménytől és a konstrukciótól (vas-, légrés indukció) függ. Ezért általános gyakorlati értéket csak nagy tűréssel lehet megadni. Az adott géphez legoptimálisabb érték egyedi számítással, vagy próba mérésekkel határozható meg. Érdemes bejátszani, mert a ford. függő hatásfok görbét jelentősen befolyásolja. A ford.számot minden esetben a névleges gen.fordulat +/- 20-30 %-án belül kell tartani (a meghajtási nyomaték, vagy a terhelés szabályozásával). Pl. tirisztoros híd PWM szabályozással, a tekercsfeszültség figyelésével, így az automatikus terhelésmentes felgerjesztés is megoldható. Az 1 fázisú segédfázisos motor generátorkénti használatához kW-onként 60-100 uF, a 3 fázisúhoz kW-onként és fázisonként 40-80 µF kell. A nagyobb teljesítmény felé haladva egyre kisebb kW-onkénti kapacitással számolva. A 3f-ú generátornál a kondenzátorok akár csillagba, vagy deltába is köthetők. Az adott géphez legoptimálisabb bekötést és értéket könyörtelenül kiséletezgetéssel lehet meghatározni az adott gép mindíg egyedi vasmagja, légrései, hornyai miatt. Motorként gyártott aszinkron gép generátoros üzemben a motoros névleges teljesítményének (megoszló irodalmi adatok szerint) 60-80 %-ával terhelhető. A max. hatásfoka 80 % körül várható. Ez irányú hozzáférhető mérési adatok hiányában felajánlom, hogy a "szelesember@gmail.com" Email címre megküldhető mérési adatokat feldolgozva, összefésülve a weblapomon közzéteszem saját és valamennyiünk tájékozódására. Aki hajlandó mérési adatait megosztani, kérem, hogy a mért gép minél pontosabb típusát, teljesítményét is adja meg, különben csak az általános tól-ig kategóriába illeszthető be. Ilyen generátorok házi szélerőműben való használata szerintem indokolt. Hálózatba tápláláskor az olcsóság miatt mindenképp, sziget üzemben pedig a nagy számú hozzáférhetőség miatt. Sziget üzemben a ford. szabályozó automatika elkerülhetetlen, minimum egy feszültségcsökkenés relével (230/160 V) megoldva. Más, a gk. töltőgenerátor: Üzembiztosan akku nélkül nem gerjed fel. Felgerjesztési célra egy autóból kidobott önindításra már gyenge, de nem zárlatos akku is megteszi. Ez akár csak a fesz. szabályzó gerjesztői bemenetére is köthető (az adott fesz. szabályzó figyelembe vételével meg kell oldani az állás közbeni lemerülés elleni védelmet - dióda, fesz. relé, félvezetős fesz. figyelő, valami). Az áttelezést úgy kell számítani, hogy a legkisebb használni kívánt szélsebességnél (3-4 m/s) elérje az 1200-1500 fordulatot. Ez 10-20 szoros ékszíj áttétellel megoldható. A felső ford. szám határ centírozási, csapágy, szénkefe melegedés miatt 12-15000 1/perc-nél van (ez tízszeres fordulatszám tartomány). További Szép Napot!
"A ford.számot minden esetben a névleges gen.fordulat +/- 20-30 %-án belül kell tartani (a meghajtási nyomaték, vagy a terhelés szabályozásával). Pl. tirisztoros híd PWM szabályozással, a tekercsfeszültség figyelésével, így az automatikus terhelésmentes felgerjesztés is megoldható." Na ezzel rátapintottál a lényegre, engem pont ez érdekelne, de nagyon! Ha valaki tud segíteni ebben a témában (pl: egyszerű kapcsolási rajzzal ) azt nagyon megköszönném.
Rajta vagyok az aszinkron ügyön, elvileg és gyakorlatilag is megvalósítható, hogy bármilyen fordulatszámon kikényszerítsem a generátoros üzemet (szigetüzemben).
Meglesz, csak idő kérdése (Szakdolgozatom is ez lesz valószinűleg). A kondenzátoros felgerjesztés nem jó megoldás, a fordulatszám folyton változik...
Üdv! Ha nem kondival akkor mivel szeretnéd gerjeszteni? Én nem vagyok"szakmabeli" de úgy tudom a vasmag szerkezetéből adódóan csak bizonyos határokon belűl tud működni, javíts ki ha tévedek, mert ha neked lenne igazad az nekem is csak segítség lenne!
Frekiváltó létezik, majdnem ugyan azt kell csinálni, csak a frekit a fordulatszámhoz tartozó szinkronfrekvencia alatt kell tartani (kikényszerítve a generátoros üzemet).
(kell egy gépmodell, és az alapján kell meghatározni a frekvenciát és feszültséget (PWM), most tanuljuk az aszinkron motorok lelkivilágát.) (Azért bonyolult mert motoros üzemben a gép állítja be a szlipet a terhelés függvényében, generátoros üzemben meg nekünk kell úgy beállni a frekivel hogy a szlip annyi legyen mint amit a terhelés megkíván) [off]Szerintem ez rendkívül szép hajtási feladat, villamosgépgép, mechanika, teljesítményelektronika, automatika, programozás, mindet kell alkalmazni benne. [\off]
Értem a logikát (az én szempontomból ez elég költséges megoldás lenne, van ugyan egy freki váltóm de az már be van építve, másikat meg nemigen veszek), Rosszul gondolom ,hogy minnél alacsonyabb a fordulat (frek) annál nagyobb vasmag keresztmetszet kell(ene)?
Ugyanakkora teljesítményhez igen, nagyobb gépméret(köztük a vas is) kellene,
de tételezzük fel, hogy a szégép rotorjának fordulatszáma egyenesarányos a szélsebességgel, a teljesítménye meg köbösen arányos a szélsebességgel. A villamos gép teljesítménye egyenesarányos a fordulatszámmal, de maximuma bekorlátozott a névleges értéknél. (papírra rajzol, köbös és lineáris(korlátos) görbéket...megállapít: hogy ) egy bizonyos pont alattig mindig nagyobb teljesítményt tudna leadni a generátor mint a szélgép rotorja. A pontot az áttétel értékével lehet változtatni. Tehát csökkenő fordulatszámnál a gép teljesítménye is csökken, de a szélgép rotorjának teljesítménye jobban csökken! Minek a nagy villamosgép, ha a szélrotor nem tudja kihajtani? Avagy alacsony frekvencián(fordulatszámon) a gép kevesebb teljesítményt tud leadni, de a szélrotor mégkevesebbet. (a frekvencia mellett a feszültséget is változtatni kell, hogy a vasmag ne telítődjön, ezt egy frekiváltó tudja (névleges pont felett pedig a feszültséget nem lehet növelni, a szigetelések miatt))
Na ez kimerítő válasz volt, megint rájöttem milyen keveset tudok.
Lelkes kiscsapat verbuválódott össze hirtelen aszg. témában. Személyesen is érintett vagyok műszaki megoldásban. Ugyan a tervezett végleges szélerőművem hálózati betáplálású aszinkr. generátoros lesz (Ott sokkal inkább az áramszolgáltató által is befogadott szinkronozó automatika a nagy kérdőjel.) Viszont az ezt megelőző mérő "modellben" is aszinkr. generátort szeretnék használni sziget üzemben. Nem erőművi, de erősáramú ipari tapasztalataimra, gyengeáramú végzettségemre tekintettel próbálom megérteni és megoldani ezt a problémát.
Egyenlőre nem értem, hogy sziget üzemben rövidrezárt forgórészű aszinkr. gen-nál a frekiváltóval mit is kellene szabályozni? Szigetüzemben mi a szinkronfrekvencia? Magam részéről olyan megoldást keresek, ami barkács körülmények közt (alkatrész ár, beszerezhetőség) megvalósítható, ha nem is a legtökéletesebb, de magára hagyva biztonságosan működik elfogadható hatásfok menettel. Ezért vetődött fel a kondenzátoros felgerjesztés. Nyilván nem a Vestas OptiSpeed rendszert akarom megcsinálni. A teljesítménymenet elemzést értem, ok. Végig kellene futtatni párhuzamosan a hatásfokkal is. Akkor lenne teljesen meggyőző. Biztosan megtaláljuk a megoldást, én is ezen vagyok.
A szinkronfrekvencia az a freki, aminél a forgórészre pont nem hat nyomaték, azaz wforgórész = wmágneses tér (ekkor nincs erővonalmetszés a forgórészen),
wmágneses tér=2*pi*f/póluspárok száma. Na ezt kell visszafelé levetíteni, mert a fordulatszám az ismert, ebből kivonni a szabályozásnak megfelelő értéket(szlipet csinálni), és azzal a frekijű (PWM szinusz csomaggal) megküldeni a 3F hidat, PWM kitöltésébe bele kell venni a feszültség csökkentést (ami a híd tápfeszétől és a fordulatszámtól függ).
Jó estét szakik!
Én még csak elméletben épitetten meg a generátorom de már vannak problémájim.Léptetőmotor formájura akarom építeni-remélem nem kell magyarázni-csak igy tudom képek nélkül definiálni de megpróbálomLink Nos tudja e valaki hogy hogyan kell kiszámolni mennyi áram ill. feszültséget generál egy ilyen tipusú generátor és azt hogy a tekercseket hogyan kellene össze kötni hogy a legjobb teljesítményt kapjam? Köszi a válaszokat!
Ez is majdnem ok, kösz.
... vagyis a híd tirisztorait ezzel a PWM csomaggal nyitom (nyilván a 120 fokos eltolódást figyelembe véve), áram ennek megfelelően folyik a munkakörben. Engedelmeskedik az áramkör? Az egyetlen feszültségforrás a munkatekercsen a rotor forgásával indukálódott, azzal azonos fázisú feszültség. Vagy az energia leadási kényszer miatt nincs más választása? Es létrejön a kívánt szlip.
Az ember minnél több tudományt zsúfol a fejébe annál inkább rájön,hogy nem tud semmit! ez a sok tekercses dolog egy kicsit bonyolult lesz komoly elméleti tudás nélkül. Még egy tekercselő sem tudná megmondani (nagy tiszteletem a kivételnek) ők is úgy dolgoznak,hogy kivágják a régi tekercset, mérnek számolnak, és ujra tekercseik a motor úgy ahogy volt. Én mint nem hozzá értő úgy csinálnám, hogy mindegyiket egyenirányítanám és a kisérletek után dönteném el hányat kössek sorosan hányat párhuzamosan. Ha mindet sorba kötnéd szerintem csak egyenirányitva lehetne, akkor csak a feszültséget növeled, de az áram épp annyi minta csak 1lenne. Valójában szerintem a teljesítményt nem lehet így növelni adott körűlmények között P=UxI.
Ne alkalmazzunk már tirisztorokat, bőven van már jobb félvezető ilyen célra. IGBT kell ide, gyors is nagyfeszültséget nagy árammal képes kapcsolni, nem is drága, meghajtása is jóval egyszerűbb mint a tirisztoroknak (azokat ki is kell oltani!).
PWM frekvenciát úgy minimum 1KHz felett kellene megválasztani (1-3K környékén jó érzékenységű az ember füle! zenélhetnek a dolgok, de nagyon magas frekire sincs értelme felmenni (20KHz felett))
Látom te aránylag otthon vagy a szakmádban ,én is csak én esztergályos vagyok! Nemrég ecseteltem a problémámat itt a fórumon esetleg tudnál valami megoldást? többen javasolták a PWM szabályzást, de gőzöm sincs hogy működik,.Nekem a generátorból kivett feszültséggel kellene szabályozni.
Van egyszerű megoldás a fűtőszál teljesítményfelvételének csökkentésére, de nem hiszem hogy az egész rendszert tekinte ez a jó megoldás, csak egy kicsit tudnád kitolni a legerjedés alsó határát.
Mivel te is esztergályos vagy inkább javasolnám gaspa átalakítását, állandómágneses forgórészt tenni bele (de a gyári forgórészét tedd félre). Tettem fel én is forgórész elvi kialakítást néhány oldallal hátrébb beszélgettünk róla. Nem kell bele sok mágnes ehhez az 500Wos motorhoz max 5ezer lenne. gaspa: A forgórészedet szimulálva nem volt túl nagy jelentősége a vállaknak, ha hozzáveszem hogy korong mágneseket alkalmaztál, akkor elhanyagolható a hatása.
Találtam egy programot a neten a Savonius kerékhez, itt megnézhető a használata:Bővebben: Link
Itt letölthető:Bővebben: Link
Megjegyzés az állandó mágneses fogórészhez:
-a Gaspa motorjának állórészén a hornyok ferdék, ilyen villanymotort nehéz találni. -ezt a horonyferdítést a forgórészen igen nyűgös megcsinálni, a Te elképzelésed is csak némi számolás és rajzolás után fogadnám el, sajnos a másik rajz meg nem jó megoldás, a horony aljával van a probléma csavarvonal vagy síkba maráskor is. -egyenes hornyok meg milyen nyomaték hullámzást adnak? -persze meg lehet csinálni marógépen, ha valakit érdekel majd, el tudom mondani, de ez sem túl precíz ha a mágneses erővonalakat nézem. -a legjobb megoldás a pólussaru, de az nem kis munka.
Hát ez nagyon jó cucc épp Savonius építésén törtem az agyam, olyanra gondoltam ami kis széllökésnél is tud 100W körüli teljesítményt...
Ezer hála a többi fórumlakó nevében is ...
Remek segítség. Összevethetnétek az én tervsegédemmel (itt tölthető le, excel). Őszinte kritikát várok esetleges korrigáláshoz.
"gulyi88"! Légyszives az aszinkr. gen-ra is koncentrálni! Ennek végleges kapcsolási rajzát igencsak neked kell megtervezni. Amikor én teljesítmény-elektronikát tanultam az IGBT-t még fel se fedezték. Szerintem a mi "primitív" kondenzátoros megoldásunkkal is van értelme foglalkozni barkács körülmények közt. Más: Ha már házi PMG, én is a meglevő motorok rotor átalakítására szavaznék (vasmagos munkatekercsek, kis légrés, ugyanakkora fluxusmetszés kisebb átmérővel, kész csapágyazott ház). Nem véletlen, hogy a nagy ipari PMG-ket sem légmagosra gyártják! Na és, hogy 2 m/s-nál az 5 W/m2-nyi teljesítményt veszni hagyjuk? Bőven bepótolja az 5-6 m/s-os szeleknél. Bár én a marás-esztergályozás tudományától nagyon távol állok - imádom nézni.
Vezeklésül a töretlenül légmagos PMG-ben gondolkodóknak:
Ha már légmagos, akkor váltakozó mezejű. Ugyanakkora fordulathoz meredekebb, dinamikusabb fluxus metszés, nyilván nagyobb indukált feszültség. Igaz, hogy kétszer annyi mágnes. (hitelesnek tűnő műhelyrajzzal)
Na akkor konkrétabban,hogy néz ki ez az "egyszerű" megoldás? Szerintem nagyszerű lenne! A logikám a következő csökkenő szélsebesség esetén csökken a rotor fordulat is, állandó ohmikus terhelés esetén bizonyos értelemben önszabályzó a rendszer, mivel ha csökken a fesz, automatikusan csökken az átfolyó áram is. Így csökkenő generátor terhelés mellett "könnyebben" forog a rotor így a fordulat emelkedhetne, de akkor emelkedik az előállított feszültség,vele együtt az áram is! Magyarul beáll egy egyensúlyi állapot. Az elektronikával pont ezt szeretném elérni,hogy amikor kezd lecsökkenni a fordulat folyamatosan tehermentesíteni a generátort így nem gerjed le, és a fordulat is megmarad, esetleg még minimálisat termel is. Aztán ha gyorsul a szél ami lehet már 1perc mulva bekövetkezik akkor újból nagyobb teljesítményt tudnánk hasznosítani. az elektronikának nem kell feltétlen a feszültséget figyelni, ha a fordulatot figyelnénk is jó lenne, csak azt lehet,hogy bonyolultabb megoldani.
Kösz,hogy megnézted a szimulátorral én ezt csak behasaltam,de a mérés megnyugtatóbb.A mágnest felfogó csavarok is sokakat izgattak,mivel nem állt sokból egy póluson kicseréltem az inoxokat sima vasra,4-5% minuszt jelentenek.Véglegesítettem a generátort,így is bemértem nem szeretnék 3 emelettel feljebb problémával találkozni.Végül 400/p fordulaton 115V 15A kb1700W,kicsit több mint a multkori 1600W,mert megfeledkeztem a pufferkondira tett 100ohm-ról,nem szeretek kikapcsolt állapotban csavarhúzóval 115V-ra feltöltött 22000µF kondival találkozni,túl nagy kárt nem csinál,de aznap már nem kell kávét inni.Még egy ötlet a képen a forgórész berakására,ha félre megy nagyon ragaszkodik a lyukjához,neomágnesen nem szerencsés a galvanizálás megsértése./akit érdekel,előzmények a 279 és 299 oldalon/
Mi ez, amit többször is említettél már, hogy "váltakozó mezejű"? Mi váltakozik és hol?
Egyébként ez a perui még primitívebb, mint a Hugh Piggott féle.
Erbének igaza van,valoban ,,,még primitivebb,,, mint a Hugh Piggott neodimes változata,viszont elöször,olyan 8 éve,amikor megépitettem,nagyon kellemesen lepett meg,föleg hogy akkoriban a neodimek ritkák voltak,mint a fehér holló.Viszont a szükséges ferritmágneseket rossz hangszorokbol termeltem ki,igy nagyon olcsóra jött.És ami fontos,ne felejtsük el,hogy az ujjabb,neodimes változatok,ennek a ferritmágneses generátornak a feltuningolt változata.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |