Mit akarsz igazoltatni? Van itt rengeteg hozzászólás, amit lehetne.

Ilyen dolgok igazolásához nem kell szkóp, csak legfeljebb egy szimulátor.

(Ha talán arra a hozzászólásra válaszoltál volna, ami érdekel. Gondolom nem az elméleti elektronika HE-re való szükségességét akarod szkópképekből eldönteni...)

Tessék itt van egy a "vitából" . Erre gondoltál?

Ez a "DC-n történő induktivitásmérés" (igazából az egységugrásra adott válasz, tehát vannak nem DC komponensek is a DC-ben, méghozzá egy egységugrás) alapján történik. Ez elvben a legegyszerűbb módszer az induktivitás mérésre.

Az ábrán egy ideális, meg egy soros ellenállással rendelkező tekercs van. Látható, hogy a 0.időpillanat felé tartva az áram felfutási meredeksége független a soros veszteségi ellenállástól. Mindkét meredekség megegyezik. Tehát mérés szempontjából hót mindegy a soros ellenállás, ha elég kis t időn belül végezzük el a mérést. Periódikus jelekkel történő méréssel szemben ezért is előnyösebb.

Az egész abból indult, hogy egy hozzászóló gúnyolódni kezdett azzal a szöveggel, hogy biztos DC-vel mértük az induktivitást. Ez péplda arra , hogy azzal is mérhettük volna és ez ráadásul jó húzás is lett volna egyben. Szkópábra mellékelve.

Szerintem így már egyértelműbben lehet beszélgetni! Köszi.

Szia,
kösz a doksit,valóban jó!Őszintén beismerem hogy a nem nem egy elírás.Viccesen azt is mondhatnánk hogy a flyback SMPS a blocking oscilátornál kezdődött... A rádiótechnika 1991-8. számában volt egy cikk:Kapcsoló üzemű hálózati tápegység - amelyben világossan le volt írva a záróözemű feszültségátalakító működési elve.Habár van több alfaja,azóta már nem vagyok vak ezzel kapcsolatban... És ahogy egyesek biztatnak,az előtt és azóta is szorgalmassan olvasgatok,olvasgatok...Amióta nálunk is megvásárolható az UC3842,azóta szívessen használom a kissebb teljesítményű hálózati tápokban,érdemes kipróbálni...

Azért először definiálni kellene ki mit ért DC alatt!
Ha az egy állandósult állapotot, akkor az egységugrás hogy kerül definiciószerűen a képbe?
Mindenesetre, nekem az egységugrásról először nem a DC szint jut eszembe...

A szórt induktivitás teória is szimpatikusabb nekem, bár amit írsz elvonatkoztatva az is egyfajta szórt induktivitásként értelmezhető, de az a baj vele, hogy csak speciális esetben modellezi valamenyire a valóságot és éppen a (differenciális) fojtó differenciális zavarjelekre mutatott és nagysegrendekkel megnövekedett induktivitását nem modellezi le, a két különálló ferritrúdas modell, ami pedig a legfontosabb jellemzője ennek a fojtó típusnak!

Vélemény (ek)?

Még egy:

Szia,
Egy mérés még hiányzik,mégpedig az első, a párhuzamos kapcsolás egyik áthidalását eltávolítani és azokon a pontokon mérni ahol az áthidalás volt...

Parancsolj:

Kösz,
erről beszél Ethosz2 fórumtárs - ha a kapcsitáp és a fogyasztó közé beiktatunk egy "ilyen" folytót, a fogyasztó csak 0.54mikroH induktivitást "lát",ami néhány amperos áramnál sem viszi telítésbe a magot...
Viszont a tápegység és a fogyasztó közt pedig 59.53mikroH az induktivitás,ami néhánytiz KHertzen jó csillapítást eredményez...

Igen, de csak akkor fog csillapítást eredményezni, ha nem egyforma áramok folynak az adott időpillanatokban. Vagyis csak az áram különbözetekre jelent csillapítást. Különben marad a 0,54 uH, ami olyan, mintha ott sem lenne.

Leírnád a kedvemért, tulajdonképp mit akarsz kifejezni a szmájlikkal, mert énnekem nem esik le, és hátha valami fontos van a vigyor mögött?

[OFF]Leírom - ebben az esetben nem kifejezetten néked vannak a smajlik,szíves elnézésedet kérem...
Néked csak - Kösz

Dehogynem modellezi le! Nézd meg az előző oldalon a rajzot. Tökéletesen modellezi a valóságot. Két féle áramirány lehetséges. Kétféle úton tud menni a fluxus. 1. A gyűrűben körbe, 2. Kilép a gyűrűből és a levegőben zárodik az erővonal, a forrás a gyűrű két átellenes oldala (É-D) pólus. Ez csak egy egyszerű tekercs, nehogy már ilyen nehéz legyen megérteni, hogyan is működik. Egyébként nem az én elképzelésem, én is csak SPafitól tudom, hogy is működik ez a tekercs. Gondoltam megosztom itt ezt a dolgot, mert nagyon érdekesnek és hasznosnak találom. Erre támadásoknak vagyok kitéve azok részéről, akik nem értik meg a működését.

(A DC-t nem kell definiálni, már definiálva van több mint 100 éve. Az egységugrás utáni 0. időpillanattól máris DC-nek számít. A válasz is csak onnantól érdekes. Az viszont nem DC.)

1.Nem is írtam sehol ennek az ellenkezőjét!

2. Kizárólag az áram különbségekre kell a differenciális induktivitás. A közös módú az ugyanolyan nagyságú és irányú komponensekre van, az meg sokkal nagyobb.

Két eltérő áramot felbonthatsz két ugyanolyan nagyságú és irányú komponensre, és egy ellentétes irányú különbségi áramra. Értelemszerűen a közös induktivitás adott. A differenciális miatt pedig egy CLC szűrést is megvalósíthatunk egy ilyen tekerccsel.

Basszus ez egy porvas 2 menettel, ezen hogy akartok pontosan mérni?

Jobb lett volna egy zöld ferrit 100x-ekora értékekkel, csak könyebb lett volna. Mindegy a dolog szépen látszik még ezen is.

A vita meg szerintem eldöntve...

Három menetnek nézem. Valószínű, hogy porvas, a ~80 Al értékével.

Ahogy mondod...az elején is világos volt (nincsen smajli)

Nem tudom, hogy ez milyen tekercs, de SPafival mértünk egy ilyen táp folytót azon 25mH/100uH érték lett. 100uH vel már lehet egy komoly szűrést megvalósítani. A vezetett zavarokat meg a 25mH elégj ól kiszedi.

A 100uH-t a vasmagból kilépő erővonalak okozzák amik létrehoznak egy "szórt induktivitást". De persze ez egy légréses vasként működik így egy meghatározott áramnál ez is betelít és lecsökken a 100uH is.

Több félreértést is látok:
- Lehet, hogy egyeseknek újdonság a differenciális fojtó eltérő induktivitása közös módú és diferenciális jel esetén, de ez nem valami új találmány és nem is vitatta senki.
A vita nem is erről eszkalálódott, ha jól láttam, hanem a közös módú jelre mutatott induktivitás értelmezéséről!
- Szerintem azt a jelenséget, hogy a két tekercs mágneses erővonalai nem záródnak egymásban szórási induktivitásnak nevezzük. Igazából Te is ezt rajzolgatod, csak a rajzodnak az a hiányossága
hogy differenciális jere vonatkoztatva is megvan a szórt induktivitás amit viszont nem ábrázolsz. A szórt induktivitás nem függ attól, hogy éppen milyen irányban folynak az áramok.
Azaz az erővonalak egy része mindenképp kilép a vasmagból függetlenűl attól, hogy differenciális vagy közös módú a jel, és ez fogja képezni a szórt induktivitást! És ebből következik:
1; A diferenciális jelre a ferritgyűrűben záródik az erővonalak nagy része de egy része a levegőben a szórt induktivitás miatt.
2; Közös módú jelre a ferritgyűrűben elvileg a gerjesztés nagyrészt kioltja egymást, de az erővonalak egy része kilép belőle szórt induktivitás miatt és a levegőn keresztűl záródik.


- A modelezésnél én matematikai leírásra gondoltam, de belátom, hogy nem erre a fórumra való téma (ez nem lebecsülése ennek a fórumnak)

- ebben sem értek veled egyet.

Sajnálom, hogy Te támadásnak éled meg azt, hogy ha valaki más véleményen van! Én pusztán csak azt írtam amit gondolok ezekről a dologról.

Tökéletesen egyetértek veled csak felcseréled a "differenciális kifejezést! Azt arra használtam, amikor van különbségi áram megy a drótokra és megmutatkozik a 100uH differenciális induktivitás.

A közös módú az azonos irányú és nagyságú áramoknál lép fel:

Felírtam az ábrára is! Nézd meg csatoltam!

"Idézet:
„Az egységugrás utáni 0. időpillanattól máris DC-nek számít.”
ebben sem értek veled egyet.

Sajnálom, hogy Te támadásnak éled meg azt, hogy ha valaki más véleményen van! Én pusztán csak azt írtam amit gondolok ezekről a dologról."

Na ezt kifejtenéd bővebben? Szerintem az egységugrás után a feszültség az egy állandó feszültség. Vagy szerinted valami változik benne? A tekercs árama meg az előző oldalon van szimulálva.

Egyébként többször leírtam, hogy igazából nem DC-n mérünk feszültséget, mivel a feszültségugrás adja az AC komponenseket, amiből a hálózat válaszának tranziens összetevőjéből történik a mérés.

Na tehát van egy egységugrás utána a feszültség "DC" nek számít. Az áram nem. Van egy tekercs, erre kapcsoljuk a feszültséget ennek a válaszjele az áram amiből meg lehet kapni az induktivitás értékét. Kár tovább ragozni, csupán ennyiről van szó.

Katt ezt támadta meg, hogy soros ellenállás meg stb. Erre tettem föl a képet, hogy a soros ellenállás nem befolyásolja a válaszjelet 0.-hoz tartó időnél, ezért akkor is korrektül lehet ebből a válaszból mérni. Röviden, tömören ennyi.

Ha erre gondolsz: akkor tényleg a "közös módú"-t kellet volna írni, de a hozzászólás többi részéből reményeim szerint azért világos és egyértelmű, hogy mire gondoltam. De legalább ebben egyetértünk.

Az egységugrás témában más koordináta rendszerben gondolkodunk. Én ha DC szintről van szó, mindig állandósult állapotot feltétezek, és ha közben volt egységugrás vagy bekapcsolási tranziens akkor annak mérhető hatásainak lezajlása után vizsgálnám a rendszert. Különben sarkítva a dolgot a négyszögjelet is nevezhetnénk olyan DC szintnek, amely periodikusan ismétlődő egységugrásokból áll, ami nyilvánvalóan merész kijelentés lenne!
De valóban nem érdemes ezt tovább ragozni, mert ez már kezd filozófiai kérdéssé válni...

Sokmindent lehet sokféleképpen értelmezni. Az információ meg elég gyatrán megy át írásban (főleg, ahogy én fogalmazok) ebből kerekedett a mostani vita is főleg.

Közös módú áramnál azért nem ábrázoltam a kiszóródó erővonalakat, mert szerintem itt nem volt ez annyira fontos. Persze nem mondtam, hogy nincsenek. A második (jobb oldali) rajzon viszont pont ez a lényeg, azért ott ábrázoltam.( Matematikailag térelméleti módszerek kellenének ehhez, ezért is nem állt neki most senki szórt induktivitást számolgatni egy torroidra, én is inkább rajzoltam).

A mérésről annyit, hogy természetesen itt nem az állandósult állapotot kell nézni, (igazából az lenne a DC persze).

Szerinted, érdemes okítani azt, aki ilyet állít?

"Hát igen, a hozzáértést egy ilyen eadx szerinti növekedő áram egy tekercsre kapcsolt DC fesz alapján, hát hogy is mondjam, vannak hiányosságok, pedig ez nagyon alap..."

Amikor én azt írtam, hogy a tekercsben ohmos ellenállás is van. De, biztosan megváltozott a fizika...

Szerintem az válaszod előtti hozzászólásban világosan leírtam, hogy ideális tekercs esetében! Nézd vissza légyszíves!

Erre jöttél te az eados dologgal, ami nílvánvalőan nem igaz!

Okításra tőled nem szorulok rá szerintem , (legalábbis nekem ez derül ki a hozzászólásaidból). Ha valamit tudni akarok és nem világos, akkor olyanoktól kérdezek, akik értenek a dologhoz, például megkérdezem Pafi-tól...


Egyébként hogy is van az az áram, ha van ellenállása a tekercsnek, milyen függvény is írja le szerinted. Már csak azért kérdem, mert nem írtál le konkrét függvényt. Én írtam. Így lenne korrekt, ha le is írnád, ha már a témánál vagyunk!

Én ezt írtam:

""( Nem lehet, hogy te arra gondolsz, hogy ha egy tekercset rákapcsolunk egy DC feszültségre, akkor abban egy e-ados függvény szerint nő az áram, aminek a végértékét a DC feszültség és a tekercs Ωos ellenállása határoz meg? De hol van ebben a nem DC mennyiség? Sehol... vagy, meg tudod mondani a frekvenciáját? Mennyi? )"


Nos, mint mondtam, az "eadx" hát nevezzük kis tévedésnek... "

Ebben, szerinted mi a tévedés? Mert hogy még rá is kérdeztem...

Linkeld be, hogy hol írtad le, hogy ideális tekercsről van szó és még azt is, hogy én hol írtam olyat ami megcáfolná, hogy ideális tekercs esetében az a mérési metodika amit leírtál ( az árammeredekségből ) nem lenne igaz.

Nekem az a meglátásom, hogy te csak a magadét fújod és még véletlenül sem figyelsz arra, amit más leír.

Ha nem akarod, hogy okítsalak, akkor miért linkeljek be neked bármit? Egyébként, már korábban megírtam, hogy nekem teljesen mindegy, hogy te mit hiszel, vagy mit fogadsz el, vagy éppen mit tudsz, akár helyesen, akár helytelenül. Az okításnál az előbbi hozzászólásomban sem magamra gondoltam, de hát ezt is benézted... A SPafitól tényleg lehet tanulni. Egy dolgot már igen jól elsajátítottál, de annak semmi köze nincs az elektronikához...

Tessék itt a link, világosan látszik, hogy ideális tekercsről beszéltem. Erre jöttél az eadx-es hülyeséggel, ami, mint mondtam nem igaz!

Bővebben: Link

Nem baj.