Majdnem.
Addig jó hogy amivel az egyest elkezdted az megy a csillagpontba majd a 6os befejező szálját polaritáshelyesen kell összekötni a 7_12 részzel, ugyanazon menetiránnyal tekerve a hatósból a 12esbe kell átmenni (mert annál a másik pólus lesz, így fordított oplaritású). Aztán a 7esből a 13ba, 18ból a 24be....
Ezek így sorbakötve adnak egy fázist. A másik két fázis pont ugyan így van csak +2horonnyal és +4horonnyal eltolva. (csillagpontba megy az 1,3,5 ben elkezdett szálak, kivezetés pedig a 36,2,4 hornoykból jön ki).
Gyakorlatilag nehéz úgy megtekerni, hogy a hornyok telelegyenek, mert a tekercsfej nem fog elférni a gyári helyén.
Itt is meggondolhatod, hogy kiviszed mint a hat véget és külön 2utasan egyenirányítod szűröd és utána sorbakötöd (ez a csillagkötéssel szemben +75% feszültségemelés).
Itt van tekercselésről szóló könyv is
(Kis villamos motorok áttekercselése
Villamos forgógépek tekercselése címmekkel)

Aszinkron motor generátoros üzeméről olvastam itt a fórumon, ilyeneket:
- három fázisú aszinkron motor felgerjed, ha kapcsaira kondit kötünk.
-az egy fázisú motorra is csak kondi kell.
Erbe meg írta, hogy az egyfázisú aszinkron motor segédfázisának a tekercse néha olyan, mint a főfázisé. Kérdés: azonos menetszámú is? Mert ha igen, akkor egy négypólusú aszinkron motor üzemi segédfázissal átköthető nyolc pólusú generátorrá, és akkor már 400-500 ford/perc-nél fel kell gerjednie.
Ma meg elolvastam egy automata mosógép villanymotorjának (Energomat, motor típus: GU 950 F7 n1) adattábláját:
2800 ford/perc-nél 250 wattos, 325 ford/perc-nél 55 wattos a motor. Hat kivezetése van: w1, v1, u1 jellel az egyik fordulat. Nem tudom, szabvány jelöli ez esetben a fő és segédfázist? Mindkét fordulathoz 16 mikroFarad-os kondi kell. A külső átmérője kb. 160 mm, az állórész szélessége kb. 60 mm. Nem szedtem szét. Az viszont biztos, hogy az állórész hornyai jó nagyok, hisz mindkét fordulat tekercse befért.
Nem folytatom, jobb ha ezt hozzáértők teszik.

Valószínű a kis fordulatnál a két tekercs egyforma, Mivel itt is csak három kivezetés van, a program kapcsoló úgy váltogatja a forgásirányt, hogy a tekercseket felcseréli. én is kísérleteztem hasonlóval, de sehogy nem akart generátor üzemben menni... minden létező megoldást kipróbáltam de nem jött össze. A három fázisúakkal nem volt gond mind működött (hármat is kipróbáltam)

A benzinmotoros áramfejlesztő egy fázisú aszinkron motorja hogy lesz generátor? Vagy rossz az infó, vagy rosszul értelmeztem valamit?

Biztos,hogy létezik olyan (is) csak nekem nem jött össze. De engem is érdekelne a téma.

A benzinmotoros áramfejlesztő Generátora eleve generátornak lett tervezve,ha leveszed a generátor hátsó védőlapját,akkor 2 féle esettel találkozhatsz,az elsőnél van egypár kolektorgyürü,és a forgorészbe beépitve 4,ill. 6 db.dioda,ezeknek külőn kiképzett rekeszük van,a második,a kissebb teljesitményüekben az állorészből külőn erre a célra tekert tekercsből,két kivezetés egy elektronikus feszültségszabályozóval szintén csuszógyürün keresztül a rotort gerjesztik.

A benzinmotoros áramfejlesztőkben szinkron generátor van, ami annak is terveztek. A feszültségét a forgórész egyenáramú gerjesztésével, a frekvenciát a meghajtómotor fordulatszámával szabályozzák. Ha megnézed a konstrukciót, mindjárt szembetűnik, hogy a gép külső átmérője, és a forgórész átmérője is nagyobb mint egy hasonló teljesítményű szinkron, vagy asszinkron motoré. Ez szembeötlő az autó indítómotorja, és generátora esetén. Ezen okok miatt problémás motorok alkalmazása generátorként, de nem lehetetlen.

Részben igazad van! de láttam már nem egy aggregátort, aminek a "fekete" dobozában böhöm nagy kondik voltak (3db) és nem kínai volt, hanem magyar evig, a generátora meg imi gyártmányú, ami villanymotornak nézett ki!

Biztos hogy nem mindegy, hogy egy 80as évekbeli magyar aggregátorról vagy egy új hondáról van szó.

Indukciós generátorok - meglepő, de lehet, hogy igaz leírás 1f-ú indukciós motorból generátor:
(Google fordító és kis nyelvi fantázia - afizika ugyanaz.
(Egyenárammal felmágnesezni, ha nem gerjed fel elsőre hosszabb állás után; terheletlenül felpörgetni és minden kikapcsolásnál először a terhelést leválasztani és csak utána hagyni lefékeződni, mert ellenkező esetben demagnetizálódik a rotor! ~ 1kW-hoz ~200 µF-t használt)
Egyéb nézgelődni és csodálkozni valók tárgyi témában:
Motor and generators

A "Link2" diagram a rövidzárási áram és az üresjárási feszültség a fordulat függvényében. Nincs abban furaság, kb. ezt produkálja minden 500W körüli PMG generátor.
Pl. 500-s ford, Rb~5ohm
Ezen a fordulaton pl. 5ohm-s terhelésen
(2 db sorbakötött 12V/25W ízzó) 80W-t ad le.
Igaz, hogy 1200-s ford. felett "szerényen" elhalgatták a fesz. diagram menetét. Vagy vízszintes lesz, vagy túllépi az átütési feszültséget.

Aszinkron motor (kalickás forgórésszel) generátoros üzeme:
-Erbe a 941870-es hozzászólásában írta: „Eddig még nem hallottam olyanról, hogy egyfázisú aszinkron motor nem volna alkalmas generátor üzemre......”.
-Gulyi88 már régóta magyarázza itt nekünk ennek az elméleti részét.
-Ha valaki elvégzett egy emelőgép kezelői iskolát, az tanult is az aszinkron motorok féküzeméről (generátor üzemmód), darunál alkalmazzák.
-Laccika77 ezt ki is próbálta három fázisú motorral, ment neki, csak az egy fázisúval nem boldogult.
-Én meg ma kerítettem egy picike több fordulatú aszinkron motort. Részint hírtelen nem tudtam hová tenni a sikertelen kísérletet, részint (lehet hogy csak az elméleti tudásom hiánya miatt) támad pár fura gondolatom a generátoros üzemmóddal, amit ki szeretnék próbálni.

A gerjesztett forgórészű generátorok átmérője nagy, lásd autó generátor. Ez igaz. Az ok prózai: az adott konstrukcióval (körmös pólus) a gerjesztés fluxusát nem lehet széles állórészre felvinni, így a teljesítmény miatt az átmérőt kell növelni (meg a fordulatot).

Indukciós motorból generátor:
A mellékelt ábra segítség lehet a kondenzátor kiválasztásához (nagyságrendben).
A rotor demagnetizálódására illik odafigyelni.

Persze, az asszinkron motornak is van generátoros üzeme. Ahogy a darunál is találkozhattál vele. Egyébként minden villamos gép reverzibilis, minden különösebb probléma nélkül működnek motorként, és generátorként is. Csakhát a konstrukciója meghatározza, hogy melyik üzemre a gazdaságosabb, és ez az amin utólag nehéz, vagy nem lehet változtatni.

Valaki régebben írta itt, hogy az aszinkron generátornál a kondi(k) kapacitása függ a fordulattól is, ezt alá támasztanám, olyat tapasztaltam amire eddig nem is gondoltam. A generátor felgerjesztett de üresjárati állapotában (mikor csak kondik vannak rajta) Jelentős áram folyik a kondik és a generátor között, (amiből nem használunk semmit) és ez a helyzet a fordulatszám fokozásával csak romlik! Nálam a motor üzemi szinkron fordulat 1,5szörösénél már több mint üzemi áram folyt, és jött az amperszag! És majdnem megfogta a hajtó motort, ami sokkal nagyobb teljesítményű mint a kísérleti generátor...hmm...? Azt a következtetést vontam le, hogy inkább mellőzöm, ezt a megoldást.

Sziasztok.

Most találtam ezt a videót. Kiemeltem a lényeget két képben.

Centrifugális lapátszögállítás egyszerűen. Egyszerű konstrukció. Szerintetek mennyire tartós?

Üdv! Én ezt a megoldás már fölvetettem régebben a vasmagos generátor légrés szabályzására! Szerintem borzasztó egyszerű és megbízható szerkezet, a kopással nyilván számolni kell, és a csukló pontokat úgy kell elkészíteni,hogy tartós, és "gondozásmentes" legyen. Pl: rozsdamentes tengely, bronz persely. Furcsa lenne ha egy hosszabb állás után összerohadna az egész. Nagyon sokan mindent elektronikával akarnak megoldani, de az is elromlik néha, általában a legrosszabbkor.

Vajon, hogy befolyásolja a tsr függő hatásfokot? Vagy csak viharvédelemre gondolsz?

Szerintem ez csak lerontja a hatásfokot, pontosabban maximálja a fordulatot. A rugó erejével és a súly távolságával lehet variálni.

Nem a viharvédelemre gondoltam.
Korábban szó volt a lapátszögállításról, mint lehetséges módról a gyengébb és a viharos szelek megszelidítésére.

Ez tényleg maximálja a fordulatot de ez nem olyan rossz dolog ha a generátor a közepes és kis szelekre van beállítva.

Más.
Erről eszembe jutott egy dolog.
A hegesztőtrafókon is úgy változtatják az ampert hogy ki-be tekerik a vasmagot.
Ha a generátor vasmagját tudnánk ki-be mozgatni a fordulatszám függvényében akkor...
(hátha valaki befejezi a mondatot)

Szives elnézést de ez már tényleg spanyol viasz.Egyébként olvastam valahol,hogy voltak régebben ilyen irányu kisérletek,de ennél jóval hatásosabb,és főleg egyszerübb megoldások kiküszőbőlték ezt a megoldást.A tekhnikai oldalárol nem is szoltam,mindenesetre nem a legegyszerübb.Esetleg egy olyanra gondolhatsz hogy a tárcsákat eltávolitani egymástol,vagy a rotort ,,,ki-be,,, huzigálni az állorészből.(forgás kőzben) Hmmmm.

A rotort ,,,ki-be,,, huzigálni az állorészből.(forgás kőzben)
Erre gondoltam de csak egy kósza ötlet volt.
A centrifugális erő elvileg megoldaná.
Gyakorlatilag viszont nehéz lenne kivitelezni vagy körülményes.
Egy kósza ötlet volt.

Szerinte nem egy elvetélt ötlet, csak jól kell kivitelezni. De fordítva is működhetne.? Nagyobb szélben inkább befelé fordítva a lapátokat. A generátor forgórész tengely irányú elmozdítása megoldható lenne (pl: mint az autó önindítóban) ahol a forgás hatására mozdul el a fogaskerék.

Elég vakvágánynak tűnik ez a tisztán mechanikus szabályozás, de első olvasatra semmit ne vessünk el!
Néhány kétségem:
A légrés állításnál tized milliméternyi szabályozást kellene megoldani!?
A lapátszöget nem a fordulattal négyzetes (centrifugál) arányban, hanem a pillanatnyi terhelést is figyelembe véve több tagú exponenciális függvény szerint kell szabályozni.
Mindkét mechanikus szabályozás energia igényes önmagában a légellenállás és a mágneses vonzás leküzdése plussz a nem kis surlódási veszteség, amit a kivehetőből kell feláldozni!!! Ez nem lesz kisebb, mint a gk. generátorok sokak által rémísztőnek tartott 30W-nyi gerjesztési vesztesége.
Ilyen irányú kutatások voltak (ipari szélerőművek, laboratóriumok, söt Darrieus eredeti szabadalma is így nézett ki). Nem lehet véletlen, hogy elvetették ezeket (spanyolviasz). Jól választott lapát alakkal és lapátszöggel amatőr szinten kiváltható, illetve kétszer akkora szélkereket kell csinálni a mechanikus kereplőkkel, excentrikus pályákkal, rudazatokkal teletűzdelt szélforgó helyett.
Persze tanulmányozni, kisérletezni mindenkinek szabad akarata szerint lehet.

Ha ez nem működne nem volna helikopter Egyébként valóban körülményes jól megcsinálni, ebben igazat adok neked. Én ezzel a röpsúlyos dologgal arra gondoltam,hogy a lapát alap helyzetben ideális elrendezésben van, és dolgozik. Ha viszont a nagy szél hatására túl akarna pörögni akkor kezd dolgozni a szabályzás és, lekorlátozza a fordulat számot. Így nem tesz kárt a szél a rotorban ,és a generátor sem ég le. Szerintem nem rosszabb, és nem is bonyolultabb, mint a kifordítós módszer, ahol biztonsági okból "lekapcsoljuk" a gépünket amikor nagy a szél, a sok energia meg elvész.! Nem láttam még működés közben ilyen automatikusan kiforduló megoldást, de biztos vagyok benne, hogy eléggé igénybe veszi a szerkezetet! Vagy tévedek?

Ez nem viharvédelem,ez csak fordulatszám szabályzó...Ettől még fellökheti egy viharos lökés a tornyodat! Ez nem véd semmit a hirtelen széllökések ellen...Viszont remek túltöltés szabályzó

A szélerőművekbeni használhatóságára gondoltam.
A "bólogatós" viharvédelemmel nekem is hasonló aggályaim lennének. Ráadásul ez rángatás (állóhullámok a toronyban) a széllökések miatt.
A lapát mechanikus állításának a viharvédelemben, ami alatt a nagy, kártékony szélsebességet értem (a +/-50%-s széllökések ellen nincs más védelem, mint kellően szilárd torony és szélkerék), túltöltés, generátor leégés elleni védelemben használható ötletnek tartom. Valahol 50-60 km/ó-nál kezjen kiforgatni. Az üzemi tartományban nem biztos, hogy jó irányba szabályozna - no, meg ott minek csökkenteni a teljesítményt? A fordulat stabilizálás (pl. aszinkron generátor probléma) olcsóbban, egyszerűbben, üzembiztosabban oldható meg elektronikusan, vagy hálózatvezetett betáplálással.
Persze ezek az én szélerőmű építési irányom szerinti gondolatok. Nyilván sok egyéb jó megoldás is létezik!
Határozottan emlékszem egy '70-s évekbeli Ezermester szélkerék leírásra, ahol ezt rugóval (békebeli bicikli ülés rugói) oldották meg.
Hogy az eféle (centrifugál, vagy rugós) mechanikus állásszög "szabályzás" mit művel a +/- 50%-s széllökéseknél? - tapasztalat kellene.

Üdv!

Állandó mágneses generátorral megtermelt áramot ami szinte szélcsendben is termel min 12v ot és 1 ampert milyen modon lehetne 100méter távolságra elvinni?
Vagy lehetetlen ekkora távot átkötni?Akksikat töltenék vele csak az a gond hogy nagyon nagy a táv a generátor és a szobám között.

Ugy 2 X 6mm.-es rézvezetékkel már elfogadhatoan kis veszteséggel elvihetsz 1-2 ampert 12 volton 100 méterre.(csak vezeték ára mennyire elfogadható?).Egy nagyon megszivlelendő tanács : akkut,főleg tőltés alatt levőt,lakásban tartani,nagyon nem ajánlott,az akku gőzők,már nagyon kis mennyiségben is nagyon hamar galyra vágják az egészséget,főleg a tüdőt.