Mondjál párat ne kímélj és meglátom mennyire áll hozzám közel.

Energiaelosztás.

Valami fizikailag itthon is megépíthető dolgot szeretnék elsősorban csinálni akár csak elektronikai vagy elektromechanikai is lehet nem túl nagy bonyolultsággal és itthoni körülmények között kivitelezhetőnek kéne lenni. (Kevés esztergálás, sőt lehetőleg nélküle.)

Nincs több ötletem

Ha epitenel egy ilyet, az szep elektronikai/mechanikai/programozasi/vezerlesi feladat lenne (nezzed meg a linkelt pdf-et). Erzekelo lehet ultrahangos erzekelo, infradetektor vagy gyorsulasmero+giroszkop paros.
Ultrahangos
Link
Pdf
Link2

Milyen témát választottál végül?

Jó kis feladat lenne ez is.

Írd már meg, milyen témát választottál végül?

Jól eltűntél C27

Helló.
Elég sok dolgom volt ezen kívül is.
Végül is csak maradok a motorvezérlésnél csak egyég más témában.
Még nem végleges igaz, de nagyon valószínű, hogy elektromos autó motorvezérlését kéne megcsinálni mikrokontorollerel.
Terveim szerint BLDC és soros gerj. szénkefés dc motor meghajtására is alkalmas lesz (teljesítmény még kérdőjel).
Eddig még az eszközökön gondolkodok. Segítség jöhet.

Szia!
Az elektromos autóvezérlés téma nagyon jó választás lehet. Általában az elektromos járművekbe DC vagy BLDC motorokat raknak, mégis a legutóbbi Magyar Regulán az egyik standon kiállított elektromos autóba aszinkron motort építettek, ráadásul kettőt, elektromos differenciál művel. Szóval az ambíciódtól függően jól el lehet bonyolítani.
Ha BLDC motor vezérlést akarsz építeni, akkor ajánlom figyelmedbe a villanykerékpárok motorját, szerintem az is jó lehet.
Ha valóban egy elektromos autót akarsz építeni, nem lesz könnyű/olcsó DC motort sem szerezni, BLDC-t pedig még nehezebben.

Helló.
Reményeim szerint olyan vezérlőt tervezek ami mind a normál szénkefés dc mind a bldc motorokhoz jó. Asszinkron motorokat inkább hagynám, főleg azért mert túl nagyok ha már csak egy 10Kw-ost nézünk is.
Építeni nem fogok autót, maximum csak a vezérlőt és egy próba motorral tesztelném (nem kell feltétlenül 20Kw-nak lennie).
Mostanában úgy is sok téma van ilyen akkor gondoltam valami "univerzális" vezérlőt kéne tervezni, én csak 1 motoros vezérlőt tervezek, persze ha az ember sorba köt 2db kisebbet megoldható úgy is.
Ez a diplomamunka inkább ápépítéshez lenne jobb, de legalább is én csak a villamos vezérlést tervezem, árampedállal (talán hall szerzorosat) és természetesen tölti motorféknél az akkut. A vezérlő lesz bonyolult és a program ráadásul tudomásom szerint bldc motoroknál is van 2 féle típus: a hall szenzoros és az a nélküli.

Szia!
Én nem vetném el az aszinkron motor lehetőségét sem, már csak azért sem, mert szinte teljesen ugyan az a főáramkör kell neki, mint a BLDC motornak, csak hát a vezérlés elve az egészen más.
Egyébként szerintem ha azonos teljesítményű és pólusszámú (névleges fordulatú) DC, BLDC, aszinkron motort egymás mellé raksz, szerintem nem az aszinkron lesz a legnagyobb, viszont a legolcsóbb.
Van elképzelésed, hogy milyen processzorral oldod meg a vezérlést?
Mekkora akkumulátor feszültségre akarod tervezni a rendszert?

Ezek mind kérdőjelek még számomra, az asszinkront sem vetettem el teljesen, de nem tudom hardver változtatás nélkül meg lehet csinálni asszinkron és bldc vezérlést? Mert ha meg lehetne akkor 2 programverzió készülne így alkalmazható lenne szinte minden motorhoz. Persze sokkal egyszerűbb lenne ha egy konkrét motortípusra állnék rá. A bldc viszont korszerű és kicsi (és nagyon drága).
Processzoron sem gondolkodtam még konkrétan talán egy atmega128 szóba jöhet bár nem tudom elégséges e a feladatra, bár elvileg elégnek kellene lennie, nem tudom ez sokmindentől fog függni. Még az alapokat kell tisztáznom, segítség jöhet + tanárokkal is beszélni fogok.
Akkumulátor feszültségen sem gondolkodtam még, elvileg jó lenne olyat ami azért nem okoz olyan problémát hogy ha hozzáér valaki nem lesz annyi, de alacsonyabb feszen nagyobb áramra kell számítani, így még gondolkodok. Talán 100V környékén gondolkodom (esetleg 80V).

Az ipari kereskedelemben kapható olyan hajtás, ami lehet aszinkron, vagy szervó (a szinkron, szervo, BLDC motorok fő felépítésükben megegyeznek), csak a megfelelő szoftvert kell hozzárendelni. Ha méred a motor 3 fázisában az áramot, a feszültségeket, és van inkrementális kódadó fogadására mód, akkor szerintem hardver oldalról minden meg van, hogy bármelyik motort kiszolgáld.
Az Atmel processzorait sajnos nem ismerem.
A Microchip oldalán viszont tudom, hogy van több irodalom mind BLDC, mind vektoros aszinkron motor vezérléséhez, illetve minta programokat is találsz. Az idevágó szakirodalomban elég sokféle vezérlési elv olvasható. Ha érdekel, küldhetek egy-kettőt, ami nekem tetszik.
A feszültséget szerintem válaszd a lehető legnagyobbra. Annak kéne utána járni, hogy van-e valamilyen előírás a gépjárművekben alkalmazható legnagyobb feszültségszintre. Ezt lehet, hogy valamelyik átépítéssel foglalkozó embertől/cégtől megtudhatod.

Most olvastam, hogy a hibridautókban 600V fölötti a nagyfeszültségű akkumulátorpakk. Ilyen nagyot én sem választanék, de kb. a fele (230*gyök2 =325V) több szempontból is kedvező lehet, egyrészt a 230VAC motorokat áttekercselés nélkül lehetne használni, és jók lennének az elterjedt 600V-os IGBT-k, de sajnos még ehhez is rengeteg akkumulátort kell sorba kötni.

Helló.
Ha tényleg tartani akarnám a kb. 300V-ot ha még 24V-os akksikkal számolok az is túl sok, és megvan a veszélye az áramütésnek is. Ahhoz hogy valaha is elterjedjen az elektromos hajtás nagyon biztonságosnak kell lennie. Ha megnézel egy benzines autót elvileg "bárhova" nyúlhatsz nem valószínű hogy meghalsz (még a gyújtótrafó is inkább rossz emlék, de nem hinném h halálos tud lenni normál körülmények között) itt viszont komoly áramok is vannak a viszonylag magas feszek mellett. Én nem gondolom, hogy ilyen magas feszre kéne tervezni. Persze áramok szempontjából kellemesebb lenne. Be kéne pontosabb határolni milyen kereteken belül még nem túl veszélyes az egyenáram vagy olyan kialakítást kell végezni h még szigetelés megbontással sem lehessen hozzáférni a 300V körüli feszhez.

Lehet hogy ezt a feszültség/motor választás kérdést kicsit távolabbról kellene megközelíteni.
Ha jól értettem, valamilyen benzines kocsi átépítéséhez való univerzális szabályzót szeretnél készíteni. Ezt a témát én csak hobbi szinten figyelem, de bennem az összegződött, hogy akik ilyet csinálnak, azok a régi motort kiszedik, a sebváltó már általában marad, és egy közdarab segítségével építik rá a villanymotort. A motor teljesítménye 4...10kW között mozog. Általában mindenki legalább 40km-t el akar vele menni, de inkább 100km-t.
Szóval szerintem ezeket a kiinduló adatokat kellene tisztázni, így láthatnád, hogy mekkora akkupakk kellene, ez Magyarországon mily elemekből lehet reálisan összeépíteni. Ez valamennyire be is határolja majd a kialakítható feszültség szintet.

Találtam egy anyagot, ami a motorokat is áttekinti. Ami nekem furcsa, hogy bár az ideális fordulatszám karakterisztikát felrajzolja, de nem tér ki arra, hogy melyik motorral hogyan lehet megközelíteni. Szerintem az aszinkron motor mezőgyengítéses üzemben (a névleges frekvencia fölötti tartomány) teljesen ilyen karakterisztikájú.

Én nem igazán átépíteni akarok csak megemlítettem, hogy olyan hajtást szeretnék tervezni ami felveszi a versenyt a benzines hajtással. Tehát lehetőleg ne legyen túl magas feszültség ami esetleg halálos áramütést okoz, de mégis ezen kereteken belül a lehető legmagasabb feszültséggel szeretnék dolgozni (talán max 100V ennek még mindig utánna kell néznem) emiatt valamivel kevesebb áram szükséges mintha nagyon alacsony fesszel dolgoznék. P=U*I miatt sajnos egyik csökkentése a másik növelésével jár.
Motork terén olyan motort szeretnék alkalmazni ami tényleg normális. Ezalatt azt értem, hogy kefés motorok valószínűleg kiestek a kefék kopása miatt gondok lehetnek.
Az asszinkron motorokkal az a baj, hogy egy frekvenciaváltó vétele vagy megtervezése nagyon költséges és még nem igazán tudom hogy lehetne magas fordulaton járatni a motort lényeges nyomatékveszteség nélkül. Ebből a szempontból a bldc szinkron motorok jobbak mivel magasabb fordulatszámmal alap esetben forogni tudnak. Addig egy bolti asszinkron 400V és jobb esetben 2800-3000f/min. Lehetőség szerint nem biztos hogy rossz dolog lenne 5000-6000f/min mivel akár átalakításhoz lenne használva a terv akár egy szériaautó építéséhez szerintem akkor is szükséges váltó berendezés egy elektromos autóhoz is a végsebesség miatt. Teljesítményben én még a 20kW-ot sem vetném el.
Sajnos még mindig nem találtam használható információt ezekről akkumulátorokat is nézegettem, de mievel nekem ez egy diplomamunka nem feltétlenül szükséges megvalószítanom legalább is nem olyan méretekben mint ahogy tervezem. Így most azt kéne eldöntenem, hogy milyen "költségvetésű" alkatrészeket tervezzek bele a vezérlőbe és a hajtásba.

A szabványos feszültségszintek valahogy így vannak:
Törpe: U < 50 V
Kis: 50< U < 1 kV
Közép: 1 kV < U < 100kV
Nagy: 100 kV < U
Ha az életvédelmi szempont ilyen fontos, akkor 50Valatt kellene maradnod. Esetleg +/-50V-ot alkalmazni. Egyébként 100VDC is már nagyot rúg, szóval szerintem inkább olyan feszültség szintet kellene választani, ami a motor táplálása szempontjából ideális, illetve az elérhető akkumulátorokból kialakítható.
Nem csak a frekvenciaváltó tervezése komoly kihívás, hanem egy normális BLDC szabályzó felépítése is. Belátható, hogy ekkora teljesítmény szinten nem szabad úgy vezérelni a motort, mint egy ventilátor vagy winchester motorját. Valamilyen módon mérned/számolnod kell a forgó mező vektorát, és ennek megfelelően az elvárt nyomatéknak megfelelő színuszos áramgenerátorokkal táplálni a motort.
Tudtommal az eddig gyártott elektromos autókban nincs váltó; a villanymotorral könnyedén át lehet fogni a szükséges fordulatszám tartományt. Az átépítések esetében pedig azért szokott csak bent maradni, mert álltalában így a legegyszerűbb a motor felfogatási helyét kialakítani. Az ilyen autókban működés közben nem kell váltani.
A névleges fordulat meghatározásánál már kulcs kérdés lehet, hogy átalakítás vagy új jármű. Azon átalakítások esetén, amit fentebb vázoltam, szerintem nincs értelme túl nagy fordulatot választani, hiszen a beépítési ponton a robbanó motor 1-2 ezer ford/min-nel hajt. A behajtás fogaskerék áttételével azért lehet játszani.
Új jármű esetén lehet értelme minél magasabb fordulatot választani, hiszen így kisebb a motor tömege, de így nagyobb az áttétel veszteség. Villamos járműseknél egyébként az egyik irány a direkt hajtás (lásd kerék motorok), ahol meg kifejezetten nagy pólusszámú lassú motorokat használnak.
Kisebb névleges feszültségű asszinkron motorok egyébként nálunk is kaphatók (3x230V), illetve az amerikai szabványúak között van még kisebb, 3x110V, de az 60Hz-es.>>>>>>

100V nagyot rúg, de nem halálos. 200-300V viszont az lehet. Egyenáramnál nem a kamrai fibrillációba lehet belehalni hanem az elektrolízisbe. A váltóáram ilyen szempontból veszélyesebb.
Amúgy a vezérlésnél azaz a motornál már vlamilyen szinten váltóáram lesz pl. bldc-nél pwm vezérléssel csak khz-es tartományban ami viszont már kevésbé veszélyes a skin hatás miatt. Ez a feszültség dolgo mér ráér úgy is a motor típusa fogja eldönteni.
Az asszinkron motorkat elvileg ugyanakkora teljesítményű motor: egy 1440-es és egy 2880-ast megnézve a nagyobb fordulatszámú motor lesz a kisebb méretileg. Tehát így könyebb is. Magasabb a fordulatszám igaz kisebb a nyomaték, de az átépített autóknál mindig arról panaszkodnak, hogy a váltót szétszakítja a villanymotor olyan nagy a nyomatéka. Fordulatszám szempontjából pedig előnyösebb lenne egy 2880 (~3000) fordulatú motor végsebesség miatt.
A másik lehetőség a bldc ennél meg pwm vezérlést kell alkalmazni viszont a fordulatszám tágabb.
Azt viszont nem értem amit az utolsó mondatodba írtál. Elvileg 60hz-es motort lehet üzemeltetni 200Hz-el nem? Azért van a frekiváltó csak az üzemi freki alá nem kéne menni lehetőleg. A feszültség viszont kérdéses illetve hogy milyen jellel kéne meghajtani az aszinkron motorokat? Elvileg szinusszal, de ha 50hz-es motorokat használok akkor kb hálózati feszt kell előállítani akkukból és az olyan szintű mint ami a konnektorban van. A bldc-knél legalább khz-es tartományban van a vezérlési frekvencia és pwm-el azt kapcsolgatják, frekiváltókkal meg az a baj, hogy ha nagyon lemegy a freki a motor nem fogja szeretni. Valami tanács így motork szempontjából?

Ilyet azért véletlenül se írjál a szakdolgozatodba, hogy "nagyot rúg". Az áramütésnél nem a feszültség a lényeg, hanem a szíven átfolyó kb 24 mA áram az ami megállítja a szívet. Ebből származik a törpefeszültség határértéke, hogy az emberi test ellenállása kb 2 - 3 kohm, ezzel számolva, és szabványosítva jött ki a 60 V, melynek az effektív értéke 42 V. Az ezt a feszültséget használó eszközöket ezért hívják biztonsági eszközöknek, mert ezen a feszültségen igen extrém körülmények kellenek, hogy halálos áramütés érjen. Az ennél magasabb feszültségek használatánál megfelelő érintésvédelemről kell gondoskodni. Megfelelő érintésvédelmet gépkocsiban, járműben is ki lehet alakítani. Példa rá a targoncák (80-120 V), villamos (600V), és trolibusz (600V), HÉV (1000V), de akár a nagyvasúti villamos vontatás (25 kV). Az tény, hogy a veszteségeket a munkaáram okozza, ezért fontos, hogy minél kisebb legyen, ezt pedig a feszültség növelésével lehet elérni.
A problémát, és a korlátot a megfelelő súlyú, és kapacitású, valamint árú energiatároló hiánya jelenti.
A villany motor kiválasztásánál a megfelelő fordulatszám-nyomaték görbéjű, jól szabályozható motor kiválasztása sok szempont szerint lehetséges, elektronikus vezérléssel szinte mindegy, hogy milyen. Az egyenáramú soros motort is lehet úgy vezérelni, hogy ne szakítsa szét a váltót.

A 60 Hz-es hálózatokra tervezett motort is természetesen rá lehet kötni frekvenciaváltóra, és ugyan olyan széles tartományban változtatható a fordulat száma. Csak azt akartam megjegyezni, hogy a névleges feszültségek 60Hz-es frekvenciára vonatkoznak.
A ma elterjedt közbenső egyenfeszültségű impulzus szélesség modulált feszültség inverteres frekvenciaváltókra kötött aszinkron motorok kis fordulatszám tartományban is nagyon jól szabályozhatók. Ezek a szabályzók is 1...20kHz-es frekvenciájú PWM szabályzók. Különösen kiemelkedő az úgynevezett vektor szabályzással megvalósított nyomaték, illetve fordulatszám szabályzó. Ezen szabályzással az aszinkron motor gyakorlatilag ugyan úgy kézben tartható, mint a DC motorok. Ha szükséges, segíthetek erre vonatkozó anyaggal, de a neten is jócskán van belőlük.

Ez a vektor szabályzás nekem még új. Hát nem is tudom még mindig hogy konkrétan milyen motort használjak. A frekiváltónak egy hátránya van hogy nehéz hozzájutni és nehéz vele úgy dolgozni hogy nincs kéznél. Én mibztos nem fogok venni és a suliban is korlátozott mértékben lehet használni. Viszont egy bldc-t sokkal könnyebb ilyen szempontból vezérelni mert egy mikroproci és pár általános eszközzel meg lehet valósítani. Még töpregek jövő héten ezeken. Amúgy bldc motork most milyenbe szoktak lenni konkrétan nem találtam írást róla hogy szenzoros vagy szenzor nélküliek a kb 10-15kW környékiek.

Korábban már írtam, hogy a BLDC motorok vezérlése ilyen teljesítmény szinten kb. hasonló műszaki probléma, mint az aszinkron motorok vektoros szabályzása.
A főáramkör kapcsoló elemei teljesen megegyeznek, mind két esetben mérni kell a motor 3 fázisán az áramokat, mérni kell a feszültségeket, mérni a fordulatszámot/forgórész szöghelyzetet.
Már korábban írtam, hogy gyakorlatilag ugyanazzal a hardvert lehet használni DC, BLDC vagy aszinkron motor szabályozására, csak a vezérlő szoftvert kell kicserélni.

És az a hardver pontosan mit takar vagy milyen az? Mármint te most egy konkrét bolti komplett egységre gondolsz?

A hajtászabályzók hardverét általában két fő részre lehet bontani: 1. erősáramú részt, 2. vezérlő elektronika.
Az erősáramú részben értem a kapcsoló félvezetőket, az ezt meghajtó áramköröket. Ha tartalmaz kondenzátor-telepet, akkor kellhet lágyindító, de szükség lehet túlfeszültség-védelemre is. Ide tartoznak még az áram- és feszültség érzékelők is.
A vezérlő elektronikának a lelke egy mikroprocesszor, a hozzátartozó interfész áramkörökkel.
Természetesen tartozik hozzá még tápegység, meg még más apróságok is lehetnek.
A bolti egységek is ilyenek, de ha te tervezel ilyet, akkor neked is ilyeneket kell választanod, méretezned, tervezned.
A szoftver természetesen a processzor programja.

Értem, bár attól függ, hogy mit fogok alkalmazni a gyengeáramú részt vagyis mikroprocit lehet én tervezem meg. Talán még az erősáramú is szóba jöhet.
A másik lehetőség most, hogy 2 hét múlva lesz olyan óránk hogy frekiváltót fogunk programozni ha megtetszik akkor lehet inkább abból fog állni a dolog, mert a tanár is mondta, hogy az az eszköz mind az aszinkron, mind a szinkron gépeket meg tudja hajtani. A típusát már nem tudom de 2 hét múlva már valószínűleg el tudom dönteni melyik irányba menjek.

Sziasztok!

Egy kis segítségre lenne szükségem, egész pontosan abban, hogy az alábbiakon kívül még miről írhatnék a szakdolgozatomba?
Az órám két mikroprocesszorral működik, az időt multiplexeres vezérlésen hét-szegmens kijelzőn valósítom meg, lesz rajta pár infra led meg fotodióda (Ezekhez érdemes lenne valamilyen áramkört építeni, hogy ne legyen mindenre érzékeny?), amik szabályozzák, majd, hogy merre menjen, és két szervomotor fogja vezérelni a két szélső nagy kereket, ezekről tudok írni, szerintetek még mikről írhatnék?