Majd elfelejtettem,írtad hogy hűtés kell a T2 nek,meg még gondolom a tirisztornak.Csak ezt a két alkatrészt kell hűteni?Mekkora hűtőfelület kell nekik?
Bocsi a sok kérdésért,még zöldfülű vagyok a témában

Hello!
A lényeg töltés alatt a töltőáram és a feszültség. Aksi nélkül nem érdemes méregetni, nem is tudod mit mutat a műszer, mert nem egyenfeszültséget mér, hanem a lüktető egyen kb. átlagát.
De ha 14,5V-ra feltöltődött az aksi elkezdődik az intenzív gázképződés. Ekkor még egy-két órát töltheted, aztán ha lehiggadt pótolod a vizet ha hiányozna. Ekkor fel lesz töltve.
De ha ekkor sem indul, akkor kuka. Mert 9V alatt nem szokott elindulni a kocsi. Nincs elég villany a gyújtáshoz.
üdv! proli007

Magad is láthatod hogy nincs igazad.

Az ennyire lemerült akkut a kapacitás tizedével legalább 24 órát kell tölteni. Ha akkor sem jó eldobandó. De ezt savmérővel egyszerűen meglehet állapítani.

Próbáltam leszimulálni TINA-val a kapcsolást de nem nagyon jött össze
Meg Nem találtam sehol T15N-tipusú tirisztort,mivel lehet helyettesíteni?
Kellemes húsvétot így utólag is mindenkinek!
Üdv!

Hello!
- Én ilyen tirisztoros akármiket meg sem szoktam próbálni szimulálni. De nem is szükséges, az analóg dolgokat, mint a tranyós kisütő, meg lehetséges. Amúgy nem kell mindent szimulálni, lehet a valóságban is mérni dolgokat. Sokkal többet tanulsz belőle. De a szimulációhoz is érteni kell. Mi számít, mi nem és hogyan lehet a valóságnak megfelelő szimulációs áramköröket rajzolni.. Mert ha nem tudsz valamit teszt szerűen megmérni - kiszámolni (kitalálni bizonyos dolgokat hogyan lehet megmérni.) Akkor szimulálni sem fogsz tudni. A szimulátor nagy előnye, hogy sorozat számításokat pillanatok alatt elvégzi. De gondolkodni nem fog már helyetted.
- A T15N egy régi magyar (elég jó) tirisztor, ma már nem gyártják, de megfelel helyette bármilyen 10..15A-es típus. Ha lehet kisfeszültségűeket kell előnybe részesíteni, azok vesztesége általában kisebb.
- De a múltkor elfelejtettem szólni, hogy nem a tirisztor fogja eldisszipálni a különbözeti teljesítményt. Hiszen az nem szabályzó eszköz, hanem kapcsoló eszköz. Ezen is van veszteség, de az a nyitott tirisztor PN átmenetén eső maradék feszültségből, és a kapcsolás alatti átmeneti teljesítményből áll. (Mert nem képes abszolút rövid idő alatt kinyitni, és ezen kis idő alatt, még is kvázi analóg üzem van) Ami sokkal kisebb, mint egy analóg disszipatív szabályzónál.
- De hogy mekkora hűtőfelület kell, azt jószerével kísérleti úton kell megállapítani. Minden esetre a tranyónál, a legrosszabb helyzet, mikor a fele feszültség a tranyóban, fele az izzón van. De az izzó hideg-ellenállása (pozitív hőfoktényezője) miatt, az áram ekkor nem a fele lesz mint egy ellenállás estében, hanem majdnem akkora, mint a teljes tápfeszültség esetén.
Tirisztor esetén, közelítőleg a töltőáram átlagértéke,és a tirisztor 1..2V-os maradék feszültsége a meghatározó. Átkapcsolási veszteség még ennek kb. az 1/3-ad része.
De a hűtőborda estén figyelembe kell venni annak hőleadási képességét (1W teljesítményre vonatkozó hőmérséklet emelkedését), környezeti maximális hőmérsékletet, általunk megengedett maximális borda hőfokát és nem utolsó sorban a beépítési helyből és a szellőzésből adódó tényezőt..
Tehát elég összetett a dolog, de itt az oldalon vannak erről értekezések, olvas el..
üdv! proli007

Szia!

Igazad van,nem könnyű szimulálni a dolgokat,pláne ha kezdő az ember
Csak a töltő áramkört próbáltam leszimulálni csak ugye nem volt TL431 a programban így zenerrel próbáltam leszimulálni a kapcsolást,de csak úgy működött ha R3(51Ohm) után betettem egy diódát.
Ha nem volt ott a dióda mindíg kis áramú töltés folyt.
Lehet én csináltam valamit rosszul
Még arra gondoltam ha a tranzisztor ennyire kritikus alkatrész lenne az áramkörben(pláne ha mondjuk 10W-osra cserélem az izzót),nem lehetne kicserélni egy FET-re?
Na a FET-ekhez egyáltalán nem értek,de ha jól tudom nagy áramokat lehet vele kapcsolni és kicsi a belső ellenállása.
A tirisztort akkor azért nem találtam mert nem gyártják,esetleg pontos típust kérhetek hogy milyet vegyek?
A hűtést valahogy megoldjuk,csak tudjam mit kell hűteni.
Azért szeretném leszimulálni az áramkört mert vidéken lakom és csak rendelni tudok alkatrészeket,így szeretnék biztosra menni.
Köszi a hosszas magyarázatot,sok minden megvilágosodott
Üdv!!

Hello!
Az igaz, hogy a Fet-el nagy áramokat lehet kapcsolni, de a tranyókkal is. A Fet-eknél kisebb lehet a maradék feszültség, így a hőtermelés is. Plusz a Fet-nél nem kell vezérlő áram, feltéve, hogy nem gyorsan működtetjük.
De a hangsúly nem ezen van, hanem amit írtál, hogy "kapcsolni". Mert itt nem kapcsolja a tranyó a lámpát, hanem közel analóg módon szabályozza. Amikor meg a T1 zárja, akkor teljesen analóg módon.

A kettő között a különbség a félvezetőre jutó teljesítmény. Ha pld. 10V-ról egy 10ohm-os ellenállást működtetünk, akkor ez terhelésnek 1A-t és 10W-ot jelentene. (P=U*I)

Ha kapcsoljuk:
Ha ki van kapcsolva a tranyó, meg van a 10V, de nincs áram. Így fűtőteljesítmény sincs.
Ha bekapcsoljuk, akkor folyik az 1A áram, és a tranzisztornak van kb. 0,2..1V maradék feszültsége. Ekkor a legrosszabb esetben is a veszteségi teljesítmény 1W.
Tehát 10W kapcsolása mellett, a veszteség ami a tranyót fogja fűteni, 1W.

Ha analóg módon szabályozzuk: (tehát a tranyó olyan mint egy szabályozható ellenállás)
Ha le van zárva a tranyó, akkor nincs áram, tehát veszteség sincs.
De ahogy nyit a tranyó, a tranyón csökken a feszültség, a terhelésen meg nő. Így a veszteségi teljesítmény fokozatosan nő a tranyón, majd átterhelődik a terhelés felé.
Amikor a tranyó már teljesen ki van nyitva, akkor a veszteség azonos a kapcsolt tranyóval.
De a leg rosszabb helyzet akkor van, mikor a feszültség megoszlik a két eszköz között. Tehát 5V (a 10V fele) a tranyón, míg a másik fele a terhelésen van. Így az áram 5V/10ohm=0,5A lesz. Vagy is a veszteségi teljesítmény 5V*0,5A=2,5W lesz.
Avagy a 10W hasznos teljesítmény szabályozása esetén a maximális veszteség 2,5W lesz, vagy is a negyede.

Egy izzónál kicsit rosszabb a helyzet, mert ott az izzón hiába csökken a feszültség a felére, próbálja ugyan azt az áramot fenntartani mint 10V esetében. Vagy is 5V esetében ott nagyobb a veszteség, mondjuk valahol félúton van az áram. Ha 0,75A folyik, akkor 3,75W-ra adódik. De így a maximális veszteség, sem a félfeszültség közelében lesz, hanem alatta.

Tehát ennyit az analóg szabályozásról. De ha ebben az üzemmódban Fet-et alkalmazunk, akkor sem járunk jobban. Mert az ugyan úgy áteresztő fokozatként működik, mint a sima tranyó.

Ha viszont kapcsolni szeretnéd a lámpát, akkor oda komparátorra lenne szükség. Tehát vagy hiszterézisese eszközre (NE555 CD40106 CD4093) , vagy legalább pozitív visszacsatolásra (egy plusz tranyón keresztül). Aztán a végtranyóval már lehetne kapcsolni. (Alapból a T1 felé lehet pozitív visszacsatolást készíteni a lámpáról egy ellenállással a T1 bázisába, hiszen a T1 és T2 is fázist fordít..)

Rendelni meg nem érdemes egy-két alkatrészt, a későbbiekben úgy is szükséged lesz rá. (A teljesítmény tranyón kívül a kistranyókat meg szinte minden régi dologban találsz.)
Tirisztor meg mindenképpen kell, ha azzal akarsz építkezni. De annak megfelelő lehet pld. egy TIC126M ami 12A-es. (itt 244Ft)
üdv! proli007

Oké, legyen úgy..

Helló!

Végigolvastam amit írtál,hát eléggé az elején vagyok még a dolognak,vagyis most így összekuszálodtak a szálak
Az égő vezérlését úgy akartam volna megoldani hogy mikor a tirisztor zár(negatív periódus)Akkor kapcsolnánk be a lámpát(kisütést),tehát csak ki és be kéne kapcsolni az égőt a szinusz negatív félperiódusában,így a pozitív ágat sem terheli feleslegesen az izzó.A potméterrel meg azt szerettem volna beállítani hogy ez a kisütés mondjuk 13V nál kikapcsolódjon,és onnantól csak normál impulzusüzemű töltés folyna.
Meg lehet ezt oldani?Vagyis mit kéne változtatnom a kapcsoláson hogy a fentiek teljesüljenek?
Köszi!
Üdv!

Még azon gondolkodtam hogy meg lehetne-e azt csinálni hogy az izzót is egy tirisztorral kapcsolgatnánk csak itt nem folyna áram a tirisztor lezárása esetén(Elhagynánk R3 51ohm-os ellenállást)ha ugyan ezt az áramkört használnánk az izzó esetén is.
És itt adott a TL431-es szabályozás amit ebben az esetben 13V-ra állítanánk be P1-el.
Meg lehetne ezt így oldani?

Hello!
Értettem a rajzból is, csak visszacsatolás nélkül nincs hiszterézis, tehát nem kapcsolnak, hanem csak "szabályoznak" a tranyók.
Most lerajzoltam, mit kellene módosítani-kiegészíteni azon amit rajzoltál. (Tranyók lehetnek ugyan azok amit betettél volna)
Két szimuláció van. Az egyiken a trafó feszültségváltozását szimuláltam, és ennek megfelelően látható, hogy az izzón hogyan változik a feszültség. A másikon a kisütés bekapcsolt állapotú, de az aksi feszültsége változik a töltésnél. Vagy is, hogy hatástalanítja a kisütést, a P1-el beállított érték felett.

Tirisztort használni nem célszerű a kisütés esetén, mert az aksiban egyenfeszültség van. Ott ha egyszer bekapcsoltad a tirisztort, nem tudod kioltani. (Csak akkor kapcsol ki, ha az anódárama megszűnik. Tehát vagy megszakítod az áramot, vagy rövidre zárod egy pillanatra a tirisztort. Mind kettő esetében a teljes áramot kell kapcsolni, így értelmetlen tirisztort használni itt.)
üdv! proli007

Sziasztok!

Szeretnék egy kis segítséget kérni, akkumulátor töltővel kapcsolatban.
Van egy 12-24V-os töltőm, amiben a trafó tönkrement. Sikerült szereznem egy másik trafót. Viszont annak a kimenetein egy kicsit nagyobb feszültség van. A 12V helyett 19V, és a 24V helyett 29V. Mennyire lehet ez probléma szerintetek? Hogy lehetne ezt csökkenteni, anélkül, hogy meg kelljen bontani a trafót?
Üdv.: Szabi

Szia!

Köszi szépen a rajzot!
P1-el állítom a kikapcsolási értéket?13,2-nél bekapcsol a kisütés és 13,55-nél kikapcsol?
Még az nem világos hogy a zöld LED mikor világít?
Akkor áttervezem a kapcsolást,még egy analóg kapcsolót szeretnék bele tenni hogy teljesen kikapcsolható legyen a kisütés,hova tegyem?Mondjuk ha D1 elé teszem úgy jó lessz?
Üdv!

Még anyit szerettem volna hogy ha a kisütést mondjuk a töltés kazdetétől szeretném,indítani és ugyanígy maradna 13,55V-nál a kikapcsolás azt hogyan lehetne megoldani?Gondolom P1 a kikapcsolási értéket állítja?
Bocsi a sok kérdésért.

Hello!
- A kikapcsolási pontot állítod a P1-el, a hiszterézist (a be és kikapcsolás közti különbséget) pedig az R4 ellenállással. De azt soha ne feledd, hogy ezek egyszerű analóg áramkörök, ahol azért mindenki mindenkivel összefügg. Tehát korrekt viselkedést ilyen egyszerű dolgoktól várni nem lehet! (de nem is kell)
- A Led alapvetően nem azért van az áramkörben hogy világítson, hanem referenciája a T3-as áramgenerátornak.
- A kapcsoló, nem analóg kapcsoló. De teheted oda ahol volt, mert olyan lesz, mint ha a trafó nem adna feszültséget, tehát nem lesz kisütés.
- Ez mindig a töltés kezdetétől fogja művelni a kisütést, mert semmi nem figyeli az mikor van. A töltés vége van figyelve T1 tranyóval.

De úgy látom, már kezded elfelejtetted amit ebben a hozzászólásomban írtam a szürke betűk alatt..
üdv! proli007

A legkorrektebb megoldás a szekunder áttekercselése. Ezek a feszültségek túl magasak.

Viszont akkor a teljes szekunder oldalt le kell tekerni, és utána újra fel. Ugye?

Az nem lehet, hogy terhelés hatására valamennyit csökkenni fognak?

Helló!

Akkor mostmár összeállt a kapcsolás,legalábbis az általam tervezett funkciók benne lesznek a töltőben
Még arra szeretnék választ kapni ha kismotor akksit akarok tölteni,akkor a primer oldalra áramhatárolásnak kissebb izzót tegyek be?
12V 5,5Ah-s akksihoz 1A-es kezdő töltőáramerősséget kéne beállítani,na most ezt izzókkal hogyan lehetne összehozni?

Hello!
http://www.hobbielektronika.hu/kapcsolasok/automata_zseles_akkumula...o.html
Ez a kapcsolás elvileg jó 12V-os, savas akksikhoz is igaz? UC3906 Ic-t hol lehet beszerezni?

Szerintem vegyél egyet olcsóbb és időtakarékosabb. használtan 2-3 ezerért vannak jók.
És ha mégsem jók az elöttem szóló zsenik segitenek mint nekem!!

Ha az áramkorlátot égők helyett valami elegásabb megoldással szeretnénk megoldani akkor lehetne használni ebben (Akkutöltő 1.pdf)a kapcsolásban használt FET-es áramkorlátot?Vagy valami primer köri fázishasításos megoldást?,de az már egy hyper szuper töltő lenne
Égővel anyi bajom lessz hogy már nem gyártanak hagyományos izzót ha jól tudomMondjuk van itthon,így egy darabig nem lessz gond.

Igen át kell tekerni. Nem tudom mekkora a trafó
benne, de 2-3 ezer forintért igen gyenge töltőt lehet kapni.

Hello!
Az helyett, hogy össze-vissza kapkodnál, valamit már kellene építeni nem? Elkezdted egy tirisztorral meg egy zénerrel, és most meg már hyper-szuper rémálmaid vannak. Kezdek kissé fáradni..
- Ezt impulzus töltőnek készítenéd. Az áramgenerátoros a Fet-ekkel disszipatív, és kétutas egyenirányítóval megy.
- Már beszéltünk róla, hogy az áramot lehet korlátozni a primer és a szekunder oldalon is. Létrehozni meg úgy lehet, hogy sorba kötöd vele. De izzókat még nagyon sokáig fognak gyártani. Jelenleg csak a 100W-osakra van "tilalom". De halogénben gyártanak azt is, mivel annak kicsit jobb a hatásfoka. 12V-os gépkocsi izzó, meg annyi van, hogy Dunát lehet vele rekeszteni.
üdv! proli007

A FET-es dolog csak egy kósza ötlet volt,hogy 2011 ben ne égőket használjunk hanem modern megoldást.
Mind1 az én esetemben izzó lessz az áramkorlát ahogy az eredeti tervben szerepelt,és a primer körben fogom elhelyezni mivel így is 25V-a trafóm feszültsége.
A töltő áramerősségeket még ki kell kisérletezni,egyenlőre a kapcsolás legyen készen.
Köszi az eddigi segítségeket mindenkinek,remélem sikerül összeállítani
Üdv!!

Hello!
Ha nem izzót akarsz használni, akkor tirisztor esetén egy fázishasításos áramszabályzót kell építeni.
De számomra az elég lényegtelen, hogy valami modern vagy sem. A lényeg, hogy valami betöltse a feladatát. (Mert akkor egyből definiálni kellene hogy mi az hogy modern. Mert ha arra a sok igénytelen csilli-villi vacakra gondolsz, amiket manapság árulnak, akkor nem biztos, hogy ez pozitív meghatározás számomra.)
Így van, ki kell kísérletezni, és biztos, hogy sikerülni fog. Aztán a tapasztalatok és igények átgondolásával lehet lépni. De logikus irányokat - célt kell kitűzni.
üdv! proli007

Hello!
Talán ide való a kérdésem:
Van egy 24Vos akksi (2db 12V 12 ah) egy elektromos rollerbe. Szeretném 1-2szer teljesen lemeríteni és újra feltölteni, állítólag ez jót tesz az akksiknak (azt hiszem zselés akkuk. Tudom azt nem szabad mélykisütni, de amennyire lehet).
Az lenne a kérdésem le lehet e meríteni valahogy hatékonyan, ami nem árt az akksinak és nem kell hozzá olyan spec töltő amin van akku kisütés (az úgyis csak egyesével tudná kisütni, és nem szeretném szétszerelni). Arra gondoltam, hogy rákötök egy jó nagy izzót, de az 220Vosom van. Attól tartok, az nem kezdene működni, az akku meg úgy élné meg mintha rövidre zártam volna.
Van valami ötlet a lemerítésére alap eszközökkel?
A mélykisülést nem tudom hogyan fogom megelőzni.... (még) de majd közben méregetem gyakran a feszültséget

Névleges kapacitás tizedével (1,2A) merítsd 10,5V-ig, majd rögtön kapcsold töltésre szintén 1,2A körüli töltőárammal. 230V 100W izzó 0,1A körül vesz fel 12V-os akkuból. Ha nincs más, 10 vagy 21W-os 12V-oz izzó is megfelelő. 10,5V alá ne süsd!

Osztom Köbzoli véleményét, azaz ólomakkut lehetőleg nem sütünk ki. Ennek a típusnak az a jó, ha folyton töltve van, vagy legalábbis nem hagyjuk hosszan állva lemerülni. Még az ilyen "minden-mindegy" alapon tengődő akkut sem, hanem inkább impulzus töltéssel próbáljuk regenerálni (tirisztoros töltőre kell keresni a fórumban).
Hogy a saját példámból induljak ki: Hoztak hozzám javításra egy talán egy éve be sem indított motort, aminek az akkuja is kb ennyi ideje nem látott töltőt, ráadásul még a riasztó is be volt rajta kapcsolva, tehát tutira lemerült. 2V-ot mértem a 12V-os akkun. Néhány napig egy ilyen áramkörrel töltve elértem azt, hogy be bírja indítani a motort, pedig már rá akartam beszélni a tulajt egy új akkura. Persze tökéletes nem lett az akksi, de mégis szinte csoda, hogy milyen nagy áramot le tud már adni.