Hát ezt nem hiszem el! Most meg 7,4V és 550mA
Megpróbálok egy másik csövet is felfűteni és kiderül, mi itt a baj...

ECL82 fűtését mértem: 6,6V és 480mA adatlap szerinti 780mA helyett.
Váltóárammal fűtöm, a műszerek is váltóáramúban vannak. 13V-os trafóról táplálom 3db nagy teljesítményű soros ellenálláson keresztül, így van a fűtőszálon 6,6V.

Megmérnél ugyanevvel a műszerrel egy pl wellertápot, vagy egy akármilyen feszkós trafót, és megmérnéd az áramot amit egy adott ismert ellenálláson átpaszíroz?

Pl wellertáp 27V tegyél rá egy 270 Ohmot ha van legalább 5W os...vagy 2700k Ohmot ...mekkora áramot mérsz?

De 9V vagy akármekkora trafó jó csak mérd meg az ellenállás lábai közt a feszt és mérd meg az áramot...

szerintem a műszerrel - felhasználóval van valami baj.

Sziasztok.

Tegnap este összeraktam a régi erősítőmet, hogy tudjak méréseket elvégezni, főleg a végcsővekkel kapcsolatosan (PL82). 4-4db oldalankét 2-2párhuzamosan kötve.

A tápfeszem 320VDC. Ennyi van a PL82-ön. A munkapont beállításhoz -55V-ból gazdálkodom. A rács-előfeszültségem -33,5V-ra volt beállítva. Ekkor 25mA volt az mért anódáram a két csővön együtt, akkor 1cső 12,5mA. P=320*0,0125=4W.
Ezt mértem 6db cső esetében (megközelítőleg)

Viszont 2db csőnél az előfesz már 27,1V-ra állt be, így az anódáram 66mA, 2csőre vonatkoztatva. 1cső kb. 33mA. P=320*0,033=10,56W.
Ha jól látom,akkor ez már nagyobb, mint a katalogusban megadott Pmax, ami ott 9W.

És így müködött az erősítőm, amióta megvan, de nem vettem észre rajta semmit, legalábbis hangban nem. A csőnek nem kellett volna jelezni pukkanással, hogy túl magas a disszipációja?

Jól számoltam? Valamit kihagytam esetleg?

Kérdésem még az lenne, hogy a PL82 cső adataiból hol láthatom azt, hogy milyen áramot kell beállítani "A" osztályú, és "AB" osztályú működéshez.

Üdv. MPeti

Vagy egyszerűbbet mondok arra a 6,6V os fűtésmazzagra tegyél egy 660 vagy 1k ellenállást, mekkora feszt mérsz a kapcsain , és mekkora áramot?

Hazudott az Ohm bácsi?
Mert gondolom a műszered, a mérésed jó.

13V-os trafóra tettem 22k ellenállást. Mértem a feszültségét és áramát: 12,8V és 0,6mA. U/I=21,3kohm. A műszerek és a mérések/számolások tehát jók.

Üdv! Olyan kérésem lenne, hogy van nekem 1 rádióból kiszuperált EBL21-es csövem. Ehhez szeretnék komplett kapcsolási rajzot kérni. Találtam 1-2-őt , de értékek nem voltak rajta, ezért kérnék segítséget.

Hali
Íme egy kapcsolás http://a6.idata.over-blog.com/3/44/57/30/AMPLIFICATEURS-MONOPHONIQUES/AMPLI-EBL21-EZ2.jpg
Ezt a kapcsolást megépítettem több változatba is.

Helló !
Meg tudná valaki mondani, hogy az "Ra" után mi látható a képletben ?

Lp=(1/ωa)ˇ(Ra⊗Rb);

Ezen az oldalon van a képlet.

Kösz !

Szerintem az a replusz művelet lesz.
Én pedig azt szeretném tudni, hogy meg tudná valaki ennek a kapcsolásnak a feszültségerősítését? (A kimenőm áttétele 25)

Egyébként,ha rámész a kurzorral arra a jelre és vársz egy másodpercet akkor ki is írja.....

Tényleg.

És mi az "Rb" ?

Már ne is haragudj,de miért linkelted be,ha el sem olvastad Le van írva magyarul tisztán és érthetően.Tessék elolvasni!

EL 84
Ra 5.2 KOhm
Rb 38 KOhm
Alsó határfrekvencia legyen 40 Hz

Ha behelyettesítem a képletbe, valami idétlen szám jön ki a szükséges induktivitásra.

Mi nem jó ?
Valaki esetleg ?
:help:

Mi jött ki? nekem gyors számolással 36,39 jött ki...

Ne kapkodj, inkább még oszd el kettővel...

0,0182 Henry

Hmm. Ugyanazt számoltam az előbb is és most tényleg kb a fele jött ki.

Az alapmértékegységekkel számolj, Ohm és nem kOhm!

Aha.
Kösz !
De valami brutál induktivitású kimenőt kell akkor hifihez tekerni.
A képeken, amiket itt láttam, nem úgy tűnt mintha azok a kimenők akkorák lettek volna.
:nemtudom:

Van egy programom, ami kimenőt méretez, többé kevésbé, akkorák a menetszámok, és mégis multival csak a tört részét mérem az induktivitásnak, mint amit a program kiír a vaskeresztmetszet és a menetszámok mellé.

A multi mindig kevesebbet fog mérni mint a valós üzemi körülmények (gerjesztés) között mutatott induktivitás, bár nem nagyságrendnyi az eltérés.
Utána kellene számolni a programodnak, hogy menyire helytálló eredményeket kalkulál.

Sziasztok!
50 v váltóáramról fűtök 2 db sorba kötött 25v-os elektroncsövet (közvetett).Hogyan lehetne megoldani a zümmtelenítését?

Igen replusz művelet, de ha rajta hagyod az egér mutatód akkor ad róla helpet ... sőt minden ad helpet ami szaggatottal alá van húzva ...

100-100Ω-mal letestelni

Az semmit sem ért.

5.5 cm2 a középső oszlop keresztmetszete, és 1525 (kb) menet van rajta.
3.74 H-t mér a multi.

Bár van egy másik program is, ott:
Veff 160 V
Bmax 0.7 T
A 5.5 cm2
F 40 Hz

Erre 2340 menetet ír. Ez már egész elfogadható érték.

Mert szerintem 20 H-s kimenőt még soha senki a világtörténelemben nem tekert.
Vagy igen ?

Akkor csak nem mér olyan rosszul az a multi sem. Teljesen normálisnak tűnik 1500 menettel a 3,7 Hy.
Ha rendes 40 Hz-et akarsz megcélozni 15-20 Hy közé kell csinálni a primert (az induktív ellenállásnak illik Ra közelében lenni az alsó frekin is, mivel a cső (belső ellenállása) majd ezt fogja iátni (R=omega*L, L=R/omega)). A 2340 menettel, eltalált visszacsatolással elég jól fog szólni (5,5 cm2-es vason pár W-ig), de igazi ütős (40 Hz-es) mélyek inkább 3-4000 menet között lesznek. Igy persze a sok menet miatt jobban oda kell figyelni a "parazita" kapacitásokra (kivitelezésnél szigetelések, osztások) és a vas telítődésére is (nyugalmi gerjesztés (ampermenet) okozta felmágnesezés miatt nem biztos , hogy akármilyen 5,5 cs2-es vasra rá lehet tolni ennyi menetet). Magam részéről úgy gondolom 2700-3200 menet között lenne legjobb kompromisszum (induktivitás/mágneses indukció között) EL 84-nek.

Kösz !
Egyelőre amit most tekertem az gitárkombóba lesz. (majd egyszer)
Oda nem kellenek annyira mélyek.
Tapasztalatszerzésnek meg teljesen jó volt.
Szóval ha valami ekkora vasra akar az ember hifit tekerni, akkor a lehető legvékonyabb huzal. (hogy ráférjen)
Talán hiperszil vassal a nagyobb áramsűrűség miatt..
Meg 1-2 W -ra számolni, annyira amennyire pont kell.
(kissebb nyugalmi árammal a csőnél)

Ezt sikerült leszűrnöm belőle.

A légrés nagyságát és a vasmag közepes mágneses erővonal hosszát, valamint az anyagát sem adtad meg...

A 20 H SE kimenő egy merész célkitűzés, de nem teljesen lehetetlen. A nagyobb teljesítményeknél jelentkezik az igazi gond, ahol a nagyobb egyenáramú gerjesztés miatt növelni kell a légrést, valamint a nagyobb méretű vasnak nagyobb a közepes mágneses erővonal hossza ami szintén csökkenti az elérhető maximális induktivitást.
Az alsó határfrekvenciát lejjebb vinni, talán egyszerűbb kisebb anód-ellenállású (Ra) triódával.
Hiperszil csak akkor jobb választás erre a célra, ha kihasználjuk, hogy kisebb légrés (ezért nagyobb az induktivitás) alkalmazható a magasabb telítési indukció miatt, bár ekkor valószínűleg a torzítás is megugrik

Mellékeltem az 1955. évből származó kézikönyv néhány oldalát, ami a kimenő méretezéssel foglalkozik elég gyakorlatias módon. Mivel az elektronika törvényei azóta sem nagyon változtak, ma is jól használható!