Füt 200W folyamatos terhelésnél olyan 60-70fokos lehet .Nem mértem le de majd lemérem.Holnap még tovább tesztelem.

jaja. Erre gondoltam. Rosszul írtam.

Jó kis mag lehet az, ha így bírja.

Egyébként 100W-on 85%-os volt a hatásfok de 205W -on már csak 70% gondolom 30% elfűt.Fetek 25-30fokra melegszenek azzal nincs gond.Viszont a schottky is rendesen melegszik pedig úgy emlékszem 12A-osak.

Leirom mégegyszer a menet számot mivel csak nem jól irtam.
Primer=2x3menet 6x1,2mm
Szek =2x21menet68x0,2mm

Nem mintha számitana de igy a pontos.

Na de még mindig nem írtad le a mag keresztmetszetedet.

Hogy érted azt hogy mono szélessávú analóg végekkel?

Miért nem már vagy kétszer tuti leirtam.
15mmx7mm=1,05cm2

Húú basz.. tényleg.

Szia

Megjött az erősítő, amit beszéltünk privátban. A mag méretei: 13mm magas, 51,5mm az átmérő, és 20,5mm "vastag". Ha jól számolom a mag keresztmetszetet, akkor 2,66cm2. Hogyan tovább? Végezzek el hasonló méréseket, mint amiket itt Te is? A trafó elég sok menettel volt tekerve, 2x7 menet primer, 2x21 menet szekunder. Sajnos szekunder feszt nem tudok, csak úgy mint működési frekvenciát sem.

Micsudii?
Mi az, hogy vastag? van a magnak egy külső átmérője, egy belső átmérője, és a magassága.

A 20.5mm az a belső luk átmérője? Vagy kivontad a külső átmérőből a belső luk átmérőjét, és ennyi jött ki? Akkor azt még el kell osztani 2-vel.

Különben szerintem nem érdemes kísérletezni a menetszámok bejátszásával, mint én múltkor a magjaimmal, mert ez egy kipróbált mag. A gyárban gondolom ki piszmogták, hogy mi lenne a legjobb freki, és gerjesztés. A frekit jó lenne megmérni, hogy a te új áramkörödet is oda lődd.
Ha túl magas frekit választasz a toroidhoz, akkor elkezd fűteni a hiszterézis veszteség miatt. Nem is beszélve, hogy a fetek vezérlésének ideje nem lesz rövidebb, ami azt jelenti, hogy csökkenni fog a kitöltési tényező, amitől elkezd majd tüskésedni a kimeneten a feszültség. Kisebb frekin meg több réz kell a magra, ami behatárolja, hogy mekkora teljesítményt tudsz majd levenni róla.
Vannak érvek pro, és kontra.
Szóval mérd meg valahogy a frekit. (szkóp, műszer, akármi) mert fontos lenne.
A menetszámok aránya fog számítani.
Elvileg az számít, hogy a tápod különböző tápfesz értékeknél mekkora kimenő feszt fog elő állítani. Ezt tolerálnia kell majd az erősítőnek. Nyilván 12- és 14.4V között bármekkora fesz elő fordulhat az akksiban.
A primer tekercsnél számolj mondjuk 12,7V-al, ez egy átlag feszültség az autóban. Tehát 12,7V osztva a 7 menettel. 1,814V/menet. Akkor ki lehet számolni, hogy ha a szekundered 21 menet volt, akkor 21X1.814=38V
NA, DE! nem ennyi lesz a kimeneten. mert ebből még le kell vonni azt az időt, amíg a trafó "nem üzemel". Tehát a kitöltési időtől függ, hogy mekkora lesz a kimeneten az effektív feszültség. A te tápod nem szabályzott, tehát a tápvezérlő íc gyári értéke lesz a mérvadó. az meg valahol 92-95% körül van. Ezt az 5%-ot le kell számítani, és ki kell vonni a szekunder ildali diódák nyitó feszültségét is. Akkor már 35V jön ki a kimeneten. Ha meg méred. lehet változás, mert ha nincs semmivel terhelve a táp kimenete, akkor a kis tüskék, amik a trafóban létre jönnek kapcsoláskor, meg növelik a feszültséget, de az erejük nagyon kicsi. Egy párhuzamos ellenállással szokták le irtani. Az autós erősítőkben a végfok alap fogyasztása vágja le ezeket a tüskéket. Aztán meg ugye amikor terheled, megint esni fog a fesz. Mit is mondtál hány V-ra lenne szükséged?
Meg tudod mérni a primer, és a szekunder tekercsek huzal átmérőjét tolómérővel? Az is érdekel, hogy hány szál huzal van párhuzamosan tekerve egy-egy tekercsben. Ebből meg tudjuk saccolni, hány W-ot tudhat.

Akkor újra. 13mm magas, külső átmérő 51,5mm, a belső pedig 31mm. (ez a gyári szürke szigetelő festékkel együtt értendő.) Sajnos a táp már nem működőképes, hiányzik egy pár alkatrész a panelról, és már a trafót is letekertem, hogy pontosan meg tudjam mérni a magot, ráadásul ezért is bontották el az erősítőt, mert hibás volt a tápja. A primer 1,8mm-es, a szekunder 2x1,8mm-es drót volt. Van a trafó kimenetén induktivitás, ez is 1,8mm-es drótból van, légmagos tekercs, ha ennek megmérem az induktivitását, abból nem lehetne következtetni a kapcsolási frekvencia nagyságára? Gondolom a táp zaját szűrte, ami a kapcsolási frekvencia, ha jól gondolom. Egyébként a primert 8-8db 2SD1062 tranzisztor kapcsolgatta.

A magod keresztmetszete (Ae) 1,2cm³ körülbelül. Ezzel fogok majd számolni.

A 2SD1062 az tranzisztor. 2X8 db? az lehet akkor 500W is simán. Elvileg 600W, de azt nem bírja folyamatosan.

A huzalokat szerintem fordítva írtad. A primer tekercs kell, hogy nagyobb keresztmetszetű legyen.
Kiszámoltam, hogy 590W-ot tud a trafó primer tekercse. Ezzel már csak az a baj, hogy nincs bele kalkulálva a skin hatás, azaz, hogy a frekvencia növelésével nem hatolnak be az elektronok a huzal teljes mélységébe. Csak a felületén mennek. Azaz 20KHz-nél 0,5mm a behatolási lélység, 30KHz-nél már csak 0,4mm , 40 KHz-nél meg 0.35mm. Akkor ezt szorozd meg 2-vel, és ez a maximális huzalvastagság, amit használhatsz, mert a vastagabb huzallal csak a hasznos helyet pocsékolod. Ez a réz veszteség egy része. (A másik rész a tekercsed ohmikus ellenállása.)

A trafód frekije szerintem 22- és 25KHz körül lehet. Régen ez volt a divat. Ha ezzel kiszámolom az indukciót, az reális. B: 0.16T.

Ha ki akarsz hozni belőle többet, akkor emelni kell a frekit, de akkor a tekercs menetszámot csökkenteni kell. Akkor inkább méricskézd ki ahogy írtam én is. A frekit nyomd föl 35KHz-re, és úgy méregess.

Igazad van, fordítva írtam. 6db TDA7294-et kellene elvinnie a tápnak, kb 40W csatornánként, max +-25V-os tápfesszel. Ez 240W RMS teljesítmény, 350W-osra elkészítve a tápot marad benne tartalék is.
Este megpróbálok méregetni.

Cimopata tápját építettem meg. Kiszámoltam, hogy elvileg az 1n-s kondihoz kb 30kohmos ellenállás kell, hogy 35kHz körüli frekvenciát kapjak. A gondot az okozza, hogy nincs szekunder tekercsem (még csak méregetném, hogy mennyire melegszik) így ha bekapcsolom a tápot, akkor gondolom max kitöltéssel megy, mert a visszacsatolásban az optocsatoló nem ad jelet, hogy tudnám megoldani, hogy kb 50%-os kitöltést kapjak?

Egyébként szereztem még régebben ehhez a táphoz 0,2-es drótot, így a skin hatással sem lesz gond.

Meg kell hekkelni a cimó tápját, hogy ne menjen benne a feszültség vissza csatolás. Bele kell tenni egy potit, amivel tudod szabályozni a lemenő feszt, azaz a kitöltést.


Itt írtam róla Bővebben: Link

Hello

Gyanús nekem ez a Siemens toroid, amit adtál.
Szerintem az nem kimondottan tápra van kitalálva.
Az Al-t kimértem, 5030. Ez nagyon sok. A fele lenne reális.
Meg tekertem 2X4 menettel. Úgy B=0.15T -vel gerjesztettem melegedett mint állat. 47°C. És fogyasztott is sokat 164,5mA-t 13V-nál. A freki 53KHz.
Ez szerintem sok neki.
Aztán meg tekertem 2X5 menettel, és már jobb lett a helyzet. 13V-nál 118mA folyt bele, és 35 fokra melegedett. Na ez szerintem az ideális. Itt B=0.12T
Nem nagyon bírja a gerjesztést.
Azt is észre vettem, hogy 50fok fölött elkezdi kajálni az áramot. Nekem úgy tűnik, hogy ez egy (Tali bt.) M4 anyag, vagy valami olyasmi.

Aztán meg szórakoztam megint a nagyobbik toroiddal, amit adtál. A TDK H5C2-vel. Megy már az is, de nem lehet gerjeszteni azt sem. 2X5 menettel próbáltam. 53KHz. 37°C-ra melegedett, 13V-nál 210mA folyt bele. Ez sok. B=0,12T Ez se bír többet. Ha melegítem, akkor ez is többet kezd enni. ezért is mondom neked, hogy a kistoroid is tök így viselkedett.

Az a 47 fok még mindig nem olyan sok. Gondolj arra, hogy a ferritekben ébredő veszteségnek van egy minimuma és ez valahol a 70...100 fok körül van. Tehát, ha meg van tekerve és meg van terhelve, akkor erről a 47 fokról fogja a réz melegíteni az egész trafót. Amikor eléri ezt a 70 fok körüli értéket, akkor a ferritben levő veszteség kisebb lesz, tehát, a rézveszteség lehet nagyobb. Így aztán kialakul valamiféle egyensúly. Egy trafónak akkor a legjobb a hatásfoka, ha a réz- és vasveszteség ugyanakkora. Nem mondom, hogy ezzel a módszerrel ezt meg lehet valósítani, de közelít. Azért nem mindegy, hogy egy menettel több, vagy kevesebb! Miután, ha már gerjesztve van a vas, akkor az átvihető teljesítményt csak a tekercselés korlátozza. ( Meg pl a szórási induktivitás, bár közvetve, de az is menetszámfüggő. )

Hello

Nagyon örülök, hogy be kapcsolódtál.
Szeretnék jobban, tisztábban látni a ferrit témában.
Pontosabban az érdekel, ha találok egy ismeretlen magot valahol, akkor milyen mérésekkel lehet meghatározni pontosan, hogy mire való, mire lehet használni, és egyebek. Valamennyire meg tudom állapítani, de egy dimenziót előrébb szeretnék lépni.

Azt tapasztaltam a magjaimnál, ha nőtt a hőmérséklet, akkor ideig csökkent, aztán meg nőni kezdett a primer áram. Igen a 70-80°C volt a változás pontja. Pontosabban megvalósult a papírforma, ami a magok adatlapján szerepel. (Az igazi ferrit magok, M2TNB, vagy C, N27, 3F3, PC40, és még sokan mások.)

Aztán voltak magjaim, amik még akár jók is lehetnek kapcsoló üzemű tápnak, de mégis máshogy viselkedtek. Nagy az Al-jük, relatív kisebb gerjesztéstől melegszenek, 53KHz-el mértem, És ami fontos, hogy 45-50°C-tól fölfelé, már el is kezdték kajálni az áramot. Ez a TDK H5C2 volt. Annál meg ha jól tudom nem 210-240°C a mágnesesség elvesztésének a hőmérséklete, hanem 130°C. Ezzel azért gáz lehet egy zártabb tápegységben.

A másik dolog, amiben nem látok tisztán.
Egy próba tekercset tekertem egy magra. Úgy méreteztem, hogy 0.15T legyen 53KHz-nél. Ezt csak úgy ki induló pontként írtam. Aztán elkezdtem a frekvenciát változtatni. Lementem 27KHz-ig, és föl mentem 208KHz-ig is. Érdekes módon a mag egész jól tolerálta a nagyobb frekit. 27KHz-en azért érthető okokból fűtött.
Szóval tekergettem a frekit, és figyeltem a felvett áramot. 27KHz-nél ugye nagy volt az áram, ahogy növeltem a frekit 85KHz-nél folyt a legkisebb áram. Aztán megint nőni kezdett.
Ez is összefüggésben van a réz veszteséggel? Hogy kell ezt érteni? 27KHz-en 0,235T volt, 85KHz-en meg csak 0,075T. Ennek ellenére nem gondolom, hogy a 85KHz, és 0.075T fogja hozni a legnagyobb terhelhetőséget, azaz hatásfokot. Van erre jobb módszer, minthogy az ember meg épít egy trafót(primer-szekunder), és meg terheli, aztán kiderül.
Vissza kanyarodba a dumám elejére, hogy lehet meghatározni, mi mire, és mennyire jó.
Légyszi részletesen válaszolj, ha tudsz, mert érdekel minden ezzel kapcsolatban.
Kössz.

Üdv)Hát nem vitázni akkarok veled de

Azaz 20KHz-nél 0,5mm a behatolási lélység, 30KHz-nél már csak 0,4mm , 40 KHz-nél meg 0.35mm. Akkor ezt szorozd meg 2-vel, és ez a maximális huzalvastagság, amit használhatsz, mert a vastagabb huzallal csak a hasznos helyet pocsékolod. Ez a réz veszteség egy része.

Ha 40khz -nél egy szál 0,7 huzalt használsz teszem azt Kb:van 40w teljesitmény amit átvihetsz ,de ha 1,4mm huzallal ugyanazon ""40khz""-en a teljesitmény átvitel megduplázódik tehát (80W) akkor miért lenne ez pocséklás kérdem én?

Nem érted mit mondok. 40KHz-nél 0.7mm átmérőjű huzalt használhatsz. Annak a keresztmetszete 0,3848mm² . Azt meg szorzod a 4A/mm² áramsűrűséggel, és kijön, hogy 1,539A vihető át.

Ha 1.4mm átmérőjű huzalt használnál, akkor 1,539mm² a keresztmetszete. Azon át vihető lenne 4A/mm² áramsűrűséggel 6.15A. Nem az előző duplája. Nem?
Itt már hiba volt a példádban.

A probléma nem ott van, ahol kerested. Azért pocsékolás, a vastagabb huzal tekerni, mert a huzalba nem hatol be mélyebben az elektron. A rézhuzal nem úgy viselkedik nagy frekvencián, mint kis frekvencián. A rézhuzalod keresztmetszetének a fele nem tesz hozzá a dologhoz semmit, mert nem is jut be oda semmilyen elektron. Csak a helyet foglalja a magra tekerhető maximális réz mennyiségből. Ha ehelyett vékonyabb huzalból többet tekersz, akkor ki használod a trafód ablak méreteit, és nem csak fölösleges rézzel lesz föltekerve a mag. Arról nem is beszélek, hogy mennyivel jobb trafót lehet tekerni több vékony huzallal, mert jobb a hely kihasználása, és sokkal jobban szét lehet teríteni a magon. Így jobb lesz a szórási induktivitás, azaz az átvihető teljesítmény.

Ez így igaz ahogy te mondod csak te a huzal kereszt metszetet számolod nem pedig len a huzal felszínét mivel a behatolás nem a kereszt metszet felől kellene számolni hanem a huzal felszíne felől ahogy azt te is írtad.

mert a huzalba nem hatol be mélyebben az elektron.


tehát a behatolás a felszín felől történik.És az 1,4 mm -es huzalnak a felszíne pontosan a duplája a 0,7-nek.Tehát ha a kereszt metszetet a duplájára növeled az átvitt teljesitmény is a duplája lesz ugyanazon frekvencián.

de ha lehetséges én is a több párhuzamos szálat választanám nem a huzal kereszt metszetét növelném mivel baromi nehéz vastag huzallal dolgozni)

Kicsit pontosítsunk, a behatolási mélység nem azt jelenti, hogy pl.: 20 kHz-en, csak a drót felszínétől számított 0,5 mm-ben folyik az áram. Ha 2 mm-es a drót, akkor még 0,8 mm-es mélységben is fog folyni áram, csak jóval kisebb, mint a felszínen. A képletek azt adják meg behatolási mélységként, hogy hol csökken le az áram a felszini áram kb. 37%-ra. ( 1/e ) Nézzétek meg a linket. Ebből az jön ki, hogy a legjobb lenne csőből tekerni trafót, mint ahogy a nagyobb teljesítményeken, meg koaxiális elrendezéseknél meg is teszik. Ha nem a teljes keresztmetszetében folyik egyenlő áram, akkor lehet definiálni egy RAC és egy RDC ellenállást is, vagyis, lehet beszélni a drót váltakozóárammal szembeni ellenállásáról. Ez is van az előbbi cikkben, sok egyéb más mellett. A litze gyártó cégek meg is adnak ilyen adatokat, tehát az ohmos ellenállást a frekvencia függvényében.

( Azért, vannak alkalmazások, ahol az ember lenyeli a többletveszteséget, de legalább nem kell litzét csinálni, mert van, amikor a ráfordított idő nagyon sok. Ez mindig mérlegelés kérdése.)

Szerintem az a baj hogy sokan ""vagy mindenki"" nem a megfelelő képletet használja.Ezt a képletet az egyszerű 50 Hz trafó számításából vették át sokan.Ez pedig len figyelmen kívül hagyja a skin hatást .Persze össze lehet kombinálni de nem ez a megfelelő számítási képlet a nagy ferekis trafókhoz.

Lemaradt a link.Itt van:

Jó mondok én neked egy egyszerű példát hogy a botfülűek is halják.Képzelj el egy Autópályát 5 sávval míg a belső sávon ""azaz a huzal felszínén""közel fény sebességgel haladnak a kocsik addig a 3. sávon csak a feny sebesség 3/4-devel és így tovább ...de az ötödik sávon ugyan ott van a kocsi csak éppen áll nem halad..

Elnézést a gyerekes hasonlatért de azt hiszem így érthető.

Nekem e nélkül is egész jól érthető...

Sok kérdésed van...

Találsz egy magot. Ha nincs benne légrés, akkor lehet ferrit, vagy porvas ( iron powder ), amorf vas, nanokristály, meg még ki tudja mi. Rátekersz néhány menetet és megméred, hogy mekkora az AL-je. Ha ez 20 és néhány száz között van, akkor valószínű porvas, mert azokat nem tudják úgy gyártani, hogy kellően kicsi legyen a szemcsék között a légrés. Tehát, ezek légréses vasak, csak kívülről nem látszik. Ha kicsi az AL, attól még lehet belőle trafót (is) csinálni, csak arra kell gondolni, hogy nagyon kicsi lesz az induktivitása a tekercselésnek, emiatt jó nagy mágnesező árama lesz a trafónak. ( Ez nem biztos, hogy baj, mert vannak olyan alkalmazások, ahol ez van kihasználva.) Az ilyen vasmagokat nem trafó célokra gyártják, hanem fojtónak, pl kimeneti simítófojtónak, meg RF zavarszűrőnek. Többnyire jó nagy vasveszteség is ébred bennük, tehát nem igazán jók olyan helyekre, ahol nagy az indukcióváltozás, ráadásul a freki is nagy. ( Persze vannak kivételek, jó drága pénzért...)
Ha az AL 1000 felett van, mondjuk ( persze mérettől is függ ) 8000-ig, akkor valószínű egy légrés nélküli ferritről van szó. Ha egy 30 mm-es gyűrűnek meg 20000 körül van az AL-je, akkor az valószínű amorf-, vagy nanokristály vasmag. ( szintén egy kisebb vagyonba kerülnek ) Ezekről a Vacuumschmelze adatlapjain lehet olvasni, hihetetlen milyen jó anyagok.
Legyen pl.: az M2TN-C anyagú vasmag. A linken a vasveszteség látható a frekvencia függvényében, paraméterezve az indukcióváltozásra.Látható, hogy sokkal jobban függ a vasveszteség az indukcióváltozástól mint a frekvenciaváltozástól. Pl: 100 kHz/0,1 T/ 35 mW/g és 100 kHz/0,2 T /150 mW/g. Látható, hogy az indukcióváltozás kétszeresére való emelésével több mint négyszeresére nőtt a vasveszteség. Ugyanígy megnézve, ha a frekit növeljük azonos indukció mellett a duplájára, a vasveszteség csak kicsit több, mint a kétszeresére nő. Tehát, mérlegelés, tapasztalatok alapján, meg mérésekkel lehet eldönteni, hogy mekkora frekivel járjon egy táp. ( És persze vannak egyéb szempontok is, nem csak a trafó... )

Ez az oka annak, hogy az a mérés, amit csináltál, hogy csak a frekvenciát változtattad, nem vezet sehova, vagy legalábbis nem fogja megmutatni neked, hogy milyen legyen a freki, vagy a menetszám. Ha a duplájára növelted a frekit, akkor az indukció a fele lett a trafóban, ez azt jelent, hogy a veszteség több mint a negyedére csökkent, de miután a frekit növelted, több mint a kétszeresére nőtt a veszteség. Hát, valahol mindenképpen igaz, hogy csökkent a veszteség. De ugye az sem tartható, hogy ugyanannyi menet van 200 kHz-en, mint 50-en...

Nem a frekit kell változtatni egy adott tekercseléshez, hanem a menetszámot. Kiválasztod a frekit. Kicsit túlméretezve megtekered a primert, szekunder nem kell. Bekapcsolod, de a táp olyan feszültség-idő területet adjon a primernek, amivel majd a későbbiekben is működni fog. ( Ha szabályozatlan a táp, akkor nagyjából 100 %-os a kitöltési tényező, tehát, a maximális betápról működtesd, ha meg szabályozott, akkor a minimális betápfeszről járasd, maximális kitöltéssel, hiszen a szabályozókör is ezt fogja csinálni. Tehát, bekapcsolod és nézed, mennyire melegszik. Vagy, ha van szkóp, meg valamilyen árammérő, akkor még nézheted a felvett áramot. Ha műszerrel nézed az áramot, akkor mindenképpen a pufferkondi előtti áramot mérd, mert különben egész mást fogsz mérni. ( Ugye, a trafó az üresjárási árama - mágnesezőárama - alapján egy fojtó ( nem is lineáris ), valami fűrész szerű áramot vesz fel, ha nincs rézveszteség, akkor az áram nullátmenete a tranyók bekapcsolási idejének a közepén lesz, vagyis egy-egy átkapcsolásnál először a tranyók melletti diódák vezetnek, a nullátmenet után meg a tranyók veszik át az áramot. Ebből következik, hogy ez gyakorlatilag meddőáram ( induktív ) vagyis, amit a tranyók bevezetnek a trafóba a tápból, az vissza is folyik a tápba a diódák segítségével. Ezért ( is ) lényeges a pufferkondi a betápon, hogy tudjon hova folyni ez a visszafelé folyó áram. A kondenzátor, ha elég nagy, akkor a felvett és visszafelé folyóáram középértékét képezi, ami ideális esetben zérus. De az ugye nem lesz, mert van vasveszteség, meg a primernek is van valamennyi rézvesztesége. Tehát, ez a veszteség fog a betápból befolyni. Na, ezt az áramot mérheted egy deprez műszerrel. Elvileg, a deprez műszer közvetlenül mérhetné azt az áramot is, ami befolyik a tápegységbe, csak nem biztos, hogy szereti a nagyfrekvenciát, aztán nem mutat e összevissza. Ezért jobb a kondi előtt mérni. Ha pl.: egy E42-es ferritnél akkora áramot mérsz, hogy az abból számított veszteség 20 W, akkor biztos, hogy túl van gerjesztve a vas, tehát nagyobb menetszám kell rá. Egyébként meg bekapcsolod és várod, hogy melegedjen. Ugye, csak a primer van feltekerve, tehát nagyon kicsi lesz a rézveszteség, hiszen csak a mágnesező áram folyik, vagyis, legnagyobbrészt a vasveszteség fogja melegíteni a magot. Erre írtam korábban, hogy szerintem az a jó, ha ilyenkor melegszik a vas, mert a későbbiekben hozzájön a rézveszteség is, az tovább melegíti, de a vasveszteség csökkenni fog. Tehát, annyira célszerű levinni a menetszámot, ahol már 30...50 fokig felmelegszik a ferrit. A ferritek többsége nem telít hirtelen, tehát nem nagyon fordul elő, hogy egy menetet csökkentve, betelít a vas és elszalad az áram. Az áram jól láthatóan nő, itt csak annyi a kérdés, hogy meddig engeded üresjárásban melegedni. Én sose használok ventillátort, mert az iparban nagyon kevés helyen tűrik meg, azt mondják, hogy nem akarnak karbantartani még egy leporolás erejéig sem, ezért aztán minden berendezést zártra csinálok. ( van is gond a hűtéssel... ) Ha ventillátor van benne, akkor még jobb lehet a helyzet, de azt azért tudni kell, hogy az sem tesz csodát, a ferrit, nem nagyon tud kiszellőzni, hiszen tele van tekerve és a hőellenállása a tekercselésnek nem nulla... tehát, a ferrit belül jóval melegebb, mint kívül.

Ha az így bemért trafón, vagyis a minimális menetszámmal működő trafón visszaszámolod az indukciót és azt túl kicsinek találod, akkor nem jó a vas anyaga, vagyis nem igazán lehet nagyfrekire használni. Akkor kell egy másikat választani, vagy jó ez is, csak nem fog akkora teljesítmény lejönni róla. Szintén mérlegelési kérdés.

Hello

Hát köszönöm, hogy jól kiterjedt választ írtál nekem.
Volt benne sok dolog, amit tudok. Viszont sok dolog most került a helyére.

A mag méricskélésnél csak meg néztem, hogy mi lesz, ha frekit változtatok, mi lesz, ha a menetszámmal játszok, és mi lesz, ha a tápfeszt változtatom. (Itt természetesen egy külön tápról ment a vezérlés, hogy az állandó legyen.)

Tök jó. Fogok a dologgal foglalkozni, mert egyrészt van itthon rengeteg magom amit ki kéne próbálni. A másik meg, hogy jól jönne egy kis tapasztalat ilyen téren.

A 230V-os félhidas projektem megállt. Sajna nincs időm rá, hogy folytassam, de rajta leszek.

Emmzolee tápjával kapcsolatban kereslek ! A kimeneti feszültség egyenirányításával kapcsolatban pontosan, nem értem azokat a diódákat, ilyen típusokat nem kaptam csak a közös katódosat, a közös anódosat pedig nem. Ez igy egy greatz kapcsolást alkot, byv30-200 és bys24-90 es diodákat kaptam. de ezek mind a-k-a lábkiosztásuak, ezeket nem lehet betenni csak az egyiket, szerintem. Tudnál valami megoldást javasolni erre? VAgy esetleg egy tipust javasolni amivel lehetne helyettesíteni ?