Jobban illesztve a két vasmag félt már csak 17mA az üresjárási áram. Lehet, hogy kiküszöbölöm még azt a kis pontatlanságot is és akkor tökéletes lesz.

Jó az már így is. Ha nincs hangja, akkor tökéletes. De azért terheld is meg, biztos, ami biztos. Persze, lehet, hogy maximalista vagy, akkor még egy kicsit simogatni kell....

A menetszámot ugyanúgy kell számolni, de a kivitelezés más, habár hallottam olyan kimenőtrafóról is, ahol az RF transzformátorhoz hasonlóan a primert és a szekundert egyszerre tekerik több összesodort egyforma huzallal. Utána a primer részt sorosan, a szekundert párhuzamosan kötik. Ehhez nagyon jó szigetelésű huzal kell...
Én inkább magamnak tekerem. A szigetelésvizsgálatot otthon is el lehet végezni.
Sok jó gyártó van, de találkoztam nagyon rossz kivitelezésű transzformátorral is, összeért a primer és szekunder szigetelt huzal. Nem volt egy életbiztosítás...
Az a gond, hogy az ilyen jellegű hiba nem feltétlenül derül ki szigetelésvizsgálatnál, a huzalok szigetelésének átütési feszültsége több kV is lehet (adatlap alapján), de használat során rezeg, kopik, öregszik a szigetelés...
A másik probléma, hogy csak egyedi rendelésre lehet (legalábbis nagyon ritka) olyan trafót venni, ahol a primer és a szekunder között árnyékolás van.
Ez a hálózati transzformátoroknál fontos, egyébként panaszkondnak, hogy a csillió Ft-os mikrofonerősítő zúg... Megfordítva a konnektort jó.

Nagyon sokan használnak már itthon is 0,35-ös waasner lemezt kimenőhöz, mert jó és viszonylag olcsó. Nekem EI84 van tőlük és valóban jó, a lemezek rendesen vissza vannak lágyítva, az áruk sem vészes, a 9kg (5-6db kimenőre való) vas csévéstől szállítással együtt volt kb. 30 ezer.
Két bajuk van csak, az egyik a lemezek vágásának pontatlansága, ha összeillesztem akkor látszik a képen hogy még mennyi levegő marad köztük, mondjuk nekem légrésesen kellenek így ez nem gond. Összeállítva őket egy tömbbe hogy könnyebb legyen kivenni berakni majd háromnegyed órát szórakoztam vele két üveglap között mire két gyalult léc közé tudtam szorítani hogy viszonylag síkban legyenek és finoman egybe tudjam lakkozni őket. A másik az élei, azokat le kell kenni valamivel mert ha párás helyen vannak tárolva akkor rövid idő alatt rozsdásodni kezd, én alkoholos filccel kentem le, így lett a legegyszerűbb és a legvékonyabb a réteg.
Mondjuk ha azt nézi az ember, hogy egy kész 80VA-es toroidot megkap készen a boltból 7500Ft körül akkor már nem olcsó otthon trafót tekergetni, de azok ugye adott feszültségekre készülnek, nem biztos hogy nekem pont olyan kell, ha meg egyedileg készíttetem akkor mindjárt kétszer háromszor annyiba kerül. Meg a toroidot még a hálózatról is le kell választani hogy ne brummogjon amikor néhány tíz/száz mV DC is kerül rá és elmágnesezi.

Ezért jók azok a szigetelésvizsgálók amik nem csak nagyobb mérőfeszültséggel hanem nagyobb tartományban is tudnak mérni, mert ezekkel már lehet következtetni kezdődő hibákra is. Mondjuk ezeket általában már 7 számjegyért vesztegetik új korukban.
Ami nekem van azzal kb. 1 teráig látható az érték, és a legtöbb gyanús (elöregedett papír szigetelésű) trafó már kiszűrhető vele.

Én ilyen öntapadó szalagot használok pr/szek. közé. A védő papír túlnyúlásos szerelésével látszólagos zárt menetet lehet árnyékolásként alkalmazni. A huzallal tekert egysoros árnyékoló tekercselési árnyékolást nekem nem ajánlották. Toroidoknál meg nem tudom, az árnyékoló sort hogyan tudják - ha egyáltalán - megcsinálni zártra. Ott, szerintem inkább életvédelmi szempontból szükséges és csak "ráfogják", zavar elleni védelem, árnyékolás...De nem ragaszkodom az elgondolásomhoz, ha már látott valaki, hogyan van megoldva, az a hiteles.

Hogyan vezeted ki?
A huzallal tekert egysoros szerintem is jobb mint a semmi, de ez a fólia véleményem szerint messze többet ér.

A teljes szélességét átérő, lecsupaszított huzalt végigforrasztom keresztbe a fóliára.

Én ilyet (is) használok, sikerült 210mm-es szélességűt is beszerezni a nagyobb trafókhoz.
Főleg vastagabb rézfóliánál egy kapton csíkkal szoktam még megtoldani a szigetelést, nehogy a szalag éles széle átvágja és kész a menetzárlat.
Én sem ajánlom az árnyékoló tekercset, de jobb, mint a semmi...
Toroidra gyári árnyékolást én sem láttam, egyszer tekertem fűtésre egy árnyékoltat (csak pár menet szekunder, a primer eredeti volt), macerás és nem túl szép...
Több darabból, forrasztva készítettem.

Van még az egyik Kolléga jóvoltából egy nagyobb darab vörösréz lemezem is. Nem mértem meg, az a bizonyos "trombita" lemezre hajazik és a hálózati trafók külső rövidre záró meneteként használom. A kínai öntapadó az kellemesen vékony és nem nagyon zavar mechanikusan a rátekert szekunder huzaloknál.

Nekünk ( kis cég ) esetleg műbizonylatot is be kell mutatnunk a beépített alkatrészekről, egységekről. És, ha lehet, akkor vállalja más a felelősséget a termékéért.

A csöves erősítők meg már régen nem érdekelnek, egy volt még hátulgombolós koromban, az megrázott ( 850V, 2 x EL34 ), ezt intő jelnek tekintettem, maradtam a tranyóknál. Meg annyira nem érdekelnek az erősítők. Igaz, most készülőben van egy D osztályú, de annyi minden mással is kell foglalkoznom, sose lesz kész. Pedig már a nyákterv is készen van.
Régen egyszerűbb volt. Nem volt cég, aki megtekerje a hobbitrafót, kénytelen volt az ember nekiállni...

Sok mindent el lehet végezni otthon is, meg mindenféle műszert lehet építeni, meg kitalálni mérési metódusokat, stb. De ez nagyon időt igénylő és még hobbi szinten is nagyon lelassítja a tanulási, megtapasztalási folyamatot.

Én kapcsitápokhoz használom a vörösréz lemezt. Tekercsnek is jó, meg árnyékolásnak is. Toroidra nem jó. , de többnyire nincs is rá szükség, csak ne hardswitch legyen.

Nem gondoltam, hogy "öntapadós" és ugyanakkor "forrasztható" is, de ha adatlap szerint "kopaszcsiga" és "rádiózavarás" ellen is hatásosan véd...
Ez nem trollkodás volt, ügyes meglátás hogy ez az anyag erre nagyon jól megfelel.

Személyeskedések eltávolítva!

Sziasztok!

Tudnátok ajánlani transzformátor készítő céget, aki legyárt nekem egy darab egyedi transzformátort jó ár/érték arányban?

Nem mindegy mit jelent a jó ár/érték arány, meg milyen, mekkora kivitelű trafó kell, de úgy általánosságban azt lehet mondani, hogy egyedi igényeknél az árra kb. egy kettes szorzó megy rá.
Pl. adott teljesítményű, általános feszültségű toroid ára boltban 10 ezer, ugyanez egyedi igényekkel 18-20 ezer lesz, és akkor ebben még nincs benne az impregnálás sem, az is plusz ha kéred.
A vasmag minősége a lényeg mert abban szoktak lenni eltérések, maga a tekercselés technológiája az kb. ugyanolyan gyártótól függetlenül.

Elektris 2000 Kft. (elektris.hu), csak toridok, az egyedi toroidokat velük szokta csináltatni.

Ha nem toroid kell (amit ugye nem tudunk), akkor vannak itt egészen jó tekercselőgéppel és tapasztalattal rendelkező kollégák is (javasolt a nettle kifejezésre keresni ).

Igazából nekem mindegy, de lehet a toroid lenne a legjobb a kisebb szórt tér miatt. Volt egy jó cég Bővebben: Link de nem érem el őket, szerintem annyi nekik. Elég egyedi trafót akarok sokféle feszültséggel, a boltban nem igen találtam.
Köszönöm a tippeket, ezt a elektris.hu-t megnézem, kérek ajánlatot.

Milyen értékekről van szó? Kisebb gerjesztéssel nem biztos hogy gond lenne.

230V, 60V, 12V, 3V így nagyságrendileg. Csöves cucc lesz, de lesz benne tranyós rész is és digitális cuccok.

Az elvárt áramok megadása nélkül ez az információ használhatatlan.

Szóval hibrid.

Nem tudni hova mekkora áram kell. De, amikor a 230V-nak minimális áramigénye van, olyankor én azt szoktam csinálni, hogy megveszem vagy megtekerem a többire a trafót, a 230V-ot meg 2db szembefordított nyáktrafóval oldom meg. Variálni is lehet, mert alapból kevesebb lesz, ha nem pont egyformák a trafók, vagy egyformák, de nem ugyanazon gyártó termékei.
Nekem is így van a csövesemben 275V DC mert csak 2-3mA-re van szükség, így elég 2db 3VA-es nyáktrafó. A 60V-os toroidot meg megkapod olcsón, a 12V-ot meg a 3V-ot meg magad rátekered.

Akkor folytassuk itt ha már trafókészítés.

Jó, akkor beszélgessünk a trafókészítés fortélyairól.
A tervezés alapja a mágnesezési görbe ismerete. Amit ugye konkrétan nem ismerünk, de a jellegét ismernünk kell. A határadatokból viszont vissza lehet következtetni, legalábbis nagyjából.
A legfontosabb alapegyenletek
B=µ*H H=N*I, Φ = B*dA (a B elé egy integrál jelet kéne rajzolni)
Tanulmányozandó:
Bővebben: Link
A többiről holnap, addígra összeszedem a gondolataimat.

Látom nem lessz egy könnyű tanulmány.
Sebaj ebből is tanulunk valamit.

Mi lenne, ha visszaolvasnál néhány évet? Tucatnyiszor leírtunk már mindent.

Na az ilyentől tartottam amikor átjöttünk ebbe a topic-ba.

Csak azért írom le hogy tiszta legyen nem noname trafóról van szó .
Nem is kimenőtrafóról.

Egy vonalszintű leválasztótrafó a cél nagy jelszintre.
Ami egyben megoldja a szimmetrikus/asszimetrikus átalakítást is.

Az előzményeket nem látni, csak egy belevakkantást.
Talán menj át a kimenő transzformátorokhoz, ott a szakértők másik fele!