Ezt nevezik ideális tápnak. De mint tudjuk ideális semmiből sem létezik.

Én egy időben próbálgattam ezt az RC snubbert az egyenirányító diódákra dolgot, és néztem a szkópon az eredményt, semmiféle javulást nem hozott, olyan értékekkel hozott volna ami abszurd méretezést igényelt volna. Attól sokkal többet használ egy fojtó (nagy áramra azt se lehet méretezni) vagy egy aktív szűrés vagy egy kapacitás sokszorozó.

Talán érdemes lenne megkérdezni, hogy miért is kérte...

Fojtó transzformátor méretezése

Üdv!
Ha valaki tudja...
Az egyik erősítő tervem tápegységében, eredetijében van egy fojtótrafó. Az hídegyenirányítás után a 100Hz-es lüktetőnek áll ellen a 3 Henrijével... A fényképről és a cikkszámából nem derül ki a vasméret, az egyéb adat:
3 H 250 mA

Ma vettem észre, hogy a készletemben levő egyik transzformátor nem transzformátorként értendő talán, mert az M65 méretű lemezek középső nyelve 0.5 mm légrésű. Úgy is volt összerakva, hogy az összes lemez egy oldalról volt a tekercsben. Most a mostani tekercselést mérhetem ugyan, de, ha ki is lehet számítani, mennyi a 3 H? Ha mérek pl. olyant, hogy 2 H, vagy 5 H, mire megyek azzal a menetszámmal? Az arányosság milyen lehet?

Ebből szeretnék valami a képen látható fojtót eszkábálni.
0.4 mm-es huzalból készíteném az 5.4 cm2 vas keresztmetszetű pakkra...M65/27
Ui: Az eredeti sémán - STA25 - nem is szerepel ez a fojtó, de a készülék fényképén látható, hogy ott van és a fotón is látható, árulnak ilyent. De miért van az a temérdek kivezetés vajon?

A első lépés a meglévő trafó szétszedése volt, ami annak hegesztéssel való zárása miatt nem volt egyszerű. Aztán lebontottam a szekundert, pontosan számolva a meneteket, mert így meg tudtam határozni a voltonkénti menetszámot. Majd következett egy nagyon hosszú szünet, mert valójában nincs szükségem a trafóra.
De ma mégis nekifogtam, megtekertem a trafót, majd összeraktam (amihez egyesével szét kellett feszegetnem az impregnált lemezcsomagot). Végül megmértem a nyugalmi áramot meg a két 32 V-os tekercset, hogy mennyi a feszültség, és mennyire egyforma a kettő.
Az alapkérdés a nagy számú kivezetés célszerű elhelyezése volt. A nagyobb feszültségű tekercsekkel kezdtem. Az elsők kihoztam a cséve egyik oldalán, majd a másik azonos tekercset a másik oldalon. Utána jött a következő feszültség az egyik, majd a másik oldalon, és így tovább. Ezzel a trafó mindkét oldalán azonos sorrendben találhatóak a kivezetések, és feliratok nélkül is tudni melyiknek melyik a kezdete és a vége.
Kellett vele babrálni, de megoldottam a kihívást, és elégedett vagyok az eredménnyel. Persze még kell egy teljes mérés, illetve egy kis dokumentálás az utókor számára (aligha fog bárkit is érdekelni).
A tekerés kapcsán kipróbáltam a tekercselő gépet és annak számlálóját, a sárga színű ragacsos szigetelő szalagot, ami nagyon erős, nagyon ragad, öröm vele dolgozni, és a vásárolt szigetelő varnis-csövet is teszteltem, ami teljesen más mint amiket korábban használtam, mert ez nem törik amikor hajlítom, hanem szövetszerűen lehet deformálni.
Korábban is kérdeztem, de akkori javaslatok mellé talán születtek újabb praktikus javaslatok arra, hogyan lehetne ezt a sok tekercset átlátható, egymáshoz könnyen köthető, mégis helytakarékos módon elrendezni? Tulajdonképpen azt keresem milyen előlapot gyártsak a trafónak?

A téma korai képei közt szerepel fojtó (nem trafó ) méretezése. 250 mA-hez nem kell 0.4-es huzal. Több menet, több Henry. És az jobban is csillapít.

Kerestem méretezést, egyelőre nem találtam, utánanézek a topikban.
Egyedül a huzalátmérőig terjedt a tudásom....
Viszont a gyári eredeti értékét szeretném megközelíteni, ha teli tekerném a mostani vas csévéjét nem tudom mennyi jönne ki. Viszont van a bontatlan fojtón 2 x 3 kivezetéses tekercs, azoknak a menetszámát, adott induktivitását meg tudom mérni. De a kiszámolás jobban tetszene...

Azt hiszem, hagyom ezt a fojtó délibábot. Bizonyára a számításhoz kéne a vas mágnesezhetősége, miegymás. Maradok a még bontatlan alkatrésznek a tekercsein mérni induktivitást és egy hasonló értékű tekercsrésznek a az adatával dolgozni az ügyön...
Ha valaki tud jót, szívesen várom azért.

A tekercs induktivitása a menetszámmal négyzetes arányban van. Például 2x-es menetszám 4x-es induktivitás értéket fog adni. Ha ismert a mostani induktivitása és menetszáma, és az induktivitást kis frekvencián (100Hz) mérted, akkor a jelenlegi menetszámból kiszámolható az új menetszám. Valahogy így:

Nuj = negyzetgyok ( Nregi^2 * Luj / Lregi )

Köszönöm, éppen dolgozni készülök vele. 2 ilyen vasam van, egyiket (2 kamrásak) mért menetszámmal megtekerek, megmérem és abból elvileg kiszámolható a pontos érték - 3H...
120Hz-n, 1 kHz-n mér a műszerem.
A másik kérdésem, az egyik neves gyártó, nem csak elhagyja az elektrolitikus szűrőkondenzátorokat a tápegységében, hanem a tekercset kihangolja 100(120)Hz-re is.
Majd ebben is kérek segítséget.

Ha csak a szakirodalmat nézzük.

Rápillantottam az első oldalra, és látszólag a szövegben szereplő vízszintes és függőleges tengelyhivatkozás fel van cserélve. Rosszul értelmezek valamit?

El kell fordítani a könyvet, mert az ábra aláírása úgy van ...

Gondoltam erre, de az ábra összes felirata a kép szerinti helyzetben tűnik értelmezettnek, ezért bizonytalanodtam el.
Illetve ha elfordítom az ábrát, akkor felül van a "vízszintes" tengely, ami elüt a megszokottól.