A cégünknél annak idején rengeteg akkutöltőt csináltak ( 250V, 100...3000A ) elsősorban postai alkalmazásokra. Ezekben mágneses erősítő volt, 3 fázisú, teljeshidas tirisztoros, vezérelt egyenirányító volt a lelkük. Ez megcsinálta a 6 tirisztornak a gyújtójelet és még kimeneti áramkorlátot is tudott. Speciális vas volt használva, nagyon kis hiszterézisterülettel. ( permenorm z, mumetall, Vacuumschmelze ) Egy baja volt, hogy kb. egymillió kivezetése volt, amik számozását a tekercselőműhely mindig összekavarta. Tehát generátor, szkóp, beazonosítás... Ha jól tudom, Marti Sándor fejlesztette ki. Egy UA723 volt a szabályozója.

Ha csak egy vas volt benne, és a kimenete egyenáram volt, akkor abban az orosz eredetű irodalomban, amit a Karesz feltett, a 14 a ábra szerinti megoldás lehetett esetleg. Ha ez volt, akkor a "trafó", mint kapcsoló elem volt felhasználva. A kimeneti feszültség nem színuszos, hanem egy tirisztoros egyutas áramirányítóra emlékeztet, persze sokkal lassabb kapcsolással.
Lehet ilyet építeni, de már régóta nem szokás 50Hz-es frekvenciára ilyet csinálni, csak ha egyéb oka nincs. Ilyen lehet, ha több 10kA a kimeneti áram, és viszonylag kicsi kimeneti feszültségváltozás tartozik hozzá. Így az alumínium kohaszatánál, nagyáramú elektrizises folyamatokhoz, esetleg akkumulátorok töltőkhöz mind a mai napig használatos.
Korábban, amíg a félvezetős erősítők, tirisztorok nem voltak elérhetők, bevett dolog volt ilyen elven mágneses erősítőt használni az iparban (1950-es és 60-as évek), de a kellő sávszélesség érdekében általában 400Hz-ről üzemeltették. Még ma is van egy-kettő hely, ahol működnek még mindig ilyenek, és néha szoktam javítani ezeket.
A te igényeidet nem igazán elégíti ki, mert te színuszos kimeneti feszültséget szeretnél, ezekkel pedig mindig torzított lesz a jel. Mondjuk cserébe igénytelen, szinte elpusztíthatlan a készülék.

Köszönöm, átnéztem az irodalmakból a szovjet érában születettet, a csodálatos számomra, hogy azokban a múlt századi években milyen ügyesen megoldottak szabályozásokat. Nyilván félvezetők már kellettek hozzá, de még csak diódák voltak jóformán...
Az egész ilyesfajta ős szabályozás, egyéb, pl. ferro rezonanciások felett már átrepült az idő vasfoga, de érdekesek. Anno volt a birkanyíráshoz, motoros nyírókhoz kifejlesztett rendszer egy csomó kondenzátorral, tekercsekkel, trafóval csináltak 50Hz-ból 400Hz-et. Meg se próbáltam volna javítani olyant, de láttam. Szerintem még van olyan hely, ahol máig használnak belőle...

Ha nekem olyan tekercselőgépem és affinitásom lenne mint Neked, akkor már régen belevettem volna magam a szünetmentes tápok után köthető szinuszositók gyártásába.
Vegyestüzelésű kazánok mellé szerintem vennék mint a cukrot. Meg aztán mégsem annyira agysebészet mint egy ferrorezonáns stabilizátor, vagy netán mágneses erősitő. Igény meg lenne rá, szerintem...

Valamikor, vagy 30 éve volt, - nálam maradt - egy megszűnt tsz 1000W-os szünetmentese. Volt olyan tél egyidejűleg a -20 Celsiusával, hogy pár órás áramszünet is lett. Levittem a dögöt a kazánházba és 1 óra hosszáig ment róla a keringető (vagy visszajött az áram). Szóval ment az a kvázi-lépcsős feszültségről is. Lehet, hogy melegítette a hullámforma a motort, de hűtötte a forróvíz... A tekerő csak hobbi - egyelőre.

Kihasználtam a hőséget, ma tekertem egy trafót a hálózati stabilizátorhoz.
Már ajánlottam többször, újra ajánlom a szünetmentesek trafóját!
Ha nem 0.5mm-es lemezekből lenne, kimenőt is csinálnék vele.
A mellékelt táblázat alapján - Skori - készült, szekunderek 1.15mm-ből vannak és egy 12V-os segédtáp 0.56mm-esből, elfért.
Amire jobban vigyázok legközelebb, a 100 Celsiusnál képes kissé deformálódni a cséve.
A lényeg, az üresjárási áram 223V hálózati feszültségnél 50mA.
Hang, zúgás, nesz nulla.

A primer menetszám gyárilag is kb. 700 menet volt, annyira méreteztem, ill. tekertem.
Szekunder meneteket 3.4me/V-ra vettem.

Ígértem már régebben képeket egy trafóról. Az adatlapon dátum nincsen. '72-ben vettem egy MÉH telepen az NDK-ban. Na nem 2072-ben, mert ott még nem jártam. Bár szeretnék.
LL típusú vasmag. 32*40 mm egy oszlop keresztmetszete. ~12,8 cm2. Kitöltési tényezőt számolva ~12 cm2. Menetszámot nem számolgattam, bár amikor hozzátekertem pár menetet, biztos tudtam. Arra viszont még emlékszek, hogy 1,3 T-re méretezték, 100% BI-vel. Átalakítottam hegesztéshez. Primer és szekunder tekercsek párhuzamosan. A gyárilag 190 V-os primer vígan bírta az akkor 220 V-ot. A szekunderhez sorba kötöttem egy 160 VA-es trafót áttekert szekunderrel, hogy kicsit magasabb legyen a gyújtófeszültség. Kicsit nehezen fogott így is ívet, de lehetett vele hegeszteni. Később apámmal Győrbe költözött. Bár meg akarta tanulni a hegesztést, szerintem soha nem használta. Ahogy visszakerült hozzám, sokáig lapult a szekrényben, végül az aprítógépem behúzó motorjához hasznosítottam.
Ami a lényeg. Sokszor felszólaltam már az Anégyzet és egyéb vajákos trafószámítási módszerek ellen. (Anégyzet számítással ez a trafó 144 VA-t adhatna ki ) Ez a trafó 50 évvel ezelőtti technológia. NDK-s, tehát nem biztos, hogy a világban akkor elérhető csúcs. Amiket a cégemnél beszereltek szerszámgépvezérlésekbe, mind ilyen fajta volt. Háromoszloposat (EI, M) legfeljebb kiöregedett TV-kben láttam. Ne akarja senki azt bizonygatni, hogy azóta a kohászok, metallurgusok, vegyészmérnökök üldögéltek a s..gükön. A 0,8-1 T legfeljebb a 60-as évek vasmagjaihoz való. Vagy még ahhoz se. '77-80 között tekertem néhány hegesztőtrafót 26-28 cm2-es magokra 1,2-1,4 T közötti gerjesztéssel. MÉH telepről újrahasznosított áramszolgáltatós trafólemezre. 2000*595 mm-es lapokból vágtam csíkokat, abból tekertem toroidot. Lehet, hogy magas volt az üresjárati árama, de hegesztőtrafót úgyse járat az ember éjjel-nappal. A talicskás divathoz képest 14-10,5 kg közötti súllyal. Csupaszon, tehát még kapcsoló, kábel, burkolat hozzászámítandó. Az egyik még ma is nálam van, üzemképes, akár 3,25-ös pálcával is.
Akkoriban elég jól fogyott az akkutöltő is. Bár azok is bontott, Ezermester boltos vagy HGL fojtók magjaira készültek, 1,2 T alá semmit se tekertem, kivéve a néhány wattos trafócskákat. Akkoriban még azt is megérte újratekerni.

Sziasztok,

Egyszerű áram váltót szeretnék készíteni. Egy kis lemezes trafóra tekernék primernek 15 menetet 0.3-as huzalból, míg szekundernek 75 menet kell kb. 0.1es huzalból, hogy kb. 0.5V legyen rajta. Ezt mérném majd egy mikrokontrollerben lévő ADC-vel. Nem kell pontosank lennie, csak az a lényeg, hogy kb. meg tudjam mondani, hogy mennyi áram folyik rajta (+-5-10% bőven elég). Ebből nekem több kell, de ez lényegtelen.
A kérdés, hogy a primer és a szekunder közé tehetek kapton szalagot? Természetesen több rétegben. Ez van kéznél, de nem tudom, hogy mekkora az átütési feszültsége, így mennyi rétegben kellene tenni.

Mekkora feszültségre kell? 40 kV/mm

A kapton elvileg 4-6kV körül tud egy rétegben, rajta van az adatlapján is. Mondjuk az adatlappal nem megy sokra az ember ha nem attól a gyártótól vesz hanem valami nevesincs dolog kínából. Én "mértem" régebben, tettem is be videót róla valamelyik topikba akkor. Egy gyújtótrafó volt az alany, azzal küldtem meg, az ív hossza 5-6mm körül és nem tudta átütni inkább megkerülte az ív a szigetelést, szóval azt a 8kV körüli feszt még kibírta.
Ha galvanikus leválasztás a cél, vagyis tapogatódik a szekunder, akkor illik 3 réteget tenni belőle, nem azért mert ne bírná ki 1 rétegben is, hanem az esetleges sérülések, pára, kosz, egyebek miatt. Nagyon jó szigetelőanyag, a hőt is jól bírja, de a poliimid hordozó elég sérülékeny, könnyen szakad.

Sziasztok!

Pofonegyszerű kérdés, egy sima lemezelt vasmagos transzformátor hatásfok szerint melyik a jobb?

Primer feszültség 230V, szekunder feszültség 2000V. Vagy ugyanezen a vasmagon
primer feszültség 24V, szekunder feszültség 2000V?

A fogyasztó egy mikrosütő magnetron. Csak azért kérdem, mert (állítólag) magát villamosmérnöknek tituláló személy azt állítja, hogy az általa tekercselt 24V-ról üzemeltetett mikrónak jobb a hatásfoka,
mint a gyárilag saját hálózati transzformátoráról üzemelő mikrónak...

Ha igaz, én tovább fejleszteném:
Lenne egy trafó még, ami a mikrosütő trafónak előállítaná a 24V-ot 12V -os primerrel.
Azt meg egy 6V/12V-os trafóval.
Persze az igazi, ha készül egy 3/6V-os trafó is.
Az egészet megtáplálni ingyen energiával és kérni egy kávét.
Ingyen energia ügyben T.Lajos a referens.

Mikrosütő
Most a szivembe gázoltál, mert nekem EcoPityu szivem egyik csücske.
Az a része, hogy mikrohullámos diplomám van, csak kicsben segit a magnetron megértésében.

Ha azonos méretű és anyagú vasmagon vannak, akkor teljesen mindegy. Már csak 24 V-os közüzemi hálózatra kell csatlakozni.
Természetesen lehet a kommersz mikrosütők trafóinál jobb hatásfokút készíteni. Persze jóval nagyobb, nehezebb és drágább lesz. Bár lehet kisebb és könnyebb is és még drágább.

Azt azért ne felejtsük el, hogy az akkuról üzemelő mikró nem 50Hz-en, és nem szinusz hullámformáról ment.

A mikró trafó gyárilag erősen túlgerjesztett, nagy veszteséggel dolgozik.
Ugyanazon a vasmagon, de alu helyett rézzel tekercselve, a mágneses söntöt elhagyva, az gerjesztését jelentősen csökkentve, akár a max teljesítmény csökkentése árán is kisebb veszteséget, elméletileg jobb hatásfokot lehet elérni csak a trafót nézve (nem a teljes rendszert).
A 24V-os inverternél azt is megteheted, hogy nem 50Hz-en használod, hanem ennék nagyobbon (mint EcoPityu), és máris mások a körülmények. 100Hz-en fele lesz a gerjesztés, sokkal kisebb vasveszteség adódik.

Én úgy tudom, az áram növekedésével a veszteség is nő.
Tehát ha azonos vastesten 230V primer feszültség mellett felvesz (tegyük fel) 6A-t a készülék,
akkor mondjuk a hatásfoka legyen X.

Na most az illető 24V feszültségen 40A áramot említ. Ez a 6A -hez képest több mint hatszoros primer áramfelvétel. Én ugyan nem vagyok villamosmérnök, de a hatszoros primer áramfelvétel attól tartok nem csak 6% veszteségnövekedést okoz...
Akkor hányszorosat? (Ha valaki tudja, írja meg, én nem tudom csak tippelek). Talán hatszorosat?
Mert ha ez a helyzet, akkor bizony legalább hatszor kéne túlszárnyalni a gyári hálózati transzformátor hatásfokát, hogy azonos hatásfokot kapjunk. Ez azért elég kemény dió.

És ha már a herz -eknél tartunk, mégis mennyi az a maximum frekvencia, amivel egy normál lemezelt trafó használni lehet? Eddig úgy tudtam, azokat 50-60Hz -re méretezik...
Ha növeljük a frekvenciát, az szintén a hatásfok rovására megy egy idő után, vagy el vagyok tévedve?

A he -s cikket nem is láttam eddig, de most látom, hogy ráadásul réz helyett alu primer tekercselés készült. Nyilván a rezet sem azért használják, mert az drágább, netán a jobb hatásfokhoz van köze.

24 V-os tekercs ugyanabba a tekercselési térbe, azt kitöltve betekerve ugyanakkora veszteséget eredményez.
Nem minden mikrotrafó készül alumíniumból. A primer általában réz. Van, aminek primer és szekunder egyaránt réz. Ugyanabba a térbe tekerve rézzel jobb a hatásfok.

A trafó vesztesége ketté bontható vas és tekercs vesztesére. A tekercs veszteség meg még tovább primer és szekunder tekercs veszteségre. Ha a primert ugyanolyan anyaggal kisebb feszültségre méretezed, akkor a menetszámot lecsökkented, arányosan a vezeték keresztmetszetet megnöveled. Ez lényegesen nem változtat a primer tekercs veszteségen.

Ami változtat, ha alu helyett rézzel tekered, akkor csökken.

Ha elhagyod a mágnes söntöt, és a plusz helyen növeled a keresztmetszetet az csökkenti a primer tekercs veszteséget. Ha a plusz helyen a kisebb primer feszültségre kiszámolt menetszámnál többet tekersz, akkor csökken a vas gerjesztése, csökken a vasveszteség a tekercs veszteség meg kis mértékben nő. (meg a szekunder feszültsége is csökken, ezért ezt csak akkor teheted meg, ha ez valamilyen mértékben megengedett. Illetve a trafó karakterisztikája is megváltozik a sönt hiánya miatt)

A frekvencia növelése viszont tisztán a vasveszteséget csökkenti, jelentősebben mint a fentiek, mert egy túlgerjesztett trafóról beszélünk, aminek 230V-ról eleve nagyok a veszteségei. 50Hz helyett 100Hz-en a gerjesztés fele lesz, a vasveszteség meg töredéke az eredetinek szinusz estén. A Vas elbírja ezt a frekvenciát is, azzal nem lesz gond. A szinusz helyett viszont négyszög használata az növeli a vasveszteséget.

Azt se felejtsük el, hogy a magnetron működéshez három dolog együttállása kell:
- Rezonátor üreg geometria (ez határozza meg a frekvenciát),
- Mágneses tér (ettől kanyarodik az elektron),
- Anódfeszültség (ettől lesz megfelelő sebessége).
Az első kettőt a magnetron gyártója kézben tudja tartani, a harmadikat nem. Szerintem nem véletlenül szűretlen a mikrosütőkben a nagyfeszültség, igy biztosan vannak olyan időpillanatok, amikor összeáll a "nagy hármas".

Talán a jelenség hasonló a lézertechnikához. Magasabb feszültségen (teljesítményszinten) nagyobb a hatásfok, de ezt a gerjesztést már nem viseli el a magnetron (lézerdióda) tartósan. A bemenő átlag teljesítmény nem lehet több, mint a kisugárzott energia + disszipáció. A magnetron esetében az 50Hz elég gyors ahhoz, hogy a cső melegedése viszonylag állandó legyen, amíg pici tömegű lézerdiódák esetében több tíz kHz feletti (esetleg MHz nagyságrendű) frekvenciával moduláljuk a gerjesztést.
Persze ez csak elmélet, mivel színpadi lézertechnikával érintőlegesen találkoztam, magnetronnal pedig nem.

Én csupán azt kívántam érzékeltetni, ha az olvasatom jó, AC 24V-ról (50Hz!) mennyi esély és érdemes hajtani a mikrotrafót, sütőt, mert...Semennyi, lesz minimum 2 trafónk a mutatványhoz.
Eszem ágában se volt, van lelkébe gázolni érző embereknek...

Itt valami félreértés miatt folyik a téma, mert olvastam régebben a cikket, és most beugrott miről is van szó.
Első elgondolás az volt, hogy egy 24VDC/230VAC inverterről járna a mikró, mivel a folytonos utazás miatt meg kell melegíteni az ételt valahogy a furgonban. Nos erre készült az alternatíva, hogy közvetlenül 24VDC-ről üzemeljen a mikró. Így érthető, miért jobb a hatásfok. Otthon természetesen a közvetlen 230VAC az előnyösebb.

Én abból indultam ki, ami feketén-fehéren oda van írva.
Mivel semennyire nem érint a mikrózás a használatán kívül, így nem nyomoztam a lehetséges előélete után.

Az eredeti réz primer helyett alumínium primer készült úgy látom, tehát ez rontó tényező.
A mágneses sönt eltávolítása viszont javító tényező.
A frekvencia növelése javító tényező, de a négyszöghullám használata szintén rontó tényező.

Eddig még azt sem vettük figyelembe, hogy a félvezetőkön termelődő hő szintén rontó tényező.

Na szóval ezekből nekem az jön le, valahogy csak nem lehet olyan sokkal jobb hatásfokot elérni a gyári 230V -os üzemhez képest. De ezt eddig úgy látom egyértelműen senki sem megerősíteni,
sem cáfolni nem tudja, vagy nem akarja...
(Persze tudom, ezt pontos mérés nélkül megmondani lehetetlen.
Épp ezt hiányoltam is a videóból, az állítás bizonyítását).

Félreértés ne essék, egyébként nem leszólni akarom a projektet, mert megvan a felhasználási területe, ahol biztosan jól használható. Nekem csak az ütött szöget a fejembe, hogy ez által az átalakítás eredményeképp (elvileg) "sokkal jobb" hatásfokú lett a készülék.

Ja és a teljesítménycsökkenést még szintén nem vettük figyelembe, ami nyilvánvaló, ha a gyári hálózatról üzemelő készüléknek 1dl vizet 1 percbe telik felmelegíteni, hogy az mondjuk 50°C hőemelkedést érjen el, az átalakított 24V -ról üzemelő készüléknek 1dl vizet felmelegíteni ugyan úgy 50°C hőemelkedés eléréséhez 2-3 perc szükséges. Hangsúlyozom, a pontos adatokat nem ismerem,
csak példaként hoztam fel. A videóban egyértelműen látható, hogy nem melegít olyan gyorsan,
mint a hálózatról üzemelő készülék, miután megtörtént az átalakítás. Természetesen ettől még ugyan lehet jobb a hatásfok, csak mint mondtam, ez nem volt kellő képen alátámasztva mérési adatokkal, inkább csak "bemondás" volt.

Mindenesetre köszönöm mindenkinek a hozzászólást, azt hiszem, ez így megoldatlan ügy marad.

Köszönöm a választ, elég hasznos volt. Hasraütésre 5 rétegben terveztem, az bőven el is fér (már egyet tekertem teszt célból). Ha elvileg elég 3 is, az jó, mert ha maradok 5-nél, akkor az a tuti biztos is.

Nem megoldatlan, hiszen minden lehetséges kérdésre válaszoltunk, még a fel nem tettekre is. Csak ki kell válogatni. Hiába, így járunk, ha hiányos a kérdés.
Egyébként a mágneses söntöt nem lehet eltávolítani. A nem hatásfokrontó tényező, hanem védelmi eszköz. Korlátozza az áramot, ami ha megszalad, elsősorban a magnetron mehet tönkre, de akár a trafó is.

Nem lehet? Hmmm, az nem az a két kis vaslemez, ami az ablakban van a primer és szekunder tekercsek között? Mert olyat már én is szedtem ki minden nehézség nélkül...

Akkor úgy írom, hogy nem szabad. Ebben a trafóban fontos szerepe van. Ha kiveszed és úgy indítod a mikrót, tönkremehet. Lehet, hogy csak a biztosítékot csapja ki, lehet, hogy az nem elég gyors.
Más esetben, pl. ha mikrotrafóból ponthegesztőt készítünk, akkor el kell távolítani, mert azt a funkciót gátolja.

Na így már világos...