Öngyújtó.

Aszpirin ( mindenfajta jo) tablettára rányomod a pákával a drotot és az leviszi a lakkot.

Ha nem túl vastag, ugyanúgy mint a litze-huzalrol. Szeszlángon picit felizzítod a végét, majd belenyomod a szeszbe, ott lehűl, leválik róla a lakk, majd azonnal beónozod.

Ha olyan a lakk (nálam van piros lakkos), akkor jól ónozott pákhegyhez nyomva leég/olvad.
Régről meg valami olyasmi rémlik hogy kalmopirinbe kell pákával nyomkodni. De gyanús nekem hogy gyorsabb szikével vagy csiszolóvászonnal párszor meghúzni.
---
Most látom már ajánlották

Sajnos az ilyen lakkozás extra, nem tipikus. Én is használok ilyen drotot, de ezt többnyire aranyárban mérik. Olyan mennyiséget ami mondjuk egy trafora kell még nem is láttam. Ezt a drotot ha olvasztott onba mártod azonnal befutja az on a lakk meg eltünik. Sok finom munkára ideális, de ez nem a mezei zománc.

A pákával való "leégetést" kipróbáltam 450°C-os hőmérséklettel (tabletta nélkül). Hosszasan huzogatva a pákát a huzalon mintha megkezdené a lakkréteget megbontani, de távolról sem ideális. Ez egy ZZ jelzésű huzal, ami állítólag azt jelenti hogy kétszer van lakkozva. A kaparászáskor konkrétan lakk-forgácsok keletkeznek, és az így tisztított felület remekül ónozható már 320°-os pákával is.

Én vékonyabb huzaloknál leégetem kis gázégővel a lakkot, majd polír papírral lehúzom az elszenesedett anyagot. Árulnak ún. átforrasztaható huzalt - drága. Van egy Z-s is - TME - drága.
Az első módszer egész jó, a kettőbe hajtott, ujj közé szorított polír papírral jó eredmény érhető el...

1. Kimenetre főkapcsoló mindenképpen fontos lenne!
- gyorsan kell megszakítani az áramkört,
- próbálgatásnál lógó vezeték a levegőben -> biztos hozzáér majd valamihez.

2. Ha mérni szeretnéd a kimeneti feszültséget, akkor Compzit fórumtárs ötlete: lágyvasas műszer.
További lehetőség, ha egy kétáramkörös kapcsolóval át tudod kapcsolni a kimenőfesz és egy bemenet között. Ha trafót tesztelsz, akkor jól jöhet, és mindössze + 1 kapcsoló és + 2 banánhüvely.

3. Egy ellenállás + LED + (védő)dióda beépítése minden kapcsoló/áthidaló mellé a csatolt kép szerint. (ellenállás az adott feszültségnek megfelelően méretezendő) Nem nagy kiadás, cserébe sokat dobhat rajta, hogy (messzebbről és sötétebb körülmények között is) látható (kiszámolható) a beállított feszültség.

4. Szerintem is jó ötlet Massawa felvetése, vagyis a banánhüvely + áthidaló dugó. Bírja a nagyobb áramot, és biztosan időtállóbb és megbízhatóbb, mint egy ugyanannyiba kerülő 5 A-t elviselő kapcsoló.

5. Én "elhinném" a trafónak, hogy ha beállítok 14 V-ot, akkor annyit ad ki. Sokkal fontosabbnak tartanám a rákapcsolt berendezés áramfelvételének a mérését. Ide megintcsak egy lágyvasas műszer lenne a legjobb... Erre azért is szükség lenne, hogy lásd: egyáltalán vesz-e fel áramot a rákapcsolt eszköz.

6. Tennék rá valamilyen visszajelzést, hogy lássam be van-e kapcsolva a kimeneti kapcsoló. (Ha a 3. pontbeli LED-ek zöldek, ez lehetne piros...)

7. Ha csak egy lágyvasas műszert tudsz szerezni, vagy nem fér el kettő a doboz előlapján, akkor egy kapcsolóval át lehet kapcsolni a feszültség (2. pont) és az áram (5.pont) mérés között. ( 2 + 5 = 7 )

Bő 20 éve használtunk ilyen huzalt, 5..10 kilós tételben, a Konthelnél vettük. Nem emlékszem az árára, de alig volt drágább mint a hagyományos zománcozott. Elhoztunk egy nagy tekercsel, aztán a maradékot visszavittük. Súlykülönbség alapján kellett fizetni. 0,2 mm-es huzal volt, ebből készült litze 25 kHz-es táphoz. A szekundere 400 szálból állt, szilikon kaucsuk csőbe behúzva.

Az ónozáshoz van egy Wellerem, aminek a végén egy kis tank van. Felolvadt a használt cin, bele egy kis fenyőgyanta, aztán bele a pászma, fél perc alatt tökéletes volt.

Kis tételben minden nagyon drága, ezt a drótot sem a hobbistáknak találták ki.

Nekem is már több évtizede van ilyen drotom. Gyakran kellett használni extra feladatokra ( ezért van vagy 6 szinben, mert jo ha az ember tudja melyik ér melyik.).

1., 2., 3., 5., és 6. jó ötletek, mérlegelem.
4., Abban egyetértek veletek, hogy a banánhüvely és dugó az megbízhatónak tűnik, és sok 10 évig az is volt. De amiket most lehet kapni, azok nem olyanok mint lenniük kellene (így írtam körül a sz-art). Az olcsóbbra ráfoghatjuk, hogy azért rossz mert olcsó, de a drágák se jó. A legnagyobb probléma a hőre lágyuló műanyag részek. Ha lyukas szemes saruval lehet csatlakozni, akkor értelmesen meg kellene húzni ezek rögzítő csavarját, amit a műanyag ház nem visel el. Amelyikre forrasztani lehet az ebből a szempontból jobb választásnak tűnik, csak akik tervezték nem próbálták ki, ugyanis forrasztáskor hamarabb olvad ki a fémtest a műanyagból, mint létrejönne a forrasztott kötés. Egyedül a tiszta fém banándugók lehetnek még reálisak, de ahhoz meg szigetelő előlap kell.
7. Szembe megy az 5.-el. Teljesen meggyőztem magam, hogy a feszültséget elhiszem, és az áramot akarnám inkább mérni.

Most tényleg nem értem, vakság, vagy figyelmetlenség? Mit banánhüvely, meg nagyáramú kapcsolók?! Már írtam, nem jó??? 5 kis műszerkapcsoló (2ák) és akkor kis LED is, mi a helyzet és 5 db ebből. ... és kész, nem kell tovább szenvedni. Pesze, ha csak futja még egy kis külön tekercsre, amiből lesz DC12V kb. amiről mennek a relék. Mondjuk a segédtáppal működtetett relékkel a fix erősáramú kapcsolókkal szemben megvan a hátránya, ha elmegy az áram, nem működnek...

Nincs elvetve a relés megoldás, de kiválasztva sincs. A trafón is elfér még egy vezérlő tekercsnyi feszültség, csak szét kell szedni hozzá a lemezelést, ami nem lehetetlenség.
A banándugó is jó lenne (ha egyébként jó lenne), és a lemezkés átkötés is egyenértékű ezzel.
Most inkább az AC árammérés a nagyobb kérdőjel, ennek mikéntjét kellene tisztázni, hogyan lehet értelmes bonyolultsággal, 0-5A tartományban megoldani az érték megjelenítését.

Nem kell tekerni, használd a mostani 8, vagy 16 voltos tekercset.

A relének jó lenne, de a külön mérőegységnek független feszültség kell.

Viszont akkor a kimeneti áramhoz hozzáadódik a relé(k) árama is...
Ui: Igazad van, egy független feszültség mindenképpen jó lenne. Egy külön kis nyák trafócska megoldja, ha akad a lomban.

Ezt még soha nem próbáltam ki, pedig nekem is van piros, és zöld lakkozású 0,2 mm-es, 0,3 mm-es és 0,5 mm-es átmérőben. És valóban könnyű ónozni, nem kell kapirgálni előtte a lakkot.

Ezért tartom kevésbé optimálisnak trafot tekerni ilyen drotbol, mert nem tudom valoban mit bir ki a lakk.A trafok tudnak melegek lenni.