Nemnem.
Kettő biztosítékon! :->

Kettőn vesztek össze!

Pont azért amit leírtál azért nem érdemes kettőt párhuzamosítani. Inkább patkolja meg arra a kis időre míg nem vesz bele rendes értékűt, még az is jobb.

Egyáltalán nem vesztünk össze, legfeljebb szakmai szempontból, meg szövegértelmezésből van némi különbség közöttünk. Ha mégis, az más miatt lenne, az a korábbi időkre datálódik.

Ezt a fórumot a kezdők is olvassák! Legalább ne írj le ilyeneket, hogy patkolja meg! Ha én patkolom meg, tudom, hogy mit csinálok. Még azt is feltételezem, hogy te is tudod... de miből gondolod, hogy egy kezdő is tudni fogja, hogy mit csinál? Legalább ne írjatok már élet- és vagyonveszélyes dolgokat!

Egyébként, a hozzászólásodból az tűnik ki, hogy nem nagyon értetted meg a hozzászólásom lényegét! Tehát, inkább te se patkold meg!

Igazad van tény és való hogy nem elegáns megoldás és veszélyes is. De a kettő párhuzamosítása sem megoldás.

Nem baj... már nem kívánok ezen vitatkozni, aki érti az általam leírtakat, az érti, aki nem akarja megérteni, csak saját maga által is bevallottan kötözködni akar, az nem érti meg. Vagy úgy csinál... lényegtelen.

Nemrég teszteltem multifuse (félvezető öngyógyuló biztik) párhuzamosan kapcsolhatóságát. Tökéletesen működött. És az áram is teljesen egyformán oszlott meg!!
Ugyanis ha valamelyiken nagyobb áram folyna akkor annak megnövekszik az ellenállása, és egyből a másik biztire jut több áram...
Szerintem olvadóbizti esetén is van ilyen fajta kiegyenlítő hatás.
Szóval katt-nak igaza van! "Patkolni" meg csak az álljon neki, aki pontosan tudja mit csinál.

Bár nem vagyok villanyszerelő, ettől függetlenül NEM javaslom a patkolást! Nem véletlenül olyanok a biztosítékok amilyenek.

Igen, van ilyen hatás a normál biztiknél is, hiszen többnyire rézből vannak. Annak meg 0,4 % a hőfoktényezője és pozitiv. És ugye ez elég sok. Különben nagyon jó söntöt lehetne csinálni a nyáklemezre a fóliázásból...

Ugyan a kérdező ideiglenes megoldásnak szánta, és az sem biztos, hogy van hely a mikroban ilyenre, de a biztosítókkal sorbakötött kisebb (csak a milliohmoknál nagyobb) impedancia is már szimmetrizálná a helyzetet...

Sziasztok!

Érdeklődnék, hogy lakáselosztóba van e értelme sínre rakható tülfeszvédőt rakni, vagy szoktak-e, mert jelenleg csak a számítógépet védi egy APC elosztó.
Ha igen milyen típust, vagy megéri e egyáltalán az árát.

Köszi.

Mindenféleképpen ajánlott az elosztóba is rakni megfelelő (C) moduláris túlfesz levezetőt. Sőt még elébe is ha lehet egy B típust. Azok ugyanis más energia ill. feszültségletörési értéken dolgoznak, azok dolga a nagyobbak elnyelése. A dugaljba integráltak már "csak" a kisebbekkel tud csak elbánni. Tehát ajánlott a lépcsőzetes védelem kiépítése. Régi jelöléssel a B, C, D típusok, ujabban ha jól tudom szám fokozat jelölések vannak. A dugaljaknál(fogyasztónál közvetlen) a D típus van ami kis teljesítményü és alacsony letörési feszültségü.

Valamint van egyben sínre rakhato B+C is...

Már patkoltam 30cm hosszú 10kV / 2A-es olvadóbiztit is (mint ahogy pici üvegbiztit is), csakhogy ahoz volt gyárilag előírt, adott átmérőjű ezüsthuzal raktáron, így a "patkolás" a gyári állapottal egyező eredményt adta. Ezért írtam, hogy csak az patkoljon aki pontosan tudja mit csinál - de az esetek többsége nyilván nem ez a kategória.

Na jó, most már tudom miért nem került eddig beépítésre, elég horror áron vesztegetik..
főleg úgy hogy nekem 3 fázisra kellene.

3 fázis, társasházi lakás esetén kb. nettó 40 rugó alatt már kapsz normálisat.
Pl.: Bővebben: Link

Van persze régi nevén B,C,D, és BC de mindez az "A" tipus hiányában mit sem ér. Ugyanis a túlfeszültséget le is kell vezetni. Ha a földelőrendszer gyengécske, berakhatod te a legjobb varisztort is... A "D" típusú védelem ami pedig a szünetmentesekben van - csak azt az egy-két berendezést védi meg, míg az B a teljes épületet a C pedig egy elosztót jellemzően. Ha egy elosztó van a betápnál, abba elég egy BC.

Azért szerintem onnan kéne kezdeni, hogy mit, hol és mitől szeretnél védeni. A túlfeszültségvédelem az sosem egzakt dolog, hanem a valószínűség istene nyomkodja a sors gombjait. Ő meg ugye bekötött szemmel játszik.
Már hogy mire gondolok:
Mit: készülékek fontossága és ára ( jut is eszembe, jelvezeték is van? Antenna, akármi? abba az irányba is kell)
Hol: budapesti bérház ötödik emelete, vagy sátor a Kékestetői kilátó tetején?
Mitől: ez összefügg az előzővel, direkt villámcsapás, atomtámadás impulzusa, vagy csak hálózaton beérkező túlfeszültség?

Családi ház egy völgyben, villámcsapás nem jellemző, de az áramingadozás gyakori, főleg egy-egy vihar alkalmával, nem ritka az áramszünet sem.
Ha a felsorolásodból választani kellene, egyértelmű a hálózatról beérkező túlfesz.
Ezért gondoltam erre, a számítógépet levédtem, szerintem veszek egy hasonló elosztót a tvhez a parabola miatt, bár ez is az épület oldalsó homlokzatán helyezkedik el.

Megismerve a min. 30-40FT-os ezzel járó költséget, maradok a jelenlegi állapotnál.

Köszi.

Szerk.: atomtámadás impulzusától remélem nem kell tartani. )

Szia! Lehet, hogy meg foglak lepni de: Tapasztalataim szerint jellemzően kétféle túlfeszültség kár szokott jelentkezni, amivel én találkoztam: Az egyik a trehányul mehghúzott nullavezető csavar és az ennek következményeként fellépő nullpont eltolódás. A másik pedig jellemzően a kábelTV, telefon vezetékeken kúszik be - villám formájában. Azaz éppen a legdrágább védelem tud csak megvédeni mindentől. Ilyenkor kell mérlegelni, mi kerül többe, mert nyilván ha egy PC-be belecsap a villám, akár legyinthet is az emberfia, de ha 20 év kutatómunka eredménye volt rajta....... Nyilván másról beszélnénk, ha mondjuk 25000V-os MÁV vontatási oszlopok lennének a közelben, mert azok iszonyatosan vonzzák a villámokat...

Mindenképpen komplett RENDSZERT kell kiépítened, lehetőleg egy gyártó termékeiből. Nálam csak az A fokozat hiányzott (mert mérő előtti beépítést igényel) A többi meg szépen szétrobbant...

Attól még vidáman érhet villámcsapás. Ahogy ötfelezős írta, nem mi nyomkodjuk a gombokat. Volt már példa arra, hogy a jól kiépített villámhárító rendszer mellé csapott a villám. Aztán ott van az elosztó hálózat, gondolom légvezetékes.
szóval, jól átgondolt rendszert kell építened, és még az sem 100 % biztos.

Ezt mondják a gyártók... Meg is értem. Van egy két gyártó, nem nevezem meg őket, mert reklámnak minősülne, akik azért dobták ezt fel, mert rendszergaranciát adtak. Azaz, ha a jól kiépített rendszerben lévő elemekbe mégis belecsapott a villám, vagy túlfeszültséget kapott, megtérítették a teljes kárt. Ma már árérzékenyebb a piac. Ha ennek a cégnek a termékét vásárolod, akkor 300.000 Ft egy BC védelem, ha másét, akkor 20.000. Hát ennyit az "egy gyártó" által kínált rendszerekről. Én sok mobiltelefon adótornyot láttam egészen közelről. Vegyes védelem volt rajtuk, pedig ha valahol, akkor egy rácsos toronynál reális a túlfesz. és villám veszély.

Ennek a rendszergaranciának az égadta világon semmi értelme, ez egy hatalmas lózung.
Hogyan lehetne ebből egy cég egységes rendszere, ha az egyik fokozatot a szolgáltató választja ki és építi be a saját trafóházába, más fokozatokat meg minden egyes fogyasztó a saját döntése szerint a saját házába - és nyilván minden szereplő a saját cuccát fizeti?

Azért ez műszaki szempontból elég erős csúsztatás. Persze van különbség árban a műszakilag azonos tartalmak között is, de B kategóriában (ellentétben a C és a D kategóriával) van érdemi különbség műszaki téren is termék és termék között. Abban pl. biztos lehetsz, hogy létezik az a közvetlen villámcsapás, amit a 20 rugós nem fog túlélni és lekezelni, míg a nagyobb modellek meg esetleg igen. El kell dönteni, hogy van-e igény a nagyobb tudásúra, és ha igen, akkor azt kell megvenni, ha meg nem, akkor meg fölösleges. De ez az egész túlfeszvédelemre igaz. Értelmetlen százezreket elkölteni a védelemre, ha 20 évente van probléma, és egy fekete-fehér Junoszty az összes fogyasztó.

Válasz: Semmi. Már az olcsóbb termékek is ugyanazt tudják, ugyanolyan neves gyártóktól. Nem az "echte" kínaira gondolok Shenzenből.

" ...még az sem 100 % biztos."

Ez így van. Jön egy rendesebb villám, nincs az a védelem, ami megvéd. Ezért semmit nem telepítek magasra, nem hogy egy antennát... Tőlem 100 m-re van egy baromi nagy mikrotorony, de ez sem jelent semmit

Némi malíciával, ha a drága cég megtéríti a kárt, az legfeljebb a nyereségét csökkenti. Tehát, ha néha-néha kifizet egy kis pénzt, nem sokat jelent neki, ha egyébként a termékeit jó drágán kínálja.

Ez igaz. Láttam már olyan védelmet ami megpróbálta megszakítani a villám útját, de nem sikerült. Ha egy kicsit jobban bele gondol az ember akkor igazából semmi értelme nincs csak a túlfesz ellen. "Lejön" olyan magasról és az azt a pár centin nem fog áthúzni? Dehogynem.

Elég sokat tekeregtem TV, Rádió, és mikrohullámú állomásokon, láttam komoly villámvédelmeket. Ott aztán járkálnak a villámok, akkor is ha derült az ég. De pl. egy földhurok is lehet ludas, az meg hamar összejön átgondolatlan földelési rendszereken. Ilyenkor elég ha csak a közelben csap be a villám, máris röpülnek az IC -k kalapjai. egy jó vastag vörösréz földelő sínen pár méteres távolságon is jelentős feszültség léphet fel.

. Itt volna egy apró tévedés. Minden villámvédelmi eszköznek az a feladata, hogy képes legyen levezetni a villámáramot, hogy az ne tehessen kárt az érzékenyebb készülékekben. Azaz nem megszakít, hanem rövidrezár. Ha megnézed a szabvány megszakítókat, azok "mindössze" 6 vagy 25kA-t képesek megszakítani, de jobb szigetelést nem tudnak produkálni, mint a levegő. Ezért célszerűbb a levezetés. Ezért van az, hogy nem 0,5mm-es vezetékeken szalad le a villámhárítón a villám, hanem jó vastag köracélokon. Ezért van az, hogy egy bizonyos távolságra el van tartva a faltól. Azaz az a cél, hogy igenis a levegő helyett ezt a jó vezetőt válassza a villám. Ennek az esélye nagyobb, mintha meg próbálnánk szakítani, hiszen vagy így - vagy úgy utat keres és talál magának. A villámvédelem célja mellesleg másodlagosan az anyagi kár elhárítása. Az első : az ember védelme. Minden más emögé sorolódik. Ha tetszik, ha nem.