Fórum témák
» Több friss téma |
A kapcsolóüzemű tápegységek képesek DC komponenst szuperponálni a 230V-os hálózatra.
A nem PFC-vel szerelt tápegységek torzítják a szinuszhullámot, lecsapva annak tetejét. Ezek aszimmetrikus terhelésnél /nem egyforma diódák/ dc offszetet eredményeznek. Ez a kismértékű DC komponens, ami lehet, hogy csak nx10 mV, folyamatosan mágnesezi az ÁVK vasmagját. A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2014
A PFC a meddő teljesítményt hivatott csökkenteni, nem? Az pedig mindkét irányban jelen van. Amennyit az egyik periódusban felfelé, a következőben annyit lefelé. Mellesleg én még nem láttam olyan hibás ÁVK-t, amelyikben a felmágnesedőzés okozta volna a hibát, pedig napi 4-5 mérést csinálok ÉV műszerrel.
A PFC (főleg az aktív PFC) nem csak a meddő teljesítményt, hanem a hálózatszennyezést is csökkenti.
Mértél már szkóppal / spektrumanalizátorral hálózaton? A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2014
Volt rá példa. Az erre érzékeny készülékek fel vannak készítve erre, de hogy csak emiatt A jelű Fi-relét venni, felesleges. Ha érzékeny lenne a dologra, már rég olyanokat árulnának, melyek elviselik ezt.
Köszönöm a segítséget (és az előzőeknek is).
A vésést nem szeretném egy panelház első emeletén, nem bízom benne (ha csak arra gondolok, hogy az előző képen látható villanyszerelő összesodorta a vezetéket kézzel... akkor hogy bízzam rá azt, hogy körbevési a lakásomat, ami miatt a többi 5 emelet a nyakamba dőlhet??! Vagy én csinálom, vagy megbízható szakember. Én nem csinálhatom, utóbbit meg nem ismerek). A vezetékek nem hogy nem védőcsőben mennek, hanem a konnektortól kijövő kábelre simán ráöntötték az aljzatbetont. Szóval azt csak levágni és elfelejteni lehet. Fi relét már szereltettem be villanyszerelővel, és jelenleg 10A-s kismegszakítók vannak, én azokat gondoltam használni a konnektorokhoz is, de lehet hogy később érdemes lenne 16A-st beterakni. Terveim szerint egy körbe tartozik egy szoba világítása és a konnektorai is. Tudom, hogy külön szokták választani, de feleslegesenk tartom, hogy az a néhány wattnyi világítás külön körön legyen. Szerelésnél pedig a szomszéd szobából hozok egy hosszabítón áramot és van világosság. Óracserét is szeretnék, de amíg ilyen vacak, összevissza ALU vezetékeim vannak, addig szó sem lehet róla, majd csak utána. A kinézetre: igen, sajnos nagyon ipari kinézete lesz, főleg annak, hogy minden kapcsolóhoz megy egy kábelcsatorna fentről (oda tervezem a fő gerincet), ráadásul még egy doboz is lesz odafönt, hogy elférjenek a wagók. Minden egyes villanykapcsolónál!!! Elég rosszul fog kinézni. Főleg azért bosszant a dolog, mert mindezt a nagy herce-hurcát egy vacak 40W-os égő miatt kell csinálni, amit (lássuk be) szinte akármilyen megoldás is kiszolgálna. Csavarás, forrasztás, szigszalag... 40-60W-ot kibír akármelyik is. Negyed Amper mindössze. De legyen 1A, akkor sem olyan nagy kihívás egy kötésnek. De szeretném szabályosan csinálni.. csak kicsit feleslegesnek érzem. Ezért keresem a jó megoldást. Ha valakinek van még ötlete, akkor szívesen veszem. Köszönöm!
A világítási hálózatot azért szokták különválasztani a hálózat többi elemétől, mert ha hiba van /zárlat/ a hálózat többi részén, világításod még mindig marad.
Szia, ne legyél meglepődve az aljazatbetonba öntött vezetékeken, régen 60-as és 70-es években ez bevett szokás volt a házgyártásban. Főleg a szovjet mintára függőlegesen öntött betonlapoknál alkalmazták, mivel ebbe nem tudták öntés ellőtt behelyezni a csöveket és a kötődobozokat (ellentétben a vízszintes öntéssel, ahol ezeket előre berakták, és miután a toronydaru a helyére rakta a betonlapokat, csak be kellett fűzni a vezetékeket). Itt vékony hornyot martak építés után a falba, berakták a dupla szigetelésű kábelt, és bevakolták.
Egy picit off, itt látható:házgyártás 1. A második részt is ajánlom megnézni. A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2014
Amúgy ha besüllyesztenéd a falba a listát akkor mi lenne? Nem vésésre gondolok, hanem miután felraktad a listákat, utána beszabnál közéjük gipszkarton lapokat, hozzávakolás után pedig a listák teteje egy szintbe futna a fal síkjával, festés után meg kéne nézni rendesen hol futnak a vezetékek. Persze, ez nagy helyet venne el a szobából, illetve sok munka.
Azért az érdekes lenne ha ilyen csillagpontos módszerrel kellene kötelezően vinni a kanócot a dugaljakig. Egy kétszintes alápincézett házban kb 30ajzat van, ha csak 3x10m-el számolunk, az 900m vezeték csak a dugaljaknak, nem beszélve a szerelvényezési vonzat tetemes plusz költségeiről.
Egy ismerősöm valóban így szerelte a házát, mint hogy a tanárod, de ő ingyen jutott vezetékhez, és szerelvényekhez. Ja hát úgy könnyű.
Fentebb olvasható volt, hogy a csatornában nem lehet kötés, csak dobozban. A régi magyar szabvány nem tiltotta meg, csak feltételekhez kötötte. Az újban pedig én nem találok tiltást - az a passzus, hogy a kötésnek hozáférhetőnek kell lennie, az csatornánál igen jól teljesül...
Ami a kötések helyigényét illeti, ha a csatornában van elég hely vezetéknek, de kötésnek nincs, Gery javaslatát kissé továbbfejlesztve, hát indíts aa kapcsolóhoz vezetéket az elosztótáblától, majd vidd vissza a kapcsolótól az elosztótáblái g, és onnan forduljon vissza a lámpáig. Ugyan jóval több vezeték kell, de valamit valamiért. És így aztán végképp elfelejthető a rossz kötés fogalma, ha egyszer nincs kötés. A minél több körnek praktikus okai vannak, de a mérőtől függően inkább nem az, hogy zárlat esetén csak az megy le - le fog menni a mérő alatti is, de több kör esetén, ha visszanyomtad a mérő alattit, több helyen lesz villany, kevesebb helyen lehet hiba, stb. Ez a kényelem hosszú távon előnyösebb lehet, mint a kismegszakítók és a vezetékek dupla költsége. Még ha azt most is kell kifizetni, a többi meg csak ködös jövő. Voltak fuserek, akik úgy szereltek nagy házakat, hogy jobbra egy vezeték, balra egy vezeték. Amíg nincs semmi esemény...
És mi lenne, ha a következőt csinálnám.
A gerincvezeték kábelcsatornában végigmegy fent a fal és a mennyezet sarkában. Amikor bejut a szobába, akkor lesz egy leágazás a világításhoz, kapcsolójához. Ez egy 60Wos izzó, ami energiatakarékos, vagyis ha dupla izzós a lámpa akkor is max 2x20 W. No ezt a leágazást forrasztanám. Ezek után a gerincvezeték végigmenne körbe a padlószegélyben és a konnektorokon menne végig, felfűzve azokat. Azon a helyen ahol szükséges az elágazás és mindkét irányba konnektorok vannak, ott pedig jönne a kábelcsatorna szerelő doboz és wago, és miegymás, ahogy a nagy könyvben van. Az egyetlen nem szabályos dolog az lenne, hogy annál a lecsatlakozásnál ahol fixen csak egy vacak izzó van a vezeték végén, ott forrasztva, gondosan szigetelve (zsugorcső és szigszalag) oldanám meg a leágazást. És mindezt úgy, hogy a fő 2,5-es gerincvezetéket nem vágnám el (lehetőleg) hanem csupaszítás után ráforrasztanám a világítás 1,5 mm-es leágazását. Ezt a leágazást megoldanám a kábelcsatornában, itt nem lenne szerelő doboz. Majdnem olyan lenne mint a fentebbi kép, csak ennél igényesebben gondolom megoldani. Vélemény? Mennyire szabályos, mennyire nagy hiba, mennyire veszélyes? (sztem simán biztonságos, csak kérdés mennyire szabálytalan...)
Igazán nincs mit, a jó cserkész ott segít ahol tud. Nem hiszem, hogy rád dőlne a panelház, de egy statikus mérnökkel mindenképpen érdemes megnézetni, hogy mennyire lehet kivésni a falat. Illetve horonymaróval kell kezdeni, és utána vésni. A baj a vésés ára. Az nagyon húzós tud lenni, (pláne betonban) nem ismerem az árakat, de minimum 3-400eFt-al megdobná a számlát. Akkor már én is elgondolkodnék a kábelcsatornás szerelésen. Az előnye a kábelcsatornás szerelésnek még az, hogy könnyű javítani és karbantartani. Azért ez nem egy utolsó szempont.
Hát ha most csinálod a szerelést, akkor csináld meg készre a dolgot, tegyél bátran 16A-est a konnektorokhoz, és 10A-est a villanyhoz. Én kényelmi szempontból különválasztanám a világítási áramkört, de te tudod. Hát az óracserét azt lehet hogy tényleg a végére kellene hagynod, mert nem biztos, hogy bekötné neked az ELMŰ ezekre a régi vezetékekre. Ha kész akkor szólsz nekik, megvizsgálják, hogy rendben van-e minden, és beállnak Neked a 10-es rézzel. A kinézetet talán úgy tudnád javítani, hogy egy vékony hornyot marsz a kapcsolókhoz, (az talán nem kerülne olyan sokba), és akkor csak fent van a kábelcsatorna. Azt meg el lehet takarni valami szép szegőléccel. Hát azon ne lepődj meg, ha egy ilyen régi lakásod van, akkor a felszínt megkapargatva rettenetes dolgok tudnak kiderülni. Nálunk abból lett egy fél fürdőszoba felújítás, hogy egy kicsit, csöpögött a csap. Ez van.
Óracsere felesleges szerintem. Nem mindegy, mi mér? Ha lejár a hitelesítési periódusa, úgy is cserélik, ha akarod, ha nem. Az óra utáni vezetékek a te felelősséged.
Panelben tudtommal tilos vésni, de egyébként sem egyszerű. Hiába régi, azért az a beton elég kemény (értsd, horror vésni) még úgy is, ha győzöd vágókoronggal a horonymarót.
Létezik vezeték megbontása nélküli szigetelt vezetékleágazó.
Nocsak. ezt még nem is hallottam. Tudnál nekem valami infót adni róla? Egy linket, vagy képet. Valami konkrétumot róla? Köszi, ez nagyon hasznos lenne nekem.
Hála Istennek nem kötelező így vinni a vezetéket, de ez is egy lehetőség. Ezzel meg lehet spórolni a plusz kötözgetést, a Wagózást, és a kötődobozokat. De milyen szerelvényezési vonzatra gondolsz? A konnektorokat, a kapcsolókat amúgy is meg kell venni, de nem kellenek a többi fent említett dolgok. Vezetékből az igaz, hogy több kell, de abból csak két fajta kell. Érdekes volna egy ilyen kalkulációt csinálni, hogy egy adott lakásra hogy jönne ki költségben a kétféle vezetékezés.
Köszönöm. Megfontolom, hogy ez, vagy a forrasztás. Keresem, hogy ez mekkora áramot tud átvinni. Megoldaná azt a kérdést, ami a legnehezebb jelenleg, hogy hogyan lehet egy "T" alakú forrasztott vezetéket leszigetelni tisztességesen.
Nincs valami folyékony szigetelő, amibe bele lehet mártani? esetleg "lefesteni" vele?
Nem tudom milyen néven lehet kapni, de olyan mint egy kupak, a drótokat megpucolod, összesodrod, és ezt a kupakot rácsavarod, biztos kötés és szigetel is. Citromsárga színe van, keresek egyet és lefotózom.
Megtaláltamez az. A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2014
Vezetékösszekötő (merev vezetékhez). Inkább ez, mint a megbontás nélküli. Szerintem azt nem is szabad használni 230 V-os hálózatokban.
Vezeték kötéshez inkább Wago-t használnék. Azt még soha nem láttam kimelegedni!
A forrasztásról.
MSZ 2364-526.2 Az erőáramú kábel- és vezetékrendszerekben ajánlatos elkerülni a forrasztott kötéseket. Használatuk esetén a kötések megvalósításánál figyelembe kell venni a tartós folyáshatárt, a mechanikai igénybevételt és a hőmérséklet növekedését zárlat esetén. A kötéstechnikáról. MSZ 2364-526.1. A vezetők, valamint a vezetők és a villamos szerkezetek közötti kötések biztosítsanak tartós villamos folytonosságot, valamint megfelelő mechanikai szilárdságot és védelmet. Keresem, hogy vannak-e villamos paraméterei, ill. szabványügyileg megfelelő-e? Elképzelhető, hogy bakmannak van igaza, és ez nem szabványos. A szabvány tartós villamos folytonosságot írja elő. Kérdésem, hogy melyik szabványpontban van leírva, hogy vezetékköttetést nem szabad alkalmazni leágazásoknál?
1 percen át 100A azért megizzasztja! Bővebben: Link
Köszönöm mindenkinek. És ehhez nem is szabad forrasztani a vezetékeket? Az jó lenne azt hiszem, elvégre merev vezetéket fogok használni.
Kowi: Igazad van és is wagot használnék, de bele akarok férni a kábelcsatornába, a világítás leágazásnál. Amikor konnektorhoz menő vezetéket ágaztatok el, akkor wago lesz a megoldás. ez a kupolfix csak ott lesz, ahol a vezeték egyetlen csillárhoz megy. Köszönöm mindenkinek a segítséget, azt hiszem ez lesz a legjobb megoldás. 1000 hála és köszönet.
Rá van írva a wagora, hogy hány amperig terhelhető. A 100A már a megadott határ felett van. Az 1,5ös és 2,5ös vezetéket se biztosítjuk 100Ael.
Tisztában vagyok vele, érdekességnek szántam. Talán egy szmájlit odabiggyeszthettem volna, akkor nem félreérthető.
Zárlat esetén nem kellene hogy nagyon és tartósan növekedjen a hőmérséklet, hiszen a biztosítékok lekapcsolnak, nem?
De most ezt találtam és ez furcsa: (egy fórumban olvastam, nem tudom ki az írója) Idézet: „Sziasztok! no hiszen ez az !--- DE 12 V-s hálózaton ??!!-- A P .......cég alkalmazottja képes volt ide is kupolfix-et tenni , forrasztás helyett--- de mivel 20A folydogállt szét is égett 3-4 hónap alatt..... Még regélhetnék pár Dc alkalmzásról --ahol "1-200A kicsi áram"--mert a normális a 400---2000 A . S egyesek itt is megpróbálnak sorkapcsozni , Wago-zni stb.... ilyen helyen a 100 éve bevált forrasztás az igazi..... persze a szabványalkotó erről NEM IS HALLOTT?!” Ami ebből a lényeg, hogy szerinte (és valahogy nekem is hasonló elképzelésem volt eddig) ha nagy áramokat akarsz vezetni, akkor forrasztás kell (DC vagy AC az mindegy ebből a szempontból azt hiszem). Persze nem tudom mennyire helytálló a dolog. Esetleg forrasztva ÉS kupolfix...? A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2014
Ha nagy áramokat akarsz vezetni, megfelelő szerelvényeket és keresztmetszetű vezetékeket kell használni. A berendezések is így vannak kiképezve. Réz sínek, furatokkal, amelyekre megfelelő sarukat kell tekerni stb. Persze megfelelő szerszámok is kellenek. Kollégák naponta csinálnak ilyeneket és nem 1,5 mm2-es vezetékeket használnak, hanem 25, 35, 50 mm2-eseket. Forrasztás nincs!
Acidax doboz. Erre találták ki. 1 be három ki. Tömszelencés, azaz kábelen tudsz rajta be és kimenni. Belül rugós szorítóval kötés. A teteje csavarral rögzített. De bármi más IP x4 doboz jó lehet. A porvédelmen van a hangsúly és a jó kötésen.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |