Mint az köztudott, a Föld légkörének 75 százaléka nitrogénből áll, vagyis van belőle bőven. A Carnegie Institution of Washington kutatói a napokban azt a szenzációs bejelentést tették, hogy a nitrogéngáz nyomását az atmoszférikus nyomás 2,4 milliószorosára emelve sikerült a nitrogén egy új formáját létrehozniuk. A kutatók elmondása szerint ilyen óriási nyomás mellett a nitrogéngáz átalakul egy érdekes, nem átlátszó, félvezető képességekkel rendelkező szilárd anyaggá. Mondanom sem kell, hogy az előző mondatban a félvezető szón van a hangsúly, hiszen egy teljesen újfajta félvezető megjelenése esetlegesen akár forradalmasíthatja a számítástechnika és az elektronika világát, persze ettől még valószínűleg elég messze vagyunk. A kutatók elmondták, hogy a legnagyszerűbb az a dologban, hogy miután a nitrogéngázt ilyen magas nyomásnak teszik ki, majd a nyomást lecsökkentik a normál atmoszférikus nyomásra, az újfajta szilárd félvezető anyag megőrzi tulajdonságait, vagyis nem igényel folyamatosan magas nyomást. Mielőtt megkérdőjeleznétek a kutatók szavahihetőségét, le kell szögeznem, hogy az új kutatásokkal kapcsolatos információk nem az egyik kereskedelmi televízió Fókusz című műsorában láttak napvilágot, hanem a neves Nature című szaklapban kerültek publikálásra. "Az a tény, hogy a Föld légkörében jelentős mennyiségben jelenlevő egyik gázból félvezető képességekkel rendelkező szilárd anyag készíthető, majd ez az anyag minden extra környezeti tényező nélkül stabil marad, egyszerűen lenyűgöző, és egyben egy új technológiai revolúció eljövetelét jelezheti előre." - nyilatkozta Russel Hemley, a kutatócsoport vezetője. Hemley és a nemzetközi kutatócsoport további tagjai, Mikhail Eremets, Ho-kwang Mao és Eugene Gregoryanz a Carnegie Institution of Washington Geofizika Intézetében végezték el az újfajta félvezetővel kapcsolatos első kísérleteiket, ahol egyébként szinte minden anyagi és tárgyi feltétel a rendelkezésükre állt. Kiemelendő, hogy a világon egyedül ennek a kutatócsoportnak sikerült ilyen óriási nyomás mellett egy szilárd félvezetővé vált gázon különböző elektromossági méréseket végeznie. Az teljesen biztosra vehető, hogy a processzorok elkövetkező egy-két generációjában még nem láthatjuk viszont a nitrogén alapú félvezetőket, de a szakértők rendkívül bizakodóak az - akár a szilícium felváltására is képes - új anyaggal kapcsolatban.