Fórum témák
» Több friss téma |
Hírek » A HP Labs kutatói megtalálták a 37 éve leírt áramköri alapelemet, a memrisztort A HP Labs kutatói megtalálták a 37 éve leírt áramköri alapelemet, a memrisztort
Beküldte: alex.taylor, idő: Máj 13, 2008, forrás: hwsw.hu
A memrisztor
A memrisztor tehát abban különbözik jelentősen a többi áramköri elemtől, hogy memóriája van -- ha lekapcsoljuk az áramot, a memrisztor "emlékezik" arra, hogy milyen erős volt a rajta átfolyó áram és továbbra is megtartja az ellenállását. Ezt a képességet a többi áramköri alapelem semmiféle kombinációjával nem lehet reprodukálni, ezért lesz a memrisztor a kondenzátorhoz, ellenálláshoz és induktorhoz hasonlóan áramköri alapelem. Leon Chua 37 évvel ezelőtt matematikai egyenletek formájában leírta a memrisztor viselkedését, és készített is egy bonyolult, kezdetleges prototípust. Évtizedekkel később a HP Labs tudóscsapata Stanley Williams vezetésével molekuláris elektronikai eszközökön dolgozva különös jelenségekre lett figyelmes. "Nagyon furcsa dolgokat kezdtek művelni, és nem tudtuk rájönni, mi történik" -- mondta Wiiliams. Aztán egyik nap egy másik kutató, Greg Snider felfedezte Chua 1971-ben írt tanulmányát, amelyet Williams figyelmébe ajánlott. Williams saját elmondása szerint éveket töltött Chua tanulmányának újra- és újraolvasásával, mire rádöbbent, hogy az általuk létrehozott molekuláris elektronikai eszköz lényegében nem más, mint egy memrisztor. "Végig ott volt a szemünk előtt."
Mire jó? Tranzisztorok és kondenzátorok segítségével felépíthető egy memrisztor, azonban egy viszonylag nagyméretű és bonyolult struktúra lenne -- vélekedik Williams. A memrisztorok megjelenése az áramkörtervezők arzenáljában hosszú távon jelentősen átalakíthatja az ipart. Memrisztorok segítségével lényegesen leegyszerűsíthetők egyes kapcsolások, így az áramkörök fogyasztása csökkenthető, valamint olcsóbban lehet őket gyártani. Williams máris az emberi agyhoz hasonló működésű áramkörökről beszél, a közeljövőben azonban a memrisztorokat valószínűleg minden eddiginél nagyobb kapacitású, olcsóbb és gyorsabb nem-felejtő memóriák építésére fogják használni. A HP Labsnál jelenleg azon dolgoznak, hogyan lehet a titándioxidból előállított memrisztort sorozatban gyártani, illetve hogy lehet ilyen struktúrát szilíciumból készült chipre építeni. Williams szerint egy hibrid CMOS memrisztor lapka már most is működik a HP Labs egyik laborjában. A memrisztor létezését először leíró Chua szerint a HP Labs munkája úttörő jelentőségű, már csak abból a szempontból is, hogy az összes elektronikai és villamosságtani könyvet újra kell írni miatta. Hozzászólás íráshoz bejelentkezés szükséges!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
Alig várom, hogy 100 Ft-ért kapni lehessen.
[b]A memrisztor kisebb, gyorsabb, és kevesebb áramot fogyaszt, mint a hagyományos áramkör.[/b]
A Hawlett-Packardkutatásvezetője, Stanley Williams és csapata most közel került a megvalósításhoz. Elkészítették a memrisztor prototípusát, amely emlékszik a kikapcsolás előtt, rajta áthaladó információkra. Márpedig ha egy számítógép memóriacsipjei ilyen áramkörből állnának, akkor a komputerek működtetése jóval egyszerűbbé, gyorsabbá és biztonságosabbá válna. A memrisztoros csipek ugyanis ott folytatják a munkát, ahol abbahagyták. A gép indításakor nem kell merevlemezről beolvasni az oerációs rendszert, s nem kell a folyamatban lévő munkákat újra megnyitni.
"Mivel a memrisztor emlékszik az ilyen csipkészlettel vezérelt számítógépeknek soha nem kell újra betölteniük az operációs rendszert - nyilatkozta Stanley Williams. -Nyitva maradhatnak a szöveges dokumentumok és minden más kiterjesztés is. Mégis nyugodtan kikapcsolható a gép egy kávészünetre, illetve ha két hét szabadságra indul a felhasználó. Amikor ismét bekapcsolják a gépet, minden úgy lesz a képernyőn, mint a kikapcsoláskor."
A szakember szerint azonban még várni kell az új technika elterjedésére. A memrisztorokkal egyelőre kísérleteznek. Keresik a megfelelő alapanyagokat, mert ezek az alkatrészek másképp működnek, mint a hagyományos áramkötök.
és
"Tranzisztorok és kondenzátorok segítségével felépíthető egy memrisztor..."
Akkor most mi?
szaktársalgás :-) :
http://origo.blogter.hu/cikk/20080513-az-aramkorok-negyedik-
alapegysegenek-tartjak-az-emlekezo-ellenallast-a-memrisztort#1
Az senkinek sem tűnt fel, hogy a cikkben nincsenek mérési eredmények, diagrammok? Csupán "szimulációs" eredméynek. Én megvárom, amíg tényleges eredményeket publikálnak. Addig szkeptikus maradok.
És persze hogy passzív elemekből nem építhető aktív...
Mind az aktív mind a passzív elemek áramköri alapelemek.
Az is kis túlzás hogy át kell írni az összes elektronikai és villamosságtani könyvet, inkább kibővíteni...
A példa sem tökéletes még, abba is bele lehet kötni.
Érdemes lenne utána nézni valami megbízhatóbb helyen.
http://en.wikipedia.org/wiki/Memristor
Tehát az áramirány problémára mélyebb elméleti indok ad magyarázatot, a mágneses pólusra pedig a megszokás.
A memrisztorról pedig annyit, hogy akkor hallotam először, amikor a tanárom elmondta, hogy "évek múlva lecserélhetjük az összes berendezésünket, mert az új alkatrész átveszi a mostani áramkörök szerepét".
-Erről az a véleményem, hogy még a technológiát nem dolgozták ki, ami hatékonyabb a meglévőknél és az ilyen memrisztorral felépített céláramkör sem készült el, hogy összevethessük egyéb paramétereit(írás/olvasás sebesség, élettartam, áramfelvétel stb.) egy meglévő áramkörrel. Szóval a memrisztor nem söpri le az összes ilyen célú félvezetőt a piacról, még a távoli jövőben sem. Max a flash-ek és eepromokat váltja fel, de a pc-k dinamikus ram-jait, nem valószínű.
Nem kell átírni a szakkönyveket sem, mert a 3 alapelem(RLC) realizálható valós és ideális vezetővel és ideális szigetelővel, a memrisztor pedig CSAK FÉLVEZETŐVEL.
Röhej az egész, hogy ilyen híreket egyesek vérkomolyan vesznek, hogy forradalmasítja az egész elektronika ágazatot, meg hogy egy okos tóni szerint "az összes elektronikai és villamosságtani könyvet újra kell írni".
1. Miért is alapelem? Mert két kivezetése van? ť...amely a rajta átfolyó áram erősségétől és irányától függően változtatja az ellenállását, és ezt azután is megőrzi, hogy az áramot kikapcsolták.Ť A mondat első felében ismertetett eszköz kisértetiesen hasonlít arra, amit diódának hívunk. Akkor miért nem tekintjük azt a 4. áramköri elemnek, hiszen passzív kétpólus lévén - igaz nem lineáris - de egyetlen p-n átmenetével az sem egyszerűsíthető tovább.
2. A 3 alap áramköri elem között szoros kapcsolat áll fenn (pl. frekvenciafüggés, fázistolás RC-RL tagok esetén, LC rezgőköröknél stb.) a memrisztor hogyan illeszthető ezek közé?
3. az (ideális) R L és C elemek egyetlen adattal jellemezhetőek ([R]=Ω(=V/A), [L]=H(=Vs/A), [C]=F(=As/V));bármelyikből kettőt összehasonlítva a viselkedésük hasonló lesz, csak egy paraméterben fog eltérni. Ha a memrisztorok valóban alap áramköri elemek, akkor mi az az egyetlen paraméter amiben egymástól különböznek?
4. ť...létezik egy negyedik áramköri alapelem...Ť Mindenképp léteznie kell? Elhiszem, hogy a 4es szám talán ťkerekebbnekŤ vagy ťszimmetrikusabbnakŤ tűnik mint a 3as, de akkor miért nem mindjárt 6 vagy 8?
Szóval ha a szennyező anyag elkezd az egyik irányba vándorolni az áram hatására, akkor a szennyezéshiányos helyen egy idő után egy u.n. kiürített réteg jönne létre, nem? Ami zárásba vinné az alkatrészt, vagyis idővel nőnie kellene az ellenállásnak, nem csökkenni. Ha hülyeséget írtam kérlek javítsatok ki!
A másik meg amit már említettetek: az olvasási áram módosítja az adatot.
Szóval ha a szennyező anyag elkezd az egyik irányba vándorolni az áram hatására, akkor a szennyezéshiányos helyen egy idő után egy u.n. kiürített réteg jönne létre, nem? Ami zárásba vinné az alkatrészt, vagyis idővel nőnie kellene az ellenállásnak, nem csökkenni. Ha hülyeséget írtam kérlek javítsatok ki!
A másik meg amit már említettetek: az olvasási áram módosítja az adatot.
Ezt az oldalt eddig azért látogattam, mert nagyon sok olyan információt olvastam, ami nem kacsa. Lehet bízni a tartalmában. A memrisztorról meg annyit, hogy lássuk, mi sül ki a végén...