Magasfeszültség Megrajzolták hazánk villámtérképét Június a zivatarok és a villámok hónapja. Magyarországon 1998 óta végeznek villámmegfigyelést. A szakemberek az adatok birtokában arra hívják fel a figyelmet, hogy nemcsak a repülők és a balatoni fürdőzők, hanem az egyre nagyobb értékű és érzékenységű háztartási berendezések is „elektromos viharba” kerülhetnek, ha nem kapnak megfelelő védelmet. Tavaly 30 220 villám csapott le Magyarországon, közülük 10 849 júniusban. Évente átlagosan 28-33 zivataros nappal kell számolni hazánkban, ezek kilencvenöt százaléka a nyári fél évre esik. Az adatokat az 1998 óta működő villámfigyelő rendszer, a SAFIR szolgáltatta, amely a Kárpát-medence jelentős részét lefedve mintegy kétszázezer négyzet-kilométernyi területet vizsgál. A rendszerrel majdnem két kilométeres pontossággal lehet megadni a földre lecsapó villám helyét, tudtuk meg Wantuch Ferenctől, az Országos Meteorológiai Szolgálat főtanácsosától. A villámok intenzitása a Kiskunságban és a Dunántúl délkeleti részén a legnagyobb, de jelentős a Mátrában is. Villám járta területnek minősíthető Nagyatád környéke, kevesebb villám fordul elő ezzel szemben a Tiszántúlon és az Észak-Dunántúlon - kivéve a Hortobágy területét, valamint Kőszeg környékét. A villám sok százmillió voltos feszültség és sok tízezer vagy százezer amperes, néhány kilométer hosszú, de igen rövid idejű (a másodperc milliomod részéig tartó) villamos kisülés. Áramerőssége minden második esetben meghaladja a 30 ezer ampert, minden tizedik villám több mint 70 ezer amper, és százból egy túllépi a 150 ezer ampert is. A zivatarfelhőben halmozódó, villamosan feltöltött vízcseppek és jégkristályok tömegéből, a zivatarfelhőben fellépő töltésgócokból indul és vagy a felhők között, vagy a zivatarfelhő és a föld között alakul ki. Amint azt Wantuch Ferenc lapunknak elmondta, a legtöbb villám a trópusokon, illetve a magashegységekben csap le, a sarkok felé közeledve a villámlások száma csökken. Grönlandon nincsen szükség villámvédelemre. Az éghajlat és a domborzat tehát az, ami szerepet játszik a villámok kialakulásában. Mivel villámmegfigyelő rendszereket a rakétaindításhoz és a nukleáris támaszpontok védelméhez használnak, Magyarországon pedig ilyen objektumok nincsenek, sőt hazánk közepesen veszélyeztetett területen található, adódik a kérdés, miért volt szükségünk a költséges mérőrendszer kiépítésére. Wantuch Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a balatoni fürdőzők, a repülők is igénylik a gyors és szakszerű előrejelzést, amelyet a pontos adatok elemzése nyomán szolgáltat a meteorológiai intézet. A polgári védelemhez tartozik annak tudatosítása is, hogy villámok okozta kárra 2004-ben 1,7 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosítók. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Országos Meteorológiai Szolgálat és az American Power Conversion legutóbb közös sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet a villámok elleni védekezés szükségességére. Magyarországon a háztartásokban ma már több százezer forintos elektronikai eszközök - televíziókészülékek, mosógépek, számítógépek - vannak, amelyek a túlfeszültség hatására tönkremehetnek. Bár az APC felmérése szerint a háztartások egyhatodában volt már villámláshoz kapcsolódó áramellátási probléma, az emberek hatvan százaléka nem tudja, milyen túlfeszültség-védelmi megoldások léteznek. A több százmillió forintos beruházással kiépített hazai villámfigyelő rendszer tudományos haszna persze nem pénzben mérhető. Mint Wantuch Ferenctől megtudtuk, segítségével a kutatóknak alkalmuk nyílt rá, hogy megfigyeljék a zivatarok kialakulását, valamint olyan tulajdonságait, amelyekről eddig nem volt képük. Sikerült megrajzolniuk Magyarország vihartérképét is. A lényegről, magáról a villámról azonban tovább vitáznak a tudósok. Különböző elméletek vannak arról, pontosan hogyan választódnak szét a zivatarfelhőben a töltések. De létezik villám zivatar nélkül is. Vulkánkitöréskor például keletkezhet olyan nagy térerő, amelyik le tudja győzni a levegő szigetelő hatását. Hagyományos villám már laboratóriumi körülmények között is előállítható, így hatásai, tulajdonságai jól tanulmányozhatók. Rejtély azonban továbbra is, hogyan keletkezik a gömbvillám, amelyet embernek mesterséges körülmények között még nem sikerült szimulálnia. Sokan a létében is kételkednek. Kétségtelen, hogy a gömbvillám igen ritka természeti jelenség, titkát tehát valószínűleg még sokáig megőrzi.

Villámok 2004-ben

Hónap	Összes villám	Lecsapó villám
Január	0	0
Február	7826	406
Március	102	17
Április	9005	416
Május	73 856	5747
Június	135 776	10 849
Július	44 023	3950
Augusztus	81 550	8523
Szeptember	445	39
Október	187	59
November	195	214
December	0	0
Összesen	354 721	30 220