Alkatrész, készülék vagy berendezés azon tulajdonsága, hogy bizonyos ideig üzemképes. Az üzemképesség ebben az értelemben azt jelenti, hegy a tárgy az előírt üzemi körülmények között (villamos vagy mechanikai terhelés, környezeti hőmérséklet, nedvesség stb.) kielégíti az előírt követelményeket. A megbízhatóság számszerű meghatározásához statisztikai megfontolásokra van szükség. Ehhez elegendően nagy számú, egyforma technológiával készült, ugyanolyan üzemi körülményeknek kitett tárgyat kell - szempontjából vizsgálni. Számszerűen megbízhatóságnak nevezik annak a valószínűségét, hogy a tárgy bizonyos idő múlva üzemképes. Az a kifejezés pl., hogy 10 000 óra múlva a - 0,9 (azaz 90%), azt jelenti, hogy 10 000 üzemóra után a vizsgált tárgyak 90%-a valószínűleg még üzemképes. A megbízhatósággal ellentétes fogalom a meg-bízhatatlanság: annak a valószínűsége, hogy a vizsgálati idő után a tárgy meghibásodik. Ebben az értelemben a meghibásodás nem azt jelenti, hogy a tárgy tönkrement, hanem csak azt, hogy az az adott specifikációt az előírt üzemi körülmények között már nem teljesíti. A valószínűségszámítás szabályai szerint a megbízhatóság és a megbízhatatlanság összege 1. A megbízhatóság másik, gyakrabban használt mértéke a meghibásodási tényező.