Ebben a cikkben igyekszem megismertetni mindenkivel a mostanában elég nagy nyilvánosságnak örvendő 433,92 MHz-es rádió modulokat.

A múlt: Régen egy rádiós kapcsolatot felépíteni nem is volt olyan egyszerű. Elég komoly számolások, nem olcsó műszerek kellettek hozzá. Rezgőköröket kellett hangolni meg még sok olyan amiről a mostani elektronika kedvelők nagyrészének gőze sincs. De ez végül is nem akkora nagy probléma, hisz mostmár elérhetőek úgynevezett 433-434MHz-es TxRx modulok. Hogy ezek pontosan mit is jelentenek? Hamarosan megtudjuk.

Először is érdemes szerintem azzal kezdeni hogy röviden, közérthető módon áttekintjük mi is az a rádióhullám, mi a hullámhossz, és mi a frekvencia.

A rádióhullám ok frekvenciája 9 KHz-től egészen 3 GHz-ig terjednek.

A vezeték nélküli átviteli mód az elektromágneses hullámokkal mutat szoros összefüggést. Ezt azért részletezem egy kicsit, mert ennek megértéséhez fel kell elevenítenünk fizikai tanulmányainkat.

Az elektronok mozgásukkor elektromágneses hullámokat keltenek maguk körül, amelyek a szabad térben tovaterjednek. Ilyen hullámokat elsőként Heinrich Hertz német fizikus állított elő. Ezért róla kapta a mértékegységének nevét. Az elektromágneses hullám másodpercenkénti rezgésszáma a frekvencia. Ha egy elektronikus áramkörhöz megfelelő méretű antennát csatlakoztatunk, akkor az elektromágneses hullámokat szét lehet úgy szórni, hogy kicsivel arrébb venni lehessen őket. Az összes vezeték nélküli átviteli mód ezen az elven alapul. A vákuumban minden hullám a frekvenciájától függetlenül ugyanazzal a sebességgel terjed, ami a fénysebesség.

A teljes elektromágneses spektrum öt fő hullámsávjai: röntgensugarak, gamma sugarak, ultraibolya sugarak, látható fény, infravörös sugarak, mikrohullámok és rádióhullámok. Ebben a sorrendben növekszik a hullámhossz és fordítottan arányos a frekvencia. A rádióhullám, a mikrohullám, az infravörös hullám és a látható fény a spektrumnak az a része, amely alkalmas információtovábbításra.
Az ultraibolya, a röntgen- és a gamma sugarak a nagyobb frekvencia miatt még jobbak lennének az információtovábbításra, hiszen minél szélesebb a frekvenciatartomány, annál nagyobb az adatátviteli sebesség, de ezeket nehéz előállítani, és nem terjednek jól az épületekben és veszélyesek az élővilágra.

Ennyi fizika szerinte mindenkinek elég volt. De a további számolásokhoz érdemes megjegyeznünk a fény sebességét (c). Kis kitérő: E = mc² ugye milyen ismeros?? Einstein relativitás elmélete... E = energia, m = tömeg, c = fénysebesség. Ezért térek ki néha ilyenekre hogy így legalább egy őrült példán keresztül megmaradjon mindenkiben
A fény sebessége egy konstans: 299 792,452 km/s = 1 079 252 827,2 km/h

Nahszóval. Még mielőtt elkezdjük számoljuk ki a mi kis 433,92 MHz-ünknek a hullámhosszát. Vagyis az váltóáramban egy teljes hullám a valóságban milyen hosszú is.
Egy kis számolás:
Fénysebesség: 299 792,452 km/s => 299 792 452 m/s
Rádiónk frekvenciája: 433,92 MHz => 433 920 000 Hz
Vagyis: 299 792 452 / 433 920 000 = 0,6908 méter

Hogy erre miért is van szükség? Elmondom. Ezeknek a rádió moduloknak nincsen beépített antennájuk (nagy részének) ezért nekünk kell rá antennát tenni. És az tévhit, hogy valamire minnél nagyobb antennát teszel annál jobb a vétel. Ez nem igaz. Sőt ha túl hosszú antennát teszel rá, előfordul hogy gyengébb jelet veszel vele, mint egy pont akkora antennával mint ami kell. Hogy ez miért van hosszú. De ha valaki akarja elmagyarázom. Ígyhát lépjünk tovább. Ezekhez a rádió modulokhoz 1/4-ed hullámhosszúságú antennát írnak. És itt jön a számolásunk 0,6908 méter / 4 = 0,1727 méter. Vagyis sacc/kb egy 173 miliméteres antennát kell rátennünk a legjobb vétel / adás eléréséhez.

Következő oldalon nézzük magát a modulokat.