Cikkemben bemutatom, hogyan lehet Ubuntu-n lefordítani és mikrovezérlőbe letölteni egy AVR-es projektet.
Aki valamilyen megfontolásból arra adja a fejét, hogy GNU/Linux alapú operációs rendszert használjon, sok területen kell, hogy kompromisszumot kössön. Az egyik ilyen a mérnöki tudományokkal kapcsolatos fejlesztőeszközök használata.
Szerencsére AVR programozáshoz minden rendelkezésünkre áll, csak megfelelő módon kell csatasorba állítani őket.
Első cikkemben szeretném bevezetni az olvasót egy kicsit a "színfalak" mögé, vagyis, hogy mi történik a háttérben, amikor a forráskódból mikrovezérlőn futó program keletkezik. Mindezt az egyik legnépszerűbb, ingyenes operációs rendszeren, az Ubuntu-n fogom megtenni.
A cikk arra koncentrál, hogy az egyes AVR architektúrához tartozó eszközök ki- ill. bemenete hogyan függ a másiktól, így az alapvető Ubuntu kezelési (pl.: csomagok telepítése, programok parancssoros futtatása) technikák, valamint programozási ismeretek (pl.: fordítás, linkelés) alaposabb részletezésére nem kerül sor. Aki már jártas ezekben, annak ez egy könnyed írás lesz, aki nem, annak pedig kis utánajárással szintén nem fog gondot okozni a megértése. Mikrovezérlőnek én egy tiny45-öst használtam, 1Mhz-es belső órajellel (gyári állapot).
Lássunk is hozzá!
A cikk még nem ért véget, lapozz!
Értékeléshez bejelentkezés szükséges!