Ez a cikk egy 2007-es cikkem folytatása, amelyben egy PIC18F452 mikrovezérlő címezte az SRAM-ot (többi részt, lásd fentebb).

A PIC mikrovezérlő továbbra is fontos szerepet játszik az új oszcilloszkópban, de erről majd később.

A 2007-es cikk megírását követően az újabb, gyorsabb mintavételezésű digitális panel fejlesztésébe kezdtem. Mintavételezési problémákba ütköztem, amelyeket akkor nem tudtam megoldani. Azóta már rájöttem a hiba okára. A digitális panelnek négy verzióját készítettem el, de a mintavételezési probléma mindegyiknél jelentkezett. A panelek kapcsolási rajzát, a CPLD vezérlő kapcsolási rajzát és VHDL forrását közzé tettem korábban az „Alacsony költségű digitális oszcilloszkóp” fórum témában.

(Ld.: https://www.hobbielektronika.hu/forum/alacsony-koltsegu-digitalis-oszcilloszkop)

A hibás mintavételezésekkel úgy voltam, hogy majd megoldom valahogy. Folytattam a munkát a számítógépes kezelő program írásával. Először VB.net Winform használatával. Félig már megírtam a programot, amikor rájöttem, hogy a lassúsága miatt nem lesz használható. Ezután új programot írtam. Ezúttal a VB.net mellé DirectX grafikával. A kirajzoltatás ugyan villámgyors lett, de az öt darab időzítő, amivel felépítettem a programot, lassúvá tette. Ekkor ment el a kedvem az egésztől.

2021-ben újra elővettem a projektet. A számítógépes programot ezúttal VB.net WPF grafikával írtam. Kicsit gyorsabban tudtam haladni, mert nem kellett nulláról kezdeni. Sokszor elakadtam, mert ez az első program, amit WPF-el készítettem. Egyelőre ennyit a nehézségekről.

A cikk célja ezúttal nem az utánépítés. Szeretnék ötleteket adni azoknak, akik saját fejlesztésbe akarnak kezdeni. Remélem kellő részletességgel sikerül tálalnom a lehetséges, felmerülő problémákat és azt, hogy ezeket én hogyan oldottam meg.

Folytassuk is tovább a szerkezet működési elvével!