Dobozolás volt a legnehezebb része az egésznek. Azt a sok faragást, mm-es kis korrigálások... Huhh nem egy kellemes dolog.
Dobozolásnál a legnehezebb dolog az az aljzatok elkészítése volt. Mikor az ember megvásárol egy ilyen túlfeszvédő hosszabbítót, akkor az abban lévő aljzatok ugye párhuzamosan össze vannak kötve. Nahde nem dróttal ám. Hanem egy darab egyenes lemez, amiből egyből a rugók is meg vannak hajtva. Namármost ezt teljesen szét kell szedni, mert az egyik sínt ugyan meghagyhatjuk, de a másikat fel kell szeletelni, mert egyesével kell tudni áram alá helyezni őket. Mellesleg fúrtam mindegyik aljzat sarkába egy 3mm-es lyukat és beletettem egy piros LED-et, hogy jelezze be van kapcsolva a kimenet.
Építkezés közben nem nagyon készítettem képeket. A lényeg az, hogy szerezz két komponensű ragasztót, és fűrészt. Szét kell kaszabolni az egészet. Eredetileg a túlfeszvédő cuccon egy 3-as és egy kettes aljzat van. Ezeket is szét kell fűrészelni, műanyag távtartókat beragasztani, réz lemezt tartó pöcköket kell készíteni... Végeredményében irdatlan nagy meló. Igazából egyszerűbb lett volna a zártszelvénnyel...

Ezek a hosszabbítók speckó csavarral vannak összecsavarozva, így hogy ki és be csavarjam kellett készítenem egy speckó csavarhúzót. Kerestem egy értékelhetetlenül rossz csavarhúzót, és a lentebb látható módon középen be reszeltem. Az előlapját egy normál NYÁK lemezből készítettem. Megrajzoltam Corelben a tervet, pontosan. Ezután kiexportáltam HPGL-be és ment a CNC alá.
Felteszem a Corel fájlt (Corel 12): elolap.cdr, HPGL export: elolap.plt

Aki nem rendelkezik CNC-vel annak is hasznos lehet, a méretek szempontjából. Vagy akár matrica miatt.
A cikk még nem ért véget, lapozz!