Akkor kezdjük az elején. Jedlik Ányos (1. ábra), akit 17 éves koráig Jedlik Istvánnak hívtak, egy szép kerek évben, 1800-ban született, annak is a januári hónapjában, méghozzá 11-én, Szimő községben.    

1. ábra

Jedlik Ányos

(forrás: a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban található festményről készült fénykép)

10 éves koráig szülőhelyén tanult, de már akkor kitűnt éles eszével, majd Nagyszombatra került, ahol bencés kollégiumban folytatta tanulmányait és elkezdte tanulni az akkori tudományos nyelvet, a latint is. Abban az időben a nemzetközi műszaki nyelv is latin volt. 3 évvel később apja Pozsonyba vitte a fiát, hogy ott tanuljon tovább és elsajátítsa a német nyelv szépségeit.

Mivel már kiskorában eldöntötték, hogy pap lesz, így 17 éves korában belépett a bencés rendbe és az akkori bencés szokások szerint új nevet kapott. Egy püspök nevét kapta, akit Aniánusznak hívtak, ennek magyar megfelelője az Ányos.

Egy év múlva Győrbe került, ahol mélyebb szinten megismerte és megszerette a matematikát. 1820-ban Pannonhalmára küldték, ahol matematikából, fizikából, történelemből és bölcsészetből tett sikeres vizsgát, mely után doktorrá avatták.

Még ebben az évben, 1822-ben elkezdte a tanári pályáját a győri gimnáziumban.

Mivel az iskolák tudományos szertárai már azokban az időkben is olyan szerények voltak, mint ma, így sok időt töltött azok felszerelésével, új kísérleti eszközök kitalálásával és megépítésével.

Az egyik első fontos munkáját is ekkoriban, 1827-ben kezdte meg, az elektromossággal, elektromágnesességgel, mágnesekkel való kísérletezést, melynek eredményeképp 1828-ban sikerült megalkotnia az első, tisztán elektromágneses kölcsönhatáson alapuló motort.

1831-ben a pozsonyi Királyi Akadémia fizika-, általános természetrajz, mezőgazdasági tanszékére került, ahol folytatta kutatásait és a szertár fejlesztését.

Jedlik Ányos igyekezett kimaradni a politikai életből és a forradalomból, de ő is látta és élvezte ennek egyik előnyét, ez pedig nem volt más, mint a magyar nyelv bevezetése a felsőoktatásban. 1845-ben először szólt magyar nyelven a hallgatóihoz. Mivel a tudományos nyelv latin volt, így a magyar nyelvben sok szó nem is létezett. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére Jedlik Ányos rengeteg új szót, több, mint 2000-et, a saját maga szakterületén vezetett be, melyek mai szemmel kissé mulatságosnak tűnnek. Ilyen volt például a villamfolyam. A villám, akkoriban villam volt, vagyis így nevezték, a folyam pedig arra utal, hogy mozog. Ez a szó nem volt más, mint az áram. Ezeket az új szavakat a Kidolgozott műszavak című munkájában részletezi. Ezek közül sokat még ma is használunk: dugattyú, nyomaték, vetület, eredő, huzal, vonal, higany, ejtőernyő.

Éppen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején nevezték ki a bölcsészettudományi kar dékánjává.

1850-ben megjelent az első fizikakönyve, melynek címe a Természettan elemei volt.

1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.

1863-ban kinevezték az egyetem rektorának.

1878-ban 78 évesen nyugdíjba vonult és Győrbe utazott.

1879-ben tanári munkájáért császári vaskorona rend harmadosztályának lovagjává nevezték ki.

Végül 96 éves korában, 1895 december 13-án halt meg.