Olvasd el még egyszer hogy mit írtam. Nem a felfutás meredekségéről írtam, hanem arról, hogy hullámos a négyszögjel alja/teteje. Mutatom. A képen ott vannak egymás mellett, a lila az egy jól megtekert kimenő 10kHz-es négyszögjele, a sárga egy nem jól megtekerté, a zöld pedig a tiéd, ami nem a lilára hanem inkább a sárgára hajaz. Leng a négyszögjel teteje, nagy eséllyel azért mert nem jó a kimenő.

Alaposan átnéztem a netre feltett csöves SE erősítők négyszögjeles méréseiről készült fotókat, de nekem inkább az jött le, hogy nem egyszerű NFB nélkül a trafókkal dolgozni. Olyan négyszöges, 10kHz-es jelalakot mint amit a lila szinnel beraktál én még sehol sem láttam...lehet, hogy van olyan NFB nélküli csöves SE ami ezt mégis tudja?
TJ.

Van. Természetesen Ge Lee csinálta.

Nem tudom hol, milyen, ki által végzett méréseket néztél meg és mennyire alaposan, de mutatok egy másikat is (az a lila a képen egyébként az EAR-om ábrája volt).
Ez meg egy faék egyszerű kapcsolás 2db csővel, 5W-os triódás SE nvcs vagy nfb nélkül, mutatom a kapcsolást is. Nem jó hangú, cserébe nagyon kellemesen színez (én ezt is imádom), a színezést kedvelők egyik "etalonja". Amit a képen látsz az a kimenő szekundere 10k négyszöggel (igen, magam tekertem). Ezen én nem látok lengést, hátha Te látsz rajta... De ha eljössz ezeket az ábrákat magad is megmérheted rajtuk ha nekem mégsem hiszel.

Hát igen, úgy néz ki, hogy a kondenzátoros csatolás mérve jobb mint az interstage transzformátoros megoldású.

Más:
Sokat gondolkodtam a 6528 kettőstrióda negatív rácspotenciálját biztosító elemek feszültségének az ellenőrzésén. Mivel évek alatt csökkenhet az elemek feszültsége, így a végcső munkaponti árama feleslegesen növekedhetne. Végül azt a megoldást választottam, hogy az anódtápban lévő 2 Henry-s fojtón lévő feszültséget indikálom, ami az elemek feszültségére is áttételesen vonatkozhat (csökkenő negatív rácsfesz > növekvő munkaponti áram a végcsőnél)
Amennyiben a mutató túlságosan kitér, akkor vagy az elemek, vagy az elfáradt végcső cserére szorul. 
TJ.

Itt lenne a 6528 PSE erősítő tápegységének a tervezete, amit szintén a minimál koncepció jegyében alakítottam ki. Nem szerettem volna a hagyományos Single End erősítők azon hibájába esni, hogy az erősítőrész pofon egyszerű, míg a tápegysége bonyolultabb mint egy atomerőmű vezérlőterme 
A főbb egységei a tápnak:
- Tango MS-360 hálózati transzformátor
- UTC 2H/170mA-es fojtó x 2
- Chicago Transformer 20H/15mA-es fojtó x 2
- Black Gate 680µF/160v x 2
- Black Gate 220+220µF/350v x 2
TJ.

Tervezgetem a 6528 PSE erősítő alkatrészeinek elrendezését, ami nem egyszerű feladat, mert több szempontot is figyelembe kell vennem.
Célok:
- a lehetőségek szerinti szimmetrikus elrendezés
- a transzformátorok és fojtók egymásra hatása, valamint a szórt mágneses terük indukciója a vezetékekre és alkatrészekre
- a tápegység energia szállítási vonalának kialakítása
- a jelút minél rövídebb kivitele
- lehetőleg esztétikus megjelenés 
TJ.

Sokáig tartott, de sikerült egy pár Tango XE20-600S kimenőtrafót levadászni. Mivel ennek a primer tekercsén nincs leágazás, ezért kicsit átdolgoztam a 6528 Single Ended kapcsolásomat.
TJ.

Lett volna egy két kérdésem de leírtam inkább privátban.

Válaszoltam

Én egyáltalán nem vágyok ilyen trafókra, de nagyon tetszetős a megjelenésük. Abszolút retró érzést kelt bennem, egy régebbi kor technikai megjelenését látom, ami nekem sokszor megbízhatóbb érzetet kelt mint a maiak többsége.

De jó látni, hogy itt még van lámpás eszmefuttatás!

Az se biztos, hogy a tranzisztorra épülő A-osztályú erősítő nem jobb, mint a csöves.

Csak hát kinek van kedve trafókkal bíbelődni?

Lehet hogy nekem tűnik csak furcsának, de a két mondatod jelentése üti egymást. Egyébként néhány embert leszámítva senkinek sincs kedve (kimenő)trafókkal bíbelődni, de muszáj, ha nem egy semmilyen hangú félvezetőst akar hallgatni az ember.

Szerintem félvezetős és kimenőtrafós erősítőre gondolt.

Egyszer majd összehasonlítom a két típust.
Látatlanban nem szeretnék véleményt mondani.

Honnan lehetne jó minőségű zenét letölteni a teszthez?

Papi, hogy miket tudsz kérdezni....
Ez olyan, mint a hifi fogalma. Ami azért fizetni is kell. Jobban jársz, ha veszel egy jó LP-t, és te "töltöd" le egy jó lemezjátszóval.

"de muszáj, ha nem egy semmilyen hangú félvezetőst akar hallgatni az ember."

Fogadd őszinte részvétem, ha Te csak ilyet tudtál építeni!

Legálisan sehonnan, hogy máshogy hogyan azt meg nem írhatom ki ide.

Nem csak én, mások is csak olyat tudtak, de ezen nem veszünk össze, ha neked az megfelel hallgasd nagy örömmel.

Igazából arra lettem volna kíváncsi, hogy MP3, vagy valami már.

Szóval, valami ütőset szerettél volna írni.
Nem sikerült.

Az mp3 nem igazán, vagy maga az audio file vagy annak a veszteségmentes tömörítése (pl. flac). Sajnos akik ezeket készítik nem igazán figyelnek ode erre, vagy meg sem csinálják csak mp3-ban, így nagyon sok jó zene csak ebben érhető el. Vagy meg kell venni, de az sem mindig egyszerű, ha pl. itthon nem kapható.

Igen. Erre voltam kíváncsi.

Akinek az MP3 az minőség, az nem tudja, hogy miről beszél.
Kis túlzással az MP3 -on a szokolrádió se tud sokat rontani.

Amennyiben ezt komolyan írtad, akkor mind elméletileg, mind gyakorlatilag is támogatni lehet.
Természetesen nem állítom hogy a félvezetős erősítő felveszi a versenyt egy csövessel, de úgy gondolom, hogy a csöves erősítők rendelkeznek néhány előnnyel, ami nem kimondottan maga a vákuumcső erénye.
Legfontosabb, hogy az elektroncsövek magas kimenő impedanciája miatt a szokásos 4-16 Ohmos hangsugárzókat csak illesztő transzformátoron keresztül képes meghajtani. Egy kimenő transzformátor frekvencia átvitele viszont a kivezérlés függvényében változik. Kis hangerőn jóval mélyebbre megy, mint teljesen kivezérelve. Ebből adódóan a nagy membránlengések elmaradnak. Ez alapból két dolgot hoz magával. Egyik, hogy redukálódik a dopler torzítás. A másik megértéséhez egy kis hangzáselmét segítségét kell hívni. Ha egy hang úgy szólal meg, hogy először az alaphang, majd utána a harmonikusok, akkor az alaphang lesz dominális. Ha először a harmonikusok szólalnak meg, majd az alaphang, akkor magasabbak halljuk a hangot. Dobok hangosításánál lehet játszani ilyennel. A mély és magas hangokat külön csatornán kezeljük, az egyiket kicsit késleltetjük. Ha a magas hangok jönnek először, közelebbinek érezzük a dobütést, de kibővül a tér hátrafelé. Ha egy kimenő trafó a mély hangokat ugyanígy megfogja az ütés pillanatában, akkor elevenebb, életszerűbb lehet a hangja. Ez természetesen félvezetős, kimenő trafós erősítőre is érvényes lehet, természetesen csak megfelelő kapcsolás esetében.

Bocsi, lekötött ami a fülemen volt. Szóval ami jó minőségű, annak ára is van, akartam írni. Megbántani nem akartalak, de ahogy írtad, igen relatív a dolog. Én például 24/192 felvételeket szoktam a youtubon hallgatni olykor, de az sem mind egyforma. De kínál megoldást, amit Ge Lee is írt. Sajnos az audio DVD drága dolog.

Már megbocsáss, amit én építettem az nem biztos hogy úgy szól, mint amit Ti építettetek. Meg szerintem ezt most a Karesz is elmondhatja....
Ez esetben az általánosítást nem tartom szerencsének. No meg biztos, hogy jól szól a Te csövesed is, hiszen ezért hallgatod...

Az tény, hogy egy kimenőtrafó teljesítmény sávszélessége az nem úgy néz ki mint egy félvezetős erősítőé, na de ez általában figyelembe is van véve, így a használat során ez nem szokott gondot okozni mert egyszerűen az ember nem vezérli ki addig, vagy túlméretezi, és akkor nagyobb jelfeszültségen is mélyebbre megy. A nagy membránlengések ha el maradnak nem emiatt maradnak el, hanem pl. akkor ha nagyobb membránfelületet használunk, mondjuk hangszórók vegyes kapcsolásával. Ez nekem tökéletesen bevált. A csöves vs félvezetős erősítők dolgait én nem a kimenőtrafóban látnám, erre jó példa annak a sok próbálkozásnak a kudarca amikor kimenővel építettek félvezetős erősítőt így próbálva meg csöves hangot kicsikarni az egészből.
Amiben a nagy különbséget látom az 2 dolog, az egyik, hogy a csövesnél van egy viszonylag lineáris eszközünk ami állandó hőmérsékleten üzemel, és ezen az áramváltozás mértéke is csekély, ahogy maga az áram értéke is. A félvezető viszont alapból is nemlineáris, a hőmérséklete a vezérlés ütemében változik, az áramváltozás mértéke nagy, ahogy az átfolyó áram értéke is.
A másik dolog a konkrét áramkör amiben a hangszóró maga is van. Egy félvezetős erősítőnél ebben az áramkörben minimum lesz 2 nemlineáris elem is, az erősítőelem és az egyenirányító dióda, mert ugye nem tudhatjuk, hogy amikor egy adott frekvenciájú hang megszólal, akkor az az dióda éppen mit csinál, éppen nyit, vagy zár, vagy nyitva van, mert egy pufferkondi ugyan ott van, de attól még a dióda ott teszi a dolgát és töltögeti azt. Míg a csöves erősítőnél ebben az áramkörben gyakorlatilag ha a csatlakozóktól eltekintünk akkor semmi más nincs csak rézdrót (már ahol nem ezüsthuzalból készül a kimenő). A kimenő szekundere, a hangszórókábel és a hangszóró.

Még annyit ehhez, hogy pl. a Musical Fidelity A-1 tervezésénél az A osztályú működésen felül a hűtés kivitelezésére is gondot fordítottak. Nem éppen abban a formában ahogy szokás, hanem úgy, hogy miután bemelegedett, nagyjából 65 fok közelében, tehát lehetőleg állandó hőmérsékleten üzemeljenek a végtranyók, a minimálisra szorítva ezzel a lapka vezérlésből adódó hőmérsékletváltozását.

Nekem meg egészen más vált be.

Nem biztos ám, hogy csöves hangot akartak kicsikarni a félvezetősből. Én is kipróbáltam ezt gyerekkoromban. Érdekesen elszínezi a hangot - van akinek ez kellemes - nekem nem jött be.

- Van ez az Ohm-törvény. Ha az áramváltozás csekély, akkor a feszültségváltozás nagy... és fordítva. Melyik előnyösebb és miért?
- Félvezetők létezik egy olyan fogalom, hogy termikus munkapont.
- A FET karakterisztikája is négyzetes.
- A második rajzodról lefelejtődött a primerkör: amelyben van a hálózati trafó, az egyenirányító és a teljesítmény fokozat. Ehhez társul pluszként a kimenő trafó.

Ez Musical Fidelity tud valamit amit más nem Elmagyaráznád részletesebben, hogy csinálja ezt az állandó lapka-hőmérsékletet? Megint tanulni fogok tőled valamit.