Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » A-osztályú erősítők
 
Témaindító: Dióda, idő: Feb 14, 2006
Lapozás: OK   135 / 137
(#) mek-elek válasza Suba53 hozzászólására (») Jan 1, 2023 /
 
Vegyük ezt az évnyitó beszédednek? Hogy Te milyen Pöpec tudsz lenni....
(#) segítő válasza compozit hozzászólására (») Jan 1, 2023 /
 
Üdv! Építettem egy faék egyszerű katód követő végfokot, kis torzítású nem visszacsatolt meghajtó fokozattal. Jól is szólt.
Nem most, vagy 30 éve. A vég ML volt, a meghajtás 1db ECC 82. Túl sok a tudomány
(#) compozit válasza segítő hozzászólására (») Jan 2, 2023 /
 
Van, akit a tudomány része is érdekel.
(#) etilalkohol hozzászólása Jan 3, 2023 /
 
BÚÉK és sziasztok!
Ha egy elektroncsőből (trióda és pentóda egyben), csak a pentódát használom, akkor a triódát milyen potenciálra érdemes kötni, vagy milyen semleges üzemmódban érdemes járatni, hogy ne szóljon bele a működésbe ill. ne is károsítsa önmagát?
(#) etilalkohol válasza etilalkohol hozzászólására (») Jan 4, 2023 /
 
Sziasztok, jelzem mire jutottam a Videoton R4902-es kimenőtrafós - hangszóró műterheléses csőhangvarázslóval. Végül egy 6F12P pentóda része lett a meghajtó, tovább nem küzdök vele, ez a trafó kb. ennyit tud.
A kicsatolótrafó nélkülivel (hibrid meghajtó) még küzdök, majd arról is beszámolok.
(#) Aldure hozzászólása Feb 4, 2023 /
 
Üdv! Beteszek ide egy kapcsolást amiben tettem 2 kérdőjelet, mert ez számomra nem igazán érthető, ha valaki érti ezt a kapcsolást, esetleg el tudná magyarázni?
(#) segítő válasza Aldure hozzászólására (») Feb 4, 2023 /
 
Egy kapcsolás a sok ezer ötlelésből.. Drága alkatrészek..
A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2023
(#) reloop válasza Aldure hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Szia! Az ábra bal oldalán található kapcsolás állítja elő a Gate vezérlőjelét. A jobboldali részen két földelt source-ös ellenütemű V-Fet a földelt kimenetű erősítő topológiája szerint csatoló kondenzátoron keresztül hajtja meg a hangszórót.
Bővebben: Link
(#) Aldure válasza reloop hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Szia! Köszönöm a válaszod, ezt látom hogy földelve van és a csatoló kondik is. érthetők bár még szimetrikusan nem láttam őket, viszont azt nem értem hogy mikor az egyik V-fet kapcsol akkor hogy hogy nem lesz zárlat a föld felé? Mert akkor egy féltápot rákapcsol a földre ami jelen esetben 40 Volt. És így nem a hangszórón folyik az áram. Vagy én nem értem ezt a dolgot?
(#) reloop válasza Aldure hozzászólására (») Feb 5, 2023 / 1
 
A földelt kimenetű erősítők sajátossága, hogy a táp (esetünkben 2x33 Vac-ből előállított) nincs kapcsolatban a testtel, azaz testhez képest a kimenő jellel azonosan lebeg.
Ez a topológia a PA erősítőknél terjedt el, mert így valamennyi végtranzisztor kollektora galvanikusan testre köthető, kiváló hőelvezetést biztosítva.
A tárgyban szereplő V-Fet munkatartományában a gate feszültség például az N-esnél 0- (-40 V). Hagyományos topológiával nagyon bonyolult tápot igényelne. A Sony is ±77 és ±120 V-ot használ.
Ami számomra aggályos, ezt a V-Fet-et a Sony kapcsoló üzemű végerősítő számára fejlesztette ki. Nem találok referenciát a lineáris működéséről.
(#) compozit válasza reloop hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Karesz50 csinált földelt kimenetűt, jól működik, valahol le is rajzolta. Alkotó csinált hozzá nyákot is.

PWM-ben én is próbálkoztam, de rettenetesen zavarta még a szomszéd házban is a rádiót. A QSC csinált még ilyet pwm-ben, el sem tudom képzelni, hogy az miért nem zavarforrás.
(#) reloop válasza compozit hozzászólására (») Feb 5, 2023 / 1
 
A Sony TA-N88 amiért ez a V-Fet létrejött izgalmas kapcsolás, 500 kHz-en ballag. Tanyán megtalálható. 14,3 MB - ide túl terjedelmes.
A Földelt kimenetű erősítő témát követem, már az elején belinkeltem a kollégának.
(#) Aldure válasza reloop hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Így már érthető a földelt kimenet. Már látom hogy nem kapcsolódik a transzformátor középleágazásához. Igen a Sony TA-N88 hát ja elég bonyolult egy kapcsolás. Hiragát építettem már ezekkel a fetekkel meg egy V-FET Bootstrap erősítőt. A kérdésem az lenne hogy ezekkel a fetekkel meg lehet-e oldani a Krell KSA 50 erősítő végét? Bár a hiragánál azt nem értem hogy miért collektor követő a meghajtása és miért nem emitter követő. Erről is szívesen fogadok tőled válaszokat. A Krell elvileg végig A osztályban üzemel legalább is ezt olvastam róla hogy nem vált át B osztályba ha elfogy az árama. Meg esetleg vannak itt tapasztalatok hogy hogy is szól a Krell a hiragához képest? Érdemes-e belefognom? KRELL KSA 50 MKII

Sony.jpg
    
(#) tothbela válasza Aldure hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Ez a Sony TA-N88 PWM erősítő, nincs köze a földelt kimenetűekhez.
(#) tothbela válasza reloop hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
A 2SK1058/2SJ262 vagy hasonló laterális feteknek például a tokozáson van a Source kivezetése. Adja magát hogy földelt kimenetű erősítőt építsenek belőle.
(#) Aldure válasza tothbela hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Tudom hogy nincs köze hozzá. Nem is arrol beszélünk hanem reloop megemlítette a bonyolult tápellátást. És a földelt kimeneű rajznak van annyi előnye hogy nem kell bonyolult táp hozzá. A sony erősítő csak azt mutatja hogy milyen bonyolult a tápja. Ami nem földelt kimenet.
A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2023
(#) tothbela válasza Aldure hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Értelek. A V-Fet (nevezzük kiürítéses fetnek) tápellátása valóban bonyolultabb mint egy növekményesé. Munkatartományon kívül eső vezérlő feszültség.
Nem tudom hogy azért különleges V-fettel építeni mert jó a hangja, vagy mivel nagyon ritka darabok, kiváltság birtokolni egy ilyen erősítőt?
(#) Aldure válasza tothbela hozzászólására (») Feb 5, 2023 / 1
 
Azt nem tudom hogy volt-e szerencséd ilyen Fetekkel épített erősítőt hallani vagy esetleg magad is építettél-e már hasonlót, de feltételezem hogy nem, mert akkor nem tennéd fel ezt a kérdést. A két kérdésedre válaszolva, ha valaki jó minőségű erősítőt akar építeni akkor neki az elsődleges szempont mindíg a lehető legjobb hangvisszaadása lesz. Csak azért egy meglehetősen drága és ritka beszerezhetetlen alkatrésszel kínlódva építeni egy erősítőt hogy utána annak ne legyen előnye a hangvisszadás terén számomra értelmetlen pénz és időpocsékolás lenne.
(#) Aldure válasza tothbela hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Nelson Passtól van egy jó írás is ezekkel az eszközökkel kapcsolatban.

Bevezetés a statikus indukciós tranzisztorokba

Az 1970-es évek közepén a Jfet egy különleges változatát találták fel Japánban, amelyet Staticnak neveztek
Az indukciós tranzisztor (SIT) megtalálta az utat a „Vfet” teljesítményerősítőkben
a Yamaha és a Sony által. Ezeket az erősítőket több évig gyártották és
majd megszűnt, de még mindig nagy tekintélynek örvend a csúcskategóriás audio közösségben.

A SIT eszközök egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek különösen fontosak a hangzás szempontjából
erősítők. Idézve Nishizawa feltaláló szabadalmi absztraktját: „(The) drain-current to
leeresztő feszültség karakterisztikája az anódáramot az anódfeszültségre szimulálja
nagyon szorosan a trióda vákuumcsőre jellemző.” Használatra találtak benne
radar és más egzotikus alkalmazások, de miután a Sony és a Yamaha megszűnt
gyártás, az audio teljesítményerősítésre alkalmas verziók igen
értékes és nehezen beszerezhető.

A közelmúltban megújult az érdeklődés a SIT-ek iránt, részben azért, mert két Audio
vállalat felléptek a pályára, és elköltötték a szükséges pénzt
hangteljesítmény-erősítőkhöz alkalmas új eszközöket gyártani. Ezek közül az első az
Digital Do Main Japánban, amely két hangerősítőt gyártott az alapján
az eredeti Yamaha Silicon alkatrészek újabb verziói. A másik a First Watt, ami
megszervezték egy új SIT-eszköz gyártási sorozatát egy újabb szilícium-karbid felhasználásával
folyamat a SemiSouth által.
(#) Aldure válasza tothbela hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Ez az a „trióda karakterisztika”, ami a SIT-et olyan különlegessé teszi. A hétköznapi
power Jfet vagy Mosfet egy változó feszültségű áramforrás görbekészlettel
ami úgy néz ki, mint egy Pentode cső:

V-fet 1.jpg
    
(#) Aldure válasza tothbela hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Ezzel szemben a SIT egy változó feszültségű ellenállás, amelynek görbéi jól néznek ki
mint egy trióda:

V-fet 2.jpg
    
(#) tothbela válasza Aldure hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
Nem volt szerencsém ilyen fetekkel építeni, de sejtem a lényeget. Visszacsatolás mentes erősítőt csak olyan aktív alkatrészek alkalmazásával lehet építeni, ami ilyen triódás jellegű. Az, hogy a visszacsatolás mennyire gond, azt nem tudom. Mem is akarok állást foglalni mellette, viszont szívesen olvasok a témában.

Tehát Nelson Pass keze is benne van az újra gyártásában ennek a SIT alkatrésznek? Azt tudtam hogy alkalmazta.
Figyeltem az Irfp240-től a powerjfet kaszkód kapcsolások át a SIT kapcsolásig az evolúcióját a First Watt erősítőinek.

Köszönöm a doksit!
(#) Aldure válasza tothbela hozzászólására (») Feb 5, 2023 /
 
A Sony VFET erősítő 40 éves megemlékezése. Szerintem ez is tetszeni fog. Aztán ha a V-FET-ről szeretnél beszélni akkor át kell menni a V-FET és SIT erősítő kapcsolások topikba. Mert ez itt már kezd OFF lenni.
(#) segítő hozzászólása Feb 5, 2023 /
 
Trióda karakterisztikát leginkább triódával lehet építeni. Egyszerű.
A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2023
(#) Aldure válasza segítő hozzászólására (») Feb 6, 2023 /
 
Akkor építs belőle kimenőtrafónélkül 50 vagy 100 Wattos erősítőt. A nevedből adódóan ez a hozzázólásod, nem éppen segítő.
(#) segítő válasza Aldure hozzászólására (») Feb 7, 2023 /
 
Pedig létezik ilyen állat Pl:https://www.usaudiomart.com/details/649242060-transcendent-sound-otl-tube-monoblock-t16-ln-opt/ és társai.
Más kérdés a hatásfok. Katasztrófa.
Más kérdés az ár. Van aki ONGAKUT vesz..
És leginkább más kérdés a hangminőség. Kevés vélemény. Kevés használó.
Én egyszer kipróbáltam 6x6sz19-et (kb 6sz33) OTL-ként. Nem győzött meg.
Amúgy ha jól emlékszem a Transcendent anno még le is védetett pár áramköri megoldást.
A hozzászólás módosítva: Feb 7, 2023
(#) compozit válasza Aldure hozzászólására (») Feb 8, 2023 /
 
Pedig egy nagyon régi, - talán a '60-as évek vége felé, - egy RT évkönyvben volt egy hosszabb cikk, vagy 10 darab csöves erősítő kapcsolással. Köztük volt egy olyan is, lehet, hogy kimenő nélkül, mint egy félvezetős. Ha jól emlékszem félhíd volt, 3-3 cső volt párhuzamosan kötve. Lehet, hogy mondjuk 2 x 300V-ról működött? Nem emlékszik rá valaki?
(#) ngyzoli válasza tothbela hozzászólására (») Feb 9, 2023 /
 
"az,hogy a visszacsatolás mennyire gond,azt nem tudom..." Én már-legalábbis-sejtem. NAGYON... A nagy hurok-visszacsatolást tartalmazó erősítők,-bár jóllehet,rendkívüli mérési paramétereket produkálnak,és fantasztikusak az átviteli görbéik,ami papíron nagyon jól is mutat.Egyetlen "apró" problémával küzdenek már csak:nem szólnak jól... Szóval az üdvözítő megoldás nem erre vezet. Fenntartom,hogy:szerintem.
(#) ngyzoli válasza compozit hozzászólására (») Feb 9, 2023 / 1
 
Az "otl" végfok totális zsákutca.Nem egy ilyet hallottam...sokat. Egyik sem volt méltányolható.Ha valaki a cső mellett teszi le a voksát,akkor bizony meg kell alkudni a trafóval.Mivel a cső nagy-impedanciás eszköz,a hangszóró pedig kicsi,gyakorlatilag nem létezik olyan technikai/technológiai megoldás (a trafón kívül) ami a kettő illeszteni tudná.Jaa,hogy nagy lesz,nehéz,és veszettül drága? Nos,igen... az elektronikában sincs ingyen semmi.
(#) compozit válasza ngyzoli hozzászólására (») Feb 9, 2023 /
 
Ez rendben van, de én mégis kíváncsi lennék arra a rajzra.

Nem értek a csövekhez, de hallottam valamit, hogy vannak nagyáramú csövek is... ez mi?

Az érdeklődésem a csövek iránt kb. 50 évvel ezelőtt kimerült, akkor csináltam egy 100W-osta 2 x EL34-el 800V anódfesszel. Jól meg is rázott... Szerencsére már nehezen, de hozzájutottam 2N3055-höz.

Nem tudok elképzelni negatív visszacsatolás nélkül erősítőt, legfeljebb átfogó visszacsatolás nélkülit. De fokozatonként biztos, hogy vissza kell csatolni. Az eredmény ugyanaz lesz., legalábbis a nálam okosabbak szerint.
A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2023
Következő: »»   135 / 137
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem