Vegyük ezt az évnyitó beszédednek? Hogy Te milyen Pöpec tudsz lenni....

Üdv! Építettem egy faék egyszerű katód követő végfokot, kis torzítású nem visszacsatolt meghajtó fokozattal. Jól is szólt.
Nem most, vagy 30 éve. A vég ML volt, a meghajtás 1db ECC 82. Túl sok a tudomány

Van, akit a tudomány része is érdekel.

BÚÉK és sziasztok!
Ha egy elektroncsőből (trióda és pentóda egyben), csak a pentódát használom, akkor a triódát milyen potenciálra érdemes kötni, vagy milyen semleges üzemmódban érdemes járatni, hogy ne szóljon bele a működésbe ill. ne is károsítsa önmagát?

Sziasztok, jelzem mire jutottam a Videoton R4902-es kimenőtrafós - hangszóró műterheléses csőhangvarázslóval. Végül egy 6F12P pentóda része lett a meghajtó, tovább nem küzdök vele, ez a trafó kb. ennyit tud.
A kicsatolótrafó nélkülivel (hibrid meghajtó) még küzdök, majd arról is beszámolok.

Üdv! Beteszek ide egy kapcsolást amiben tettem 2 kérdőjelet, mert ez számomra nem igazán érthető, ha valaki érti ezt a kapcsolást, esetleg el tudná magyarázni?

Egy kapcsolás a sok ezer ötlelésből.. Drága alkatrészek..

Szia! Az ábra bal oldalán található kapcsolás állítja elő a Gate vezérlőjelét. A jobboldali részen két földelt source-ös ellenütemű V-Fet a földelt kimenetű erősítő topológiája szerint csatoló kondenzátoron keresztül hajtja meg a hangszórót.
Bővebben: Link

Szia! Köszönöm a válaszod, ezt látom hogy földelve van és a csatoló kondik is. érthetők bár még szimetrikusan nem láttam őket, viszont azt nem értem hogy mikor az egyik V-fet kapcsol akkor hogy hogy nem lesz zárlat a föld felé? Mert akkor egy féltápot rákapcsol a földre ami jelen esetben 40 Volt. És így nem a hangszórón folyik az áram. Vagy én nem értem ezt a dolgot?

A földelt kimenetű erősítők sajátossága, hogy a táp (esetünkben 2x33 Vac-ből előállított) nincs kapcsolatban a testtel, azaz testhez képest a kimenő jellel azonosan lebeg.
Ez a topológia a PA erősítőknél terjedt el, mert így valamennyi végtranzisztor kollektora galvanikusan testre köthető, kiváló hőelvezetést biztosítva.
A tárgyban szereplő V-Fet munkatartományában a gate feszültség például az N-esnél 0- (-40 V). Hagyományos topológiával nagyon bonyolult tápot igényelne. A Sony is ±77 és ±120 V-ot használ.
Ami számomra aggályos, ezt a V-Fet-et a Sony kapcsoló üzemű végerősítő számára fejlesztette ki. Nem találok referenciát a lineáris működéséről.

Karesz50 csinált földelt kimenetűt, jól működik, valahol le is rajzolta. Alkotó csinált hozzá nyákot is.

PWM-ben én is próbálkoztam, de rettenetesen zavarta még a szomszéd házban is a rádiót. A QSC csinált még ilyet pwm-ben, el sem tudom képzelni, hogy az miért nem zavarforrás.

A Sony TA-N88 amiért ez a V-Fet létrejött izgalmas kapcsolás, 500 kHz-en ballag. Tanyán megtalálható. 14,3 MB - ide túl terjedelmes.
A Földelt kimenetű erősítő témát követem, már az elején belinkeltem a kollégának.

Így már érthető a földelt kimenet. Már látom hogy nem kapcsolódik a transzformátor középleágazásához. Igen a Sony TA-N88 hát ja elég bonyolult egy kapcsolás. Hiragát építettem már ezekkel a fetekkel meg egy V-FET Bootstrap erősítőt. A kérdésem az lenne hogy ezekkel a fetekkel meg lehet-e oldani a Krell KSA 50 erősítő végét? Bár a hiragánál azt nem értem hogy miért collektor követő a meghajtása és miért nem emitter követő. Erről is szívesen fogadok tőled válaszokat. A Krell elvileg végig A osztályban üzemel legalább is ezt olvastam róla hogy nem vált át B osztályba ha elfogy az árama. Meg esetleg vannak itt tapasztalatok hogy hogy is szól a Krell a hiragához képest? Érdemes-e belefognom? KRELL KSA 50 MKII

Ez a Sony TA-N88 PWM erősítő, nincs köze a földelt kimenetűekhez.

A 2SK1058/2SJ262 vagy hasonló laterális feteknek például a tokozáson van a Source kivezetése. Adja magát hogy földelt kimenetű erősítőt építsenek belőle.

Tudom hogy nincs köze hozzá. Nem is arrol beszélünk hanem reloop megemlítette a bonyolult tápellátást. És a földelt kimeneű rajznak van annyi előnye hogy nem kell bonyolult táp hozzá. A sony erősítő csak azt mutatja hogy milyen bonyolult a tápja. Ami nem földelt kimenet.

Értelek. A V-Fet (nevezzük kiürítéses fetnek) tápellátása valóban bonyolultabb mint egy növekményesé. Munkatartományon kívül eső vezérlő feszültség.
Nem tudom hogy azért különleges V-fettel építeni mert jó a hangja, vagy mivel nagyon ritka darabok, kiváltság birtokolni egy ilyen erősítőt?

Azt nem tudom hogy volt-e szerencséd ilyen Fetekkel épített erősítőt hallani vagy esetleg magad is építettél-e már hasonlót, de feltételezem hogy nem, mert akkor nem tennéd fel ezt a kérdést. A két kérdésedre válaszolva, ha valaki jó minőségű erősítőt akar építeni akkor neki az elsődleges szempont mindíg a lehető legjobb hangvisszaadása lesz. Csak azért egy meglehetősen drága és ritka beszerezhetetlen alkatrésszel kínlódva építeni egy erősítőt hogy utána annak ne legyen előnye a hangvisszadás terén számomra értelmetlen pénz és időpocsékolás lenne.

Nelson Passtól van egy jó írás is ezekkel az eszközökkel kapcsolatban.

Bevezetés a statikus indukciós tranzisztorokba

Az 1970-es évek közepén a Jfet egy különleges változatát találták fel Japánban, amelyet Staticnak neveztek
Az indukciós tranzisztor (SIT) megtalálta az utat a „Vfet” teljesítményerősítőkben
a Yamaha és a Sony által. Ezeket az erősítőket több évig gyártották és
majd megszűnt, de még mindig nagy tekintélynek örvend a csúcskategóriás audio közösségben.

A SIT eszközök egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek különösen fontosak a hangzás szempontjából
erősítők. Idézve Nishizawa feltaláló szabadalmi absztraktját: „(The) drain-current to
leeresztő feszültség karakterisztikája az anódáramot az anódfeszültségre szimulálja
nagyon szorosan a trióda vákuumcsőre jellemző.” Használatra találtak benne
radar és más egzotikus alkalmazások, de miután a Sony és a Yamaha megszűnt
gyártás, az audio teljesítményerősítésre alkalmas verziók igen
értékes és nehezen beszerezhető.

A közelmúltban megújult az érdeklődés a SIT-ek iránt, részben azért, mert két Audio
vállalat felléptek a pályára, és elköltötték a szükséges pénzt
hangteljesítmény-erősítőkhöz alkalmas új eszközöket gyártani. Ezek közül az első az
Digital Do Main Japánban, amely két hangerősítőt gyártott az alapján
az eredeti Yamaha Silicon alkatrészek újabb verziói. A másik a First Watt, ami
megszervezték egy új SIT-eszköz gyártási sorozatát egy újabb szilícium-karbid felhasználásával
folyamat a SemiSouth által.

Ez az a „trióda karakterisztika”, ami a SIT-et olyan különlegessé teszi. A hétköznapi
power Jfet vagy Mosfet egy változó feszültségű áramforrás görbekészlettel
ami úgy néz ki, mint egy Pentode cső:

Ezzel szemben a SIT egy változó feszültségű ellenállás, amelynek görbéi jól néznek ki
mint egy trióda:

Nem volt szerencsém ilyen fetekkel építeni, de sejtem a lényeget. Visszacsatolás mentes erősítőt csak olyan aktív alkatrészek alkalmazásával lehet építeni, ami ilyen triódás jellegű. Az, hogy a visszacsatolás mennyire gond, azt nem tudom. Mem is akarok állást foglalni mellette, viszont szívesen olvasok a témában.

Tehát Nelson Pass keze is benne van az újra gyártásában ennek a SIT alkatrésznek? Azt tudtam hogy alkalmazta.
Figyeltem az Irfp240-től a powerjfet kaszkód kapcsolások át a SIT kapcsolásig az evolúcióját a First Watt erősítőinek.

Köszönöm a doksit!

A Sony VFET erősítő 40 éves megemlékezése. Szerintem ez is tetszeni fog. Aztán ha a V-FET-ről szeretnél beszélni akkor át kell menni a V-FET és SIT erősítő kapcsolások topikba. Mert ez itt már kezd OFF lenni.

Trióda karakterisztikát leginkább triódával lehet építeni. Egyszerű.

Akkor építs belőle kimenőtrafónélkül 50 vagy 100 Wattos erősítőt. A nevedből adódóan ez a hozzázólásod, nem éppen segítő.

Pedig létezik ilyen állat Pl:https://www.usaudiomart.com/details/649242060-transcendent-sound-otl-tube-monoblock-t16-ln-opt/ és társai.
Más kérdés a hatásfok. Katasztrófa.
Más kérdés az ár. Van aki ONGAKUT vesz..
És leginkább más kérdés a hangminőség. Kevés vélemény. Kevés használó.
Én egyszer kipróbáltam 6x6sz19-et (kb 6sz33) OTL-ként. Nem győzött meg.
Amúgy ha jól emlékszem a Transcendent anno még le is védetett pár áramköri megoldást.

Pedig egy nagyon régi, - talán a '60-as évek vége felé, - egy RT évkönyvben volt egy hosszabb cikk, vagy 10 darab csöves erősítő kapcsolással. Köztük volt egy olyan is, lehet, hogy kimenő nélkül, mint egy félvezetős. Ha jól emlékszem félhíd volt, 3-3 cső volt párhuzamosan kötve. Lehet, hogy mondjuk 2 x 300V-ról működött? Nem emlékszik rá valaki?

"az,hogy a visszacsatolás mennyire gond,azt nem tudom..." Én már-legalábbis-sejtem. NAGYON... A nagy hurok-visszacsatolást tartalmazó erősítők,-bár jóllehet,rendkívüli mérési paramétereket produkálnak,és fantasztikusak az átviteli görbéik,ami papíron nagyon jól is mutat.Egyetlen "apró" problémával küzdenek már csak:nem szólnak jól... Szóval az üdvözítő megoldás nem erre vezet. Fenntartom,hogy:szerintem.

Az "otl" végfok totális zsákutca.Nem egy ilyet hallottam...sokat. Egyik sem volt méltányolható.Ha valaki a cső mellett teszi le a voksát,akkor bizony meg kell alkudni a trafóval.Mivel a cső nagy-impedanciás eszköz,a hangszóró pedig kicsi,gyakorlatilag nem létezik olyan technikai/technológiai megoldás (a trafón kívül) ami a kettő illeszteni tudná.Jaa,hogy nagy lesz,nehéz,és veszettül drága? Nos,igen... az elektronikában sincs ingyen semmi.

Ez rendben van, de én mégis kíváncsi lennék arra a rajzra.

Nem értek a csövekhez, de hallottam valamit, hogy vannak nagyáramú csövek is... ez mi?

Az érdeklődésem a csövek iránt kb. 50 évvel ezelőtt kimerült, akkor csináltam egy 100W-osta 2 x EL34-el 800V anódfesszel. Jól meg is rázott... Szerencsére már nehezen, de hozzájutottam 2N3055-höz.

Nem tudok elképzelni negatív visszacsatolás nélkül erősítőt, legfeljebb átfogó visszacsatolás nélkülit. De fokozatonként biztos, hogy vissza kell csatolni. Az eredmény ugyanaz lesz., legalábbis a nálam okosabbak szerint.