Pedig igen indulatosra sikeredett ennek ellenére is,mi lett volna, ha tegnap írsz...

A következő ócsároló-lejárató, beszólós hozzászólásnál, bezárom a topicot. Nehogy úgy járjon mint a lámpás topic... Legyetek már egy kicsit előzékenyebbek, alázatosabbak!
Köszi előre is. :peace:

Téged az NFB téveszt meg a szimuláció során , de látom már más is felhívta erre a figyelmed .

Diff. erősítő tranyóit érdemes összeragasztani , sokat javít a DC stabilitásán , a párbaválogatás is lényeges ..

Sajnos, csak ismételni tudom magam, de megteszem. Én azt állítottam, hogy nagyjából csak a végtranzisztorok végzik a feszültségerősítést az adott kapcsolásban. Ez, szerintem a szimulációban tökéletesen látszik. Ha szerintetek ez nem így van, akkor nem tudok mit tenni, használjátok ennek megfelelően. Ez kb. ugyanaz a probléma, miszerint az emberek többsége szerint a középkorban a föld lapos volt. De volt néhány százalék, akik azt mondták, hogy gömbölyű. Érdekes módon nekik lett igazuk.

Nem hiszem, hogy volna eszköz, vagy eljárás, amivel be lehetne bizonyítania bárkinek is, hogy rosszúl tudjátok, úgyhogy nem is kisérletezem. Hiszen ez a dolog nálatok már axióma lett...

Tőled kérdeztem valamit, de a fentiek tükrében tudom, hogy nem tudod megválaszolni.

Egy fokozat erősítését nyílt hurokban tudod jól mérni .
Ez nem azt jelenti amit fentebb írtál , hogy túlvezérelve kell mérni , a visszacsatolt helyzethez képest a bemenetre adott jelszintet is arányosan csökkentve kéne szimulálnod . Erősen túlvezérelve nincs értelme méregetni .

Mit is kérdeztél amire nem adtam választ ?
Ha az erősítés pontos nagyságára gondolsz , akkor azt már István kiszámította neked , ezért én már nem ismétlem .

Az ilyen degradáló hasonlatokat mellőzd. Ha nem tudod igazadat bizonyítani, ezekkel sem leszel előrébb. Tehát vagy szakmailag kétséget kizáróan bizonyítasz, vagy hagyod.

Udv,

Ezt a kimeneti tranzisztor elrendezest hivjak komplementer darlingtonnak (illetve angol nyelven ismert a "Sziklai pair" elnevezes is). KD mester 100%-os negativ visszacsatolasban alkalmazta ezt az erositoinel (B5, B8) igy jobb a stabilitasa a fokozatnak. A Texas erositoben lazitottak a visszacsatolason igy 1-nel nagyobb lett a fokozat feszultsegerositese azert, hogy ne a muveleti erosito korlatozza a kimeneten a max. feszultseget, igy az erositobol nagyobb teljesitmeny is kiveheto.

A pontossag kedveert hozzatennem, hogy a komplementer darlingtonban nem a vegtranzisztor egyedul vegzi a feszultsegerositest, hanem a ketto egyutt. Persze ha a ket tranzisztort es a hozzajuk szorosan kapcsolodo alkatreszeket egy aktiv elemnek vesszuk akkor igaz, hogy a vegtranyo vegzi a fesz.erositest

Egyebkent ezeknek a komplementer darlingtonos erositoknek (Texas, B5, B8, F5) valoban nincs sok kozuk a Musical Fidelity A1-hez.

Tökéletesen igazad van! Hagyom...

Sziasztok!
Véleményeteket kérném ezekről a kapcsolásokról,milyen a hangjuk mekkora az a táp feszültség amiről jó működtetni.
Olvasgattam már róluk ,de oszlik a vélemény,úgyhogy megkérdem melyiket próbáljam.
Köszi előre is.

Hát nézd, nekem az a véleményem, hogy ezek nem egy alkatrész temetők, szóval nem nagy költség kipróbálni mindegyiket, öszesen 3 tranyó 1 opa és néhány ellenállás kell hozzájuk, ha jól emlékszem 12-15V ról szépen elmennek, a hangjáról véleményt alkotni igen szubjektiv, mert ugye, kinek mi a jó? Lehet én azt mondom rá, hogy ez nagyon jó, de más meg azt mondja ez neked jó? Szerintem hallgasd meg mindegyiket, és döntsd el melyik tetszik. Az utóbbiak Mayan féle minimál erősítől, Mayannak a FET-es minimál erősítőjét próbáltam, nem volt rossz hangja, de kizárólag erősített, nem színezett, nem tett hozzá, nem vett el belőle, nem mondom, hogy rossz volt, de nekem más a favoritom. (csöves) Szóval teszteld, és döntsd el melyik tetszik, időtöltésnek is szuper.
Üdv.

Csak ehez a "feszultsegerosites"-hez szolok hozza..

Gondolom az hogy "feszultsegerosites" csak egy szakmai "zsargon" .Minden eszkoz aramot erosit ami feszultsegeshez vezet a munkaellenallason/terhelesen.

Ha nem folyik az aram akor nincs feszultsegeses .

Csak aramot lehet merni akarmilyen muszerrel is es csak az aramathaladasnak van hatasa .Nincs aram "folyas" nincs hatas.

Én azt hiszem, néhány dolgot meg kellene tanulnod könyvekből. Kezd a Tietze -Schenk könyvvel... Szóval, valami alappal... Egyébként, hallottál már feszültségmérőről?
Egyébként, hogy állsz az ékezetes betűkkel? Meg a helyesírással? Gondolom úúútálod őket...

Hali!

Engem érdekelne, hogy a szimulátor szerint ennek az erősítőnek mekkora a nyílt hurkú erősítése.
Nem nézted meg véletlenül?
Előre is köszi!

Koszi a tanacsot ,mast se csinalok mar jo par evtizede.
Sajnos ekezet ezen PC-men a masik szobaban a masik PC-n van ekezet a Win7 -el de azon csak zenet ez filmet dolgozok. Pontosan kifejezni valamit az a lenyeg nem az ekezetek .
Feszultsegmeres nincs ha nem folyik az aram .Minden feszulsegmeres "indirekt". Minden az aram athaladasnak a hatasa .
Talan az elektrometer/elektroszkop eseteben a toltest merjuk a ket konnyu arany lapocska "emelkedesevel" de pontos mereshez ez nem eleg ez csak egy indikator.Igy "kis fogyasztasu" ,( kis aram ) nagybemenoellenallasu erositovel merik .Tehat aram erosseget mernek.
Az analog voltmeterek tulajdonkeppen mikroampert /miliampert mernek az igy eloalitott voltmeter beslo ellenallasat az elotet ellenalasok adjak .ezert minnel erzekenyebb az alapmuszer annal nagyobb erteku elotet-ellenallast lehet hasznalni .A kijelzon /skalan egy az aram ertekebol kiszamitott feszultseget lehet leolvasni.
Elektronikus voltmeroknel egy nagybemeneti ellenalasu erosito vagy "puffer" /emitterkoveto stb kapcsolas biztositja az illesztest.Az ilyen kapcsolasok nagyon kis bemeneti arammal mukodnek ,de arammal.

Megnézem holnap.

Ne haragudj, de amiről beszélsz, az triviális! Kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy a kenyér túlnyomó többségében lisztből készül. Én azt gondolom, hogy azt itt fórumozók ezt már axiómaként fogják fel és ismerik... nem hiszem, hogy bárkinek is el kellene magyaráznod, hogy mitől működnek a műszerek...

Maradj meg a topic témájánál! És még egyszer kérlek, hogy ha már nincs ékezetes betűd és nem tudod, hogy mikor kell vesszőt használni, akkor legalább olvasd vissza amit leírsz! Kissé értelmetlennek tűnnek a mondataid. ( tudod, a jó pár évtized ellenére... )

A kenyer tulnyomo reszben valamilyen lisztbol keszul . Az elektromos aram ,aramlik .Hogy mi is aramlik pontosan es hogyan az egy kerdes. Egy nagyon hosszu idealis huzalparon ( mondjuk szupervezeto) telefonalunk amerikaba .Elindul az elektron es megerkezik amerikaba?

Szerintem egy erosito, az A osztalyu erosito is, aramot erosit .

Akkor miert magyarazzak egyesek hogy ,egy tranzisztor aramot erosit de a masik feszultseget, mikor mind a ketto aramot erosit ?Erol volt szo.

A topic temajatol te tertel el a feszultsegmero fele.Kerdezted nem e halottam a " feszultsegmerorol" .
En meg leirtam milyenekrol tudok .

Nem irtad le hogy milyen az a "bizonyos " mas tipusu (direkt ?) feszultsegmero, ami aram nelkul mer .

Azert olvasom a forumot hogy tanuljak meg ezt azt.Rengeteg dolgot nem ismerek.
Szerintem sokan vannak meg a forumon akiknek nem tiszta ez az aram vagy feszultsegerosites dolog .

Tulajdonkepen mast kerestem .Pont az aram es feszultsegeses problemaba az A osztalyu erositoben .De meg olvasgatok hatha mar le van targyalva valahol.

Sajnos mar reg fogalmam sincs milyen nyelvtani szabalyok vannak a vesszo telepitesre.Nem vagyok irodalmar se nyelvtan tanar.Iskolaba meg most 100 eve jartam.

Udv!



Abban igazad van, hogy a tranzisztor mint aktiv alkatresz onmagaban nezve mindig aramot erosit.

Ha viszont egy tranzisztorral felepitett erositot vizsgalunk akkor az erosito egeszet nezve kell (es lehet) a feszultseg es aramerositesi viszonyokat meghatarozni. A tranzisztoros erositok alapkapcsolasai a kovetkezok:

1. Foldelt emitteres aminek a feszultseg es aramerositese is nagyobb 1-nel.

2. Foldelt kollektoros (vagy emitterkoveto) aminek a feszultsegerositese 1 (pontosabban egynel picivel kisebb), aramerositese 1-nel nagyobb.

3. Foldelt bazisu aminek az aramerositese kozel 1x-es (pontosabban 1-nel valamivel kisebb), feszultsegerositese viszont 1-nel nagyobb.

Az alapkapcsolasok tulajdonsagainal most csak az aram es feszultsegerositesekre tertem ki, mert ebbol adodott korabban nezetelteres.

"Abban igazad van, hogy a tranzisztor mint aktiv alkatresz onmagaban nezve mindig aramot erosit."

Igen. Vagyis nem más, mint egy áramvezérelt áramgenerátor.

A mellékletben megtalálod.

A "hatas" amit a kulombozo alapapcsolasokal elerunk a tranzisztor fizikai felepitesebol kifolyolag lehet aramgeneratoros vagy feszultseg generatoros .
Mert ez egy latszolagos hatas a tranzisztor nem a semmibol "erosit" hanem egy nagy aramforasbol potolja az aramot .( tapegysegbol)

Ugy tekinthetjuk a tranzisztort legegyszerubben mint egy allithato ellenalast .Kis arammal a bazisba Beta -szor nagyobb aramot vezerelunk a CE -en keresztul .

Foldelt C kapcsolas feszultseg generatoros a viselkedes .

Foldelt E kapcsolas meg aramgeneratoros .

A foldelt bazisu ?Nem tortem rajta a fejem mert en csak antennaerositoknel talalkoztam az atvitt savszelesseg Beta-val aranyossan not ,mar nem emlekszem pontossan.

Egy A osztalyu MOSFET +kimenotrafoval akarok epiteni gitarnak.Nekem pont az egyes torzitasok kellenek mag tapegyseg "aramhatarolasa" hogy kb. ugy szoljon/viselkedjen mint egy csoves gitarerosito .
A baj hogy a gitarerositok nagyon okossan vannak tervezve ugy savszelesseg ,frekvenciatvitel, erzekenyseg/dinamika torzitas , kompreszio hatas , csoves egyeniranyitas "szimulalas" stb... kedvezo hatasok a gitarjatekhoz .Nemelyik ilyen hatas az olcso megoldasok eredmenye volt tulajdonkeppen,
AB osztalyu MOSFET-es erositom van nagyon jol szol de azert az A osztaly hianyzik az also dinamikai hatar nem a legkedvezobb.Plusz a tulvezerelt kimenotranszformator torzitasa is kene.

Itt lejebb lattam egy kapcsolasi rajzot ami "aramgeneratoros" kimenetu ( kolektoron van a kimenet ) .Akkor egy ilyen erositonel az hogy 4 Ohm vagy 8Ohm nagyabol mindegy kene legyen ,vagyis ugyanazt az erot kene kifejtse .Nem?. Vagy rosszul gondolom?,

Igen!

Egyáltalán nem. Az, hogy kollektorkimenetű egy végfok, attól még ugyanúgy feszültséggenerátoros, ha másért nem, hát azért, mert a negatív visszacsatolás erről gondoskodik. Ha a végtranzisztorok, meg a táp bírja, akkor a 4 ohmon kétszer akkora teljesítmény lesz, mint a 8 ohmon. ( P=Unégyzet/R )

Áramgenerátoros végfokot még nem láttam. ( ettől még lehet ) Nem hiszem, hogy bármi értelme lenne, hiszen a hangszóró egy önálló, rezgő rendszer. Az a feladata az erősítőnek, hogy a hangszóró ne akármit rezegjen, hanem azt, amit az erősítő rákényszerít. A hangszóró önálló lengéseit azzal csillapítja ( akadályozza meg ) az erősítő, hogy közel zérus impedancián, vagyis feszültséggenerátorosan hajtja meg a hangszórót. Ha az erősítő áramgenerátoros kimenetű lenne, akkor az végtelen nagy belső ellenállást jelentene, ebből eredően a hangszóró azt csinálna nagyjából amit akar. A feszültséggenerátoros meghajtás kb azt jelenti, mint az állandómágnesű motornál, ha rövidrezárod az armatúrát, akkor lehet, hogy meg sem tudod tekerni a forgórészt, akkora áram folyna, ami fékezi a forgórészt, vagyis a kezed által kifejtett nyomatéknak dolgozik ellene.

Meg kell keressem a kapcsolast az egyik konyvbe ahol
nagyon roviden emliti a "Koletkor kimenetes" erosito kapcsolasnak ezt az elonyet .Sot meresi eredmenyeket tuntetett fel minthogy a "Z " bizonyos novekelesnel a kimenoteljesitmeny meg kevesse no is.

Gitarerositonel ezt a"current dumping"-et nem szeretjuk .
Ugy jo ha a membran eleg csunyan ugral ,ez adja azt a "Punch"-ot a hang elejen.A tema az lenne hogy minel kisebb eron/hamarabb jelenjen meg ez a "punch". Ne keljen oriasi kivezerles ha nagy SPL-es es jol tulmeretezett hangszoronk van, ami mar tul hangos lessz a gitarjateknak megfelelo meghajtasnal egy kisebb helysegbe .Kis Club "szinpadon "a hangerosito es a tobbi hangszerhez kell a "direkt" gitarhangerot allitani mert elnyomna zavarna mindent .

De szubwoofer vagy Woofer eseteben se szeretik egyesek a "c.dumping"-et mert "lefogja" a basszust.
Van a netten egy allithato kimeneti impeacias erosito project vagy negativ kimeneti impedancas.
Allitolag pont arra hogy a basszust ne "tartsa vissza" a nagy SPL-es hangszoro az eros magneskorevel a melyhangokat .
.
Idealis lenne egy ilyen allithato kimeneti impedancias erosito amivel lekepezheto lenne tobb tipusu gitarerosito dinamikai /torzitasi viselkedese.

Jelenleg terhelhetosegbe "alulmeretezett" relativ kis SPL-es hangszorokat hajtanak jol meg hogy a mindenfele torzitas es a "punch' megjojjon.
Igy nagyobb ero szukseg eseteben nagyobb elektromos ero kel es tobb hangszoro .
Jo lenne csak egy nagy SPL-es hangszorot ,a hozza valo relativ kis elektromos erot ado erositovel , szalitani .

Persze a masik elvaras hogy az erosito "tisztan" is szoljon relativ nagy eron nagy dinamikaval .

"Variable Amplifier Impedance" cikk

Es itt a nagyimpedancias kimenetu vegfok amit itt a forumon is targyaltatok .A 6.os abra es a hozza tartozo szoveg.
very high output impedance,complementary Sziklai connection
Ilyenek a negativ visszacsatolasat nagyon alacsonyan tartani talan ugy szolna talan ( persze MOSFET-el) mint a hires VOX AC30 (?).

Sziasztok!

Maradjunk az eredeti témánál ha lehet. Köszönöm. :yes:

Szia!

Köszönöm!

Nincs mit.

Nem az A osztalyu erosito a tema?

Itt lattam (#742675) magery válasza p_istvan hozzászólására (#742671) Válasz • Jún 26, 2010

Hát akkor válogatunk. Találtam egy másik rajzot erről az erősítőről. Ebben pár ellenállás más értékű, R6, R11, R30, R31, így már 1.7A körüli lehet az áramfelvétel. A dif. erősítőn a diódáknak mi szerepe van?
a1_pwramp.jpg (29.1 KB)

Itt a nagykimeno impedancias kapcsolas a tobbit hozza lehet olvasni az altalam tett linkben talalhato cikben... Itt a 6.-os abrahjoz tartozo leiras/magyarazatban.

Aztan hogy ki mihez vagy miert hasznalna az A osztalyu erositot az mindenki sajat dolga.

Készül az autós Hiraga-m...