Fórum témák
» Több friss téma |
Majd lesz! Ha kész lesz....
Én nem értem ezt az egész munkapont dolgot, hogy lehet azt beállítani?
Először próbáltam megfogalmazni a saját nyelvezetemmel mit is jelent parasztosan a munkapont , írtam-írtam, aztán gondolkodtam, hogy talán ez nem is lesz jó így ahogy előadtam...így azt az írást hanyagoltam, és helyette google...egy nem csak erről szóló, hasznos alap információkat találtam Bővebben: Link
A végével nem értek egyet.
Stimmel. "Konyhanyelven" teljesen világos és érthető.
Talán csak az nem világlik ki a leírásból eléggé egyértelműen, hogy az egész osztálybasorolásosdi a végtranzisztorok/csövek - a nagy áramokat kezelő eszközök - munkapontjának beállításán alapul. A kis árammal üzemelő fokozatok elsöprő többsége A osztályban dolgozik, azaz normál üzemben nincs egyetlen olyan pillanat sem, amikor ne folyna az aktív eszközön áram. A végtranzisztorokat a nyugalmi áramuk megfelelő értékre való beállításával lehet A , B vagy AB osztályú munkapontba vinni.
Köszi, de elolvastam ezt a cikkek, és azt értem hogy mi az a munkapont, meg hogy A, B, AB osztály, de azt még nem értem hogy hogyan kell beállítani a munkapontot, az alkatrészek típusai, vagy elhekyezkedése vagy mi befolyásolja? pl. a trnzisztoros erősítőknél
A nyugalmi áramot szabályzó potencióméter tekergetése segítségével rövidrezárt bemenetnél, az erősítő áramfelvételének mérése mellett...
Megint elkezdtem írni-írni, aztán annyira belebonyolódtam saját magamba, hogy inkább kerestem, és találtam egy jól szemléltető dokumentumot. Itt nézegesd a 7-oldat, és azon is az alsó képet, és azon a tranzisztorok mellé rajzolt szinusz hullámokat.Bővebben: Link
A lényeg, hogy a csatolt képen látható piros jelzésnél, azaz a kimeneten, és a hivatkozott dokumentumnál is a kimeneten a szinusz hullám pontos szinusz hullám legyen. Ez alatt azt értem, hogy ne legyen átfedés, ne legyen eltolódás, torzulás, azaz a kimeneten egy tökéletes jelalakot kell lássál vizuálisan egy oszcilloszkóppal. Ennél jobban most nem tudom megmagyarázni, és ennél jobban én sem tudom. Add hozzá az előző hozzászólásom információit, és ebből a kettőből már talán lesz egy egész információd erről a munkapont dologról. De még utánna kereshetsz is.
GOOGLE --->Amplifier Classes
Types_of_amplifier: Link ampclasses: Link meg tobb: Link Amplifier-Biasing: Link
Sziasztok azt szeretném kérdezni, hogy a képen látható kapcsoláson mivel lehetne helyettesíteni T1, T2 -es tranzisztort? Valaki építette már meg ezt a verziót? Ha igen akkor valaki egy nyák tervet tudna adni?
150w 13.5V szekunder elég sztereo erősítőhöz? Köszi a választ előre is üdv Attila
Udv,
T1 helyere barmely kisjelu pnp tr. jo lehet (pl. BC212, BC560, stb. stb. lehetne meg sorolni), T2 helyere pedig valami kozepes teljesitmenyu, pl. BD139, stb. 13.5V-os szekunderrel eleg alacsony lesz a tapfeszultseged ami onmagaban nem baj, de inkabb csak alacsony impedancias (4ohmos) hangsugarzokhoz lesz alkalmasabb az erosito. Magasabb impedanciaval terhelve kisebb teljesitmenyt fogsz tudni kivenni az erositobol. A 150W-os trafo sztereohoz kevesnek tunik, egy csatornahoz eleg lenne.
A 150W-os trafó elegendő 2X50W/sinus, teljesítményű cucchoz.
Viszont a 13,5V kevés,2x20W/8ohm-ra is kell, 2x18,5V/2,5A leadni tudó trafó. A 2x50W/sin,teljesítmény leadásához 2x26V/150W,trafó szükséges. Idézet: „A 150W-os trafó elegendő 2X50W/sinus, teljesítményű cucchoz.” Ezzel nem teljesen ertek egyet. Elmeletileg igaz amit irsz, a nagy gyartok a kommersz elektronikakban (AB osztalyu erositok) valoszinu hasonlo elven tervezik a keszulekeiket. Azonban en meg egy 2x50W (szinuszos) teljesitmenyu AB osztalyu erositohoz is kevesnek tartom a 150W-os trafot a kovetkezok miatt: Az 50W szinuszos teljesitmenyt a szinuszos feszultseg effektiv ertekevel kell szamolni. De ha a szinuszos feszultseg csucsaval szamolunk akkor megkapjuk a maximalis kimeneti csucs teljesitmenyt is. Utana lehet szamolni, hogy ez a teljesitmeny a szinuszosnak pont a ketszerese. Ez az jelenti, hogy a csucsteljesitmeny egy 50W-os szinuszos teljesitmenyu erosito eseteben 100W lesz. Ha sztereo az erosito akkor 200W is lehet a maximalis leadott csucsteljesitmeny. Igaz ezek a teljesitmenyek csak rovid ideig vannak jelen, de a tapegysegnek le kell tudni adni ettol nagyobb teljesitmenyt is mert vesztesegeink is vannak, hisz egy szokasos AB osztalyu erosito hatasfoka nem tul jo! Es akkor meg csak AB osztalyu erositokrol beszeltunk. Ha ugyanilyen teljesitmenyu erositot szeretnenk A osztalyban kesziteni akkor mar egyertelmuen keves a 150W-os trafo. atka8918! A kerdeses tapfeszultseg, azaz 13.5V AC epphogy elegendo 10W-hoz A osztalyban. Az a helyzet, hogy a kisebb meretu trafok eseteben a nagyobb belso ellenallas miatt jobban leesik a feszultseg ha leterheljuk oket egy A osztalyu erositovel. Szoval az adott 13.5V-os AC feszultseggel szerintem nem lesz meg 4ohmon sem a 10W-os kimeno teljesitmeny. Ha ez nem problema akkor meg epp megfelelo lehet az a 150W-os trafo. Ha a hangsugarzod 8ohmos akkor meg kisebb kimeno teljesitmenyre szamithatsz.
Köszönöm a választ.
Akkor milyen teljesítményű és szekuder feszültségű trafóval lenne érdemes ezt megépíteni? A hangfalaim egyébként 4ohmosak.
Szia!
Idézet: „Igaz ezek a teljesitmenyek csak rovid ideig vannak jelen, de a tapegysegnek le kell tudni adni ettol nagyobb teljesitmenyt” Kérdés mit nevezünk tápegységnek. Az erősítőd ugyanis nem a transzformátorról üzemel, hanem a pufferkondenzátorról. Pufferelt egyenirányításkor csúcsegyenirányítás van, ami azt jelenti, hogy a diódák csak nagyon kis folyási szög alatt vezetnek, amikor a hálózati feszültség áttranszformált értéke magasabb mint a pufferfeszültség értéke. Egyéb időben a diódák zárva vannak, az erősítő a pufferkondenzátorokról üzemel. Mivel a zenét általában nem szinkronizálják a hálózati feszültséggel, a zenei csúcsokat nem a transzformátornak kell bírnia, hanem a pufferkondenzátoroknak. Ráadásul mivel "csúcsteljesítményről" beszélünk, nagyon jó a hatásfok is, mert a végfok teljesen nyitva van, szinte semmi feszültség nem esik rajta.
Konkrétan 24v 300VA a szerző ajánlása.
Szia,
Teljesen igaz amit irsz ezert is lehetseges, hogy a szokasos AB osztalyu erositoknel kisebb trafoval is lehet szamolni, termeszetesen csak egy esszeru hataron belul. Ugyanis az igazan nagy dinamikai csucsoknal igen nagy aramok folyhatnak a pufferekbol ami azt jelentheti, hogy a pufferfeszultseg ido elott kisebbre esik mint az egyeniranyitott nyers tapfeszultseg es ilyenkor ismet tolteni kell a puffert igen rovid ido alatt ami nagy pillanatnyi aramerosseget feltetelez a trafotol is. Ha kicsi a trafod akkor annak nagyobb lesz a belso ellenallasa is, nem fog tudni akkora csucsaramot adni mint kellene. Ne erts felre, nem vitatkozni akarok azzal amit irtal, mert teljesen igazad van ahogy irtam, csak probalom megmagyarazni miert nem felesleges az egeszseges tulmeretezes. Nyilvan mindennek van egy esszeru hatara, tehat nem arra gondolok, hogy egy 2x50W-os erositohoz hasznaljunk 500W-os v. nagyobb trafot mert annak tenyleg semmi ertelme nincs. A osztaly eseteben viszont a folyamatos nagy terheles miatt szukseges a szinten egeszseges tulmeretezes, de tulzasokba esni ott sem erdemes.
A 2X20W-os Hiraga-hoz 320VA-es toroid van oldalanként.....meg 2X68000uF.
Az autós változat tápja 180W-ot tud folyamatosan...
Egy kis olvasmany a temahoz Bővebben: Link
Sziasztok!
A 8 wattos hiragához milyen végtranyokat tudok felhasználni az mjl21194-194 , tip3055-2955, én 2n3055 és mj2955-t szerettem volna használni, de itt kecskeméten sjanos egyik boltban sem kaptam ilyeneket, de van itthon bd249-250 tranzisztor párom összeválogatva, ezekkel is meglehet építeni, de a hangja mennyire romlana meg ezektől? Mindenki ezekellen van...
Ha van akkor próbáld ki, és meglátod, elvileg a teljesítmény nem okoz gondot neki ha eredetiek, a hangja más lesz nagy valószínűséggel mint az eredetikkel.
Sziasztok!
Erről mi a vélemény? Összeraktam,szól,de nem is rosszul! Saját tervezés akar lenni.  Nincs zaja,viszont maxon még nem hallgattam meg mennyit torzíthat.
Ha jól látom, ez egy leegyszerűsített DOZ.
Mennyire állt be a nyugalmi áram?
Kíváncsi lennék a feszültségadataira. Pl. Mennyi a telepközép? Mi állítja be? A felső vég, és a meghajtó tranzisztor honnan nyer tápfeszültséget? Mitől A osztályú, ha a felső tranzisztor nem kap nyitófeszültséget?
Elöljáróban csak ennyit. [OFF]Miért akarunk mindenáron erősítőt tervezni, a tranzisztorok működési elve ismeretének hiányában.....
Szerintem itt az alsó bd139 egy áramgenerátor, a felső pedig a kis bc-vel együtt darlingtont alkot (így kap nyitófeszt), egyszerű emitterkövető, kicsit trükkös, de szerintem akár jó is lehet. Holnap én is kipróbálom. A bemenő kondi fordítva kéne hogy legyen nem ?
A Te erősítőid egyenáramúlag is rendben vannak (voltak). Ez sajnos nincs. A BC, és a felső BD nem kap nyitófeszültséget, csak valami nagyon kényszeredett formában esetleg, de semmiképpen sem úgy ahogy a tankönyvekben van. Ott az ilyen elrendezésű kapcsolások nem így néznek ki.
Tudomásul kell vennünk: Egy áramkört sokszor sikerül úgy kialakítanunk, hogy az "csináljon valamit", de az ettől még nem feltétlenül elégséges.
És így ? ( tovább egyszerűsítettem, természetesen
 )
Inkább, bár ez is küzd a szokásos betegségekkel.
A Scooby-féle kapcsolás legnagyobb problémája, hogy a felső BD bázisárama a tranzisztor felé folyik, míg a BC kollektorárama szintén a saját kollektora felé.Így szerencsétlen madzagon egyszerre kétfelé kellene folynia az áramnak. Ez - mint tudjuk - nem lehetséges.
Immár 22 órája szól folyamatosan szobahangerőn. Nincs vele bajom. Egyébként ez a kapcsolás inkább a JLH-hoz hasonlít. És nem A hanem AB osztály. A felső tranzisztor valóban igen kevés nyitófeszültséget kap 0,7V a BC182 kollektoráról. Ha ellenállással a tápra kötöm akkor betorzul. Ezt csak időtöltésként csináltam a PC mellé. Ha lehet rajta még tökéletesíteni akkor segítsetek! Maximumon nem hajtottam,mert félek a deszantos szomszédomtól....
 A BC182-est előfokként tettem bele,hogy PC-ről is ki tudjam hajtani. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
