Egy 75 Ohm-s T elosztoval.

Régebben hobbi TV DX-es voltam... Én a Te helyedben a 240 (300) ohm-on közösítenék...

A két antennából fakadó nyereség: 3dB egy antennához képest.
A T elosztóból származó veszteség 3dB vagy nagyobb (kivitelezési minőségtől függően akkár nagyságrendel több is)

Ez igy van, de nem ez volt kérdés.

Azért ez nem annyira egyszerű. Arra is ügyelni kellene, hogy a T elosztóra azonos fázisban érkezzen a két antenna jele. Ez pedig függ az egyes antennák egymáshoz viszonyított helyzetétől, és az összekötő kábelek hosszától.
És mégegy apróka probléma, az üzletben kapható elosztók iránycsatolósak, ez pedig fordítva, visszirányban nem működik, ill. nagy a csillapítása.

Ezért mutattam számokban hogy a legjobb esetben 0dB a javulás, de akár 30dB-t is ronthat az ilyen antennaduplázással. Szóval csak árthat magának, megéri..?

Jó. Mi van akkor, ha az elosztók elé teszek be egy lepkeantenna-erősítő-dugót. 4 antenna után 4-et. Utána pedig beteszem ezeket a T elosztókat. Persze arra ügyelek, hogy az antennákhoz vezető kábelek hossza egyenlő legyen. Elvileg ennek a megoldásnak javítani kellene a jel-zaj viszonyt.

Pont ezért írtam hogy fogjon egy nagy nyereségű antennát, és tegyen rá erősítőt de le lettem hurrogva, hogy nem úgy van az. Pedig ez így működött már 20 évvel ezelőtt is, és működik most is... De felőlem építhet nyugodtan 4 yagiból quad-ot, műszer nélkül az életben nem állítja be, a méretekről nem is beszélve.

Négy szélessávú erősítő közösítéséből katyvasz lesz. De ettől még csinálhatod, nehogy te is lehurrogva érezd magad.

A "lehurrogás" okán néhány gondolat.
Az erősítés alapvetően szorzást jelent. 0 bemenőjelet akárhányszorosára erősítjük, az csak 0 marad.
Kicsit bővebben. Bármilyen vevőkészülék csak azokat a jeleket tudja feldolgozni, amelyek a bemenetére egy meghatározott jel/zaj viszonynál nagyobbak. Ez érvényes a digitális vevőkre is, csak ott még feltétel az is, hogy a bármilyen forrásból származó jitter (fáziszaj) meghatározott szintnél alacsonyabbnak kell maradjon. Persze léteznek eljárások, amikkel ezt, az így meghatározott érzékenységet tovább lehet növelni, akár a zajhatár alá is, de ezek még ma is borzasztó drágák, és kifejezetten csak a speciális professzionális hírközlés használja, a kommersz nem.
Tehát a legfőbb ellenség a zaj. A zajteljesítmény pedig összefügg az erősítő eszköz hőmérsékletével, és a sávszélességgel. És már itt a gond a szélessávú erősítő alkalmazhatóságával. A vevőkészülékeket eleve úgy tervezik, hogy kihasználják a maximális érzékenységüket, amit az UHF sávban a zaj korlátoz. ez elé erősítőt tenni (szélessávút különösen) felesleges, mer csak rontja az érzékenységet, a hozzáadott saját zajával. Erősíteni, csak akkor érdemes, és csak annyit, ami a levezető kábel csillapítását kompenzálja. A szélessávú erősítő másik nagy hátránya a zavarérzékenysége. A venni kívánt sávon kívüli frekvenciákon levő nagyszintű jelek intermodulációt is okozhatnak, amelyek tovább ronthatják az amúgy is rossz helyzetet. Ebből következik, hogy erősítőt akkor lehet alkalmazni, hogy ha az antenna helyén van akkora térerő, ami a vevőkészülék érzékenységét meghaladja. Akkor is leginkább csatorna, de legalább csatorna csoport erősítőt. (régebben még az analóg világban voltak ilyen erősítők, de a kábelTV világ lenullázta azokat)
Az antenna. Az antenna által szolgáltatott jel adott térerősségből a hatásos felületétől (heff) függ, a hatásos felület viszont a hullámhossztól. Az antenna minden paramétere hullámhossz függő. Ezen okból kifolyólag nem lehet szélessávú, nagynyereségű antennát készíteni. Ezt szokták pótolni szemfényvesztésként beépített erősítővel. Bár az is igaz, hogy némi erősítés elkél a 700 MHz körüli frekvenciákon a kábelcsillapítás pótlására.
Panel (lepke) antenna. Nyereségét a dipólok mögötti reflektor falnak köszönheti, bár ez csak szigorúan véve egy frekvencián érvényesül, azért is olyan girbe gurba a frekvencia - nyereség görbéje.
Yagi antenna. Nem szélessávú antenna, bár vannak többé kevésbé szélessávúnak mondott konstrukciók, de a kettő v több dipól inkább zavarja egymást, mint erősíti. Az ezzel a típussal elérhető nyereség is véges, 16 - 18 dB után több direktor alkalmazása már nem hoz nyereség növekedést, viszont a mechanikai konstrukciót problémássá teszi.
Antenna panel. Több antenna összekapcsolása a nyereség növelésére egyetlen rendszeré, jó megoldás, de széles sávban elég problémás, mert a fázis viszonyok is hullámhossz függőek, ezért ezeket tápvonal transzformátorokkal kompenzálni kell.Parabola antenna. Az UHF sávban érzékelhető nyereséghez borzasztó nagy méretek adódnak, házilag kivitelezhetetlen.

Legutóbb már az is meg lett egy másik topikban határozva hogy hogyan "kell" válaszolni, most megpróbálok úgy.
Ez a mondat ott sántít, hogy nem 0 jelet erősítünk hanem valamekkorát. Igen. Ezért tesznek 25-30dB-es erősítőket egy antennára, hogy kompenzálja a levezető kábel 2-3dB-nyi csillapítását. Meg egy közösségi rendszerbe is azért van tucatnyi erősítő berakva, mert van 20-25 méter kábel az épületek között, különben ellátná az 1db telepített Yagi jele azt a párszáz TV-t. Ez valóban igaz, de a gyakorlatban még mindig jobb megoldásnak bizonyult mint több antenna összekapcsolása, azt néhány amatőrön kívül máshol sem alkalmazzák. Ez sem igaz, tegyél fel egy lepkeantennát erősítő nélkül az adótól kellően távol. A box meg sem találja a tornyot, ha mégis akkor nézhetetlen. Erősítővel pedig tökéletes.
Részemről ezt a témát itt befejeztem.

Az amatőrök talán értenek hozzá, hogy nem erősítenek, hanem antennát építenek.
Közösségi elosztó hálózatokba is azért kell erősítőt tenni, hogy az elosztó hálózat csillapítását kompenzálják, ill az egyes csatornák szintjeit azonosra állítsák az intermoduláció elkerülése miatt. De a 25 - 30 dB es erősítőbe állítható csillapítást is tesznek.
A 0 jel csak jelképes volt, ha a zaj értékével egyezik, akkor már nullának tekinthető.
Amit meg példának felhoztál, az erősítős antennának az csak annyit jelent hogy egy meglehetősen rossz tulajdonságú antenna talppontján egy erősítő csökkenti a reflexiót, és konvertálja korrekt lezáró impedanciára.

A végén kiderül nem értünk hozzá.

Üdv, kellene egy kis segítség van egy 40 méteres koax szakasz sajnos csak két vékony fért be a csőbe. Odakint három fej + disqec kapcsoló. A két kábel összekötve is vékonynak bizonyul illetve a feszültségesés a fő gond a jelszint nem csökkent semmit a kint mérthez képest. A feszültség terhelés alatt a fejnél mérve csa 7V ezért nem tud polárt váltani így csak kevés csatorna jön be. Hogyan tudnám megemelni a feszt. Ha a beltéri tételezzük fel kiad 14 voltot akkor kintre már csa a fele jut. Ha egy sima 12v-os tápfeladót be tunák iktatni annak is csak a kb. a fele jutna ki így esetlegműködhet. Hogyan tudnám beinjektálni a meglévő kábelbe ezt a +12v-ot. Szat osztót hogyan alakítsam át hogy ez működjön? Köszönöm a válaszokat.

A fej közelében kell beinjektálni és akkor a kábel ellenállása nem fog zavarni.

Sajnos nincs a közelben áramforrás. Mit javasolsz? Legközelebb 20 méterre lenne táp.

Vidd oda a villanyt egy vastag érpárral.

Rendben ez menni fog, és utána mi kell még hozzá? Hogyan hozom össze a vékony koaxal a diseq kapcsoló kimenetével.

Írtál valami tápfeladóról. Na azt építsd a fej mellé.

Igen van 12 és van 5voltos is. A beltéritöl kiér 7 volt. Terhelés nélkül 18v. 12+7 már jó is lehet. Tehát elég lenne maga a tápfeladó adapterének a +, - szállal bekötve? Hogyan lehetne bekötni a meglévő koaxra. Az gondolom nem játszik hogy a tápfeladó "végébe" bekötni ahova egyébként is kell a földi vételnél. Az rf dugóra nyilván semmit de a bekötött koax végére sima f csatit de a sat osztó nem engedi át csak egyik ágat a magasabb feszt (legalább is a hirschmann féle, de esetleg vannak olcsobbak de szerintem mind ilyen mert ha két beltéri kapja egy fej jelét és működik mindkét beltéri nem adódnak össze a feszültséget pedig most jó lenne...)

Csere 1 szál normál RG6-ra megoldaná? Viszont felejtős a több vételi hely.

Vastag réz harisnyával ellátott koax, aminek a középső ere is réz és nem vas. Ilyet kellene kihúzni a fejig. Ennek jóval kisebb az ellenállása.

Egy fehér SAT koax szerintem jobb az RG6-nál. Kisebb a veszetesége, 2-3 réteg az árnyékolás (alufoliás+harisnya), és nagyobb a sávszélessége.
(Lehet, hogy még olcsobb is.)

Azért én elgondolkoznék. A koax kábelnek (pl. RG59 B/U fehér) ellenállása a középső ér: 66, a külső és 33 mohm/m ez oda vissza 100 mohm/m. 40 m -re számítva 4 ohm. Ez azt jelentené a feszültségesést figyelembe véve, hogy nagyjából 1,75 A áram folyik. Mi a bánatnak ekkora az áramfelvétele? Nemis beszélve arról, hogy a beltéri biztos nem tud ekkora áramot szolgáltatni.
A másik lehetőség, hogy sikerült valahová egy jópár ohmos átmeneti ellenállást beiktatni. Pl. csatlakozók környéke.

Sziasztok. Nagylepke típusú antenna szerelés, de hogyan? Ugyanis a csatlakozó része két kiálló fém "tüske". És itt megállt a tudomány, hogy hogyan kössem össze az árnnyékolt kábellel.

Szia!
Mutass képet!

Este nem megyek fel a padlásra, de holnap lövök egy képet.

Bizony egy kép jó lenne.

Na ehun van ni. Bocs a képhibáért, de már csak így sikerült.

Ki van véve az aszimmetrizáló balun a dobozból, ezért nem lehet rákötni a koaxkábelt.