Hát, a service manualban található jelalakok szerint Q552 kollektor-emitter között 85 volt előfordul, az a BD241A-nak elég határérték.

Ugyancsak ezen manual szerint három különböző típus lehet a Q552, sorozatszám alapján meg kell nézni.
Vagy D44H11-ből válogatott (151-0426-01), vagy egy számomra ismeretlen típusból válogatott (151-0426-02) vagy egy teljesen más típus (151-0701-00), erre viszont azt mondja a keresztreferencia, hogy 2SC2527G, de nem válogatott. Tehát ez alapján is el lehet indulni, de meg kell nézni, mi egyéb változott esetleg a kapcsolásban az új típussal. Lehet, hogy semmi, csak végre ennek olyan paraméterei vannak, hogy nem kell külön válogatni.

Szia ! A BD241 C típust ajánlanám az A helyett, 100 V kollektor feszültségre. A táp ha jól láttam 51 V DC

Igen ,a rajz szervizkonyvbol van.

Szia.BD241C tipus van a fiokomban.Megprobalom helyetesiteni.Eloszor meg keresem az okat hogy ,mitol lett zarlatos az eredeti..Koszonom.

Igazad lehet. Miért is kéne válogatni egy blocking oszcillátorba a tranyót?
És miért nem szerepel a helyettesítők között a BD241?
Apróka, de nem elhanyagolható különbség a határfrekvencia, 3, vs 25 MHz, (belső kapacitások), és a maradék feszültség. (ezt nem tudom, csak gyanítom)
Egy fénycsöves kempinglámpába szerettem volna egyszerű módon 1:1 ben tranzisztort cserélni, (igen hasonló kapcsolás) történetesen pont BD241 re, de úgy megfőtt a tranzisztor, mint a huzat. Át kellet a trafót is tekerni, hogy jó legyen.

Most lattam,hogy a TME.hu forgalmazza a D44H11-et.Lehet fogok ebbol is rendelni.
Ennel a kollektor aram 10A.

Ha lehet kapni eredetit, akkor nincs kérdés, azt kell használni. Nem tudom miért kellett ezt a tápot ennyire kihegyezni, de a TEK már csak ilyen.

Egyetlen kérdés, hogy mire válogatta a Tektronix. Mert az alkatrészlista szerint ez válogatott példány. Érdemes adott esetben többet venni és megnézni, hogy melyikkel megy. De valószínűleg akkor is ez a legjobb választás.
De először azt kellene kitalálni, hogy az eredeti miért füstölt el.

Lehet, mert nem volt válogatva. (csak vicceltem) Jó lenne megszerezni az adatlapját, meg láttam mellette valami AN -t is. Nem tudom, hogy elég a regisztráció, vagy fizetni is kell érte.

Ugy van.Valogatott peldany.Termeszetesen eredetitt nem fogok kapni sehol.2SC2527G meg jobb lett volna,de a leirasok szerint mar nem gyartjak.Nem is lattam sehol, hogy forgalmaznak,csak Kinaban.De ezekben nem bizok meg.Csere nem lesz, ameddig nem kapom meg, hogy miert fustolt el.

Szerezd meg a dokumentumokat, talán okosabbak leszünk. szapcsika linkjén megtalálod.

A válogatási kritériumok: "Storage time selection of 650 nS Max., matched within 100 nS of each other."
Forrás: Tektronix REF book text searchable.pdf

Bővebben: Link.

Sziasztok.
Az mitől lehet hogy az oszcilloszkópon a jel vége 5ms-os időalapnál fel-le moszog?
A jel bal oldala stabilan áll, de a jobb oldala felé egyre erősebben kileng, a legvégén már elég zavaró a fel-le mozgása. Ha csökkentem az időalapot, akkor egyre csökken ez a kilengés, 1ms.tól, illetve onnan méglejjebb már szemmel kivehetetlen.
voltcraft 2040-ről van szó.
Köszönöm

Sziasztok.Gondolom megvan hogy miert fustolt el a tranzisztor.A sokszorozo a hibas.Lekapcsoltam a 10-es pontot a T550-es traforol es minden rendbe jott.Visszaaltak a feszultsegek es a tranzisztor nem fustolt el.Most kovetkezik a masik problema.Honnet mas sokszorozot?

Kaptam egy kedves fórumtárstól egy H 3025-ös 1992-ben gyártott orosz oszcilloszkópot. Működik, de nem rendesen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ez az első szkópom. Remélem, nem én tettem tönkre. 25 év alatt hátha valamelyik alkatrész adta meg magát, csak úgy.
Vázolnám néhány szóban a gondom.
Trafóról bevezettem váltóáramot, csak először megnyomtam a megfelelő szorzó gombokat és a görbe, amit mutatott, sehogy sem tudtam ráolvasni az 50 Hz-et és a 16,2 voltot. Van két bemenete, egy 10 voltos és egy 300 voltos. A 300 voltos bemeneten a 220 voltos hálózati feszültség görbéje nem fér a kijelzőre. Megvan a kapcsolási rajza is és a használati utasítás is, természetesen oroszul. Mellékelek néhány képet.
A segítségeteket előre is köszönöm.

A műszer nyilván jól működik. csak nem értesz a használatához. Mert ugye a szinuszos váltakozófeszültségnek (is) van effektív és csúcsértéke. Te miben számolsz?

Köszönöm, hogy válaszoltál.
Az első kérdésem az lenne, hogy a hálózati szinuszgörbének megfelel ez a jelalak?
Kérlek, magyarázd egy kicsit körbe, hogy mire érted, hogy miben számolok?
Én lennék a legboldogabb, ha műszer jó lenne. Jó lenne, ha egy konkrét példával magyaráznád meg, hogy ennyi volt, ennyi Hz, ennyi egység magas és ennyi hosszú.

A jelalak teljesen megfelel a kívánalmaknak, ilyennek kell lennie.
Az alsó gombsorral választhatod ki a függőleges eltérítés bemenetének (Y) feszültségosztás arányát. Osztás nélkül a legérzékenyebb a kijelzés, tehát a felirat szerint már 5 mV váltakozófeszültség (csúcstól csúcsig) egy osztásnyi kitérést hoz létre az ernyőn. További osztásarányokat is beállíthatsz az alsó gombsorral azért, hogy nagyobb feszültségkitérések is elférjenek az ernyőn. A gombhoz tartozó feszültségosztás arányát feltüntették a gombok alatt. Az alsó gombsor utolsó gombja az egyenfeszültség-leválasztást kapcsolja be ill. ki, tehát vagy beiktat a bemenet útjába egy kondenzátort vagy átköti azt.

Miért szerinted ez milyen görbe? ( google: sinus)
Ha valaki az mondja hogy 10 V-s váltoáram van a trafo kimenetén ( ismét a fizika/elektrotechnika alapjai) ez azt jelenti, hogy 10 volt az effektiv értéke, aminek a csucsértéke kb 28V.
De egy oszclloszkopot amugy sem feszültségméerésre használunk.
További jo tanulgatást....

Itt találsz némi leírást arról, hogy mi (és hogyan számítható) a csúcsérték, effektív érték: http://tankonyv.ham.hu/A_vizsga-DJ4UF/?cid=a03.

Már az is baj, ha kérdeznek? Senki sem születik műszerekkel a kezében.

Ki mondta, hogy baj? De ha igy megy, akkor holnap arrol is érdeklödni fognak, hogy mennyi 2+2...

A feszültség csúcsértéke csak 14.1421V, a csúcstól csúcsig mért értéke a 28.284V.

Csúcstól csúcsig vagy más néven amplitúdó.

Még annyit plusszban én is mondok, hogy a általad 10V-os bemenetnek titulált csatlakozó X azaz vízszintes bemenetet. Ennek akkor van értelme ha az oszcilloszkópot XY monitornak akarod használni. Alap helyzetben a X bemenet inaktív, a vízszintes eltérítés frekvenciájáért az időalap generátor felelős.
U.i.:Ha jól látom akkor a felső sor jobb szélső kapcsolójával lehet belső oszcillátor illetve külső X oszcillátor között választani. Ha azt a gombot benyomod elméletileg csak egy pötty lesz a kijelző kb. közepén, feltéve ha a vízszintes illetve függőleges szabályozógombokat nem tekergetted el.

Én, csak a mértan órai szinusz görbét ismerem és az nem pont ilyen, azért kérdeztem meg. Azt hittem, hogy ha feszültséget mérek, hasonló értéket kapok, mint a multiméterrel mért érték. Rosszul hittem. Most már nem fogok figyelni az Y tengelyre, mert a frekvenciát az X tengely mutatja.
A kérdések amit feltettem, tényleg olyan az elektronikában, mint ha azt kérdeztem volna, mennyi 2+2.

About: blank, ezt írja, ha rákattintok a linkre.

Mellékelek egy oldalt a könyvecskéből, amin a gombok állását értelmezi, innen feltételeztem, hogy hibás a gépem, mert az amplitúdója a 220 voltnak nem fér be.

Elnézést, elrontottam, itt a helyes:Bővebben: Link.

Márpedig a szinuszgörbe mindegy, hogy a mértanban fordul elö vagy a szkop képernyöjén. Azok nagyon egyformák (márha a mértanorán jol rajzoltad meg).